Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

Szerda, 1985. augusztus 7. Hazaérkezett a magyar VIT-delegáció V7T, druzsba, fesztivál, a XII. VilágifjúsáRi és Di­áktalálkozó jelszavát üte­mes taps kíséretében han­goztatva sorakoztak fel a Keleti pályaudvar előtti té­ren a VIT-en részt vett ma­gyar fiatalok, akiknek vona­ta kedden reggel 8 órakor érkezett meg Budapestre. Valódi fesztiválhangulat ré­szesei lehettek a VIT-cgyen­ruhás küldöttek ünnepélyes fogadására megjelentek: a párt-, állami és társadalmi szervek vezető képviselői, valamint a fiatalok hozzá­tartozói, barátai. Felcsendül­tek a Himnusz hangjai, majd Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára köszöntötte a ma­gyar nemzeti delegáció fo­gadására megjelent vendé­geket, közöttük Borisz Sztu­kalint, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetét. Ezután — az egybegyűltek nagy tapsa közepette — Hámon Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, a ma­gyar politikai küldöttség ve­zetője lépett a mikrofonhoz, hogy összefoglalja a 157 or­szág fiataljainak részvételé­vel tartott moszkvai találko­zó tapasztalatait. Bevezető­ben szólt arról, hogy a ma­gyar fiatalok izgalommal és várakozással indultak a szovjet fővárosba 13 nappal ezelőtt, hiszen legtöbbjük életében elöször akad ilyen lehetőség, hogy részesei le­gyenek a világ ifjúsága ta­lálkozójának. ezúttal a fesz­tiválmozgalom eddigi törté­netében a legnagyobb ren­dezvény volt. A küldöttek bíztak abban, hogy a VIT hatására a különböző­politikai törekvéseket hordo­zó ifjúsági szervezetek kö­zött az utóbbi évek­ben igencsak akadozó párbeszéd újabb erőre kap, és erösödik, szolgálva ezzel a béke, a népek közötti együttműködés és barátság ügyét. A KISZ KB első tit­kára Így folytatta: — A VilágifjúsáRi találko­zóról mérleget készítve ki­jelenthetjük, hogy Moszkvá­ban a béke és a barátság nagyszabású demonstrációja volt, amelyen a fiatalok hi­tet tettek az ügy, Földünk nagy problémáinak közös erőfeszítésekkel történő meg­oldása mellett. Világossá vált, hogy a találkozó ere­jét a gondolatok sokszínű­sége és a legnagyobb kér­désekben az akarat egysége adta. Delegációnk azzal a céllal és feladattal utazott a fesztiválra, hogy hozzájárul­junk a béke és a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítá­sához, a népek közötti ba­rátság erősödéséhez, a Szov­jetunióval, a szovjet fiata­lokkal való testvériségünk mélyítéséhez. A találkozó programja minderre megfe­lelő lehetőséget nyújtott. A világ fiataljainak képviselői­vel mintegy 1500 politikai, kulturális és sportrendezvé­nyen találkoztunk. Részt vettünk 15 nemzetközi vita­központ munkájában, követ­kezetesen képviselve hazánk kül- és belpolitikáját. be­mutatva szocialista fejlődé­sünk eredményeit. Kiálltunk a Szovjetunió és a szocia­lista országok békepolitiká­ja mellett, felléptünk a fegy­verkezési hajszát szító im­perialista törekvések ellen. E fórumokon mintegy 80 al­kalommal nyilvánítottunk véleményt a napirenden szereplő témákról, s négy­szer szólaltunk fel népes hallgatóságé nagygyűléseken. Hámori Csaba a további­akban kiemelte: a magyar küldöttek részt vettek két­oldalú baráti találkozókon is. Huszonhárom ország fla­taltalval folytattak párbe­szédet a fesztiválról, az együttműködés jelenéről és Jövőjéről. E találkozókon megismerkedhettek más né­pek gondolkodásmódjával, szokásaival. A meleg hangu­latú rendezvények sorából is kiemelkedett a szovjet fia­talokkal töltött este. A ma­gyar ifjúság képviselői a VIT-en kultúránk, hagyomá­nyaink bemutatásával js po­litizáltak, arra törekedtek, hogy ismertebbe tegyék