Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

62 Péntek, 1985. augusztus 2. i Nicaragua Elrabolt békeharcosok # Managua, San Jósé, lése szerint átfésülik a haWashington (HITI, TASZSZ, tár menti területeket, ahol UPI) a támadás történt. A nicaraguai kormány A „Béke tanúi" elnevezészerdán jegyzékben szélitot- sű amerikai keresztény béta fel a szomszédos Costa kemozgalom 29 tagja és 18 Ricát: tegyen sürgős intéz- újságíró — háromfős nicakedéseket a San Jüan ha- raguai személyzet kíséretétárfolyón szerdán foglyul ben — kétnapos hajóútra ejtett amerikai keresztény indult a nicaraguai—Costa békeharcosok és az őket ki- Rica-i határ közelében, tilsérő újságírók mielőbbi ki- takozásukat fejezve ki szabadítása érdekében. ekképpen a nicaraguai elLuis Amberto Monge Cos- lonforradalmár szervezetek ta Rica-i államfő válaszul nek nyújtott amerikai tábejelentette, hogy kormánya mogatás miatt. Szerdán minden tőle telhetőt meg- azonban fegyveresek tűz tesz a „békehajó" tagjai alá vették a hajót és a fetarlózkodAii helyének fel- délzeten tartózkodókat isderítése és az aktivisták ki- meretlen* helyre vitték, szabadítása érdekében. Köz-J A nicaraguai külügymiKözéleti napló SZŰRÖS MATYAS és OLAVI KORTEALHO MEGBESZÉLÉSE Szűrös Mátyás, az MSZMP dögeként hazánkban Központi Bizottságának titkára csütörtökön délelőtt a KB székházában fogadta Olavi Kortealhót, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját, aki az MSZMP ventölti szabadságát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, valamint a két párt tevékenységéről és feladatairól. IIERCZEG KAROLY KÖSZÖNTÉSE Herczeg Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében csütörtökön Németh Károly főtitkárhelyettes köszöntötte. HIROSIMAI TÜLÉLÖ LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN togat Fujimoto Masatosi, a hirosimai tragédia túlélője, a . Japán Túlélők Szövetségé8. között Magyarorszagra ia- nek képviselője. Az Országos Béketanács meghívására augusztus 2. és Csonkacsúcs Marokkóban 0 Casablanka (MTI) Szerdán II. Hasszán király megnyitottnak nyilvánította az Arab Liga öt tagállam bojkottálta rendkívüli csúcsértekezletét. A casnblankai konferencia megnyitó ünnepségét a késő esti órákig halogatták, abban a reményben, hogy át tudják majd hidalni a napirend körül keletkezett ellentéteket. Ha ez (gy lett volna, esetleg Líbia — miután küldöttei Casablankában várakoztak Moamer el-Kadhafi résztvevökhöz. Arafatot váratlanul engedték az emelvényre, mivel beszédéről korábban nem volt szó. A palesztin vezető a Libanonban levő menekülttáborok lakóival szemben tanúsított atrocitásokat vetette azok szemére, akiket felelőseknek tart érte, és maga is egységet kért a Liga országaitól. A csúcsértekezlet a beszédek után zárt ajtók mögött ülésezett. Csütörtökön azután bejelentették, hogy a résztvevők közül nyolc tagú nisztériumnak az akcióval kapcsolatban nyilvánosságra hozott kiizJeménye szerint az ARDE ellenforradalmi szervezet fegyveresei hajtották végre a támadást. San Jóséban az ARDE egyik vezetője azonban tagadta, hogy a szervezetnek bármi kö7.e volna a békeharcosok elrablásához. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az amerikai kormány hivatalosan kérte Managua és San Jósé segítségét ahhoz, hogy kiderítsék a „békehajó" utasainak sorsát és tartózkodási helyét. A szóvivő kijelentette azt is: az amerikai kormány egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy az ARDE nevű nicaraguai ellenforradalmi szervezet tüzet nyitott az amerikai állampolgárokra, de ennek kivizsgálását is kérte a fenti kormányoktól. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium már több mint másfél évvel ezelőtt figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Nicaragua térségébe. A Fehér Ház — a Nemzetbiztonsági Tanácson keresztül — közvetlenül katonai tanácsokkal látja el a sandinista rendszer ellen harcoló ellenforradalmárokat — jelentette csütörtökön a The New York Times, kormánytisztviselőktől és kongresszusi tagoktól származó értesülésekre hivatkozva. A lap szerint a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai részt vettek azokban a kampányokban is, amelyek célja az volt, hogy rna-t gánszemélyektől é§ hivatalos intfZmijnyeHtől pénzt gyűjtsenek a nicaraguai ellenforradalmároknak. Zavargások Dél-Afrikában Johannesburg (AP) Huszonkét ember halt meg csütörtök délutánig a Dúrban külvárosaiban .kirobbant zavargások során. Több mint százan megsebesültek — közölték kórházakban. A dél-afrikai rendőrség, amely éles töltényt és könnygázt is alkalmazott, a véleményen vannak, hogy a Pretoriával szövetséges fejlett tőkés országoknak kéne keményebben fellépniük, engedményekre kényszeríteniük a Botha-rendszert. Erre a fellépésre azonban — úgy tűnik — még hosszú , . .... .... , . ideig várni kell. A fejlett réV? ,2,l:e\cl" tőkés országok szavakban „csak" hat halálesetet ismert el. s közölte, hogy 15 személyt letartóztattak. A kikötővárosban és környékén mindeddig viszonylagos nyugalom uralkodott, s Natal tartományra nem s rendelt rendkívüli állapot. Hányan még? Kommentár Az utóbbi időben nem múlik el nap, hogy ne érkeznének elszomorító hírek a Dél-afrikai Köztársaságból. Miért kell ezen csodálkozni? — kérdezhetné bárki, és igaza van, hiszen a fajüldöző rezsim jó néhányszor szolgált már hasonló Winnie Mandelát, az Afrikai ugyan elítélik a fajüldöző rezsimet, de érdemben mindmáig nem léptek fel vele szemben. Sőt, a legfőbb patrónus, az Egyesült Államok még az a javaslatot sem támogatta a Biztonsági Tanács ülésén, amely önkéntes Nemzeti Kongresszus élet- szankciókat indítványozott a fogytiglani börtönre ítélt el- Dél-afrikai Köztársaság elnökének feleségét, menekü- len. A Reagan-kormányzatlesre kenyszeritettek. Ami a nak változatlanul alapvető legelkepesztobb. meg a nyíl- célja hogy fenntartsa a fajvanos temetések számát is üldöző rendszert, mivel az korlátozták. Erről az intéz- támaszpontul szolgál a térkedesrol Desmond Tutu, Jo- ség felszabadító mozgalmai, hannesburg anglikán püspö- és az USA-nak nem tetsző hírekkel Amiért mégis el- ke .gv velekedett: „Ha már független afrikai országok C7r\»VIA»«lfrtolz n mrtrfnni hír ~ .. J. • „ i : 1 i i ' I _ szomoritóak a mostani hírügynökségi jelentések, annak oka az, hogy a fehér telepesek a nagy nemzetközi felháborodás, a megannyi elitélő ENSZ-határozat dacára kitartanak kegyetlen elnyo a gyászt is megtiltják nekünk, akkor valóban mélypontra jutott az ország." A mélypont kétségtelen. Egyes megfigyelők szerint a rendkívüli állapot bevezetéellen. Ezek után kézenfekvő a kérdés: hányan még? Ezt a kérdést teszi fel a dél-afrikai többség irányában elfomó politikájuk mellett, az se nyílt beismerése