Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

Szerda, 1985. augusztus 7. tzcTjedi ünnepi hetek Várudvari esték. Foissy: Két szerető szív. Ionesco: Kopasz énekesnő. A Tatabányai Bányász Színpad és a Szegedi Ifjúsági Színpad előadása ma este fél 9-től, a várkertben. Táblakép-festészeti Biennálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola-galériájában szeptember 19-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. A Kass-galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Makovccz Imre építőművész kiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig. vasárnap 10-től 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 10-től 19 óráig. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móraemlékszoba; Hunok, avarok. magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyüjtemény; Buday György metszetei. A szegedi várban Szeged múltja, jelene és jövője — várostörténeti kiállítás. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó út 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Vasútmodell- és hobbikiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban. Nyitva augusztus 20-ig, naponta 10-től 18 óráig. ¥ Újra itt az István-csapat Mielőtt a hétfői próbának nekirugaszkodna, a popdaljáték népes gárdája, viccből, célzásképpen vagy hiteles aggódással, minden esetre megmérik a rendező vérnyomását. Normális lehet, ha normális? Mert nagy a fölhajtás. Ledeszkázzák az orchestert, ifjú táncosok, statiszták valóságos ármádiája lepi el a színpadot: tömeg ide, vagy oda, Koltay Gábor olyan rutinosan fitt, összefogott, határozott ebben a rumliban, hogy valósággal lerí a próbákról egyfajta kötelező fegyelem. Hasonlóan a délelőtti edzésen, kint Tarjánban, a lila iskolában. Bravúrszámba megy. hogy ősbemutatót —két nagyszínpadi kisérlel után — már főpróbára engedhetnek ma estére. Persze, az effajta monstre produkciókhoz Koltaynak komoly „előtanulmányai" vannak. István a király, filmen és a szegedi szabadterin: Itt élned, halnod kell Budapesten, a Hösök terén; s most János a vitéz megint Szegeden, a szabadtérin. — Hogyan illeszthető törekvéseitek sorába Kacsóh operettjének szegedi popjaltozata? — A Petőfi elbeszélő kóleménye alapján — Bakonyi Károly szövegeivel, Helai Jenő verseivel — készült »nemü az első igazán átütő sikert kiváltott magyar ialjáték, zenés színpadaink jvtizedek óta kedvelt reper;oárdarabja. Generációk nőttek fel hallgatása-olvasása közben, korosztályok közötti válaszfalak dőltek le. Metodikája rendkívül kedvelt, egy-egy dala sokszor önállóan is felcsendül a legkülönfélébb műsorokban. Úgy gondoljuk, hogy a művet — bár jelenlegi formálában is népszerű — a modern zenés színpadi eredményeket felhasználva, a minél nagyobb tömegekhez való eljuttatás érdekében, szabad újszerű módon újraalkotni. A Kacsóh-melódiákat és Közismert motívumokat érintetlenül hagyva, az egész :enei anyagot modern, kor;zerű formában hangszerelte at Victor Máté* — popzenei elemek felhasználásával, az újszerű átíriéi formanyelv követelményei szerint. Érintetlenül hagytuk a Heltai-féle dalszövegeket, hiszen az ismert sorok, versszakok a mű népszerűségének egyik tényezői. A Bakonyi-féle összekötő szövegek, megítélésünk szerint, ma már korszerűtlenek. A mű alapos tanulmányozása után arra a következtetésre jutottunk, hogy az egymás mellé illeszthető dalok füzére — korszerű színpadi megjelenítés esetén — pontosan kifejezik a darabbeli történéseket. Értelmező köztes szövegekre, az esetek Fesztiválfoszlányok Az. itt Következendő nyúlfarknyi történetnek csak annyi köze van a fesztiválhoz, hogy az ünnepi hetek tiszteletére felújított és indított nosztalgia-villamoson esett meg. Méghozza