Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

Szerda, 1985. augusztus 7. tzcTjedi ünnepi hetek Várudvari esték. Foissy: Két szerető szív. Ionesco: Kopasz énekesnő. A Tata­bányai Bányász Színpad és a Szegedi Ifjúsági Szín­pad előadása ma este fél 9-től, a várkertben. Táblakép-festészeti Bien­nálé a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában, és az If­júsági Házban. Szathmáry Gyöngyi szob­rászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Ku­pola-galériájában szep­tember 19-ig. Nyitva: 10­től 18 óráig. A Kass-galéria kiállí­tása a Vár utca 7. szám alatt. Keserű Ilona festőmű­vész gyűjteményes kiál­lítása a Bartók Béla Mű­velődési Központban, au­gusztus 20-ig. Nyitva: 10­től 18 óráig. Makovccz Imre építő­művész kiállítása az új­szegedi November 7. Mű­velődési Házban, augusz­tus 8-ig. Nyitva: hétköz­nap 10-től 18 óráig. va­sárnap 10-től 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klub­jában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasár­nap kivételével 10-től 19 óráig. A munka poézise. Kép­zőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődé­sének elmúlt 40 esztende­jéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra­emlékszoba; Hunok, ava­rok. magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és kör­nyezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népvi­seletek; Kőolaj és föld­gáz; Lucs-képgyüjtemény; Buday György metszetei. A szegedi várban Sze­ged múltja, jelene és jö­vője — várostörténeti ki­állítás. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó út 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Vasútmodell- és hobbi­kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban. Nyitva augusztus 20-ig, naponta 10-től 18 óráig. ¥ Újra itt az István-csapat Mielőtt a hétfői próbának nekirugaszkodna, a pop­daljáték népes gárdája, viccből, célzásképpen vagy hite­les aggódással, minden esetre megmérik a rendező vér­nyomását. Normális lehet, ha normális? Mert nagy a föl­hajtás. Ledeszkázzák az orchestert, ifjú táncosok, statisz­ták valóságos ármádiája lepi el a színpadot: tömeg ide, vagy oda, Koltay Gábor olyan rutinosan fitt, összefogott, határozott ebben a rumliban, hogy valósággal lerí a pró­bákról egyfajta kötelező fegyelem. Hasonlóan a délelőtti edzésen, kint Tarjánban, a lila iskolában. Bravúrszámba megy. hogy ősbemutatót —­két nagyszínpadi kisérlel után — már főpróbára enged­hetnek ma estére. Persze, az effajta monstre produkciók­hoz Koltaynak komoly „előtanulmányai" vannak. István a király, filmen és a szegedi szabadterin: Itt élned, hal­nod kell Budapesten, a Hösök terén; s most János a vitéz megint Szegeden, a szabadtérin. — Hogyan illeszthető tö­rekvéseitek sorába Kacsóh operettjének szegedi pop­jaltozata? — A Petőfi elbeszélő kól­eménye alapján — Bako­nyi Károly szövegeivel, Hel­ai Jenő verseivel — készült »nemü az első igazán át­ütő sikert kiváltott magyar ialjáték, zenés színpadaink jvtizedek óta kedvelt reper­;oárdarabja. Generációk nőttek fel hallgatása-olvasá­sa közben, korosztályok kö­zötti válaszfalak dőltek le. Metodikája rendkívül ked­velt, egy-egy dala sokszor önállóan is felcsendül a leg­különfélébb műsorokban. Úgy gondoljuk, hogy a mű­vet — bár jelenlegi formá­lában is népszerű — a mo­dern zenés színpadi eredmé­nyeket felhasználva, a minél nagyobb tömegekhez való eljuttatás érdekében, szabad újszerű módon újraalkotni. A Kacsóh-melódiákat és Közismert motívumokat érintetlenül hagyva, az egész :enei anyagot modern, kor­;zerű formában hangszerel­te at Victor Máté* — pop­zenei elemek felhasználásá­val, az újszerű átíriéi forma­nyelv követelményei szerint. Érintetlenül hagytuk a Hel­tai-féle dalszövegeket, hi­szen az ismert sorok, vers­szakok a mű népszerűségé­nek egyik tényezői. A Bako­nyi-féle összekötő szövegek, megítélésünk szerint, ma már korszerűtlenek. A mű alapos tanulmányozása után arra a