Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

4 Péntek, 1985. augusztus Ifi. Táblakcp-festészcti Biennálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Tóth Sándor szobrász kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 24-ig. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Méta Ferenc Múzeum Kupola galériájában, szeptember 19-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Az Akvarista szakkör és a MATOE közös kiállítása a SZOTE Dóm téri Oktatási Épületében. Váradi Gábor grafikái a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig. Hobbim a vasút. Országos vasútmodell-kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Kass Galéria kiállítása a Vár útra 7. szám alatt. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. g A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításaid Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészetének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népi viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucsképgyüjtcmény; Buday György metszetei. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó utca 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. Folklór, sokadszorra is Újra színpadon a néptáncosok — Két szabadtéri előadás plakátján is találkozni a nevével: a néptáncfesztivál gálaestjén, a Tavaszköszöntő cimű produkcióban zenei vezetőként, A szarvassá vált fiak első részében zeneszerzőként „jegyzik" Rossa László nevét. — Mindkét esetben a folklórt igyekeztem a tematika és a dramaturgiai szerkezet szolgálatába állítani. A Tavasz köszöntőben a Nagy László-i gondolatkörre fűzött mondandóhoz kerestünk ifj. Csoóri Sándorral (akivel, úgy érzem, nagyon sikerült „egymásra hallgatnunk"!) olyan népzenei elemeket, amelyek keretbe foglalták ezt a nagy táncos kavalkádot. A szarvassá változott fiakban a Juhász Ferenc-vera köré fölrajzolható mondavilágot kell dramatizálni úgy. hogy a falusi környezetből a nagyvárosi forgatagba kerülő és ott elvesző emberek tragédiáját elevenítse meg. Az én föladatom most is a falu világát fölmutatni, s noha autentikus folklórmuzsika csak egyetlen jelenetben van (a többi komponált zene), a népzenei fordulatokat, harmóniákat természetesen mindvégig alkalmazom. Eredeti (erdélyi, ezen belül mezőségi) légkörbe helyezve, e vidék magyar népzenéjének elemeiből öszszerakva válik önállóvá ez a muzsika, s ha az önálló kompozíció és a klasszikus folklórmotívumok együttesét vesszük alapul, megvan a remény arra, hogy talán elég szines o.s mégis egységes lesz a zenei összkép. Hirtelen 1 köÜBÍédéSekkel-távolodásokkal a népzene körül — ahogyan a mű megkívánja. — Mit vár, mit remél második „bemutatójától"? — A Dóm tér, a szabadtéri igazi szenzációja most bizonyosan a Győri Balett lesz, s noha nem érzek komoly szakmai különbséget a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét illetően, kiRossa László csit azért félek a másféleségtöl. Az első részben például egy zárt széki táncrend is szerepel, élőzene is, viszont ez a produkció már előre jobban megkomponált, megformáltabb, átgondoltabb, mint a néptáncfesztivál gálaestjének sokszor csupán improvizációkon alapuló, azokat gyorsan „összedolgozó" szerkezete. Ám stilárisan nincs, nem lehet nagy különbség, s mivel nagyon erős színpadi hatások várhatók hát bízom. Egyébként is bízni kell, nem? — Mutatkozzék be bővebben is ... — Tizenöt éve végeztem a zeneakadémián, Farkas Ferenc tanítványaként zeneszerzést tanultam. Utána tíz évig tanítottam