a legeslegelső úton, amelyre vendégül a város vezetőit, az idegenforgalmi szakembereket és a sajtó képviselőit hívták meg Kedves figyelmességként a Szegedi Közlekedési Vállalat egyegv emlékplakettjét is átnyújtottak az első utasoknak. Mindenki érdeklődéssel bontotta ki a kis tartódobozt. dicsérte a plakett finomságát, ízlésességét. Csak a vendégek egyikének arca komorult el egy pillanatra, az ő plakettjének hátoldalába a kővetkezőket vésték be ugyanis: „nyugdíjba vonulása alkalmából". Egy pillanat múlva persze mar jót derült mindenki azon. hogy a legszebb férfikorában levő vendég aiándékát véletlenül összecserélték egy SZKV-s dolgozóéval, aki tényleg aznap ment nyugdíjba. — Lehet, hogy ti már tudtok valamit? — kérdezte a megajándékozott tréfálkozva, nekem meg az jutott eszembe, milyen szerencse, hogy 1985-öt írunk. Három évtizeddel ezelőtt ezért „fejek" hullottak volna. . Szeretem a ligetbeli szabadtérit. Úgy veszem észre, mások is. Csak azt nem értettem sokáig, miért latok egyre gyakrabban onnan hazafelé igyekvőben mérgelődő embereket. Veszekszik egy feleség a férjével: „mert nem tudsz vigyázni!..." Pöröl egy nagymama a kamasz unokával: „nem megmondtam. hogv jó lesz ide a kopott farmerod!..." Nem tudtam mire vélni a dolgot, míg az egyik kánikulai nap esteien m«»q nem néztük családostul a néptáncosok bemutatkozását. S míg hazaérvén észre nem vettem. hogv szép fehér szoknyánk-nadrágunk (kin mi volt épp) hátulsó felén gyanús-barnás foltok éktelenkedtek. Nem szaporítom a szót: a perpatvar nálunk is bekövetkezett volna, ha meg nem világosodik elmqpk: a padfesték hagy ható't nyomot! Szeretem a ligetbeli szabadtérit. Ügv veszem észre, mások is. Nekik ajánlom hát: vigyenek valami „védöf-° -relést." Egyébkent a foltot eltünteti a flóraszeotes áztatás és a kitartó dörzsölés P. K. túlnyomó többségében, nincs szükség. Ha mégis kell, akkor az eredeti Petöfi-költeményből kivett sorokkal, versszakokkal, narrációszerüen helyettesi tjük azokat. Az előadás szeretné felerősíteni a mü azon tartalmi vonatkozásait, amelyek segítségével újra lehet fogalmazni a már-már elfeledett, jelenlegi tudatunkból hiányzó népi hős mítoszát. — Nyilván, a feldolgozásmód, az eddigi hagyományaitoknak megfelelően, ezúttal is látványos lesz. — Meggyőződésünk, hogy a mű stilizált megjelenítése, a már-már szürreális mesevilág, rendkívül alkalmas az attraktív színpadi feldolgozásra. A fantasztikus részletekkel teletűzdelt mesevilág a Dóm tér színpadán képi varázslattá válhat. Produkciónkat a minél intenzivebb hatás érdekében szünet nélkül, egyhuzamban adjuk, el§,_ Ezért oly^in dísz-, letét választottunk, amely a, dóm homlokzata, nyitható kapui adta hatáslehetőségek kihasználásával a nyílt színen, rekvizitek áthelyezésével, világítási és pirotechnikai effektusok segítségével, könnyűszerrel variálható és alakítható át „falu szélefrancia király udvara-Tündérország" alapvető helyszínekké. A stilizált feldolgozásmód, megközelítését tekintve, hasonlít az István a királyhoz. Tehát a díszlet és a jelmezek — stílusukat tekintve — kortalanok, a népet és a katonákat néptáncelemekből építkező, koreografált mozgás segítségével jelenítjük meg. — Többen számban fogalmazol. Kikből áll a csapat? — Ez a társulat az István a király 1983-as városligeti előadásán debütált, azóta lényegében együtt van, és remélem, még sokáig együtt fog dolgozni. Mindenki „szabad ember", egyéb feladatoknak is eleget tesz, de a programunk következő I.