Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

~ f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JF DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 183. szám 1985. augusztus 6., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IC * Havi előfizetési díj: 43 forint ÍM Ára: 1.80 forint A gyermekek védelmében Országos gyermekvédelmi konferencia kezdődött hét­főn Pécsett. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Mi­nisztérium által rendezett háromnapos tanácskozáson mintegy százötvenen vesz­nek részt: pedagógusok jo­gászok, orvosok, szociológu­sok és államigazgatási szak­emberek. A konferencián áttekintik a gyermek- és if­júságvédelem különböző te­rületeit, igy az óvodai és az iskolai munka, a családgon­dozás, a nevelőotthoni és nevelőszülői nevelés, vala­mint az örökbefogadás prob­lémait. Külön szekcióülést szentelnek a fiatalkori bű­nözés és az újra beilleszke­dés témájának. Megvitatják a gyermek- és ifjúságvédel­mi távlati tervét is, majd ajánlásokat fogadnak el a gyermekvédelmi munka to­vábbfejlesztésére. A konferencia anyagát kötetbe gyűjtve eljuttatják az érdekelt szakembereknek. (MTI) Hazánkba érkezet! Hans Reichell, az NDK miniszterelnök-helyettese Ábrahám Kálmán állam­titkárnak, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének meghívá­sára hétfőn Budapestre ér­kezett Hans Reichelt, az NDK miniszterelnök-helyet­tese, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Vendéglátójával értékelik a két ország közötti környe­zetvédelmi együttműködési megállapodás végrehajtását. Hans Reichelt tanulmányoz­za a magyar környezetvé­delmi és vízgazdálkodási te­vékenységet is. CMTI) Méhek a napraforgón Megkezdődött a naprafor­gónektár gyűjtése. A méhé­szek kaptáraikat szerte az országban a napraforgótáb­lák közelébe költöztették. Gazdag az idén a méhek „legelője", hiszen a mező­gazdasági üzemek több mint háromszázezer hektáron ter­mesztenek napraforgót. A napraforgóméi az összes termésnek megközelítően egynegyede, s ebben az év­ben hozzávetőlegesen há­romezer tonnára számítanak belőle a szakemberek. Nagy része a hazai ellátást szol­gálja. A napraforgóméz ki­sebb hányadát a külföldi megrendelők kívánsága sze­rint kristályosítják, és ebben a formában exportálják. A mézet folyamatosan ve­szik át, többségében az áfészek telepein. Kétszáz­ötven helyen rendezkedtek be a méz felvásárlására. Most a Hungaronektár is bekapcsolódott az átvételbe. Budapesten, ahol 500—600 méhészt tartanak számon, a vállalat Vegyész utcai tele­pén augusztus elsejétől új szolgáltatásként közvetle­nül is felvásárolják a mézet, s mivel így az áru útja le­rövidül. a többletköltség egy része megtakarítható (MTI) A magyar kultúra terjesztéséért Anyanyelvi konferencia Veszprémben, a Vegyipari Egyetem aulájában hétfőn megkezdődött az V. anya­nyelvi konferencia, amelyre 21 országból több mint 130 résztvevő érkezett hazánkba. Ezúttal először jöttek el a konferenciára a külföldi magyarság körében tevé­kenykedő egyházak és a kül­földi magyar egyesületek küldöttei. Az anyanyelvi mozgalom hazai képviselői közül mintegy 150-en van­nak jelen az ötnapos ta­nácskozáson. A konferenciát Bognár Jó­zsef, a Magyarok Világszö­vetságének elnöke nyitotta meg, majd a vendégeket Heil Bálint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora és István János, a Veszp­rém Megyei Tanács elnöke köszöntötte Az utóbbi négy évben, a pécsi konferencia óta vég­zett munkáról Lörincze La­jos, az anyanyelvi konferen­cia védnökségének elnöke tartott beszámolót. A többi között elmondta, hogy az anyanyelvi mozgalom tartal­mában és módszereiben is lényegesen megváltozott zászlóbontása, az 1970-ben Debrecenben rendezett első konferencia óta. Másfél év­tized múltával többségbe ke­rültek a külföldön élő ma­gyar származású fiatalok közül azok, akik magyarul már alig, vagy semmit sem tudnak. Ezért a mozgalom irányítói — a legutóbbi kon­ferencia ajánlására — kiter­jesztették a munkát a ma­gyar kultúra ápolására: a magyar irodalom-, a képző­és népművészet megismerte­tésére, az ének- és táncta­nításra. Természetesen továbbra is nagy figyelmet fordítanak az anyanyelv ápolására. 