Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

8 Csütörtök, 1985. szeptember 19. Magyar-indonéz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) zelállóak. Elitélték az apartheid politikát, és állást foglaltak a namíbiai nép igaz ügye mellett. A délkeletázsiai helyzet eltérő megítélése ellenére egyetértettek abban, hogy a térség békéjével és biztonságúval öszszefüggő kérdéseket politikai eszközökkel, a párbeszéd erősítésével szükséges megoldani. Magyar részről méltatták Indonézia aktív hozzájárulását a vitás kérdések tárgyalásos úton történő rendezéséhez, A két fél megerősítette készségét a két ország kapcsolatainak elmélyítésére, amelyhez elengedhetetlen egymás lehetőségeinek még jobb ismerete, elsősorban gazdasági téren. Veress Péter és Johannes Sumarlin a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműködés hatékony kiszélesítéséről tárgyalt. Megvizsgálták annak lehetőségeit, hogy a magyar vállalatok miként kapcsolódhatnának be az indonéz gazdaságfejlesztési tervek megvalósításába. Este Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Suharto elnök és felesége tiszteletére a Parlament vadásztermében. A díszvacsorán a magyar é.s az indonéz államfő pohárköszöntöt mondott. Losonczi Pál pohárköszöntője Az Elnöki Tanács elnöke elöljáróban meleg szavakkal üdvözölte Suharto elnököt és feleségét, valamint a kíséret tágjait, hangoztatva, hogy az ö tavalyi s az indonéz elnök mostani látogatása része népeink barátságának éa gyümölcsöző együttműködésének. Érdeklődésünk és megbecsülésünk — mondotta — egyaránt szól az indonéz nép gazdag kultúrájának, s azoknak az eredményeknek, amelyeket az ország dinamikus fejlődésével u nehéz világgazdasági helyzetben elért. IxKonczi Pál meggyőződését fejezte ki, hogy a tárgyalások hozzájárulnak a két nép hagyományos barátságának erősítéséhez, ós ösztönzést adnak a kölcsönösen előnyös együttműködés további kiszélesítéséhez. A továbbiakban arról szólt, hogy bár eltérően ítéljük meg a jelen és a jövő több kérdését, az emberiség nagy problémái, a népek létérdeke ügyében azonos nézeteket vallunk. Hangoztatta: — A világ békéjének, a nemzetközi biztonságnak « megőrzésével, az enyhüléshez való visszatérés szükségességével összefüggő alapvető nemzetközi kérdésekben állásfoglalásunk: a helsinki Záróokmány alapelvei a magyar küploJitika alappillérei közé tartoznak. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés mindannyiunk közös érdeke és ennek pincs ésszerű alternatívája. — Hazánk nagy tisztelettel cs megértéssel tartja számon Indonézia erőfeszítéseit, amelyek úrra irányulnak, hogy a békés egymás mellett élés bandungi alapelveinek szel* lemében megszilárduljon a térség békéje és biztonsága. Indopézia aktív szerepet vállalt a térség konfliktusainak békés, tárgyalások útján történő rendezését szorgalmazó törekvésekben, és csatlakozott ahhoz a programhoz, amely meghirdette a béke, a függetlenség és az együttműködés atomfegyverektől mentes övezetének létrehozását. Mindez szemléletesen bizonyítja, hogy Indonézia az el nem kötelezett országok mozgalmának nagyrabecsült tagjaként aktívan részt vesz a békéért és az általános biztonságért, a népek közötti együttműködésért folytatott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság messzemenően támogatja ezeket a nemes célokat, és kész együttműködni azok megvalósításában. Losonczi Pál ezután hazánk belpolitikai életéről szolt, majd kiemelte, hogy hasznos tárgyalásokat folytattak ár-* ről, hogyan lehet továbbfejleszteni és még több konkrét tartalommal megtölteni az országaink közötti hagyományos megértést, barátságot és együttműködést. A megbeszéléseken mindkét fél kifejezte a kapcsolatok elmélyítésére, a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésére irányuló szándékát. — Mi a magunk részéről — mondotta — készek vagyunk a konkrét lehetőségek további feltárására, országaink kereskedelmi, gazdasági, müszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak előmozdítására. Egyetértettünk abban, hogy ezen a téren még távolról sem használtunk ki minden lehetőséget. A kapcsolatok fejlesztéséhez a jelenlegi kedvezőtlen nemzetközi és világgazdasági helyzetben kölcsönös akaratra, közös érdekeltségre és kellő rugalmasságra van szükség, amellett, hogy meg kell küzdeni a nagy földrajzi távolságból adódó nehezségekkel is. Biztosithatom önt, Elnök úr, hogy a Magyar Népköztársaság az eddigiekhez hasonlóun a jövőben is korrekt partnere lesz Indonéziának. Végül Losonczi Pál az Indonéz Köztársaság elnöke es felesége egészségére, Indonézia népének jólétére és boldogságára, országaink és népeink barátságára emelte poharát. Suharto elnök válaszbeszéde Suharto elnök válaszában meleg szavakkal szólt a magyar kormány és nép vendégszeretetéről, a küldöttség fogadtatásáról. Mindez tükrözi azt a közeli baráti kapcsolatot — mondotta —, amely nemzeteinket, országainkat összeköti. — Bár a két országot rendkívül nagy földrajzi távolság választja el egymástól — folytatta —, Magyarország nem ismeretlen előttünk. A magyar nemzet olyan nagy zeneszerzőket adott a világnak, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán, akiknek a nevei örökéletűek. A híres magyar tudósok, vagy a magyar sport eredményei ugyancsak ismeretesek Indonéziában. — A magyar nemzetet békeszeretőnek ismerjük, amely sikereket ért cl a nemzeti egység megteremtésében és megszilárdításában. Látogatásom fő célja tovább erősíteni a magyar néphez fűződő baráti kapcsolatokat, és elmélyíteni a kölcsönös megértést népeink, országaink között. Az indonéz elnök arról szólt ezután, hogy országában nagy figyelmet szentelnek a magyar nemzet áldozatos munkával elért eredményeinek. — A magyar nép vívmányai — mondotta — emlékeztetnek saját fejlesztési törekvéseinkre is, amelyek népünk jólétének növelésére irányulnak, és a társadalmi igazságosság, az indonéz nemzeti sajátosságok talaján álló fejlett, virágzó társadalom megteremtését célozzák. Az ipari fejlődés útjára lépve, értékes tapasztalatok forrása számunkra a magyar ipar. Magyarország magasan fejlett mezőgazdasága ugyancsak olyan terület, amelyből gazdag tapasztalatokat meríthetünk, hiszen a mezőgazdaság fejlesztése társadalmigazdasági előrehaladásunkban elsődleges helyet foglal el. Suharto a továbbiakban hangoztatta: — Azóta, hogy nemzetünk negyven évvel ezelőtt fegyveres forradalmi harcban visszanyerte függetlenségét, mindig is független é.s aktív külpolitikát folytattunk. Baráti kapcsolatokat kívánunk teremteni, és együttműködni minden nemzettel, tekintet nélkül világnézetére, társadalmi és politikai rendszerére. Készek vagyunk az őszinte és kölcsönös megértésre, az a meggyőződésünk, hogy szükséges a nemzetek közötti békés egymás mellett élés, és csak szoros együttműködés révén érhető el az emberiség békés, fejlett és virágzó létezése. Ezután arról szólt az indonéz elnök, hogy napjainkban különböző veszélyek, így a fegyverkezési hajsza, és a riasztó gazdasági helyzet következményei fenyegetik a világ népeit. A felhalmozott nukleáris fegyverzet egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. Olyan óriási összegeket fordítanak a pusztító eszközök előállítására, hogy e számok szinte meghaladják azoknak az országoknak a képzelő erejét, amelyeknek ma még az éhség, a tudatlanság, a járványok és az elmaradottság ellen kell küzdeniük. — Ezért — hangsúlyozta — melegen üdvözöljük a két nagyhatalomnak azt a szándékát, hogy jelentős erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a leszerelés érdekében. A világgazdasági helyzetről szólva Suharto elnök megállapította, hogy számos tényező — így a világméretű recesszió, az infláció és a munkanélküliség nyomán jelentkező problémák — sok fejlett ipari országot arra ösztönöztek, hogy protekcionista intézkedéseket hozzon. Ez tovább rontotta a világgazdasági helyzetet. Hátráltatja a fejlődő országok társadalmi-gazdasági haladását az is, hogy a töke, a technológia é.s a szakképzettség csak korlátozottan áramlik ezekbe az államokba. Mindaddig bizonytalansági tényező lesz a világban a fejlődő országok helyzete, ameddig lakosságuk — amely az emberiség többségét alkotja — nem léphet a haladás, a felvirágzás útjára. — Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításáért, és azért, hogy a fejlődő országok fokozottabban vehessenek részt a világméretű gazdasági döntések kialakításában. Ezzel összefüggésben rendkívül fontosak az új nemzetközi gazdasági rend létrehozására irányuló konkrét erőfeszítések. Ugyanakkor a fejlődő országoknak meg kell szilárdítaniuk szolidaritásukat, és élénkíteni a kölcsönösen előnyös együttműködést más államokkal. Üdvözöljük ezért a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy elősegítse az országaink közötti sokoldalú kapcsolatok kialakítását, különösen gazdasági és kereskedelmi