állomásán" újra találkozunk. Igen nagy gond, hogy állandó színházi lehetőség híján mindig alkalomról alkalomra élünk. Szerencsére az elmúlt években akadt folyamatos munkánk. A csapatnak van vezető stábja, és van egy viszonylag nagyobb létszámú társulata. A stabil emberek művészi felfogása, törekvései, hasonlóak egymáshoz, így a létrehozott produkciók sora is magán viseli a „ránk jellemző" jegyeket. Ebben a csapatban alkotó módon él az (,idősebb" nemzedék —, így a látványtervező-operatőr Andor Tamás, vagy Novak Ferenc és Szigeti Károly koreográfusok —, és a „fiatalabb", Bozsogi János és Sárdi Mihály, közvetlen munkatársaim. Rendkívül örülök, hogy a néptáncmozgatom legjobb együtteseire ugyanúgy számithatok, mint a rockzene illusztris képviselőire, legnagyobb hazai sztárjaira. De igen megtisztelő, hogy ebben az új, önálló műfajteremtő munkában legjobb, legnevesebb színészeinkre is barmikor építhetünk. Sőt, a Hősök terén előadott Itt élned, halnod kell című zenés játékunkban minden eddiginél szélesebbre tártuk a kaput. A különféle művészi ágak egymástól különböző stílusokat képviselő művészei alkottak egységes közösséget. — Milyen szempontok szerint válogattátok a főszereplőket? — Az átdolgozás műfajának megfelelően rockénekesekból, vagy énekelni nagyon jól tudó színészekből. KukWíéa-' JáVicsi: Varga Miklós, Iluska: Katona Klári, Bagó: Balogh Ferenc, Strázsamester: Deák „Bili" Gyula, a francia király: Gregor József, Királykisaszszony: Kővári Judit — mellesleg Victor Máté felesége, s az Itt élned, halnod kell utolsó filmfelvételi napjának éjjelén hozta világra a 3,25 kilós Victor Tamást —, a Mostoha: Hernádi Judit, a Gazdák: Bergendy István ér. Péter. A díszlettervező Éberwein Róbert, a jelmeztervező Kemenes Fanny, a látványtervező Andor Tamás, szcenikai tanácsadó Vastagh Attila, a technikaipirotechnikai effekteket Szilágyi Péter és Hábetler Ferenc tervezi. A gyártásvezető Önódi György. Igen fontos szerepet kap a 100tagú tánckar, melynek koreográfusa Szigeti Károly, munkatársa Stoller Antal. N. I. Kacsóh, az elektromos Az átdolgozó: Victor Máté — Nem számoltam (pedig talán érdemes lett volna), hányan és hányféleképpen kérdezgettek a közelmúltban: miért, hogyan is jött létre, milyen is iesz ez a „sajátos" János a vitéz a Dóm téren? Victor Máté előzetes (vagy utólagos) engedelmével máris továbbdobom ezt az érdeklődő'(elég nagyméretű) labdát... — Az egész átdolgozás, ha jól tudom. voltaképpen Koltay Gábor rendező ötlete volt. (Hogy őszinte legyek, nekem nem tartozott gyermekkori álmaim közé, hogy átdolgozzam Kacsóh Pongrác daljátékát.) Még tavaly, az István, a király előtt kért meg a feladatra, mondván, te, talán még jó is lesz ez. Az eredeti elképzelés szerint 1986-bán került volna a szabadtéri játékokra azután az ősszel tudvalevően kiderült, idén nem lesz István Amikor Koltay felkért, részleteiben nem is gondoltam még át, mire vállalkozom. Azután, hogy „kizökkent az idő", Gábor szólt: gyerünk! En óvatosabb vagyok. Akkorra már tudtuk, megbízást kaptunk az április 4-ei évfordulós műsorra, az Itt élned, halnod kell című produkcióra, láttam, kevés az idő, jó darabig nem tudok a János a vitézzel foglalkozni. Végül összesen három és fél hónapom maradt rá ... Ami tulajdonképpen nem kevés, de erre az időszakra úgy kellett megszervezni az életemet, hogy az idő mindenre elég legyen. Sokszor napi 16 órás munkával járt, iszonyú hajsza volt. hogy úgy mondjam. ..ki volt centizve" a dolog. Végre elkészült. s a legjobban annak örülök, hogy kompromisszumok nélkül, ügy, ahogyan szerettem volna. Igy hát nyugodtan vállalom, vállalhatom is. — Mi az átdolgozás lényege? — Magát, Kacsóh Pongrácot tartani alapkőnek. Azaz, magát a zenét, és semmi mást. Kivettem a könyvtárból az eredeti, 1904-es zongorakivonatot, s csakis annak alapján haladtam. Nem akartam használni semmi mást: ne befolyásoljanak. Ahogyan lezongoráztam az „őst", jókora