Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

2 Csütörtök, 1985. augusztijg 29. Atomsorompó-tanácskozás Szovjet és amerikai fölszólalás p Genf (MTI) A Szovjetunió kész a jö­vő évtől is, határidő nélkül szüneteltetni atomkísérleteit, amennyiben az Egyesült Ál­lamok is hasonló kötelezett­séget vállal — mondotta a szovjet küldöttség vezetője az atomsorompó-szerződést ellenőrző konferencia szer­dai ülésén. Andronyik Pet­roszjanc akadémikus, a Szovjetunió Állami Atom­energia Bizottságának el­nöke közölte, hogy országa kész meghosszabbítani egy­oldalú kötelezettségvállalá­sát a föld alatti atomkísér­letek szüneteltetésére, ha Washington is csatlakozik. Az amerikai küldöttség­vezető, Kenncth Adelman, az amerikai Fegyverzetellen­őrzési és Leszerelési Hiva­tal igazgatója ugyanezen a fórumon a szerdai vitá­ban korábban elhangzott beszédében kijelentette, hogy Washington az atom­fegyver-kísérletek teljes el­tiltását nem tekinti a követ­kező lépésnek, csak „hosz­szú távon kitűzött célnak". Adelman ugyanakkor ismer­tette Ronald Reagan üzene­tét, amelyben az elnök tör­ténelmi sikernek minősí­tette az atomsorompó-szer­ződést, majd rámutatott: — Az Egyesült Államok kulcsfontosságú célja, hogy szilárd, a nagyobb együtt­működésen alapuló viszonyt építsen ki a Szovjetunióval. Közös érdekeink között a háború elkerülése és a fegy­verek korlátozása a legfon­tosabb. Az együttműködés a tárgyalással kezdődik, s vá­rakozással tekintek Gorba­csov főtitkárral való novem­beri találkozó elé. Petroszjancz akadémikus hangoztatta, hogy az atom­sorompó-szerződés kulcs­szerepet játszott az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mind a kis, mind a nagyobb or­szágok biztonságának érde­keit szolgálja. Annál sajná­latosabb, hogy egyes álla­mok, mint például Izrael, Dél-Afrika, Pakisztán nem akarnak csatlakozni az egyezményhez, amely nem­zetközi ellenőrzést jelent. A Szovjetunió — mondotta — szigorúan megtartja az egyezményt, nem engedett át egyetlen országnak sem atomfegyvert, robbanószer­kezetet, nem támogat egyet­len államot sem atomfegy­ver előállításában. Gromiko üzenete ö Prága (MTI) A Szovjetunió nagyra érté­keli ?. reálisan gondolkodó vallásos köröknek a béke megőrzése érdekében kifej­tett tevékenységét — állapít­ja meg Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke a VI. keresztyén bége-világ­gyűlés üzenetére adott vála­szában. Gromiko válaszát Igor Cserkaszov tanácsos, a Szov­jetunió prágai nagykövetsé­gének ügyvivője augusztus 27-én adta át a csehszlovák fővárosban dr. Tóth Károly püspöknek, a keresztyén bé­kekonferencia elnökének. Mint a szovjet államfő hang­súlyozza, a Szovjetunió kor­mánya a maga részéről min­dent megtesz a fegyverkezé­si verseny megállításáért; ezt célozza az a számos és sok­oldalú leszerelési kezdemé­nyezés, amelyeket a szovjet kormány az ENSZ-ben és más fórumokon előterjesz­tett. Ezek sorában megemlí­tette a legutóbbi kezdemé­nyezést az atomfegyver-kí­sérletek egyoldalú felfüg­gesztéséről. Gromiko sok sikert kí­vánt a keresztyén békekon­ferenciának ahhoz a munká­jához, amelyet a béke meg­érzése és az atomkatasztrófa elkerülése érdekében végez. Öngyilkos merénylet P Bejrút (Reuter) Egy ismeretlen személy szerda délután robbanó­anyaggal teli gépkocsival öngyilkos n\érény|e|?L haj­tott végre a dél-libanoni katonai milícia egy őrhelye ellen. A béjnútl televízió Je­lentése szerint a merénylő életét vesztette, harmincan meghaltak vagy megsebesül­tek. Szidon várostól 12 kilomé­teres