né­pünk kulturális értékeit a világon. A magyar delegá­ció klubja a fesztivál egyik népszerű helyszíne lett: a gazdag és változatos progra­mokat naponta mintegy tíz­ezer fiatal látogatta. — Mindannyiunk nevében állithatom: jó érzés volt magyarként részt venni a fesztiválon, érezve a szovjet házigazdák és a találkozó külföldi résztvevőinek fi­gyelmét, jószándekú érdek­lődését, képviselni az itthon maradottakat. Jelenthetem a magyar közvéleménynek: küldöttségünk teljesítette megbízatását. Eleget tett an­nak a társadalmi küldetés­nek, amellyel útnak indí­tottak bennünket. Elmond­hatjuk: immár még több barátunk van a világban, még többen tudják. hogy mit tesz népünk a békéért, hogyan segíti a társadalmi haladásért folytatott harcot. Tanultunk is. hiszen 650 magyar fiatal jobban el tud­ja helyezni hazánkat a föld­gömbön. jobban érzi. milyen nagy és milyen sokszínű a világ — mondota befejezé­sül Hámori Csaba. Ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára üdvö­zölte a hazatérő küldötteket, tolmácsolva a párt Közpon­ti Bizottságának köszönetét a helytállásért, azért a fele­lősségteljes munkáért, ame­lyet a magyar ifjúság kül­dötteiként Moszkvában vé­geztek. A továbbiakban így folytatta: — A magyar közvélemény idehaza nagy figyelemmel kisérte a fesztivál esemé­nyeit, és — természetesen — különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar fiatalok ottanf szereplése iránt. Tevékenységük, sze­replésük a különféle rendez­vényeken hozzájárult ahhoz, hogy a találkozó résztvevői többet tudjanak meg a ma­gyar ifjúságról, hazánkról. Ei2tosak vagyunk abban, hogy aki egyszer ellátogatott a magyar nemzeti klubba, jó benyomásokkal távozott, és hiteles képet kapott né­pünk életéről, szocialista munkánk eredményeiről, tö­rekvéseinkről. Küldötteink hozzájárultak ahhoz, hogy tovább erősödjék a Magyar Népköztársaság megbecsülé­se. országunk tekintélye a nagyvilágban. — A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó kiemelkedő nemzetközi esemény volt — hangsúlyozta Szűrös Mátyás. A világ ifjúsága, köztük a ma­gyar fiatalok képviselői, ki­nyilvánították békevágyu­kat. Háborútól és kizsákmá­nyolástól mentes világért szálltak síkra, amelyben az ifjúság és az idősebbek egy­aránt jól érzik magukat. — Nagyra értékeljük, hogy a küldöttség a fesztiválon eredményesen képviselte a magyar külpolitikai törek­véseket. A delegáció sokré­tű tevékenysége is előmoz­dította, hogy a fesztivál­mozgalom hármas jelszavá­nak jegyében tovább erősöd­jék a világ fiataljainak an­tiimperialista szolidaritása, megszilárduljon a béke, to­vább fejlődjék és gazdagod­jék a népek barátsága. A találkozókon, a vitákon a magyar fiatalok küldöttsé­ge pártunk politikájának szellemében meggyőződés­sel juttatta kifejezésre né­pünk békeakaratát, azt is, hogy készek vagyunk együtt­működni minden politikai és társadalmi erővel, amely felelősséget érez és részt vállal a világ békéjéért és biztonságáért vívott küzde­lemből. A fesztiválon fia­taljaink szolidaritásukról biztosították azoknak az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országoknak népeit, amelyek a nemzeti függet­lenség kivívásáért, megvédé­séért és megszilárdításáért küzdenek. — A magyar ifjúság kül­döttei fesztiválon való rész­vételének kiemelkedően fon­tos eredménye, hogy tovább erősödött a magyar és a szovjet fiatalok összefogása és ezáltal a két nép barát­sága — mondotta a KB tit­kára. — A Moszkvában el­töltött nyolc nap alatt job­ban megismerhették a Szov­jetuniót. a szovjet nép éle­tét. Új barátságok születtek, a mindennapi együttműkö­dés, a sok-sok közös