Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 200. szám 1985. augusztus 27., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Marjai József befejezte látogatását a Szlovák Szocialista Köztársaságban Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki augusztus 23-án Po­zsonyban a legfelső szlovák párt- és állami vezetőkkel tárgyalt, ezt követően Pe­ter Colotkának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a csehszlovák kormány elnök­helyettesének, a szlovák kormány elnökének társa­ságában szlovákiai intézmé­nyeket és vállalatokat lá­togatott meg. Ennek során a magyar—szlovák közvet­len együttműködés konkrét kérdéseiről illetékes magyar és szlovák vezetők bevoná­sával megbeszéléseket foly­tatott. Látogatást tett az apát­szentmihályi (Jáslovské Bo­hunice-i) atomerőműben, a Csehszlovák Atomeröművi Kutatóintézetben, a Bős (Gabcikovo)—Nagymaros vízlépcső csehszlovák terü­leten folyamatban levő munkálatainak színhelyén, a nyitrai Agrokomplex Mezőgazdasági Kiállításén, a Kistapolcsányi Állami Gaz­daságban és a sopolcei Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. Az eszmecseréken részt vett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnök­helyettese, a magyar—cseh­szlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának el­nöke, Julius Hanus, a szlo­vák kormány elnökének el­ső helyettese, Pavol Hriv­nák miniszterelnök-helyet­tes, a Szlovák Tervbizott­ság elnöke, Frantisek Mise­je pénzügyminiszter, Jan Janovic mezőgazdasági és élelmezési, Kazimir Nagy munkaügyi és szociális, Vladimír Margetin erdő- és vízgazdálkodási, Dúsan Mikidnek építésügyi mi­niszter, valamint más csehszlovák és szlovák ve­zetők; magyar részről So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Szabó Imre, az Ipari Mi­nisztérium államtitkára, Ko­vács Antal, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, ál­lamtitkár, Magyar Gábor mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, Havas Péter, a Bős—(Gab­cikovo) nagymarosi vízlép­csőrendszer kormánymeg­hatalmazottja, Kovács Bé­la, a Magyar Népköztársa­ság nagykövete a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ságban, és más magyar tisztségviselők. A Szlovák Szocialista Köztársaságban tett hivata­los, baráti látogatását be­fejezvén, Marjai József hét­főn este hazaérkezett Bu­dapestre. FEB-tanácskozás Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán hét­főn megkezdődött a közép­iskolai FEB-felelős tanárok harmadik országos tanács­kozása. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak, fiatal oktatóinak a Felvételi Elő­készítő Bizottságokban megtestesülő mozgalma már a tizenharmadik éve arra törekszik, hogy a fizikai dolgozók középiskolában ta­nuló tehetséges gyermekei­nek segítséget nyújtson a felsőfokú tanulmányokra való felkészülésben, mivel e rétegekből még mindig ki­sebb arányokban jelentkez­nek és kerülnek be hallga­tók az egyetemekre és fő­iskolákra, mint a társada­lom egyéb csoportjaiból. A FEB-ek munkájában mint­pgy ötezer egyetemi és fő­iskolai hallgató és ezer ok­tató vesz részt, több tízezer középiskolással foglalkoz­nak levelező képzés kere­tében, s tizenkétezer felvé­telre készülővel 170 oktató­táborban. Ez a tevékenység csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a középiskolákkal szoros összhangban végzik, ezért már harmadik éve minden középiskolában FFTB-felelős tanárok mű­ködnek. A kétnapos egri tanács­kozáson: amelyen mintegy háromszázan vesznek részt — a FEB-felelös tanárok mellett az egyetemek és a főiskolák felvételekkel fog­lalkozó tanárai, az illetékes minisztériumok, valamint a KISZ, a tanácsok és a szakszervezetek képviselői —, előadások hangzanak el a közép- és