meglepetések értek: olyan részletekkel találkoztam, amiket soha. sehol nem szoktak játszani. Ismeretlen zenék, amelyeket elhagytak, vagy legalábbis alaposan lerövidítettek ... A mostani változatban ebből a zongorakivonatból minden benne lesz. A. Bakonyi-féle variációból semmi, csak maga a dramaturgiai váz marad; az innen származó dialógusokat mindenestói elhagyjuk. Egyébként az az érzésem, Kacsóh ezt a müvet valójában (titkon?) operának szánta. A rendező Koltay Gábor, amint mérik a vérnyomását — A plakáton műfaji megjelölésként ez olvasható: pop-daljáték. A rádióban i$ megc.ösitette: nem „rock" ... — Nem, mert a popmu,zsika jóval szélesebb zenei •világot feltételez és jelent is, mint a bluesból kinőtt, nagyban arra épülő rock. Ez utóbbi sehogy sem fér a Kacsóh-féle dallamvilágba, amely különben teljesen változatlan marad. Itt-ott bizonyos rockos elemek vannak. de ha rock-daljátéknak nevezném, feltételezni kéne, hogy ez a zene dominál. Itt viszont tiszta dúr-moll dallamvilág uralkodik, nem a bluesns tonika-szubdomináns-tonika-domináns-tönika akkordképletek. Az áthangszerelés lényege egyébként az volt hogy ritmikailag szigorúbb keretek legyenek, száműzzék a „nótás világra" jellemző szabadosságot. Spontánabb, lüktetőbb.' általában gyorsabb tempójú zenei aláfestés, másféle harmonizálás. Utóbbit kidolgozni volt talán a legnehezebb: a\szűkített ..nótás" elemeket kiirtani, s a dalokat így ószszehozni egy másféle harmóniavilággal, amely nincs tele kromatikával, mint például a cigányzene. Ki kellett találni, melyik dal milyen akusztikát kivan, végső soron egy opera-partitúrát kellett írni. Legelőször leírtam az énekszólamokat a szövegekkel, s alatta a partitúrát üresen hagytam. Később sorra vettem a mai hangzáshoz szükséges hangszereket s bizonyos "színezésekkel láttam, el az egyes szólamok kíséreteit, a különböző betéteket. — Koltay Gábor rendezői felfogása a mü ősibb, tisztán népmesei elemeire (is) •koncentrál. Kapcsolódhat-e ez a. zenei átdolgozás a kffnccppióhqz? — A kapcsolódási pont: a játékosság. Egy nagy. örömteli játéknak igyekeztem felfogni zeneileg is az egész darabot. Nem akartam én ..művet" létrehozni, újat végképp nem, hiszen a tulajdonképpen csak a kisérőszámok az ellenszólamok, a színezések, tehát a hangszerelés. a harmonizálás új — az alapfelfogás viszont nem „hősi". Egy kedves kis mesécskére próbáltam hangszerelni mindent. Itt Kukorica Jancsi belépőjekor nem egy hős mutatkozik be nagy truvájjal. hanem egy parasztlegényke énekli el vidáman és gondtalanul, hogy az ő neve Kukorica János... A nyolcvanas évek elektromos zenéjére. szintetizátorokra, gitárokra ..ragasztott" dalnyelvén. — A János a intéz lemezfelvétele nemrég készült el. Ha minden igaz, a premierre már kapható Szegeden. (FI ne kiabáljuk!...) A hangszerelő, munkája végeztével s a megmérettetés előtt, hogyan helyezi el várakozásai közölt „Kacsoht, az elektromost"? — Mindnyájunk célja egy szórakoztató, mai zenei hangzásokra épülő klasszikus daljáték felmutatása. Azt remélem, hogy egy, az eddigieknél jóval szélesebb közönségnek szólhat a János a vitéz. A fiatalok talán úgy hallgatják-nézik, hogy nem lesz bennük ellenérzés. az idősebbek pedig, akik ismerik és jól emlékeznek a régi produkciókra, nem csalódnak, hiszen komoly előadásban, parodizálás. persziflazs nélkül kerül eléjük az eredeti, megőrzött dallamokkal. Az lenne a nagy siker, az a vágyam, ha ezután — a régi módon — jó pár évig nem lehetne előadni a János vitézt, ha el tudnánk homályosítani a hagyományos felfogást. Ugyanakkor nem akarunk ellentmondani az eredetinek: szórakozzon jól a közönség. Lelkesedjen, hatódjon meg, örüljön. Ez a lényeg. Domonkos László f