következtetésre ju­tottunk, hogy az egymás mellé illeszthető dalok fü­zére — korszerű színpadi megjelenítés esetén — pon­tosan kifejezik a darabbeli történéseket. Értelmező köz­tes szövegekre, az esetek Fesztiválfoszlányok Az. itt Következendő nyúl­farknyi történetnek csak annyi köze van a fesztivál­hoz, hogy az ünnepi hetek tiszteletére felújított és in­dított nosztalgia-villamo­son esett meg. Méghozza a legeslegelső úton, amelyre vendégül a város vezetőit, az idegenforgalmi szakem­bereket és a sajtó képvise­lőit hívták meg Kedves fi­gyelmességként a Szegedi Közlekedési Vállalat egy­egv emlékplakettjét is át­nyújtottak az első utasok­nak. Mindenki érdeklődéssel bontotta ki a kis tartódo­bozt. dicsérte a plakett fi­nomságát, ízlésességét. Csak a vendégek egyiké­nek arca komorult el egy pillanatra, az ő plakettjé­nek hátoldalába a kővetke­zőket vésték be ugyanis: „nyugdíjba vonulása alkal­mából". Egy pillanat múl­va persze mar jót derült mindenki azon. hogy a legszebb férfikorában levő vendég aiándékát véletlenül összecserélték egy SZKV-s dolgozóéval, aki tényleg az­nap ment nyugdíjba. — Lehet, hogy ti már tudtok valamit? — kérdez­te a megajándékozott tré­fálkozva, nekem meg az jutott eszembe, milyen sze­rencse, hogy 1985-öt írunk. Három évtizeddel ezelőtt ezért „fejek" hullottak vol­na. . Szeretem a ligetbeli sza­badtérit. Úgy veszem észre, mások is. Csak azt nem ér­tettem sokáig, miért latok egyre gyakrabban onnan ha­zafelé igyekvőben mérgelő­dő embereket. Veszekszik egy feleség a férjével: „mert nem tudsz vigyázni!..." Pöröl egy nagymama a ka­masz unokával: „nem meg­mondtam. hogv jó lesz ide a kopott farmerod!..." Nem tudtam mire vélni a dolgot, míg az egyik káni­kulai nap esteien m«»q nem néztük családostul a nép­táncosok bemutatkozását. S míg hazaérvén észre nem vettem. hogv szép fehér szoknyánk-nadrágunk (kin mi volt épp) hátulsó felén gyanús-barnás foltok ékte­lenkedtek. Nem szaporítom a szót: a perpatvar nálunk is bekövetkezett volna, ha meg nem világosodik el­mqpk: a padfesték hagy ha­tó't nyomot! Szeretem a ligetbeli sza­badtérit. Ügv veszem észre, mások is. Nekik ajánlom hát: vigyenek valami „vé­döf-° -relést." Egyébkent a foltot eltün­teti a flóraszeotes áztatás és a kitartó dörzsölés P. K. túlnyomó többségében, nincs szükség. Ha mégis kell, ak­kor az eredeti Petöfi-költe­ményből kivett sorokkal, versszakokkal, narráció­szerüen helyettesi tjük azo­kat. Az előadás szeretné fel­erősíteni a mü azon tartal­mi vonatkozásait, amelyek segítségével újra lehet fo­galmazni a már-már elfele­dett, jelenlegi tudatunkból hiányzó népi hős mítoszát. — Nyilván, a feldolgozás­mód, az eddigi hagyomá­nyaitoknak megfelelően, ez­úttal is látványos lesz. — Meggyőződésünk, hogy a mű stilizált megjelenítése, a már-már szürreális mese­világ, rendkívül alkalmas az attraktív színpadi feldol­gozásra. A fantasztikus rész­letekkel teletűzdelt mesevi­lág a Dóm tér színpadán képi varázslattá válhat. Pro­dukciónkat a minél intenzi­vebb hatás érdekében szü­net nélkül, egyhuzamban adjuk, el§,_ Ezért oly^in dísz-, letét választottunk, amely a, dóm homlokzata, nyitható kapui adta hatáslehetőségek kihasználásával a nyílt szí­nen, rekvizitek áthelyezésé­vel, világítási és pirotechni­kai effektusok segítségével, könnyűszerrel variálható és alakítható át „falu széle­francia király udvara-Tün­dérország" alapvető helyszí­nekké. A stilizált feldolgo­zásmód, megközelítését te­kintve, hasonlít az István a királyhoz. Tehát a díszlet és a jelmezek — stílusukat te­kintve — kortalanok, a né­pet és a katonákat néptánc­elemekből építkező, koreog­rafált mozgás segítségével jelenítjük meg. — Többen számban fo­galmazol. Kikből áll a csa­pat? — Ez a társulat az Ist­ván a király 1983-as város­ligeti előadásán debütált, azóta lényegében együtt van, és remélem, még soká­ig együtt fog dolgozni. Min­denki „szabad ember", egyéb feladatoknak is eleget tesz, de a programunk következő I.