felsőoktatás kapcsolatáról, továbbá a jelenlevők időszerű felada­tairól. (MTI) agitációs és propaganda értekezlet Hétfőn a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában kétnapos országos agitációs és propaganda értekezlet kezdődött a központi pártin­tézmények, a televízió, a rádió., a sajtó vezetőinek, a megyei pártbizottságok és a tömegszervezetek e terüle­tért felelős irányitóinak rész­vételével. Lakatos Ernőnek, a KB osztályvezetőjének megnyi­tója után Berecz János, a Központi Bizottság titkára a XIII. kongresszus határoza­táról. a szocializmus továb­bi építésének nemzeti prog­ramjáról, Horváth István, a Központi Bizottsáe titkára a társadalmi és Dolitikai vi­szonyok fejlesztéséről, a oro­paganda ezzel kapcsolatos feladatairól tartott előadást. (MTI) Vietnami küldöttség A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Kül­földi Országok Népeivel Va­ló Barátság és Szolidaritás Vietnami Bizottsága küldött­sége. amelyet Tran Lom, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a vietnami rádió és te­levízió elnöke a Barátsági és Szolidaritási Bizottság el­nökségének tagja véét. A delegáció részt vesz a viet­nami függetlenség kikiáltá­sának negyvenedik évfordu­lója megünneplésének ma­gyarországi rendezvényein, s a kétoldalú kapcsolatokról megbeszélést folytat a Ma­gyar Szolidatisási Bizottság vezetőivel. A küldöttséget a repülőté­ren Deák Lívia: az MSZB elnökhelyettese fogadta. Sajtókonferencia Budapesten A magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok negyven Dinamikus fejlődés — jelentős előnyök Sajtókonferenciát tartottak hétfőn Budapesten, a felsza­badulás utáni első magyar— szovjet kereskedelmi megál­lapodás aláírásának 40. év­fordulója alkalmából. A saj­tókonferencián Viktor Ocse­retin, a Szovjetunió magyar­országi kereskedelmi képvi­selője méltatta a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok alakulását. Emlékeztetett arra. hogy az elmúlt négy évtized során az együttműködés és az áru­csereforgalom mértéke jelen­tősen megnövekedett: a Szovjetunió immár hosszú évek óta Magyarország leg­fontosabb külkereskedelmi partnere, mig Magyarország az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedel­mében. A kapcsolatok bővü­lését jól tükrözi, hogy 1946­ban még csak 19 millió ru­bel, 1965-ben már egymilli­árd. tíz évvel később pedig már 3,3 milliárd rubel volt a két ország közötti árucse­reforgalom értéke. A forga­lom növekedése azóta is tö­retlen és az idén várhatóan már a 9 milliárd rubeles értéket is meghaladja. A kétoldalú kereskedelem dinamikus fejlődése mindkét ország számára jelentős elő­nyöket nyújt — hangsúlyoz­ta. A Szovjetunió az alapvető nyersanyagok és energiahor­dozók szállításával, valamint a magyar termékek széles körének vásárlásával nagy­mértékben hozzájárul a ma­gyar gazdaság eredményei­hez. A magyar ónszükséglet 90 százalékát, a réz-, nyers­foszfát- és fvapotigénv há­romnegyedét, a vásárolt fű­részáruk 60 százalékát, vas­ércimport mintegy 90 száza­Új gabona­tároló Új gabonatárolóban fogadhatják már az idei termést a Bács-Kiskun megyei Mélykúton. Az intenzív gabonater­mesztési program keretében épített fémsilós rendszerű ga­bonatárolót 73 nappal a kitűzött határidő előtt készítette el a Kecskeméti Mezőgép Vállalat. Az új létesítmény öt­ezer tonnányi termés tárolására alkalmas, és jelentősen enyhíti a megye déli részének tárolási gondjait. lékát a szovjet partnerek szállításai fedezik. Ugyancsak a Szovjetunióból vásárolják a magyar kőolajszükséglet több mint háromnegyedét, innen fedezik az ország földgázimportjának 40 száza­lékát, és elektromos energia­igényének több mint negye­dét. Magyarország a