Miskolcon, de közben kapcsolatba kerültem az amatőr néptáncmozgalommal is. Ezek után a Vasas Művészegyütteshez, majd a Népszínház tánckarához kerültem, meghatározó partnerem volt Györgyfalvay Katalin és Szigeti Károly, majd Nóvák Ferenc. Három éve a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesénél dolgozom. A népzene egészen fiatal korom óta vonz. ma már kevesen emlékeznek első együttesemre, amely 1962ben azon a bizonyos legelső Kipróbálni mindent Fáradhatatlannak látszik. Üjra és újra próbálgatja a figurát, ugyanazt. Már vagy hatodszor ismétli. Közben mosolyog. Egész lényéből sugárzik a kedvesség, nőiesség. E-ek! Hogy ebbe a törékeny nőbe mekkora türelem szorult. Rövid az idő, csak nagy nehézségek árán tudunk leülni. percekre, a hűvös öltözőben. — Mitől vagy ilyen kitartó? — Oh, semmiség. Mindannyian ezt csináljuk. Most úgy 15 percem van. ha kevés lesz, folytathatjuk máskor. — Akkor kezdjük a múlt) tal. Mi vitt a táncosok közé? — A folklór szeretete. Amatőrként kezdtem, a Mecsek együttesbe jártam. Pécsett. Közben tanultam, érettségiztem, ápolónői képesitésem is van. A Mecsekben Simon Antal keze alatt dolgoztam. Felvételiztem a Budapest Táncegyüttesbe, amelyet Molnár István vezetett. Később úgy alakult, Simon lett a Budapest vezetője. Szerencsésnek mondhattam magam, jól ismerte a képességeimet. S ez sokat jelent. 1973-ban kerültem a Honvédba. Szeretek táncolni. persze, most már e/./.el keresem a kenyerem. — Nagyon megváltoztatta az életedet? — Igen. Egyértelműen nehezítette. A férjem operaGerdesits Irén énekes, elfoglalt ő is. 4 éves a kisfiam. El tudod képzelni, mennyire hiányzik? Csak na°y-nagy kitartással, szolgai alázattal lehet ezt a hivatást „csinálni". — Hogyan lettél szólótan cos a Honvédban? — Régóta tagja vagyok az együttesnek. Van rutinom. S ez nagyon fontos dolog. Bizonyosan a képességeim is feljogosíthattak erre a szerepkörre. Kétségkívül, az utóbbi években sok szólóm volt. Persze íugg ez az adottságoktól is. Hogy milyen a testalkat, például. Meg, hogy tud-e bánni az ember a testével. — A szarvassá változott fiak anyaszerepe dramatikus szerep. Nem okoz nehézséget? — Az az igazság, hogy az ilyen feladatok közelebb állnak a szívemhez. Jaj. most abba kell hagyjuk ... Gerdesits Irén fölsiet a színpadra. Másnap este akkor találkozunk újra, mikor épp szünetet ad Markó. — Szóval szeretem próbálgatni az erőmet. Szerintem az az igazi táncos, aki kipróbál minden műfajt. Örülök nagyon, hogy nekem megadatott. A győriekkel már táncoltam. meghívtak az Izzó planéták című produkciójukba. Ügy nyolc-tíz pár vett abban részt a Honvédból. Jó velük dolgozni, nem okoz gondot az alkalmi együttlét. — Volt-e más dramatikus szereped? — A Magyar Elektrában táncolhattam a királynét. Ez, ha jól emlékszem, tavaly volt. — S a szegedi színpad? — Az első fesztiválom ez, lehet, hogy a legemlékezetesebb lesz? Ki tudja. Én mindent megteszek. M. E. Ki mit tud?-on megnyerte a kamarazene kategóriát. A Szilvay testvérek... később ők Finnországba kerültek dolgozni, ott külföldi állampolgárokként Állami Díjat kaptak, az 6 jóvoltukból írhattam meg hétkötetes. Kamarazene-iskola magyar és finn népzenére cimű könyvemet, amit több országban lefordítottak, kiadtak, . 