állomásán" újra találko­zunk. Igen nagy gond, hogy állandó színházi lehetőség híján mindig alkalomról al­kalomra élünk. Szerencsére az elmúlt években akadt folyamatos munkánk. A csapatnak van vezető stáb­ja, és van egy viszonylag nagyobb létszámú társulata. A stabil emberek művészi felfogása, törekvései, hason­lóak egymáshoz, így a létre­hozott produkciók sora is magán viseli a „ránk jel­lemző" jegyeket. Ebben a csapatban alkotó módon él az (,idősebb" nemzedék —, így a látványtervező-opera­tőr Andor Tamás, vagy No­vak Ferenc és Szigeti Ká­roly koreográfusok —, és a „fiatalabb", Bozsogi János és Sárdi Mihály, közvetlen munkatársaim. Rendkívül örülök, hogy a néptáncmoz­gatom legjobb együtteseire ugyanúgy számithatok, mint a rockzene illusztris képvi­selőire, legnagyobb hazai sztárjaira. De igen megtisz­telő, hogy ebben az új, ön­álló műfajteremtő munká­ban legjobb, legnevesebb színészeinkre is barmikor építhetünk. Sőt, a Hősök te­rén előadott Itt élned, hal­nod kell című zenés játé­kunkban minden eddiginél szélesebbre tártuk a kaput. A különféle művészi ágak egymástól különböző stílu­sokat képviselő művészei al­kottak egységes közösséget. — Milyen szempontok szerint válogattátok a fősze­replőket? — Az átdolgozás műfajá­nak megfelelően rockéneke­sekból, vagy énekelni na­gyon jól tudó színészekből. KukWíéa-' JáVicsi: Varga Miklós, Iluska: Katona Klá­ri, Bagó: Balogh Ferenc, Strázsamester: Deák „Bili" Gyula, a francia király: Gregor József, Királykisasz­szony: Kővári Judit — mel­lesleg Victor Máté felesége, s az Itt élned, halnod kell utolsó filmfelvételi napjá­nak éjjelén hozta világra a 3,25 kilós Victor Tamást —, a Mostoha: Hernádi Judit, a Gazdák: Bergendy István ér. Péter. A díszlettervező Éberwein Róbert, a jelmez­tervező Kemenes Fanny, a látványtervező Andor Ta­más, szcenikai tanácsadó Vastagh Attila, a technikai­pirotechnikai effekteket Szi­lágyi Péter és Hábetler Fe­renc tervezi. A gyártásve­zető Önódi György. Igen fontos szerepet kap a 100­tagú tánckar, melynek ko­reográfusa Szigeti Károly, munkatársa Stoller Antal. N. I. Kacsóh, az elektromos Az átdolgozó: Victor Máté — Nem számoltam (pe­dig talán érdemes lett vol­na), hányan és hányfélekép­pen kérdezgettek a közel­múltban: miért, hogyan is jött létre, milyen is iesz ez a „sajátos" János a vitéz a Dóm téren? Victor Máté előzetes (vagy utólagos) en­gedelmével máris továbbdo­bom ezt az érdeklődő'(elég nagyméretű) labdát... — Az egész átdolgozás, ha jól tudom. voltaképpen Koltay Gábor rendező ötle­te volt. (Hogy őszinte le­gyek, nekem nem tartozott gyermekkori álmaim közé, hogy átdolgozzam Kacsóh Pongrác daljátékát.) Még ta­valy, az István, a király előtt kért meg a feladatra, mondván, te, talán még jó is lesz ez. Az eredeti elkép­zelés szerint 1986-bán ke­rült volna a szabadtéri já­tékokra azután az ősszel tudvalevően kiderült, idén nem lesz István Amikor Koltay felkért, részleteiben nem is gondoltam még át, mire vállalkozom. Azután, hogy „kizökkent az idő", Gábor szólt: gyerünk! En óvatosabb vagyok. Akkorra már tudtuk, megbízást kap­tunk az április 4-ei évfor­dulós műsorra, az Itt élned, halnod kell című produk­cióra, láttam, kevés az idő, jó darabig nem tudok a János a vitézzel foglalkozni. Végül összesen három és fél hónapom maradt rá ... Ami tulajdonképpen nem kevés, de erre az időszakra úgy kellett megszervezni az életemet, hogy az idő min­denre elég legyen. Sokszor napi 16 órás munkával járt, iszonyú hajsza volt. hogy úgy mondjam. ..ki volt cen­tizve" a dolog. Végre elké­szült. s a legjobban annak örülök, hogy kompromisszu­mok nélkül, ügy, ahogyan szerettem volna. Igy hát nyugodtan vállalom, vállal­hatom is. — Mi az átdolgozás lé­nyege? — Magát, Kacsóh Pong­rácot tartani alapkőnek. Az­az, magát a zenét, és sem­mi mást. Kivettem a könyv­tárból az eredeti, 1904-es zongorakivonatot, s csakis annak alapján haladtam. Nem akartam használni semmi mást: ne befolyásol­janak. Ahogyan lezongoráz­tam az „őst", jókora meg­lepetések értek: olyan rész­letekkel találkoztam, amiket soha. sehol nem szoktak ját­szani. Ismeretlen zenék, amelyeket elhagytak, vagy legalábbis alaposan lerövidí­tettek ... A mostani válto­zatban ebből a zongorakivo­natból minden benne lesz. A. Bakonyi-féle variációból semmi, csak maga a drama­turgiai váz marad; az in­nen származó dialógusokat mindenestói elhagyjuk. Egyébként az az érzésem, Kacsóh ezt a müvet való­jában (titkon?) operának szánta. A rendező Koltay Gábor, amint mérik a vérnyomását — A plakáton műfaji megjelölésként ez olvasható: pop-daljáték. A rádióban i$ megc.ösitette: nem „rock" ... — Nem, mert a popmu­,zsika jóval szélesebb zenei •világot feltételez és jelent is, mint a bluesból kinőtt, nagyban arra épülő rock. Ez utóbbi sehogy sem fér a Kacsóh-féle dallamvilágba, amely különben teljesen változatlan marad. Itt-ott bizonyos rockos elemek van­nak. de ha rock-daljátéknak nevezném, feltételezni kéne, hogy ez a zene dominál. Itt viszont tiszta dúr-moll dal­lamvilág uralkodik, nem a bluesns tonika-szubdomi­náns-tonika-domináns-tö­nika akkordképletek. Az át­hangszerelés lényege egyéb­ként az volt hogy ritmikai­lag szigorúbb keretek legye­nek, száműzzék a „nótás vi­lágra" jellemző szabadossá­got. Spontánabb, lüktetőbb.' általában gyorsabb tempójú zenei aláfestés, másféle har­monizálás. Utóbbit kidolgoz­ni volt talán a legnehezebb: a\szűkített ..nótás" elemeket kiirtani, s a dalokat így ósz­szehozni egy másféle harmó­niavilággal, amely nincs te­le kromatikával, mint pél­dául a cigányzene. Ki kel­lett találni, melyik dal mi­lyen akusztikát kivan, vég­ső soron egy opera-partitú­rát kellett írni. Legelőször leírtam az énekszólamokat a szövegekkel, s alatta a partitúrát üresen hagytam. Később sorra vettem a mai hangzáshoz szükséges hang­szereket s bizonyos "színezé­sekkel láttam, el az egyes szólamok kíséreteit, a kü­lönböző betéteket. — Koltay Gábor rendezői felfogása a mü ősibb, tisz­tán népmesei elemeire (is) •koncentrál. Kapcsolódhat-e ez a. zenei átdolgozás a kffnccppióhqz? — A kapcsolódási pont: a játékosság. Egy nagy. öröm­teli játéknak igyekeztem fel­fogni zeneileg is az egész darabot. Nem akartam én ..művet" létrehozni, újat végképp nem, hiszen a tu­lajdonképpen csak a kisérő­számok az ellenszólamok, a színezések, tehát a hangsze­relés. a harmonizálás új — az alapfelfogás viszont nem „hősi". Egy kedves kis me­sécskére próbáltam hangsze­relni mindent. Itt Kukorica Jancsi belépőjekor nem egy hős mutatkozik be nagy tru­vájjal. hanem egy paraszt­legényke énekli el vidáman és gondtalanul, hogy az ő neve Kukorica János... A nyolcvanas évek elektromos zenéjére. szintetizátorokra, gitárokra ..ragasztott" dal­nyelvén. — A János a intéz le­mezfelvétele nemrég készült el. Ha minden igaz, a pre­mierre már kapható Szege­den. (FI ne kiabáljuk!...) A hangszerelő, munkája végez­tével s a megmérettetés előtt, hogyan helyezi el vá­rakozásai közölt „Kacsoht, az elektromost"? — Mindnyájunk célja egy szórakoztató, mai zenei hangzásokra épülő klasszi­kus daljáték felmutatása. Azt remélem, hogy egy, az ed­digieknél jóval szélesebb közönségnek szólhat a Já­nos a vitéz. A fiatalok ta­lán úgy hallgatják-nézik, hogy nem lesz bennük el­lenérzés. az idősebbek pe­dig, akik ismerik és jól em­lékeznek a régi produkciók­ra, nem csalódnak, hiszen komoly előadásban, parodi­zálás. persziflazs nélkül ke­rül eléjük az eredeti, meg­őrzött dallamokkal. Az len­ne a nagy siker, az a vá­gyam, ha ezután — a régi módon — jó pár évig nem lehetne előadni a János vitézt, ha el tudnánk homá­lyosítani a hagyományos fel­fogást. Ugyanakkor nem akarunk ellentmondani az eredetinek: szórakozzon jól a közönség. Lelkesedjen, ha­tódjon meg, örüljön. Ez a lényeg. Domonkos László f

Next

/
Thumbnails
Contents