Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

Kedd, 1985. augusztus 13. tzrqedi ünnepi hetek Táblakép-festészeti Biennálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály uteai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola galériájában, szeptember 19-ig. Nyitva: 10-tőI 18 óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráigVáradi Gábor grafikái a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig. Hobbim a vasút. Országos vasútmodell-kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Kuss Galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népi viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucsképgyűjtemény; Buday György metszetei. A szegedi várban Szeged múltja, jelene és jövője — várostörténeti kiállítás. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Váríó utca 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Szarvasfi a betegágyon 'Vasárnap délután Felsővároson. a Lila iskolában még úgy tűnt, semmi komoly baj nincs: térdén ugyan kötést Viselt (..pihentesd sokat", mondta neki aggódva Maricó Iván), ám akkor még senki sem sejtette, hogy néhány óra múlva, estére. már teljesén új helyzet áll elŐ. Most. hétfőn délután pedig itt vagyunk a II. sz. sebészeti klinikán, a folyosóról nyíló utolsó földszinti kórteremben. A fal melletti ági on féksz.ik, kiSsú. szunyókálva. Jobb lába feldúcolva, csövek jönnek-mennek ki belőle, fölötte ama bizonyos üvegcső. íme. Demcsák Ottó. 1979-ben végzett a balett intézetben, a Győri Balett alapító tagja. $ többek között Haydn Évszakökjában, a Totem-produkcióban, legutoljára pedig a Memevíóban táncolt jelentősebb szerepeket. Az idei szabadtérin pedig A szarvassá változott fiak második részében a három főhős közül az! elsőszülött fiút alakítaná. — Mi történt? Nagy László felvétele nemcsak Ottó egyelőre nem tudja... szája szegletében. Érdeklöd- — Az megszűnt, amint nénk a doktoróknál, milyen tisztítani kezdték a gennytől esélyei lehetnek ennek a a sebet. De fölkelésről' Felkönyököl. Arcán a ke- rokonszenves fiatalembernek egyelőre szó sem lehet. Ebserüseg. — Egy régi. pici kis seb volt a jobb térdemen. Elég sokat kell térdelni, kúsznimászni, tudod .. . Tánc közben fájdogált ugyan, de a mi szakmánknak a fá.idalomküszöb más. sokkal többet is el kell tudni viselni. Tegnap estére viszont beláznsodtam: Valami piszok kerülhetett a sebbe. begyúllasztotta a hámszövetei, gennyes góc keletkezett, nem is tudott rendesen mozogni a térdem. Behoztak... — Most miként kezelnek? a szombati premierig, de az bői mi lesz? osztályvezető adjunktus a Újra kiül arcára a kétségrendtartásra hivatkozva el- beesés. Vagy csak a szomozárkózik a tájékoztatás elől. rúság? (Őszintén szólva, kibírjuk. — Azt mondtad az előbb, tudjuk, különben is jobb az optimista vagy. . ilyesmit a betegtől hallani.) Sóhaj: — Én optimista vagyok. — Hát igen. IteménykeLehet, az orvosokkal ellen- doni, nagyon. Mindegy, pár tétben. Mécs doktor azt napon belül eldől minden... mondja, minden attól függ. Biztatás, erőt adni remélt, hogyan és mennyi idő alatt jobbulást, kívánó elköszönés, tisztul ki a seb. Bayreuth- Máris a folyosón vagyunk, ba nem hiszem, hogy mehe- Demcsák Oltó marad a körtek, de a premier. .. ÁJlí- teremben. A szabadtéri ját.étólag egy-két nap. amíg egy- kok produkcióragyogásainak. általán lábra állhatok. Per— Kitisztítják, kimossák a sze hogy rettenetesen szeretnék föllépni. Akad orvos, aki azt mondja, ennek köszönhető az egész, nem vettem komolyan a fájdalmat... Itt. a klinikán, mindenesetre már előre rám bízták a döntést: ahogv érzem majd... H;\t. hu rajtam múlik... — Fájdalomérzeted van még? sebet, leszívják a gennyet. Mécs doktor gipszelt be, nagyon rendes volt. Biztatott, a röntgenasszisztens nő meg azt mondta, nem irigyli a térdemet, kb. a 60 éves emberek ..minőségét" mutatja. Hiába, ez a szakma ilyen. De ez az életünk ... Aprócska mosoly közben a lám (s a legőszintébben kívánjuk is: csak átmenetileg!) ilyesféle vesztesei is lehetnek. Ezért (is) keli olykor erősebben tapsolni egyegy előadás után, a téren. D. L. Képernyő Hatalmak árnyékában Keserves igazságai van- közül használni apró népenak Hajdufy Miklós filmjé- ket, amíg az önérdekük nak (írta, „diszletezte", ren- igényli — hiába számos a dezte is), a szerdán bemuta- történeti tapasztalat. ((Legtott A Klapka-légiónak. Nem, följebb mesékben kompennem a fejünkhöz vagdossa záljuk, lásd: János vitéz, ezeket, másmilyen modor- Háry János, melyekben végban, amolyan higgadt tény- re nem a magyar a kiszolköz.lö stílusban tárja elénk, gállatott, ellenkezőleg, lovacsak nagyon finom, alig ész- gias segítője a bajba jutott revehetö érzelmcs-együttér- európai nagyoknak...). S ző felhangokkal. hiába a hirdetett szent cél Az. utókor el is felejtette azt a történelmi epizódot, ami a film tárgya. Alig a kiegyezés előtt, 1866-ban, 1600 főnyi csapattal elindul a magyar határ felé Klapka György. Komárom legendás védője. A porosz—osztrák. a népnek fölemelkedése, jóléte — Széchenyi útján, okos reformokkal és még okosabb kompromisszumokkal, ezt el nem tudja képzelni sza badság - eSzméS-Iob< >gású magyar.. . E bonyolult (alighanem, konfliktusok kihasználására csak általunk teljesen át fogépül a magyar emigránsok ható, szerencsésebb népekterve: porasz támogatással nek föl sem fogható) képleelérni a határig, ott zászlót tet tisztán tárja elénk Hajbontani, mely alá tódul duly filmje. Okosan, salmajd az újra felkelt nép, s langmentesen. Politikusán. A győzni végre, folytatni-befe- legmegfelelőbb múvészi eszjezni az 1849-ben elbukott közökkel, melyeket fölényes szabadságharcot. biztonsággal használ. Például: idegtépő feszültséget --„„„, , , „„„ teremt a légió vonulásának cseppben a tenger, Szomorkás história. Mint ka-légió történetéten*'^z képeivel Iio«yekro egész magyar történelem. föl, hegyekről le küszködik a hu- , - szúrok magukat, a lovakat, legfőképpen: a reális hely- ágyúkat, egyéb huci-mucit: zetérzékelés folyton kísértő nincsenek látványos kínlóhiánya. A „hatalmak árnyé- f'ási jelenetek, véres verejkában - helyzet" valóságai- tékképek. csak" látszólag szenvtelen, korrekt, meresz nak elfogadásában mutatott _ hosszím kitartott felvétekészség kísértő hiánya. A lek. A nézőre ágyútalpsúlyvágyak és a tények folyton nyi bizonyosság nehezedik: kísértő összekeverésé. Az uramisten megint menny. ., energia, hit; bizalom lecserorokas elkesettseg, az erok jödik széttartása miatti előkészí- , A jol megválogatott színészek remekeltek. Gulyás Klapkáék, az emigránsok Buda operatör nemkülönben, elhiszik, hogy „magyarugy létezik az. egymással vetél- S vegre a helys/.inek-d.szlekeaő nagyhatalmak számára; tok sem romboltak illúziót, másfelől elhiszik, hogy léte- mely nagyvonalúság ugyanz.ik a határokon belül is. a C(jak szokatian tévénkben, konszóhdulodo Magyaror- .. . szágpn - harci indulat. Tá- h,i,b;l ^Z^ A Kli>pkajékozatlanságuk: tragiko- légióhoz hasonló bizonyság: mikus. A bevett nagyhutai- megérné, mj gyakorlatról — apró esz- Sulyok Erzsébet tétlenség .. . Itt a Győri Balett Már a János a vitéz pre- is! — a Dóm téren próbáimierjének napján megérke- nak. Sőt a bemutatóig még zett Szegedre a Győri Balett, egy röpke, alig kétnapos Napközben a felsővárosi Bayreuth-I villám-vendégszeLi!a iskolában, esténként — rcplést is nyélbeütnek, a késő éjjel, előadások után Tannhüuserben lépnek föl. Mascagni jövendölte az ösztön, élö. izgalmas, drói mai atmoszférája van a hangoknak..." Az előadást követően Mascagni a következőket nyilatkozta: ..Boldog vagyok, hogy Szegeden vezényelhettem müvemet! Nagyon meleg érzéssel tettem le a karmesteri pálcát művem előadása után. Egész este éreztem, hogy itt megértésre találok, mint ahogy megértésre találtam mindig Magyarorszó, gon, ahol most fordulok meg tizenötödször . . . Meggyőződésem. hogy semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, mint a velencei Szent Márkus téré. A Dórri tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hoay Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat, és minden évben Éppen ötven esztendeje, premierről: „A paraszt be- tökéletesebbet és nagysze1935 augusztusának közepén csületet hallottuk, ahogy az Tűbbet kell nyújtani..." zajlottak a Szegedi Szabad- mester ifjúi lázban. fórratéri Játékok tán legnagyobb dalmi fantáziájával elkép- LWbmann Bela tobb fenyjelentőségű zenei eseményei, zelte legremekebb alkotását, képen örökítette meg az Petro Mascagni A paraszt- Számtalanszor történt már, olasz művész szegedi vendébecsület című operáját mu- hogy Santuzza és Turiddu kedésé, E fflt. a é tattak be a maestro vez.eny- tüzes, vad enekere osszeszoletével. a Milánói Scala rult torkunk. számtalanszor kezes perceiben készüli: kosztárjainak közreműködésé- ittuk fel gyönyörűséggel az zé"»en Mascagni. balról Pálvei. Ez a mu igazolta, hogv Intermezzo lágy dallamait, fq József polgármester es a hatalmas ter operák elö- most mégis valami nagy UnQ el Vllma A maestro adására is alkalmas, kitúnó fény villant at ezen az opeakusztikával rendelkezik. A rán... Mascagni zenét írt, mellett jobbrol titkara, teDélmagyarország így írt a amelyben a formát túllépte lesége és a városi huszár. Rádiófigyelő Arthur király hangszórója Arihur királynak, a nagy vesztette ugyan a Nagy Csakelta uralkodónak természe tesen nem lehetett hangszórója, mi több, még abban serr. lehetünk egészen biztosak, egyáltalán élt-e valaha. Nem is ez a fontos: Arthur király és egészen különleges varúzsú mondaköre „az európai szellem tápláléka volt egy évezreden át", ahogyan Domokos Jánostól egy bevezetőben hallhattuk szerdán délután a Kossuth adón. A Világirodalmi Dekameron sorozatának fenti, legújabb darabja (mivelhogy e műsorról van szó) most egy jó félezer éves (!) könyvet mulatott be: a Rózsák háborúja idején élt Sir Thomas Malory Morte d'Arthur. ját, ezt a középkori regényt (annak nevezhető), amely egybeolvasztotta a korábban szétszórt Arlhur-mondakört, a sokféle legendából egységes, ma is élvezhető müvet hr.zván létre. . Bárki joggal kérdezhetné: ugyan mi közünk van manapság egy tőlünk oly távoli vidék félig népköltészeti jellegű, félig a régesrég tovatűnt lovagvilág 'szellemétsi.