Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

Szombat, 1985. augusztus 17. tteqedi ünnepi hetek A szarvassá változott fiak. Balett-bemutató 2 részben, a Dóm színpadán ma, szombaton este fél 9től. Táblakép-festészeti Bicnnálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az Ifjúsági Házban. Tóth Sándor szobrász kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 24-ig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Az Akvarista szakkör és a MATOE közös kiállítása a SZOTE Dóm téri Oktatási Epületében. Váradi Gábor grafikái a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig. Hobbim a vasút. Országos vasútmodcll-kiállitás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20ig. Nyitva: 10-től 18 óráigA Kass Galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népi viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyűjtemény; Buday György metszetei. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó utca 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Újabb metamorfózis Beszélgetés Markó Ivánnal — Jó lenne ..csak" kint ülni a rendezői pulinál — int Markó Iván a díszletelemek mögött, a templomlépcsőn hűvöst keresve a Dóm téri délután katlanában. Mert ő most is, egyedül is próbált. Fel kell készülnöm, hogyha Demcsák Ottó lába nem jön rendbe, ha minden kötél szakad, eltáncolhassam szerepét. Pedig most úgy gondoltam, minden idegszálammal a színpadra állítással foglalkozom. Engedmény viszont saját magamnak sincs! (Markó Iván négyéves balassagyarmati kisfiúként már pontosan tudta: baletttáncos lesz. Talán ennek is a következménye, hogy az Állami Balett Intézet hét évét társainál tudatosabban járta végig. Friss diplomával a Magyar Állami Operaház táncosa, majd — sokak szerint a világ egyik legjobb férfitáncosaként — Maurice Béjart brüsszeli, A XX. század balettje színházának tagja, mígnem -1979ben egy végzős osztály kérésére meg nem alapította a Győri Balettet.) — Az Állami Balett Intézetben mindent megkaptam, ami e téren megtanulható, a mesterségből elsajátítható. De vajon tanítható-e a hivatásszeretet, az elkötelezettség a hit? Az operaházi öt év alatt 6okat kaptam — emberi és szakmai szempontból is — Fülöp Viktortól, Róna Viktortól, Kun Zsuzsától, Orosz Adéltól. De amikor egyszer láttam Béjart együttesét, nem hagyott nyugodni az élmény. Betanultam egy számát, s bemutattam neki is. Szerződtetett, s hét évet töltöttem a világ egyik első számú együttesénél vezető táncosként. Meggyőződésem, hogy Béjart forradalmasította a balettművészelet, demokratizálta a műfajt, rádöbbentette a közönséget, hogy gondolatot és filozófiát is ki lehet fejezni, s hogy ennek a komplex táncszínháznak minden ember potenciális közönsége lehet. Ilyen szempontból én Béjart-t vallásalapítónak tartom. Rengeteget tanultam tőle, bár igazságkeresésben és világszemléletben az utóbbi években igencsak más-más úton járunk. Én sosem gondoltam arra, hogy tánsulatalapitó legyek sőt tán még arra sem, hogy koreográfiákat készítsek. Aztán megkerestek a balettintézet végzősei Beszélgettünk mindenről, az időjárásról, Párizs szépségeiről. New York életéről, mígnem a végén megkérdeztem tőlük — némi indulattal a felszínes csevegés miatt — Miért akartok ti táncosok lenni? A vita közöttünk máié tart. (Markát ugyanis nem sokkal később megkereste az osztály: Szeretnénk együtt maradni vállalja el vezetésüket. Egy hónap gondolkodás után mondott igent. Béjart nemigen értette, a világ egyik legnagyszerűbb balettosa, fenn a csúcson, miért cseréli fel a legpompásabb karriert egy maavar kisváros most alakuló, bizonütalan kimenetelű társulatával. De Markó és társulata fantasztikusan rövid idő alptt rácáfolt a kétkedőkre. Orff Carmina Buranájára készített A Nap szeretteivel, A szamuráj. a Küzdelmek, a Richárd Wagner-zenére komponált Trisztán és Izoldával, Az igazság pillanat — Ceremónia és rituálé Federico Gardáért — című balettjükkel, a íNyugtalan lütőmások, a Don Jüan árnyéka rajtunk című Strauss-parafrázissal. a Tabuk és fétisek cimü XX. századi misztériumjátékkal, az Izzó planétákkal, Ravel Bolerójához készített művel, a Jön a cirkusz avagy a csodavárás története cimü alkotással immár nemzetközi hírnevet szereztek, alig öt év alatt.) — Engem két dolog izgat: a vágyak és a valóság konfliktusai, ezen keresztül az igazság kicsikarása. Alapvető emberi problémának érzem hogy keveset tudunk vágyainkból megvalósítani. Vajon mi lehet ennek az oka? Az emberek nagy többségének szüksége lenne arra. hogv többet tudjon a világról. népenemzete történelméről, a művészetről — többet tudjon önmagáról. Mert csak természetes, közvetlen, megélt élmények, elsajátított tudás válthatja meg az álmokat. tisztázhatja a torzító lencsék képeit, vezethet ki az elvarázsolt kastélyból. Jól tudom, ha egy álom valósággá lesz, szegényebbek leszünk általa. De gazdagabbak egy tapasztalattal. Ez kell, hogy mozgassa tevékenységünket. Ezeknek feltérképezésére, megmutatására vállalkoztam, amikor kimondtam az igent a Győri Balettre. Élő, eleven, korszerű táncszínházat igyekszem csinálni, melynek lényege, hogy esténként beavassa nézőit ebbe a próbába. Mert a színház meghal, ha lemond közönségéről, ha elveti ezt az ősi funkcióját. Ez a munka, energia, fegyelem, tehetség, a közös bizalom és az egyre erősödő, hittel teli elkötelezettség, reményekkel táplált felelősség tartja életben kollektívánkat és produkcióinkat. (A szarvassá vált fiak története lassan hét évtizede része a magyar kultúrának, Bartók Cantata Profanája, Juhász Ferenc hoszszú verse, Kass János grafikái, Szervatiusz Jenő reliefje, Szalay Ferenc festménye. Gyöngyössy Imre filmje, Lenkeffy Konrád bábkompoziciója csak néhány mű arról a terebélyesedő fáról, mely e metamorfózis valamelyik aspektusát ragadja meg. Nóvák Ferenc és Markó Iván közös vállalkozása újabb bizonyítéka az alapképlet továbbgondolhatóságának, életképességének, erejének.) — Nem szeretek előre szólni egy munkáról. Nóvák ötletére örömmel veszünk részt a munkában. Ez olyan problematika, mely arra késztetett hogy végiggondoljam életemet, de nemzetem utóbbi évtizedeinek történetét is egyéni tragédiáival, az emberi kapcsolatok elsorvadásával, számba vegyem lendületek és megtorpanások, elbukások és megdicsőülések, szárnyalások és röghözkötöttségek, álmok és realitások dialektikus mozgásait. Tisztázni kellett saját helyemet is ebben a korban, ebben a hazában ebben a közösségben. Nem ígérhetek önfeledt szórakozást. A szarvassá vált fiak második része. A nagyváros kemény, kegyetlen, sprőd. felkavaró. de felemelő táncszínházi vállalkozás. (A fárasztó évad után a Győri Balettnek nem sok pihenés jutott. Izzasztó próbák a szegedi vendégszereplésre, föllépések sorozata a moszkvai VIT-en, s részesei Bayreuth-ban az idei Játékok Tannháuser-elöadásainak. A szegedi próbák között is elröpültek egy fellépésre.) — Bayreuth nyári Wagner-színháza roppant érdekes és eredeti vállalkozás. Rendkívül igényes a közönság. folyamatosan magas színvonalon garantált a zenei megvalósítás. A rendezők személye és a szcenika hozhat újabb és újabb izgalmakat, kisebbfajta zsörtölődéseket és hatalmas sikereket. Előfordult egy óra 45 perces taps, 102 