annak, gultsággal egyáltalán nem afrikai őslakossággal, a többséggel szemben, s nyoma hogy a fajüldöző rezsim már nem ura a helyzetnek. Azért sincs annak, hogy változtat- nyúltak az esztelen terror ni kívánnának ezen. Ellenkezőleg, túlzás nélkül állítható, hogy napról napra, és szemrebbenés nélkül fokozzák az elnyomást. Ezt bizonyítja, hogy július 21-én az ország 36 városában és körzetében rendkívüli állapotot vezettek be, a rohamrendőrséget és a .hadsereget korlátlan hatalommal ruházták ifel. Azóta mindenki veszélyben van, ákinek a bőrszíne nem fehér. Az eltelt csaknem három hét alatt több mint kétezer embert tartóztattak le, százakat megsebesítettek, és legalább ötven személyt megöltek. Több tucat hazafi ellen pert indítottak hazaárulás vádjával — egyértelmű, hogy halálbüntetés vár rájuk —, védőügyvédjükét, Victoria Mxengét meggyilkolták, másokat, köztük eszközeihez, mert már csak így tudnak gátat szabni a 11 hónapja mind nagyobb méreteket öltő tiltakozó meg- nak? mozdulásoknak. Mások azon vádolható londoni Economist is legutóbbi címlapján. Hányan pusztulnak el még ártatlanul a Dél-afrikai Köztársaságban — csak azért, mert emberi életre vágyKocsi Margit Maróthy László fogadta Hans Reicheltet * Budapest (MTI) Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnökhelyettese csijtörtQkón a légkörű megbeszélésen részt vett Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke,o« Kovács Parlamentben fogadta Hans Antal államtitkár, az OrszáReicheltet, az NDK minisz- gos Vízügyi Hivatal elnöke, terelnöTT-hélyéttesét. kornyo- jelen v«K-.--Xar-Mieinz;. Luzetvédelmi és vízgazdálkodá- genheim az NDK budapesti si minisztert A szívélyes nagykövete is. vezető döntésére — legalább bizottság alakult, jelképesen, részt vesz az A reggeli zárt ülés anyaülésen. tgy azonban a helye pából Husszein jordániai kiüresen maradt. Ez. azt jelen- rály felszólalásának kivonatette, hogy ötre emelkedett tat hozták nyilvánosságra a távollevők száma (Szíria, az ammani lapok. Az uraiLíbia a Jemeni NDK, Al- kodó február 11-én Jasszer géria, Libanon), és hat tag- Arafattal, a Palesztinai Felállóm vélte tanácsosnak — szabadítási Szervezet vezérével kötött politikai együttműködési megállapodást védelmezte. Ez a megállapodás tartotta távol Szíriát és Líbiát a marokkói király áltul szervezett találkozótól. • Az arab országok holadó pártjai és sajtószervei bicsonközöttük Szaúd-Arábia és Irak — hogy ne csúcssz.inten képviseltesse magát. Beszédében Hasszán sajnálkozott amiatt, hogy az Arab Liga kulcshatalmai nem küldtek megbízottat Casublnnkába, és kijelentette: akik viszont jelen vunnak, ne a nézeteltérésekre fáiják a casablankai összpontosítsanak. — Ez az kacsúcs összehívását. ülés — mondotta — nem A Szjriai Baath Párt fog összeomlani. Közös ne- (Arab újjászületés Szociavezőnk ama arab méltóság, Jista partja) regionális veaminek kifejező ereje most zetöségének egyik tagja, a megszállt területek es a Ahtrini szerint a tanácskopalesztinok ugye. — A szo- cé)ja egyes arab orszálamokat udvarias taps fo- gok kapituláns politikájágadta, azután Sadli Klibi, nak törvényesítése, és a az Arab Liga főtitkara Camp David-j különalku emelkedett szólasra. O is folytatásának" számító joregyesült front kiepitésere dániai—palesztin megállabuzditott, es ennek akada- p^,. támogatása. A csúcslyait a következőkben jelöl- értekezlet aláássa az arab te meg: a palesztinkérdes egységet> s ezzel az arab ormegközelítése, a libanoni SZiigok feletti uralomra töhelyzet, Irán és Irak konf- rekvő Egyesült Államok és liktusának megitélese, az jzrael érdekeit szolgálja — észak-afrikai (Magreb-) or- véiekedett Ahtrini. országok érdekellentétei, és Al-Baith szíriai a Camp David-i különpak- ** Al-tsaath szíriai tum miatt kirekesztett P'laP. « Camp D^vid-, Egyiptom visszafogadásáról J,ya™,a„, folyt u vita. nafotett malap felélesztésére kísérletnek nevezte a rokkói értekezletet. A Jasszer Arafat, a Paleszti- szerint a találkozó csak akanai Felszabaditasi Szerve- dályozza az arab népek zet Végrehajtó Bizottsága- előtt álló fontos problémák nak elnöke szólt ezután a megoldását. N. László Endre Aronymosás a Tiszán és mellékfolyóin 2. Aránylag könnyen és gyorsan felderíthető, hogy a Kárpát-medence területén hány helyen bányásztak arányat, mivel azonban sok nagyobb és még több kis folyóvizünk hordozott fövenyében aranyat, talán soha nem sikerül pontosan meghatároznunk az aranymosóhelyek számát. Az tény, hogy a Kárpát-medence területén négy nagy aranymosócentrum alakult ki az idők folyamán. Ezek a következők: a Pozsonytól Esztergomig terjedő Duna-szakasz, a Muraköz és a Dráva vidéke, az Erdélyi érchegység folyói és a Felső-Tisza vidéke. Ezeken a nagy aranymosócentrumokon kívül még száz és száz helyen folyt — kisebbnagyobb jelentőségű — aranymosás. A Felső-Tisza vidékét szándékosan tettem az utolsó helyre, mégpedig azért, mert erről tudjuk a legkevesebbet, erről áll rendelkezésünkre a legkevesebb írásos dokumentum. A jövő kutatóira vár az a feladat, hogy a levél- és irattárakban található, és a ma már csak szájhagyományként élő anyagot felkutassák, felgyűjtsék, és feldolgozzák. Mielőtt a tiszai aranymosás részletes ismertetésébe fognék, el kell mondanom, hogy a királyi és fejedelmi rendeletek, pátenslevelek az aranymosóknak, az egész ország, a Monarchia idején pedig az egész Osztrák—Magyar Monarchia területén szabad mozgást biztosítottak. Ezek az aranymosók, ha az egyik helyen már „felmosták" a parti föveny aranyát, szedték a sátorfájukat, ladikjukba ültek, s talán az ország (vagy a Monarchia) másik végén folytatták munkájukat, azokon a helyeken, ahol a legjobb „kihozatalra" számíthattak. Az aranymosók egy igen jelentős részének a honfoglalás után még évszázadokig állandó lakhelye sem volt. Kóborló, „residentiátlan" emberek voltak — családjukkal együtt. Ezzel a — királyi engedéllyel — kóborló életmóddal még a múlt század második felében sem hagytak fel teljesen, bár léteztek — s igen sok ilyen volt már a XI. században —, igazi aranyász települések, falvak, melyek lakossága szinte csak aranymosással kereste meg kenyerét. Mert, ha vásároltak is földet, annak megművelését másokra bízták, mivel a földtúrást magukhoz méltatlannak tartották, ezek a szabad mozgáshoz szokott, aránylag független, büszke és öntudatos emberek. Inkább azokról a helyekről vannak többé-kevésbé pontos információink, ahol az ilyen aranyásztelepülések lakossága — legalább az év nagyobb részében — állandó lakóhelye közelében dolgozott, s csak az arany fogytával ült újra ladikba, s indult el távoli utakra, ahonnét csak a fagyok beálltával, a „gallérjég" megjelenésekor indult el hazafelé, hogy ott aztán az összegyűjtött, s aranyban dús anyagot feldolgozza, „kinyerje" belőle, s ezáltal értékesíthetővé tegye aranyát. A Tiszán — és mellékfolyóin — is nagyon sok helyen dolgoztak ezek a távoli helyekről érkező aranyászok, s munkájukban nem akadályozhatta őket senki, mert szigorú királyi rendelet biztosította szabad mozgásukat, működésüket, s ugyancsak királyi törvény büntette, igen szigorúan azokat — még a főrendüeket is —, akik munkájukban akadályozták őket. Tehát abban a régi jobbágyvilágban az aranyász szabad volt, szabadon jártkelt a birodalom egész területén, s ez tette őt büszkévé, öntudatossá. Míg az első három aranymosócentrum területén „bőven találtattak aranyásztelepülések", a Felső-Tisza vidékén kimondott aranyász teleoülér,ek nem voltak. A környék férfilakosságának egy része jövedelmező mellékfoglalkozásként űzte itt az aranymosást, viszont ez így nem biztosította az évente kétszer érkező „ranyszállitmány" rendszeres kitermelését. (Általában ugyanis, árvizek alkalmával „terítette meg" a partokat aranjTövennyel a folyó: hóolvadáskor, és a zöldár alkalmával.) Fridvaldszky erről így ír; magyar fordításban; „... Az aranyszedök tavasszal vagy ősszel, előző áradások után mossák a fövenyt, s ezen módon aranyat szemelnek ki..és az aranytartalmú fövenyt, mely többkevesebb kaviccsal van keverve, elkülönítik ..." Hogy az arany kárba ne vesszen, s a rendszertelen aranykitermelés „ne csonkítsa a királyi jövedelmeket", Erdélyben és a FelsőTisza vidékén — nem egyszer erőszakos — telepítésre került sor. Az ország területén szerteszét kóborló cigányokat telepítették le ezekre a helyekre, hogy a hordalék teljes aranykészletének rendszeres kitermelése így biztosítva legyen. Részlet egy 17G9-es ilyen rendeletből: „... A hova telelni Arannyáz Czigányok mennek jó passusokkal azok(na)k illendő taxára bordélly vagy kaliba hellyet kell engedni a Possessorok(na)k és Lakatosok(na)k, praejudiciumok nélkül, és méltatlanul húzni vonni őket nem kell..." De nem egyszer nem csupán a kóbor cigányokat, hanem egész falvak lakosságát fogta aranymosásra szigorú rendelet. Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben cimü — igen alapos — munkában például ezt olvashatjuk (XVIII. kötet, 454. oldal): Hosszúmezővel átellenben a Tisza jobb partján fekszik Körtvélyes község, a megye (Máramaros) egyik legszebb völgyében... A múlt század első felében és a későbbi évtizedekben is e községben, úgyszintén Lonkán, Farkasréven, Felső-Visón, Técsőn, Visken, Huszton kincstári telepítvényesek a Tisza partjain arany mosásra alkalmaztattak . .." Kóborló cigány aranymosók inkább csak Erdélyben és a Felső-Tiszánál, valamint a Tisza mellékfolyóin űzték ezt a mesterséget. Egy 1757-es dokumentumban nem csupán erről, hanem még — a többiekétől eliérő — mosási eljárásukról is történik említés: „-... Találtatik a folyó vizekben is mint a Marosban, Aranyosban és más patakokban szerte széllyel, a Szamosban is igen szép arany, mellyet többire a Bányász Czigányok szoktak keresni, és mosogatni ... tsak annyival különbőz ennek keresése s mosása, hogy az Aranyász Czigányok nem tésznek fotokat deszkájokra, hanem azokat sűrűn megrovádzollyák, és az ollyan rovádzatokban meg ülepedik s meg marad az Arany ...". Írásom következő részében arról írok, hol, kik, hányan, és milyen eredménnyel mostak aranyat a Tisza fövényéből. (Folytatjuk)