1971 óta megrendezik a balatoni nyári táborokat a 7—14 éves külföldön élő magyar szár­mazású gyermekeknek. A sárospataki nyári kollégium a 14—18 éves fiataloknak nyújt lehetőséget a nyelvta­nulásra és magyarságisme­retük körének bővítésére. Tavaly indult meg a kül­földön magyar nyelvet ta­nító pedagógusok tovább­képző tanfolyama a Debre­ceni Tanítóképző Főiskolán. Erre a tanfolyamra a részt­vevők jó része Svédország­ból érkezik. A külföldi magyarok kö­rében nagy érdeklődés ta­pasztalható a magyar nép­tánc és népzene iránt. Ezért 1982 óta 76 alkalommal küldtek külföldre magyar néptáncoktatókat és zenei szakembereket. A Népmű­velési Intézet 3 hónapos in­tenzív tanfolyamán angliai, ausztráliai, ' kanadai és NSZK-beli résztvevők sze­rezték meg a néptáncokta­tói bizonyítványt. Lörincze Lajos beszámolt arról is, hogy a IV. konfe­rencia ajánlása alapján ké­szül a tankönyvsorozat a magyarul egyáltalán nem tudó külföldi gyerekek szá­mára. A megnyitó után plenáris ülésen folytattak eszmecse­rét a külföldi magyarság kö­rében tevékenykedő egyhá­zaknak és egyesületeknek a magyar nyelv és kultúra ápolásában való részvételé­ről. (MTI) Vásárlócsúcs a Centrumban Tegnap megkezdődött a ruházati kereskedelmi vál­lalatok hagyományos nyári szezonvégi vására. Az or­szágszerte élénk vásárlói ér­deklődéssel kísért kedvez­ményes akcióban összessé­gében mintegy tíz száza­lékkal lesz nagyobb a nyá­ri vásár árualapja, mint a tavalyi. A vásárlási kedvet bizo­nyítja: Szegeden is nagy forgalmat bonyolítottak le az üzletek. Az Alföldi Áru­ház például teljes nyári­cikk-kínálatát bevonta az akcióba; s mivel tavalyi árujuk nem maradt, nem kínálnak divatjamúlt ter­mékeket. A nyitónapon dé­lig annyit forgalmaztak, mint a tavalyi vásár egy teljes napján. Az Elit cipőbollban is sok a vásárló. A boltvezető­től megtudtuk: sajnos, mé­ret- és fazonhiányos a kí­nálat, nyári férficipőket, -szandálokat egyáltalán nem tudnak adni. Körülbelül a tavalyi forgalomnak megfe­lelőt várnak az idén is, bár nagyobb lehetne, ha jobb volna a választék. A leg­keresettebbek a női szandá­lok. A Centrum Áruháznak a vásárba bevont árukészlete összetételében más, mint tavaly. Legjobban a könnyű, nyári méteráru és a cipő fogy, a készlet jelentős ré­szét eladták. Ezekből még talán 2-3 napig tudják „tar­tani magukat" — ígérték. Bő választék van viszont női-férfi fürdőruhákból és gyermek kötöttárukból. A konfekcióosztály kínálatá­ból is lehet még válogat­ni. Használt autók-új helyen Könnyebben megtalálható most már a használt kocsik új helye — a forgalmasabb Vásárhelyi Pál utcára nyílik a bejárat A szegedi az egyetlen a Merkúr használt autókat forgalmazó 11 telepe közül, amelyet közösen tart fent egy másik céggel. A Xl-es számú Autójavító Vállalat­tal az együttműködés a töb­bi átvevö-eladótelep önál­lósodása után is megmaradt — olyannyira, hogy a sze­gedi partner még áldozni is hajlandónak mutatkozott a telephely korszerűsítésére. Emlékeznek ugye olvasó­ink a Kenyérgyári útról nyíló használtautó-,.placc­ra", s annak tizenöt éve toldozgatott-foldozgatott, de így is siralmasan kinéző épületére? Most, másfél év­tized múltán sikerült a régi terület szomszédságába át­költöztetni az adásvételeket bonyolító Merkur-telepet. Az autójavítónak egymillió forintjába került az új terü­let rendezése, a korábban más célra használt csarnok átalakítása és bővítése. A múlt hét péntekjéig még a régin, tegnap reg­geltől már az új, Vásár­hely, Pál utcai bejáraton hirdette a tábla a Merkúr nevét. Az átköltözés miatt percnyi „üzemszünetet" sem tartottak. Mint Veres Zol­tánnétól, a kirendeltség ve­zetőjétől megtudtuk, szolgál­tatásaik köre nem változott, az ügyfélfogadás körülmé­nyei azonban szembetűnő­en. Később, ha szükség lesz rá, e területet még bővíthe­tik és tervezik, hogy a zú­zottkő-burkolatot aszfaltra cserélik. Munkatársai kíséretében ellátogatott az új telepre Medveczky Balázs, a Mer­kúr kereskedelmi főosztály­vezetője is. Ezt az alkal­mat használtuk föl arra, hogy megkérdezzük, mikor kerülnek kedvezőbb hely­zetbe a Merkúr, új sze­mélygépkocsit vásárló dél­alföldi ügyfelei. Magyarán: a két csepeli, a győri és a debreceni átadótelepek min­tájára mikor lesz Szegeden is „újautó-átvétel"? (Ennek igénye már akkor fölmerült, amikor az autójavító Sá­rosi utcai szervizét tervez­ték, hiszen ott a gépkocsik úgynevezett O-szervize meg­oldható volna ... Szó v°H egy esetleges szegedi át­adótelepről a megye és a belkereskedelmi minisztéri­um vezetőinek a közelmúlt­ban megtartott egyeztető tárgyalásán is.) Kérdésünk­re a kereskedelmi főosztály­vezetőtől azt a választ kap­tuk, hogy ha a Merkúr be­ruházási lehetőségei meg­engedik, és a piaci viszo­nyok úgy alakulnak, a leg­közelebbi átadótelepet való­ban Szegednek szánják, de ennél konkrétabban most még nem fogalmazhatnak. Legalább annyit hadd te­gyünk hozzá — a Csepelre vagy Debrecenbe utazás költségeit és tortúráit is­merve —: kár...

Next

/
Thumbnails
Contents