ren­dezvény során a magyar és a szovjet fiatalok még köze­lebb kerültek egymáshoz. Ez is jelképezte, hogy kapcsola­taink közös elveink alapján a bizalom és a kölcsönös megértés jegyében eredmé­nyesen fejlődnek az élet minden térületén. A fesztivál sokrétű elöké* szítő munkáját említve az MSZMP KB titkára köszö­netét fejezte ki azoknak a KISZ-szervezeteknek, párt­és állami szerveknek, üze­meknek és intézményeknek, amelyek elősegítették, hogy a magyar fiatalok küldöttsé­ge méltóan képviselje ha­zánkat a VIT-en. Ezt követően arra kérte a küldötteket: őrizzék meg a mozgalom szellemét, kép­viseljék a fesztivál 'törek­véseit, segítsék elő munká­jukkal is a béke megőrzé­sét, a világ népei barátságá­nak és antiimperialista szo­lidaritásának erősítését. — A magyar fiatalok az idősebb nemzedékekkel váll­vetve a szocialista Magyar­ország felépítésén, korsze­rű gazdasági és társadalmi viszonyok megteremtésén munkálkodnak. Meggyőző­désünk, hogy az lehet a leg­jelentősebb hozzájárulásuk a társadalmi haladás, a világ­béke egyetemes ügyéhez és a világifjúsági fesztivál esz­méinek megvalósításához, ha hazai munkájukban lelke­sedéssel, fiatalos, lendület­tel, becsülettel és képessé­geik legjavát nyújtva vesz­nek részt — mondotta vé­gezetül Szűrös Mátyás, a tanuláshoz, a munkához, a társas és a magánélethez jó egészséget, további sikereket és boldogságot kívánva az egész magyar ifjúságnak. Az ünnepélyes fogadtatás a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. * A moszkvai fesztiválon Csongrád megyét képviselő ifjúsági politikai delegáció tegnap, kedden, a kora dél­utáni órákban érkezett Sze­gedre. A megyei KISZ-bi­zottság nevében Szentgyör­gyi Pál titkár köszöntötte a fiatalokat, akiket Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is fogadott. A kül­döttek nevében Szögi Etelka köszönte meg a megtisztelő feladatot. Elmondta: igye-; keztek megfelelni, méltón képviselni Csongrád megye fiatalságát. Valamennyien részletes élménybeszámolót tartanak majd a Világifjú­sági Találkozó eseményeiről, felejthetetlen élményeikről. ! RAOIÚTILEX LOSONCZI PAL ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Victor Paz Es­tenssorót, Bolívia új köztár­sasági elnökét; ugyancsak táviratban fejezte ki jókí­vánságait a Bolíviai Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából. VAN-DUNEN MOSZKVÁBAN A szovjet kormány meg­hívására kedden munka­látogatásra Moszkvába ér­kezett Alfonso Van-Dunen, az angolai MPLA-Munka­párt Központi Bizottságának a titkára, az afrikai ország külügyminisztere. SZALJUT—7 A programban meghatáro­zott kísérletek folytatásával és a Kozmosz—1669 űrhajó kirakodásával foglalkoztak az elmúlt napokban a Szal­jut—7—Szojuz T—13—Koz­mosz—1669 orbitális űr­komplexum lakói. Vlagyi­mir Dzsanibekov és Viktor Szavinih két hónapja tar­tózkodik már az űrkomple­xum fedélzetén, s ezalatt hatalmas munkát végeztek: újból üzembe helyezték az űrállomást, két teherűrhajót fogadtak, pénteken pedig ki­léptek a világűrbe. ahol napelémeket szereltek fel az űrállomásra az energiaellá­tás javítása céljából; A CHALLENGER LESZÁLLT Helyi idő szerint 12 óra 45 perckor (magyar idő sze­rint 21 óra 45 perc) a ka­liforniai Edwards légitá­maszponton leszállt a Chal­lenger amerikai űrrepülő­gép. Megemlékezések @ Hirosima (MTI) Egyperces csönddel, ha. rangzúgással, imákkal és békefelhívásokkal emléke­zett meg kedden délelőtt Hirosima a negyven évvel ezelőtti amerikai atomtáma­dás áldozatairól, ötvenezren gyűltek össze a világ min­den részéből a japán város békeparkjában, azon a he­lyen, ahol 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor fel­robbant a mindaddig elkép­zelhetetlen pusztítást végző bomba. „Nincs túlélés, ha nincs békés egymás mellett élés" — mondotta Arak'f Takesi, Hirosima polgármestere, aki felhívást intézett a világ ifjúságához, hogy a barát­ság és a szolidaritás erősí­tésével támogassa a béke ügyet. Szerte a világon megem­lékeztek kedden a Hirosima elleni atomtámadás 40. év­fordulójáról. 