távolságban is lehetett hallani a robbanás zaját. A merénylő 300 kilogramm robbanóanyagot vitt gép­kocsijában. Baráti munkalátogatás D Moszkva (MTI) Az ázsiai béke és bizton­ság erősítése érdekében a Szovjetunió és Laosz azt kívánja, hogy normalizálód­janak kapcsolataik a Kinai Népköztársasággal E nor­malizálódás azonban nem kötődhet semmiféle, harma­dik országoknak kárt okozó feltételekhez — hangsúlyoz­za a Kaysone Phomvihanc baráti munkalátogatásáról szerdán Moszkvában közzé­tett szovjet—laoszi közös nyilatkozat. A Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtit­kára, az ország miniszterei, nöke szerdán befejezte iá­A lagosi államcsíny Az események megszo­** kott menetét szinte csak a zene stílusa változ­tatta meg. Az afrikai — és persze nemcsak ottani — puccsoknak, vagy puccskí­sérleteknek ugyanis általá­ban elmaradhatatlan kísérő­je az odott ország rádiójá­ban felhangzó pattogó rit­musú katonazene, amely­nek hallatán a rutinosabb megfigyelők máris elkezdik fogalmazni a soros hata­lomátvételről szóló jelenté­seiket. Lagosban viszont a mostani — egyébként ver­telen — puccs bejelentését komoly zene kísérte. A töb­bi kísérőjelenség persze nem módosult: éjszakai ki­járási tilalmat léptettek életbe, lezárták a repülőte­reket és a kikötőket, szüne­tel a nemzetközi telefon- és távíróösszeköttetés. Nigéria, a maga százmil­lió kórüli lakussagával a fe­kete kontinens legnépesebb állama, így érthető, hogy minden politikai fordulata azonnal figyelme', ébreszt. A mostani hatalomátvétel azonban különös érdeklő­dést keltett, hiszen utoljára alig húsz hónapja, ponto­san 1983 szilveszterén fosz­tották meg hatalmától a polgári vezetést a hatalmas közép-afrikai országban. A mostani puccs egyik fő jel­lemzője tehát, hogy a ka­tonai irányításon, a hadse­reg felső rétegén belüli el­lentéteket tükrözi, hiszen Mohammed Buhari helyett egyik tábornoktársa, Ibra­him Babangirta vezérőr­nagy, a szárazföldi erők ko­rábbi vezérkari főnöke lett az államfő. A másik jellegzetesség — mutatnak rá egybehangzó­an az elemzések — a hata­lomátvétel gazdasági indí­téka. Az új elnök ugyanis elsősorban nem a megbuk­tatott elődje külpolitikai te­vékenységét hibáztatta első beszédeiben (sót bejelentet­te, hogy Nigéria diplomá­ciai tevékenysége a Jövő­ben sem módosul), hanem mindenekelőtt a beváltatlan gazdasági reformigéreteket és az életszínvonal fokoza­tos csökkenését rótta fel neki. Az adatok valóban alátámasztják ezt az érve­lést. A halmozódó adósság eléri a 25 milliárd dollárt, 6 a külföldi hitelezők, így a Nemzetközi Valutaalap irá­nyítói, egyre nyomatéko­sabban követelik a pénzle­értékelést. Nem sokat sike­rült javítani az iparszerke­zet egyoldalúságán: Nigé­ria exportját és bevételeit még ma Is szinte kizárólag a kőolaj határozza meg. így érthető, hogy a fekete arany áresése az elmúlt évek során mind nehezebb helyzetet teremtett. Dabangida egész kemé­® nyen fogalmazott: Ni­géria gazdasága Immár a szakadék szélén áll — je­lentette ki. A nagy kérdés: a mostani puccs után meg­felelő lépéseket tud-e ten­ni az új vezetés a lezuha­nás elkerülésére vagy pe­dig előbb-utóbb ismét ka­tonazene (netán komoly ze­ne?) hangzik fel a lugosi rádióban? Szegő Gábor togatását és hazautazott a Szovjetunióból. Kaysone Phomvihanet moszkvai tartózkodása ide­jén fogadia Mihail Gorba. csov, az SZKP KB főtitkára, 5 megbeszélésükön különö­sen nagy figyelmet szentel­tek az ázsiai és csendes­óceáni térség helyzetének. Határozottan elitélték az Egyesült Államoknak azt a kalandor szándékát, hogy a világnak ezt a részét a szo­'cialista országokkal szem­beni katonai és politikai konfrontáció újabb övezetévé változtassa. A délkelet-ázsiai helyzet­ről szólva a nyilatkozat meg­állapítja: a térségben meg­levő feszültség oka az, hogy mindmáig nem szűnt meg az imperialista és hegemonista erők beavatkozása, s ezek az erők továbbra is akadályoz­zák, hogy konstruktív pár­beszéd alakuljon kí a há­rom indokínai ország és az ASEAN tagállamai között. A Szovjetunió maradék­talanul támogatja a testvéri indokínai országoknak szu­verenitásuk és területi ép­ségük érdekében vivott har­cát, valamint konstruktív külpolitikai irányvonalukat, A közös nyilatkozat meg­állapítja többek között, hogy a Szovjetunió a jövő évben kezdődő újabb ötéves terv idején az eddiginél is na­gyobb gazdasági é» műszaki segítséget nyújt Laosznak. Kaysone Phomvihane hi­vatalot baráti látogatásra hívta meg Laoszba Mihail Gorbacsovot, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. flz osztrák művelődésről Helyszíni tapasztalatok nyugati szomszédunknál 3 A 6 éves gyermekek Ausztriában is • iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt és eszerint történik döntés a tanu­lási alkalmasságukról. A tanulás a nép­Iskolában kezdődik, amely !—4 osztályá­ban gyakorlatilag lényeges eltérések nél­kül oktatja, neveli a gyermekeket. A kü­lönbségek a 10 éves korban, az 5. osztály­ban kezdődnek. Ekkor a gyermekek tanu­lása több formában történik tovább. Vi­szonylag elenyésző részük (kevesebb, mint egy százalék) a népiskolában folytatja tanulmányait. Ez zömében a kistelepülé­seken fordul elő. A' tanulók mintegy 3,0— 3,5 százaléka a gyógypedagógiai iskolák­ban tanul. A tanulók döntő többsége a négyosztályos felsőoktatásban tanul to­vább (mintegy 75—80 százalék). Minden ötödik 10 éves gyermek az úgynevezett általános képzést nyújtó magasabb isko­lában, gyakorlatilag különböző gimnázi­umokban tanul tovább (humán, élő ide­gen nyelv, reál, természettudományi, ma­tematikai, közgazdasági reál. pedagógiai stb. szakokon). Az a törekvés, hogy a fel­sőiskola és a gimnázium között lehetőleg az első egy-két esztendőben ne legyen lé­nyeges eltérés, vagyis a felsőiskoia azát­kerülés szempontjából nyitott legyen a gimnáziumok irányába. A tények azonban azt jelzik, hogy ez gyakorlatilag 10 éves kor­ban megtörténik, ugyanis a felsőiskolai tanulók alig 5—10 százaléka kerül át a tanulmányok során más középiskolába, gimnáziumba. (A gimnáziumi képzés Ausztriában, hasonlóan a felszabadulás előtti magyar gyakorlathoz, 8 évig tart.) A pályaválasztás segítésének intézményi feltételei sokat fejlődtek, a korai pálya­választás azonban nehezíti a munkákat. A pályakorrekciót jelentősen segíti a fel­nőttoktatás. A 70-es években topább bővült az is­koláztatás, a nők tömeges bekapcsolása különböző oktatási szintekbe. Ugyancsak a 70-es évek derekától kezdődő gazdasági válság anyagilag is megnehezítette az ok­tatás helyzetét. A megjelenő munkanél­küliség is jelentős problémákat okozott az egyes szakterületeken, a túlképzés prob­lémája is előtérbe került. Ebből követke­zően az oktatáshoz való jog megmaradt ugyan, de számos nehézség jelentkezett. Az oktatási szakemberek a jövő reális vizsgálatára ösztönöznek, változatlanul fontosnak tartják az esélykülönbségek csökkentését. Mindinkább előtérbe kerül egyrészt az általános politikai műveltség fejlesztése, másrészt a korszerű tudo­mányterületek elsajátíttatásának igénye (elektronika, automatika stb ). A 70-es évek néhány változását figye­lembe kell venni Ausztria oktatásügyének is. Ausztriában is csökken a gyermeklét­szám, szélesedik a nők igénye foglalkoz­tatásuk iránt, ugyanakkor jelentős rétegek foglalkoztatásában bizonytalanságok van­nak. A felsőoktatás-politikát illetően a kö­vetkezőkről lehet röviden számot adni. Az 50-es években Ausztriában a régi egyete­mek újjáépítése volt a fő feladat és az évtized második felében gyors mennyiségi növekedés indult meg. 1955—62 között az egy kinevezett rendes tanárra eső hallga­tói létszám meRkétszereződött (53-ról 104­re). Üi főiskolák, karok, egyetemek nyíl­tak (Salzburg. Linz. Klagenfurt, Innsb­ruck). 1960—80 között megkétszereződött az érettségizettek száma. 1982-re az érett­ségizettek számaránya egy' évjáraton be­lül 22 százalékra alukalt (1961-ben 10.7 százalék). Az Universitaten und Hochschulen (Wien, 1980) című dokumentum a követ­kezőkről ad számot. Az 1975-ös egyetemi szervezeti törvény jelentősen megnövelte az egyetemi élet demokratizmusát. A hall­gatók létszáma 1970—1980 között 40 ezer-' ről 90 ezerre emelkedett. Az érettségizet­tek 60 százaléka megkezdi egyetemi ta­nulmányait (Ausztriában nincs egyetemi felvételi vizsga, eltérően számos nyugat­európai országtól, csupán néhány szakon írnak elő alkalmassági vizsgát). Ez a to­vábbtanulási arány azt jelenti, hogy egy­egy évjárat mintegy 12 százaléka kezdi meg felsőoktatási tanulmányait (ez a számarány ^Magyarországon mintegy 10 százalék). 1970-ben az adott évjárat férfi tagiai közül 10,8, a nők közül 4,5 százalék iratkozott bemarni összesen 7,7 százalékot jelent. Tíz évvel később ugyanez a mu­tató a férfiaknál 12,9, a nőknél 11,6 szá­zalék, összességében 12,3 százalékra ala­kult. Tartományonként e téren is nagyok az eltérések, hiszen a nőknél 7—24, a fér­fiaknál 9—23 százalék között mozog. Az egyetemen és főiskolán tovább nem ta­nuló fiataloknak különböző- tanfolyamok állnak rendelkezésükre, A képzési időt (3—6 év) a hallgatók zö­me túllépi, a normál időre csupán fele fe­jezi be tanulmányait, szakonként jelen­tős eltéréssel. Az oktatás 1972 óta a fel­sőoktatásban tandíjmentes, mégis jelentő­sek a költségek, ezért a hallgatók szociá­lis támogatást kapnak. A gyors ütemű növekedés figyelemre méltóan átalakítja a foglalkoztatást. Linz­ben végzett hallgatók fele újonnan léte­sített munkakörökbe került a 80-as évek elején, olyanokba, amelyet korábban egyetemi diploma nélkül töltöttek be. Az egyetemet végzettek növekvő része közel kerül a más szakdolgozó kategóriákhoz, csökkennek a korábbi kiváltságok, vagyis „fehér galléros" proletár lesz. A munka­nélkülieknek átlag 1 százaléka egyetemi végzettségű. Vannak tapasztalatok a dip­lomás létszámnövekedés más következmé­nyeiről is. A diplomások elfoglalják a ve­zető helyeket, ilyenformán csökkentik az előrejutási lehetőségeket a diplomával nem rendelkezők számára. Egyidejűleg csökkennek a diplomások esélyei a veze­tői pályák betöltését illetően, csökken a szakmai előrejutási, például doktorálási szándék és növekszik a konkurrencia a pó'vakezdők között. Összességében a munkaerőpiac helyzete azt mutatja, hogy 1971 és 1985 között Ausztriában a diplomások száma mintegy 40 százalékkal növekedett. Egyes pályá­kon túlképzéssel lehet találkozni (művé­szettörténészek. orvosok stb.). A hallga­tók 47 százaléka nő, akik inkább a ha­gvományos klasszikus pályák iránt orien­tálódtak, és ez mostanára is jellemző, és csökken az érdeklődés a műszaki pályák iránt. Az említett Időszakban a műszaki egvetemi hallgatók, illetve a fiatal diplo­mások számaránva 21 százalékról 15 szá­zalékra csökkent, a közgazdasági szakos hallgatók számaránva 17-ről 12 százalék­ra A túlzottan szakmaorientált egvetemi kénzés következtében a nagvfnkú soecia­Hzácló miatt is jelentkeznek foglalkozta­tási gondok, részben ..felül"-, részben „alul"-képzés következtében. Koncz János (Folytatjuk.) TILTAKOZÓ TÁVIRAT Dr. Bartha Tibor püspök, a magyarországi református egyház zsinatának elnöke, tiltakozó táviratot küldött dr Pieter Willem Bothúnak, a Dél-afrikai Köztársaság el­nökének. Követelte dr. Ál­lán Boesak, a Református Világszövetség elnökének azonnali szabadon bocsátá­sát, ós sürgette a szükséges Intézkedéseket «z aggasztó dél-afrikai helyzet rendezé­sére, p. kegyetlenkedések megszüntetése érdekében. NDK-KITÜNTETESEK MAGVAR KATONÁKNAK A Varsói Szerződés meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából — népeink ba­rátsága, testvéri együttmű­ködése erősítésében, hadse­regeink internacionalista összefogási', érdekében vég­zett kiemelkedő tevékenysé­gükért j- a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya a Fegyverbarátságért Érdemérem különböző foko­zatait adományozta ötven magyar katonának és tiszt­nek, közöttük a Honvédel­mi Minisztérium Katonai Ta­nácsa több tagjának. A ki­tüntetéseket szerdán az NDK Súlyos zavargások Dél-Afrikában p Pretoria (Reuter) A dél-afrikai rohamrend­őrség szerdán Fokváros mel­lett korbáccsal, könnygázzal, és gumilövedékkel szétvert három tiltakozó menetet. Közülük kettő spontán ve­rődött össze; a harmadlkat, 5000 feh^'- diák felvonulását, még a kedden letartóztatott Allan Boesak tiszteletes, a Református Világszövetség elnöke szervezte. A két spontán menet résztvevői a pollsmoori bör­tönhöz akartak vonulni, hogy ott követeljék Nelson Man­delának. az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetőjének szabadon bocsátását. Szem­tanúk szerint többen megsé­rültek a benzinpalackokat hajigáló tüntetők és a kar­hatalom heves összetűzései­ben. A 19 hónapja tartó za­vargások sorában ez volt a legnagyobb megmozdulás, melyben valamennyi bőrszín képviselői részt vettek. Roelof Botha külügymi­niszter szerdán bejelentette, hogy Dél-Afrika pénteken kész fogadni a Közös Piac tényfeltáró látogatásra érke­ző külügyminiszteri küldött­ségét. Mint mondotta, bizto­sítékokat kaptak arra. hogy az EGK nem formál jogot tanácsok osztogatására. Bot­ha elutasította a külügymi­nisztereknek azt a kérését, hogv találkozhassanak a bör­tönben tartott Nelson Man­delával. budapesti nagykövetségén rendezett ünnepségen Georg Folk ideiglenes ügyvivő -adta át. BÁNYÁSZ REZSŐ VARSÓBAN Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke augusztus 26. és 28. kö­zött t. lengyel kormány szó­vivőjének, Jerzy Úrban mi­niszternek a meghívására lá­togatást tett Varsóban. Bá­nyász Rezső és vendéglátó­ja, Jerzy Úrban megbeszé­lést folytatott hazánk és Len­gyelország tájékoztatási kap­csolatainak alakulásáról. Bá­nyász Rezsőt fogadta Jan Glówczyk. a LBMP PB pót­tagja, a KB titkára, éis talál­kozott vele Bogdán Jachacz, a LEMP KB sajtó- rádió- és tv-osztályának vezetője, va­lamint Ernest Kuczu külügy­miniszter-helyettes, MUGABE KFNABÓL A KNDK-BA UTAZOTT Róbert Mugube zimbabwei miniszterelnök szerdán befe­jezte kínai látogatását, és to­vábbutazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába. A pekingi repü­lőtéren Csaó Ce-jang kínai kormányfő búusúztatta az af­rikai vendéget.

Next

/
Thumbnails
Contents