függöny is. Csoda-e. ha öt évre előre eladnak minden jegyet, esténként estélyi ruhás hölgyek, szmokingos urak állnak a bejáratnál, nyakukban táblácskával: Jegyet veszek! Amikor felkértek, hogy vegyünk részt a Vénus-barlang jelenetben, szerettem volna, ha a párizsi 15 perces változathoz készíthetek koreográfiát. Aztán el kellett ismernem, helyesen döntöttek a drezdai variáns mellett, ahol ugyan csak ötperces a balettrészlet, de szervesen beépül — s nem csupán egy. bross! — az előadás egészébe. Olyan hatása van ennek az indító képnek, mint egy szerelmi tájfunnak. A látvány úgy gyűrűzik forog. hullámzik, él, mint a pulzáló sziv. Tandi Lajos Részlet a táncdrámából Felemás bronzok Kétlem, hogy anyagi szempontból sikeres lenne Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész tárlata a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Ennek egyik oka a szokatlanul magas árakban keresendő, másrészt a művek többségének témaválasztásában. Mert a jeles érmész és generációjának elismert szobrásza jórészt magánjellegű müveket mutat be. Magánjellegűeket, amelyeknek modelljei családtagok, orvosprofesszorok, históriai- és művészettörténeti személyiségek, megrendelők. S én mégsem ebben látom e mostani bemutató, az ünnepi hetek tanulságos kiállításának zátonyait. Tóth Sándor hosszú esztendőkön át élt Szegeden, dolgozott művészetirányítóként a tanácsi apparátusban, tánítölí a Tömörkény gimnázium művészeti tagozatán — jeles szobrászokat nevelt, jó ideig meghatározó egyénisége volt a város szobrászati kultúrájának. A gedói templom bronzkapuján gyaFiatalok a táncszínházért A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara rapodik az érmeiből alkotott szőlőfürt — mintegy kötődéseinek városunkhoz és annak hagyományaihoz való kapcsolódásának hitvallása. Gondolom, ez a kiállítás is ennek erősítése jegyében született. Tóth Sándor munkáira mindig is jellemző volt a mesterségbeli fölkészültség, a fogások, módszerek alapos ismerete, az anyagelvüség. S mindezeket a reneszánsz művészet iránti tisztelete, a klasszikus kultúrákból való táplálkozás szintetizálja. Mégis úgy tűnik számomra, hogy ezek az erények sokat csorbultak — s gyanítom, ennek fő oka, hogy a megrendelők egymásnak adják a kilincset, hogy kevesebb idő jut az elmélyedésre, a témák megérlelésére, a precíz kimunkáíásra. ,,Ezertf. piálhatunk ag érem-,portrék jow.ott elrajzolt karaktereket, ezért van az, hogy néhány kisplasztikáján hamarabb föltűnik az anatómiai baki, mint az átszellemült üzenet, ezért van, hogy aktjain hangsúlyosabb a ledérség mint a szépség. Persze ezek a hiányosságok pályakezdő alkotónál akár erények is lehetnének. Am Tóth Sándor maga állította föl a mércét, s ehhez a mércéhez képest tisztázatlan barokkos kúttervének indigós puttósora, ehhez képest hiányoljuk Juhász Gyula domborművéről a karak„Ügy kell a valódi közös- lehet majd különbséget föl- a tánckart; 1982-ben lett a ség a táncosnak, mint a le- fedezni a teljesítmények — táncosokon kívül férfivegö" — mondta Román között, mely önmagában so- kart, szimfonikus zenekart, Sándor, a táncdráma egyik kat mond a fiatal néptán- népi és folkegyuttest, vala- teres vonások mellett a kölfőszereplője. Mint már cosok fölkészültségéről. mint szinészcsoportot is tő szellemi üzenetét, ezért köztudomású, Markó Iván „A néptánc ma már sport magába foglaló — művész- keressük a művészi többletet és Nóvák Ferenc müvének is a fiatal fizikum teher- együttes vezetője. A tánc- megannyi precízen megforelőadói gárdája: két művé- bírása nélkül egész estét kar két évvel ezelőttis máit érmén, és talán ézért szeti együttes tagsága. 