11. János Pál pápa az ál­dozatok emlékének szentelt misét celebrált Castel Gan­dolfo-i nyári rezidenciáján. Ezen elsősorban azt hang­súlyozta, hogy a hirosimai tragédiának nem szabad megismétlődnie. Az egyházfő ezért a nemzetközi konflik­tusok békés megoldására szólított fel Radzsiv Gandhi indiai kormányfő az évforduló kapcsán ismét állást foglalt a nukleáris leszerelés mel­lett. Mind mondta, meg kell kettőzni az erőfeszítéseket az atomfegyverek megsem­misítése és a leszerelés ér­dekében. Kedden Nyugat-Európában több amerikai katonai tá­maszpont körül béketünte­tést tartottak. Az NSZK­beli Mutlangenben békeak­tivisták körülvették az ot­tani amerikai rakétatámasz­pontot. A rendőrség tizen­nyolc személyt őrizetbe' vett, köztük Petra Kellyt, a nyu­gatnémet Zöldek Pártjának egyik vezetőjét. Tüntetések voltak a szicíliai Comisóban és az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetsége előtt is. Ez utóbbi helyszínen a hatóságok két személyt őri­zetbe vettek. Ausztrália és Nagy-Bri­tannia számos nagyvárosá­ban. a békecsoportok emberi sziluetteket festettek a fa­lakra, az utakra, így emlé­keztetve a hirosimai áldo­zatokra, akik közül soknak az atomrobbanás után csak a falakba égett árnyéka ma­radt meg. A rendőrség mind­két országán sok tüntetőt letartóztatott. Az évforduló kapcsán Hi­rosimában tartózkodó pol­gármesterek — akik a világ 23 országából érkeztek — a megbeszélések második napján határozatot fogadta* el. Ez felhívja a világ né­peit, s főleg az egyes orszá­gok vezetőit, hogy látogassa­nak el Hirosimába, s győ­ződjenek meg saját szemük- . kel az atombomba" igazi ter­mészetéről. Vezető közéleti személyi­ségek és a szovjet főváros dolgozóinak részvételével kedden Moszkvában nagy­gyűlésen emlékeztek meg a Hirosima és Nagaszaki elle­ni atomtámadás negyvene­dik évfordulójáról. A nagygyűlésen részt vett Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke, aki be­szédében nagyra értékelte a Szovjetuniónak a nukleáris robbantásokra bejelentett moratóriumát. Az atomrobbantások moratóriumáról í? 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió véleménye szerint az Egyesült Államok csatlakozása a szovjet rész­ről egyoldalúan vállalt mo­ratóriumhoz nemcsak a fegyverkezési hajsza korlá­tozásában lenne hatalmas előrelépés, hanem meggyő­ző példát szolgáltatna a töb­bi atomhatalom számára is. A kísérleti atomrobbantások teljes és általános betiltása ugyanakkor fordulatot je­lentene a nukleáris fegyve­rek gyakorlati megsemmisí­tése felé — állapította meg szerdai szerkesztőségi cikké­ben a Pravda. A cikket kedd este ismertette a TASZSZ. A Szovjetunió már több­ször javasolta a kísérleti atomrobbantások minden formájának betiltását, és tár­gyalásokat is kezdett erről a kérdésről az Egyesült Ál­lamokkal és Nagy-Britan­niával. A tárgyalásokat azon­ban az amerikai és a brit kormány félbeszakította. A Szovjetunió ennek ellenére kész bármikor ismét tárgya­lóasztalhoz ülni. A Szovjetunió kész meg­hosszabbítani a kísérleti atomrobbantásokra egyolda­lúan meghirdetett moratóri­um érvényét 1986. január 1. utánra is, ha az Egyesült Államok szintén beszünteti hasonló jellegű kísérleteit. Az eddigi amerikai reagálá­sokból azonban