KGST-tag­országokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott termelési és tudományos együttműködésre, és a nagy felvevőképességü piacokra támaszkodva képes volt meg­teremteni és felfejleszteni olyan jelentős, korszerű iparágakat, mint például az autóbuszgyártás, a mezőgaz­dasági gépgyártás, az elekt­ronika. a műszergyártás, a hajó- és darugyártás, a szer­számgér"*"ártás. A magyar ipar és mezőgazdaság termé­keinek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió: a magyar gépi berendezések exportjá­nak mintegy 45 százalékát, az élelmiszeripari termékek 40 százalékát és a közhasz­nálatú cikkek csaknem egy­harmadát a Szovjetunióba szállítják. Victor Ocseretin rámuta­tott, hogy ezek a kapcsola­tok a Szovjetunió számára is rendkívül fontosak: az utóbbi években például az importált autóbuszoknak több mint 90 százalékát, a folyami hajók és az úszó­daruknak mintegy 90 száza­lékát, az alma- és zöldség­konzerveknek több mint fe­lét, a gyógyszereknek pedig negyedét Magyarországról szerzik be. Jelentós együttműködés alakult ki az új ipari léte­sítmények építésében is. így például a Szovjetunió műszaki és gazdasági se­gítségével épült fel több mint száz jelentős ipari ob­jektum Magyarországon, kö­zülük is kiemelkedő jelen­tőségű az első magyar atomerőmű Pakson. A ma­gyar fél az utóbbi években egyre aktívabban vesz részt a szovjet könnyűipar szá­mos vállalatának rekonst­rukciójában, modernizálásá­ban. A közelmúltban jött létre megállapodás a likinói autóbuszgyár magyar rész­vételű felújításáról, s ma­gyar szakemberek részvéte­lét tervezik több szovjet mezőgazdasági objektum építésénél, illetve rekonst­rukciójánál is. Magyaror­szág ezen túlmenően aktí­van részt vesz a KGST-tag­államok hosszú távú együtt­működési célprogramjainak megvalósításában, így pél­dául a kőolaj- és gázvezeté­kek, a magasfeszültségű elektromos vezetékek építé­sében is. A kereskedelmi-gazdasá­gi-ipari (kapcsolatok haté­konyságának fokozását szol­gálja a különböző korszerű együttműködési formák mind gyakoribb alkalmazá­sa. Jelenleg 62 sokoldalú és 34 kétoldalú termelési sza­kosítási és együttműködési megállapodás van a két or­szág között, ezenkívül 33 ágazati alcsoportban folyik együttműködés. Ezek ered­ményeként a Szovjetunióba irányuló magyar export 40 százaléka, a Magyarország­ra érkező szovjet szállítá­soknak pedig 20 százaléka ma már termelési együtt­működési megállapodások révén realizálódik. A gép­ipari termékek forgalmában ez az arány még jelentő­sebb: 70 százalék körül mczog. A magyar—szovjet keres­kedelmi kapcsolatok jövő­be ni fejlődéséről szólvi Viktor Ocseretin elmondta: már most biztosra vehető, hogy a jelenlegi ötéves tervben a tervezettet mint­egy 16 százalékkal meghala­dó — összesen 40 milliárd rubel értékű — lesz a két ország közötti árucsere-for­galom. Eközben már zajla­nak az 1986—90. évre vo­natkozó kétoldalú állami tervegyeztetési munkák, s az új ötéves tervben a köl­csönös árucsere várhatóan több mint 20 százalékkal fog növekedni. Különösen jelentős lesz a gépipari és gépjármű-árucsere bővülé­se. A kapcsolatok további elmélyítését, hatékonyságá­nak növelését szolgálja a Moszkvában idén tavasszal aláírt, 2000-ig szóló kétol­dalú hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program. Csütörtökön • • Ülést tart a szegedi tanács A Szeged Megyei Városi Tanács soron következő ülését augusztus 29-én. csütörtökön reggel fél 9 órai kezdettel tartja a városháza dísztermében. A tanács végrehajtó bi­zottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre, vitassa meg Szeged VII. ötéves tervkoncepcióját és a ta­nácsi vállalatok új irányítási formába sorolását. A tanácsülés nyilvános.

Next

/
Thumbnails
Contents