ílusát idéző nagy művéhez? Hát elsősorban éppen az — hogy nagy. Nem' csekély mértékben attól, hogv az egészet valamiféle sajátos, szinte meghatározhatatlan, ám igen intenzív szigetországi melankólia hatja á'. Ha a Szent Grálról, a Krisztus vérét a alatt felfogó edény sóról vagy Arthur csodakardjáról, * az Excaliburról (ugye emlékeznek a filmre?) haliunk, ha arra gondolunk, hogy Arthur király „aki ellát Nyugaton, de nem halt meg, hanem tündéri fogságban él Avalon szigetén, hogy egykor visszatérjed", amint Szerb Antal írja — különleges atmoszféra keríthet i hatalmába az embert. S ha netán elvetődik Wales, be is, a legendák, földjére, ahol az örökké ködös, kopár hegyek alatt mindenki ismeri Merlint, Arthur varázslóját, akinek anyja a azért is, mert — ezt már bizonyara többen tudják — a magyar irodalom sem tudta kivonni magát az Arthurigézet alól. A mítoszok, tudjuk. tormékonyitóek. Elég talán a már említett Szert) Antal novellájára, a legújabbkori magyar kisepika egyik legbájosabb darabjára, a Szerelem a palackban című írásra gondolunk: Lancolet, a lovag, akit nem érhet semmiféle hős' halottak hamvától ter- gáncs, teljesen lovagi móir.ékenyült meg —j aligha vonhatja ki magát a mítosz költőiségének lelket fölkavaró hatásai alól. Ami egy ezredév távolából ilyeri szuggesztivitással élhet tovább az európai köztudatban, több mint méltó egy hagyományosan színvonalas, világirodalmat bemutató rádiósorozat figyelmére. Az Arlhur-legendukörí prezentáló programban (szerkesztő Zsuzsa, rendező: Vadász Gyula, válogatta Domokos János) tehát Artúr hangszórót kapott, s a Maloryregény három dramatizált reszletével kívánt a hallgatók élményei közé bevonulni. Hogy mindez csak úgy fele részben sikeredett, arról feltehetően és nagy részben — éppen a mótoszok tarmeszetrajza tehet. Keveselltem a bevezető terjedelmét, sokalltam a csak egy műre korlátozott kereszt részleteket. Nemcsak ezért keresé- mert Arthur királyt és a kerekasztal lovagjainak hisIcriáil mifelénk még az úgynevezett „müveit köztudat" sem ismeri és értékel; kellőképpen, hanem don „döglik" Arihúr szépséges feleségéért, Guincvore királynőért, ám egy varázsló megszabadítja őt a szivében lakozó, Szerelem (arnor, amoris) nevezetű randa állattól. Lancolot kitűnően érzi magát, rájő, mily gyönyörű és sokszínű az élet intenzív érzelmi szenvedések nélkül, ám végül rádöbben —, hogy boldog lehessen, mégis arra a ronda ' 4 "Ö» Ulll- '111 -I ' ilKövesdy allatl'a van szuksege. (Akárcsak ma is, oly sokunknak ) S például ez az a pont, ahol az Arthur-mondakör •'izzóan rnaivá válni tud — ilyen iliusztrációsor, a különféle feldolgozásoknak a Világirodalmi Dekameron szabványaihoz tán nem illő, de annál elevenebb alkalmazása hiányzott igazán Arthur király hangszórójából. Ami imigyen kissé túl korabelire. merev-illedelmesen „lovagiasra" sikerült. Arthur király hangszórójának volt ereje, de nem volt igazán színe. Volt stílusa, de nem veit zamata. Hogy hallani így is jó volt felőle, az persze más kérdés. Domonkos László »