az. derül ki. hogy — bár a népek és a nemzetközi biztonság érdeke ezt követelné — Washing­ton nem hajlandó erre. Az amerikai kormánynak — ha valóban figyelembe akarja venni az Egyesült Ál­lamok és a világ közvéle­ményét — ki kellene hasz­nálnia a felkínált lehetősé­get, és be kellene szüntet­nie atomkísérleteit. Ez a perspektíva azonban inkább zavart okoz Washingtonban, ahol most lázasan kutatják, miként lehetne „kivédeni" az atomrobbantások morató­riumának eszméjét — álla­pítja meg a Pravda. Nem állja meg a helyet az az amerikai kifogás sem, hogy a moratórium betartá­sát nem lehet hatékonyan Pravda-cikk ellenőrizni. Amerikai szak­értők — köztük William Colby. az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala, a CIA volt igazgatója — is elismerik, hogy a kísérleti atomrobbantások tényét a már meglevő ellenőrzési esz­közökkel meg lehet állapíta-i ni. Nem az ellenőrzésről van szó, hanem arról, hogy Washington folytatni akarja a iegyverkezési hajszát, bő­víteni és korszerűsíteni sze­retné nukleáris fegyvertárát — állapítja meg a Pravda. Ezt bizonyítja Ronald Rea­gan augusztus S-l sajtóérte­kezlete is. Az amerikai -el­nök kijelentette, hogy szó sem lehet semmiféle mora­tóriumról addig, amíg az Egyesült Államok be nem. fejezi a maga kísérleti programját. Ez a program pedig meglehetősen hosszú távra szól. A Fehér Ház szóvivője — Reagan kijelen­téseit pontosítva — mind­azonáltal már úgy fogalma­zott. hogy meg kell ugyan oldani az ellenőrzés kérdé­sét is. ám a legfontosabb az. hogy az Egyesült Álla­moknak „korszerűsítenie kell fegyverzetét". A tények tehát azt mu­tatják. hogy Washington nem hajlandó megvitatni és megoldani a kísérleti atom­robbantások beszüntetésé­nek kérdését. Ehelyett azt szeretné elérni, hogy a Szov­jetunió megfigyelők küldé­sével „áldását adja" az amerikai kísérletekre. Amerikai katonai szakér­tők is elismerik, hogy a kí­sérleti atomrobbantások foly­tatására a világűr militari­zálását célzó amerikai ter­vek megvalósításához is szükség van. A világ felelős magatar­tást vár Washingtontól. Az amerikai kormánynak ls fel kell ismernie a militarista politika folytatásának veszé­lyeit. és élnie kellene azzal a lehetőséggel, amelyet az atomkísérletekre bejelentett szovjet moratórium nyújt — hangsúlyozza a Pravda szer­kesztőségi cikke. Elhunyt Kusz János Elhunyt az egykori szén­csaták neves hőse. az első mecseki sztahanovista bá­nyász, Kusz János. A nyolc­vankét éves korában eltávo­zott komlói vájárt kedden helyezték örök nyugalomra a bányászváros temetőjében. Ravatala előtt egykori mun­kahelyének, Kossuth-bányá­nak a dolgozói álltak díször­séget egyenruhában, s utolsó útjára elkísérték őt a Me­cseki Szénbányák politikai, gazdasági, és társadalmi ve­zetői is. Kusz János pecsszabolcsi bányászcsalád sarja volt, s már tizenöt esztendős korá­ban csillésként kereste ke­nyerét a bánya mélyén. Túl. élt egy omlást is, és a ke­mény munkával a föld alatt eltöltött négy évtized során mindig az élenjárt a szé­nért vívott küzdelemben. 1949-ben ő indította el a mecseki szénbányászok szta­hanovista munkaversenyét, s abban több kimagasló — kétszáz százalék feletti' •— eredményt ért el. A szakma akkori kiváló címét három­szor is elnyerte, s munkájá­val negyven évi szogálatát számos kitüntetéssel ismer­ték el. A bányabeli fejtés és szállítás összehangolását, valamint a berendezések magas fokú kihasználását megteremtő munkamódszere országszerte ismertté tette nevét, s tapasztalatainak át­adásával újabb bányász­r.emzedékek neveléséhez já­rult hozzá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents