Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

,5 Szombat, 1985. augusztus 10. edi Brtnepi hetek Mozart: A Varázsfuvola. Dalmű kct részben a Dóm tcíi színpadon, este fél 9tól. Táblakép-festészeti Biennálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Máthé András belsőépítész kiállítása a Gulácsy Lajos-teremben. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola-galériájában szeptember 19-lg. Nyitva: 10töl 18 óráig. A Kass-galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. Tápal Antal szobrász. Varga Mátyás díszlettervező munkáiból kiállítás a SZOTK Dóm téri oktatási épületében, augusztus 4* lg. Könyvkiállítás az MTESZ megyei székházában. az elmúlt év díjnyertes szegedi nyomdatermékeiből. Nyitva: 9-tól 16 óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10tól 18 óráig. Makovecz Imre építőművész kiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban, augusztus 8-ig, Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, vasárnap 10-től 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: Szombat és vasárnap kivételével 10-től 19 óráig. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai (Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok cs népviseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyűjtemény; Buday György metszetei. A szegedi várban Szeged múltja, jelene és jövője — várostörténeti kiállítás. IfJ. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápé, Vértó út 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Honostatos Tárni no Réti Csaba — Szereti a meséket? — Nagyon. Benedek Elek a kedvencem. S természetesen szeretem az operairodalom minden történetét. A szépre, a Jóra tanítanak. Katartikus élmény azonosulni a hőssel. Mozart, Donizettivel együtt, különösen közel áll hozzám. A sors megadta nekem, hogy minden Mozart-apern tenor szerepét mcRkaptam. — Milyen Réti Csaba Monostatosa? — A felületes szemlélő negativ figurának látja. Ellene drukkolnak. Szerepe szerint rossznak kell lennie. Tessék megnézni a bőre színét! Szimbolikus szín. Értelmezésem szerint megjelenése m'iatt eleve determinált, hátrányosan megkülönböztetett. Fél. Üldözési mániája van. Nem Igazán rossz, csak külsőségeiben. Egy ember, egy jellem. Először Játszom. Meg kell mondjam, jó ismerőim féltettek a szereptől. Azt mondták, nem igazán nekem való. Taminót vagy 200-szor alakítottam. Bevallom, az első pillanattól tudtam, jó az én szerecsenem Figyeljenek a prózai diológusokban való megnyilatkozásaira is. — Nem nehezíti ez a szemlélet a néző dolgát? A mese nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy a jellemek a tettekben nyilvánulnak meg. — Mugam a hagyományos operajátszás híve vagyok. Nagyon idegenkedem a belemagyarázásoktól, a különféle moderneskedő koncepcióktól. Számomra az opera el, a klasszikus opera. Mindig az eredeti, az ösi, ha úgy tetszik, a tiszta forrás volt az en mintám. Monostatos figurája bonyolult. Én csupán ezt akartam érzékeltetni. Nem szabad nem észre venni a nagy konfliktusok hátterében húzódó tragédiákat. Mert azokkal együtt fedezhető föl ennek a nagy műnek csodálatos, hogy úgy mondjam, emberen túli mondanivalója. — Mi. szegediek, főszerepekben szoktuk meg önt. — Mi lenne a fiatalokkal, akiket nagyon szeretek, erőpróbák nélkül? Az élet nagy szereposztó, érettebb karakterfigurákat játszat most velem. M. L — Tavaly szerencsét, hozott nekem Tamlno, remélem, Idén sem lesz másképp — mondja Bándi János. — Az elmúlt évadban debreceni bemutatóra készültünk, amikor beugrásra kértek az Operaházba. Így valójában a premier előtt debütáltam ebben a szerepben. — Mit énekelt, még? — Az Operaházban a Don Pasquale Ernestóját, a Don Giovanni Ottavióját, Germrtnt Alfrédot a Travtátdból, a Cosi fan lulte Ferrandóját. — A Varázsfuvola bonyolult. sokrétű darab. — Nem könnyű a színészi megoldás, de az éneklés sem. Nehéz megtalálni az arányokat, az indulatok akaratlanul is elragadják az embert. Drámai erejű alkotás, de fojtott feszültségekkel, hamu alatt izzó szenvedélyekkel. Ezért a rendezőnek is óvatosan kell hozzányúlnia — Carl Heinz Erkrathnak nagyszerű ötletei vannak. — Nem zavarja, hogy rövid idő alatt kétféle utasítás szerint dolgozik? — Az értelmezések, „olvasatok" mozzanatai szerintem vektoriálisan erősítik egymást. Igaz, más játszáshoz szoktam, de megpróbálok azonosulni a jelenlegivel. Korunk kedvez az eredeti felfogásnak, a sallangmentes felújítás az ideálig. Én romantikusabb vagyok, de szívesen végrehajtom az ilyen instrukciókat is. — Hogyan érzi hát magát itt és ebben a szerepben? — Nagyon szeretem a figurát, de bevallom, nekem Köpeczi Béla Szegeden Befejeződött a művelődéselméleti egyetem Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap, pénteken Szegedre Jjitogatott: délelőtt Közművelődés — értékrend címmel előadást tartott a TIT művelődéselméleti nyári egyetemén és válaszolt a kurzuson résztvevő közművelődési szakemberek kérdéseire. Délután találkozott a megye és város párt- és állami testületeinek vezető képviselőivel. Megbeszélést folytattak Csongrád megye és Szeged közművelődési, oktatásügyi, művészeti és tudományos életének időszerű témáiról, mintegy folytatásaképpen a tavalyi, hasonló alkalommal történt eszmecserének. Ezután a miniszter megtekintette a II. Szegedi Táblakóp-festészeti Biennálét. Bándi János még nehézséget okoz. ..Birkózom" vele, de az ideálishoz — legalábbis amit én annak tartok — még van jó pár lépésem. Persze az ideális: szinte elérhetetlen. Keveseknek sikerült,olyanoknak, mint Pataki, Gigli... Varjú Erika Omega Az Omega együttes hangversenyét rendezik meg augusztus 3-én, hétfőn este fél 9 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon. (Esőnap: augusztus 7.) Az Omega tagjai a koncert napján, délután 4-től fél 6-ig, dedikálják lemezeiket a Kölcsey utcai hanglemezboltban. A 14. művelődéselméleti nvári egyetemen tartott előadásában a művelődési miniszter össz°'-"Ialta a kultúra és értékrend viszonyára vonatkozó tudományos, és tapasztalati tényekből leszűrhető általánosításokat. Kiemelte, hogy fel kel' figyelnünk a mostanában érzékelhető társadalmi-szemléletl változásra: értékvizsgálatok bizonyflták. tapasztalni is lehet, hogy a kultíf", a műveltség kezd ismét megfelelő helyet kapni az értékstruktúrában. Gondokat inkább az okoz. hogvan közvetítjük az ismeretek és művek összességét az érdeklődők széles körének, s milyenfajta értékeket preferálunk e közvetítés során. Köpeczi Bcla válaszol a hallgatók kérdéseire; a nyári egyetem záróelőadásán ott volt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Székely Sándor, a városi pártbizottság elsd titkára és Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes Fontos szemléleti, elvi kérdés. hogy a hegemón értékek hatásos terjesztéséhez az egész emberi kultúrát kell fölhasználnunk, sokféleségében, teljességében. A jó, a szép ós a hasznos kiválasztásában pedig humanistakötelesség segíteni mindenkinek. Előadásának második részében a művelődéspolitikai gyakorlattal foglalkozott Köpeczi Béla. Az eredményesség egyik alapfeltétele — mondta —. hogv társadalmi közmegegyezés alakuljon a kultúraterjesztés, értékközvetítés fönti koncepció iáról. A másik, hogy megfelelő szervezet, intézményrendszer álljon rendelkezésre, a harmadik feltétel pedig a művelődéspolitika gazdasági, financiális megalapozottsága. Az anyagi gondokról szólva utalt a miniszter arra, hogy rendkívül sok a pesszimista hangvételű újságcikk, vita és szociológiai elemzés; ám nem lenne helyes minden problémát a pénz elégtelenségéből származtatni. Mint mondta: a „relatív optimizmus" " híveként személy szerint is meggyőződése, hogy mindent nem. de sok mindent lehet csinálni a művelődéspolitika bqn. S. E. A félmúlt szegedi panteonja Emlékcsarnokot készíteni fájdalmas kötelesség. Megrázó, de egyúttal felemelő alkotói feladat megidézni a példaképek, az elődök, a tanítómesterek, a példaadók személyiségek arcvonásait. Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművész erre vállalkozott, amikor az utóbbi években elkészítette a közelmúlt nagy szegedi veszteségeinek portréját. A jórészt e demborművekból rendezett kiállítást a napokban nyitották meg a Móra Ferenc Múzeum Kupola Galériájában. Az anyag gerincét a néprajztudós Bálint Sándorról, a festőművész Vinkler Lászlóról, u matePapagena Vajda Juli nevét a következő évadtól az „új művészeink" címszó alatt olvashatjuk a színházi műsorfüzetben. — Nem vagyok igazán új arc, már hat éve énekelek a szí ház kórusában. 1979ben végeztem a tanárképző főiskolán, közben külön is edzettem hangomat Gyimesi Kálmánnál. Sajnálom, hogy nem tanít tovább, szerintem az ország egyik legjobb mestere. Mostanában értem meg, értékelem igazán, akkori tanácsait. — Hogyan sikerült kiemelkedn e a kórusból? — Tulajdonképpen kezdettől fogva kaptam kisebb szerepeket, sokszor beugrottam, ha megbetegedett valaki. Ezek főleg nadrágos és szubrett szerepek voltak. Később főleg operettekben osztottak rám nagyobb feladatokat. Kicsit be is zártak a szubrett-skatulyába, pedig nem érzem magam igazán jól ebben a szerepkörben. Ügy tűnik. Inkább az alkatomat vették figyelembe, mintsem a hangi adottságaimat. — Az Álarcosbál Oszkárja, amit az elmúlt évadban énekelt, közelebb áll az elképzeléseihez? — Ez volt az első nagy énekes feladatom, korábban nem is énekeltem igazi szoprán szerepet. Oberfrank Géza nem nagyon bízott bennem. de végül szerencsésen találkoztam a figurával. — Méltó folytatás a Varázsfuvola Papagénája? — Nem is reméltem, hogy én alakithatom szabadtérin a madarászlányt. Titokban valamelyik fiú szerepére gondoltam. Azt hiszem, szempont lehetett, hogy az operettekben már bebizonyítottam, prózát is tudok mondani, ami a Varázsfuvolában nagyon lényeges. Papagena kedves szerep, amilyen kicsi, olyan fontos. — Közben a szokásos nyári kisopera-előadásra is készül? — Lassan tényleg már csak nyáron találkozik az együttes, amely tulajdonképpen négytagú, baráti társaság. A jelmezvarrástól a Vajda Juli díszlettervezésig mindent mi csinálunk. Évente mutatunk be új darabot a Muzsikáló udvaron. Sajnos csak egy előadást tarthatunk, pedig a közönség szerint is elkelne még néhány. V. E. matikus Kalmár Lászlóról, az urbanista Pálfy-Budinszky Endréről és a muzsikus Vaszy Viktorról készített dom-, borművei alkotják. Azokn ik arcvonásalt örökítette meg immár örökké mozdulatlan bronz- portrékban, akik nélkül nem írható meg Szeged utóbbi fél évszázadának históriája. A hagyományok és az örökség e tájból fölszárnyaló kutatója, a szegedi matematikai iskola megteremtője, a város színházának, operajátszásának es szabadtérijének fáradhatatlan mestere, a modern képzőművészet sokarcú alkotója. a korszerű városrendezés megteremtője beírta nevét Szeged újkori történetébe. Szathmáry Gyöngyi nem csupán tiszteletből vagy elhatározott programként teljesíti, gazdagítja ezt az emlékcsarnokot. Tudja, hogy ilyen szuverén alkotó egyéniségek lehetnek az új gondolatok élesztői, a vállalkozások kovászai, a reformok úttörői — a zászlóvivők, ök azok az iskolateremtő egyéniségek, akik sohasem saját elhatározásukból vállalkoztak iskolaalapításra, hanem tanítványaik tevékenysége hozta létre műhelyeiket. Szathmáry Gyöngyinek volt tehetsége és ereje, hog.v a személves ismeretség hitelesítő élményén túl megtalálja azokat a karakterisztikus vonásokat és azokat a kísérő jeleket, amelyek összekapcsolódnak a fizikai megjelenés, a személyiség és az alkotói tájékozódás szentháromságában. Bálint Sándor fürkésző tekintete. Vaszy Viktor átszellemült arca éppoly jellegzetes. mint amilyen találó a Vinkler-portré melletti tüköraláírás, és a szinte kalligrafikus görög nöqlek vagy Kalmár László domborművön a kibernetikát jelképező lyukszalag. Bár a fönti portrék jelentik a karnarakiállítás vezérfonalát, Szathmáry Gyöngyi utal a gyökerekre is. Mégpedig nagyszerű Juhász Gyula, Somogyi Károly. a kiváló Kós Károly arcképpel, Móricz Zsigmond és Babits Mihály színes terrakotta RiplRónai-parafrázisával, és a legfrissebb művel, MoholyNagy László 1918-as önportréjának plasztikai átköltésével. Az emberi arc a művészetek történetének egyik leggyakoribb és soha kl nem vesző témája. A változó korokban. a különböző történelmi díszletek között alakuló, módosuló kifejezésmóddal, de mindig jelentős szerepet játszott a portré, az emberi arc, a tekintetben sűrűsödő üzenet. Nem csupán precíz leképezés, tehát ez a műfaj, hanem alkotói eszencia, két ember — a modell és a művész — tértől és időtől független találkozása. Szathmáry Gyöngyi mintegy két és fél évtizedes pályáján mindig jelentős szerepet kapott a portré. Készített bár nonfiguratív, szimbolikus köztéri munkákat (Szeged-Tarián. Gara), mintázott munkássorozatot. formált lírai hangvételű házasságkötő-termi domborművet (Bordánv) az emberi arc mindig kísérte. Ügy tűnik a mostani tárlat alaoián, hogy nemcsak tehetséggel és szenvedéllyel, mestesrégbeli alázattal és tartalmas együttérzéssel. igazi szárnyalással képes közeledni választott modelljelhez. de korszerű módon, egyéni kifejezésmóddal meg is tudia valósítani elképzeléseit. Nem véletlenül. hiszen azt vallja: Vonásaik felidézése nemcsak emlékeztetni akar, de figyelmeztetni is: nevük folytatása, örökségük gondozása — legyen bármilyen nehéz is — most már a mi át nem hárítható dolgunk." Tandi Lajos