téren. Suharto végül kifejezte meggyőződését, hogy a Losonczi Pállal folytatott tárgyalás, amelyen a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és nemzetközi kérdéseket tekintették át, igen hasznos volt, s látogatása tovább erősíti országaink és népeink között a barátság szálait, szélesíti az együttműködést. Poharát Losonczi Pál és felesége egészségére, boldogságára, a magyar nép haladására és felvirágzására, a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátságra ürítette. (MTI) Kádár János a Szovjetunióba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. Szegedi pártküldöttség Szabadkán A Kommunista Szövetség Szabadka Községi Bizottságának meghívására tapasztalatcserére Szabadkára utazott tegnap, csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának háromtagú küldöttsége, Fraknóy Gábor nak, a pártbizottság titkárának vezetésével. A szegedi küldöttség három napon át tanulmányozza a Kommunista Szövetség munkáját, és megbeszéléseket folytat a testvérvárosi együttműködésről. Sajtóértekezlet Tokióban (Folytatás az 1. oldalról.) talos kíséretében levő államférfiak is. A japán—magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet vállaló Ivata Kazuo mindenekelőtt annak jelentőségét emelte ki, hogy Lázár György személyében az első magyar miniszterelnököt üdvözölhetik Japánban. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti általános kapcsolatok, ezen belül pedig a gazdasági együttműködés fejlesztése szempontjából rendkívül fontos egymás kölcsönös megismerése. Ezzel öszszefüggésben nyomatékosan utalt a személyes érintkezések szükségességére. Ivata Kazuo úgy értékelte, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés terén az elmúlt időszakban sikerült előrelépni. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy Lázár György mostani látogatása nyomán további eredményeket lehet elérni mind a gazdasági, mind pedig a japán—magyar politikui és kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Lázár György — miután köszöntötte a szigetországi üzleti élet vezető képviselőit — hangsúlyozta, hogy hazánk minden téren, különösképpen a gazdaság területén érdekelt a Japánnal való kapcsolatok szorosabbra fűzésében. A Minisztertanács elnöke utalt arra, hogy Magyarország a gazdasági fejlődés meggyorsításának új szakasza előtt áll, olyan fejlesztési program megvalósításúra törekszik, amely széles lehetőségeket kínál a japán bekapcsolódásra. Az ebédet megelőzően Lázár György szálláshelyén fogadta Murata Keidzsiro külkereskedelmi és ipari minisztert. A találkozón a kormány elnöke kifejtette, hogy hazánk a Japánnal való gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére törekszik. Ugyancsak a délelőtti program keretében Lázár György a tokiói elektromos müvek villamosenergetikai múzeumában tett látogatást. Az 1984-ben megnyílt, rendkívül modern múzeumban a Minisztertanács elnökét tájékoztatták a villamosenergia Japánban történő alkalmazásának széles területeiről és a jövőbeni felhasználási lehetőségekről. Lázár György kora délután a Japán Nemzeti Sajtóklubban sajtóértekezletet tartott. „Tárgyalásaim Nakaszone Jaszuhiróval tartalmasak és hasznosak voltak. Bár különböző társadalmi rendszerekhez tartozunk, a megbeszéléseken kölcsönösen kifejezésre jutott, hogy teljes mértékben egyetértettünk a legalapvetőbb kérdésben, mégpedig abban, hogy egy békés világért kell dolgoznunk" — hangsúlyozta Lázár György, csütörtök délutáni sajtóértekezletén. A Japán Nemzeti Sajtóklubban elhangzott, a látogatást értékelő nyilatkozatában a Minisztertanács elnöke kiemelte: „A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezésre juttattuk az együttműködés bővítésének szándékát. Ez egyaránt vonatkozik a politikai kapcsolatokra, a magasszintű személyes kontaktusok folytatására, a gazdaságra —, amiben mi különösen érdekeltek vagyunk —, a tudományos és műszaki együttműködésre, a kulturális, valamint az emberi kapcsolatokra, ezen belül a turizmus fejlesztésére." Lázár György a továbbiakban rámutatott: „Egyetértettünk abban, hogy — bár a konkrét üzleteket a vállalatok kötik — a kormányoknak is megvan a maguk szerepe az üzleti kapcsolatok támogatásában, ösztönzésében. Kifejeztem kormányunk azon szándékát, hogy a magyar vállalatok számára minél jobb feltételeket teremtsünk a nemzetközi versenyben történő eredményes részvételhez. Külön hangsúlyoztam, mennyire fontosnak tartjuk, hogy a magyar ipar megfelelő mértékben legyen jelen a japán piacon. Ugyanakkor nagyon szívesen vesszük, hogy a japán ipar magyarországi tökebefektetésekkel, vegyes vállalatok létrehozásával és a harmadik piaci együttműködéssel bővítse kapcsolatait a magyar gazdasággal." Lázár György nagyra értékelte, hogy találkozhatott Hirohito japán császárral, aki őszinte érdeklődést tanúsított a magyar—japán kapcsolatok jelene és jövője iránt. A Minisztertanács elnöke kiemelte a japán politikai, gazdasági és társadalmi élet számos neves személyiségével lezajlott találkozók szívélyes légkörét. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy hazánk a Varsói Szerződés Szervezete és a KGST tagállamaként, odaadó híve az országok közötti békés egymás mellett élésnek, és gyümölcsöző együttműködésnek. Lázár György sajtóértekezletén több kérdés hangzott el a magyar gazdaság helyzetére, a gazdaságirányítási rendszer reformjára, és továbbfejlesztésére vonatkozóan. A japán újságíróknak adott válaszaiban a magyar miniszterelnök áttekintést adott az 1968-ban megkezdett gazdasági folyamat fő vonásairól, a törekvésekről, valamint a legújabb konkrét intézkedésekről a vállalati önállóság növelésének és a reformfolyamat további kibontakoztatásának területén. Szólott a KGST legutóbbi felsőszintű tanácskozásának jelentőségéről, és kiemelte a KGST-országok közös tapasztalatai tanulmányozásának fontosságát. Ezt a tanasztalatcserét valamennyi tagállam a gazdasági hatékonyság és a versenyképesség fokozásának szolgálatúba kívánja állítani — mondotta. Hangsúlyozta, hogy Magyarország — a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt — a kelet—nyugati párbeszéd folytatására —, a béke és a biztonság megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére törekszik. Kormánya nevében kifejezte reményét, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és Rónáid Reagan amerikai elnök novemberre kitűzött találkozója előmozdítja a nyugodtabb. békésebb nemzetközi légkör kialakulását. „Bizonyos, hogy egy eredményes találkozó jótékony hatást gyakorolna minden kelet—nyugati érintkezésre. Persze találkozók november előtt is voltak, és folytatódnak a csúcstalálkozó után is" — mondotta Lázár György. A sajtóértekezletet követően a Minisztertanács elnöke és kísérete az egykori császári fővárosba, Kiotóba utazott. (MTI) i vendégek Szentesen A megyénkben tartózkodó lengyel, lódzi vajdasági tanácsi delegáció — Maria Wawrzynska, a Lódz Vajdasági Tanács elnökének helyettese; L ongin Wojtal, Lódz város polgármesterének helyettese és Elzbieta Wociskowska-Ociepa, a Lódz-Baluty Tanács vezetője — tegnap, csütörtökön délelőtt Szentesre látogatott. Kíséretükben volt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. A helyi tanács épületében a vendégeket a város vezetőinek nevében fogadta és köszöntötte Dóczi Gábor tanácselnök, majd tájékoztatást nyújtott Szentes társadalmi, gazdasági, kulturális életének aktuális kérdéseiről és az eredményekről. Egyebek között megemlítette, hogy a 17 és félezer foglalkoztatott közül 2 ezren tartoznak az értelmiségi réteghez. A mezőgazdasági nagyüzemek sikeres munkáját jól mutatja az, hogy az egy hektárra vetítve az előállított hús mennyisége eléri az 1 tonnát. Kitért az alapellátás intézményes megszervezésére, a tanács és a lakosság kapcsolatára. A várospolitikai döntések előkészítése és meghozatala demokratikus módszerekkel történik — mondotta. Nagy szerepük van a városkörzeti tanácskozásoknak, a városi tanács mellett működő különféle bizottságoknak. A hetedik ötéves terv időszakában tovább fejlődik a város, és ennek a koncepcióját társadalmi vita erősíti meg. A lengyel küldöttség tagjai által feltett kérdésekre a városi tanács vezető tisztségviselői válaszoltak. Érdeklődtek a lakó- és utcabizottságok munkája, a tanácstagok visszahívási lehetősége, a városkörzeti megbeszélések, a tanácsi pénzügyi alapok és a lakossági hozzájárulások iránt. A küldöttség vezetője megköszönte a részletes tájékoztatást. A megbeszélés befejeztével Dóczi Gábor emléktárgyat nyújtott át a lódzi vendégeknek. A küldöttség ezt követően a Baromfifeldolgozó Vállalathoz ment, majd a kora délutáni órákban felkereste a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központját. Az itt folyó munkáról Tonnes Károly igazgató tartott tájékoztatót. A küldöttség tagjai rövid üzemlátogatáson vettek részt, majd visszautaztak Szegedre.