9 betöltő színpadi müvek amolyan „univerzális" keveselljük öntörvényű műimé az érdekes egybeesés: előadása elképzelhetetlen., együttes volt, sokszínű mű- veinek sorában a Dantea balettintézetben hat éve Márpedig mi ilyesmire spe- faji skálával mindenfélét ihlette alkotások mellett végzett balettes osztály cializálódunk" — mondta táncoltak, mikor mi kellett, azokat, amelyek nincsenek együtt maradt, Markó veze- Nóvák Ferenc. Közös muntésével ők ma a Győri Ba- kálkodásuk első évében itt ezen a kiállításon ... Persze az erdélyi motíaz autentikus néptánctól a balettpróbálkozásokig. A mostani fiatal gárda, vu™>kat feldolgozó palett.. . ., , jei, a Boszorkánysziget hisA szarvassá változott Uf tet62'k' ^ sz,vyel- tóriáját megörökítő érme, a tehetseggel szolgaija Novak Vert ezüst tallérok, a vatitáncszínházi törekvéseit: káni kapu Tóth Sándor leghonosítják a mai színpadon íobb formáját mutatják - ,, ,. , ,, , ..... csakúgy, mint a tárlat leg- 3 .íolkl°rV alkalmasak üsszefoyottabb. legszebb d|_ legelső hivatásos táncegyüt- ™ mondanivalók k>f*jeze- r^^ajzeretet című bronzSulyok Erzsébet T. L. lett; a két éve végzett nép- megcsinálták a Magyar táncos osztály szintén együtt Elektrát! A második évben, maradt, ók ma Nóvák ve- most, \zetésével a Magyar Nép- fiak a feladat. S mennyi hadsereg Művészegyüttesé- évük van még ... nek tánckara. Am tekintsünk egy pillaA hivatásos néptánc- natra a múltba. Az ország együttesek között nincs még egy. ahol ennyire fia- tese volt a honvédtánckar. tal lenne a teljes tagság. A Veres Péter hívta életre honvédtánckarban 20 év az honvédelmi minisztersége átlagos életkor. Következés- idején, Szabó Iván, a 6zobként: nincs pillanatnyilag rászművész volt' az első több hivatásos együttes, vezetője. Elsősorban dramaahol az iskola a képzés, az tikus táncokat, társadalmi ... . , ... , . . . , , . ,. . , Mint korabban eldőlt, lapunkban is beszámoltunk roelétkor azonossaga okan mondanivaloju darabokat ia, a két ország közötti kulturális egyezmény keretében, sere. Jövő nyáron: Csipkerózsika % Az odesszai balett vezetői Szegeden oly homogén, egységes ké- mutattak be — a kor .,di pet, színpadi teljesítményt vatja" szerint. Később kü 1986 nyarán hazánkba látogat az odesszai balett, s föllép a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A program tisztázátudnának mutatni Képzé- lönös gondot fordítottak a it^at^a p^™"^ csü'ó.rtökö". Budapestre majd H Szegedre, A. P. Szemjonov, az Odesszai Állami Akadémiai sukben termeszefesen a technikai képzésre. Csak Opera- és Balettszínház igazgatója, valamint V. V. Szmirnéptánctanulás volt a hang- két név: Seregi László, nov balettmester, öt napot töltenek nálunk, már látták a súlyos, de balettet is tanul- Györgyfalvay Katalin- a csütörtöki János a vitézt, ma, szombaton A szarvassá vál. , . „ . , . , . ,,„ , tozott fiak című táncdrámát nézik, s tegnap érdemi tártak. A Szegeden bemutatan- ma., „erett koreográfus- gyalásokra is sor került a szabadtéri játékok igazgatósádo táncdráma második ré- nemzedék két kiválósága is gán. Mint Horváth Mihály, a Játékok igazgatója elmondta, szében a balettmüvészek ebben az együttesben „ne- megegyezés született, szovjet vendégeink nyitják a jövő mellett 18 pár honvéd- velkedett". nyári szegedi fesztivált július 18-19-20-án három előadasban mutatjak be Csajkovszkij balettjet, a Csipketancos is ezerepei. Laikus Nóvák Ferenc 10 eszten- rózsikát. A közel száztagú odesszai társulat szegedi venszemmel valószínűleg nem deig. 1965-töl 76-ig vezette dégjátéka után lép föl Budapesten. » I