'itthon nem. Na mindegy, ezt hagyjuk. En hiszek abban, hogy a folklór sokadszor*"' is. máig megoldatlan területe a magyar komoly zenének. A népzenéhez való kapcsolódást rendkívül lényegesnek tartom, eszmei és művészi szempontból egyaránt. Ennek ellenére azt kell látnom, hogy egyébként kiváló zeneszerzők szigorúan zárva tartják a kapukat a folklór előtt. Pedig éppenséggel nagyon ki kellene nyitni őket... Bartók után is, újra. Sokadszorra. És nemcsak a könnyűzenében, de legalább olyan következetesen és színvonalasan, ahogy ott (egyes-egyedül) Szörényi Leventének sikerült. Magamról még annyit, hogy eddigi munkáim közül legsikerebb a Csíksomlyói passió volt, ami meg a legfrissebbet illeti: most, augusztus 20-án mutatja be a televízió Gobbi Hilda és Páger Antal főszereplésével A vén bakancsos és fia a huszár cimű népszínmüvet, amelynek zenéjét állítottam össze, és részben szereztem. •X - • IŐi (r.x, j ' ,' • -t . f ., / — Hogyan, határpzná meg saját zeneszerzői törekvéseinek, lényegét? — Menjünk előbb kissé vissza az időben. A legnagyobbhoz, hiszen mindig csak az igazán nagyokhoz érdemes hasonlítani mégoly szerény törekvéseinket is. Ugyanis csak ez adhat valós mércét... Bartóknál tisztán megtalálni azt a három réteget, ami a folklór zeneszerzésben történő felhasználásának módozatait jelenti: vannak „egy az egyben" történő eredeti átvételek, léteznek egyazon fordulatokból, dallamtöredékekből már egy önálló kompozíció által (mint aranyat a vízben) föloldó szerzemények, és legvégül akadnak teljesen originális alkotások. Amit én próbálok létrehozni, az a második a „köztes" variáció, ahol is ily módon ide-oda mozog a komponista önállósága. Viszont igen nagy nehézséget jelent, hogy mindez szinte csak színpadi előadások révén, csak színpadon lehetséges. A mai komoly zene közönsége voltaképpen szűk és zárt réteg, a zeneszerzőkről már beszéltem, s így bizony elég nehéz újra elfogadtatni az efféle törekvéseket ... Domonkos László Orgonaest Kovács Endre orgonaestiét rendezi meg a filharmónia ma. pénteken este 8 órai kezdettel a dómban. Közreműködik: GaLLai Judit (ének). A műsorban többek között Bach. Brahms. Franck. Hándel és Lübeck művei szerepelnek. A fölnevelő szülőházban négyen vannak a testvérek. Az „Elsőszülött fiú" a legnyugtalanabb, elvágyódásáfesztiválon koreográfiai dijat kapott Siculicidium című munkájáért, amely a mádéfalvi veszedelemről való ban társakat keres, a „Leg- megkapó, döbbentően érvékisebb fiút" nem, de két fi- nyes gondolatok és érzelmek vérét rábeszéli: induljanak, hatásos színházi foglalata. A szarvassá változott fiak Az „Elsőszülött fiú" szereelső részében a három fivér: pére — a balettos Demcsák Ottóval való alkati hasonlóság okán — eredetileg mást szemelt ki Nóvák Ferenc; Csabát Túróczi Tamás azonban megbetegedett, akár Demcsák ... * Román Sándor a második fiú szerepe mellett feladatott kapott a mű második részében is. — Néptáncos a balettkarSzögi Csaba, Román Sándor, Szilvási Károly. •t Bemutatni Szögi — Szegeden? Aligha kell. Emlékeztetőül, röviden: annak a már-már legendás tánccsoportnak volt a tagja, mely Nagy Albert és Zsoldos Ildikó Szegedre kerülésekor verbuválódott. 1972-ben kezdtek néptáncot tanulni, rohamléptekkel ha- ban? Nehéz? ladtak, sikert sikerre hal- — Főként a felelősség mozva. Nevet, rangot, szak- nyomasztó. Végtére európai mai elismerést szereztek. A csapat egyik legtehetségesebb, egyéni stílusú táncosa színvonalú táncművészekkel ... Bár négy évig mi is tanultunk balettet, az mégis volt Szögi Csaba. Az „Örö" öttel kevesebb az ő kilenc kös Aranysarkantyús", a évüknél. S hogy azóta mit Népművészet Ifjú Mestere végeztek Győrben, milyen címeket még „szegedi korá- bemutatósorozat áll mögötban" szerezte. Hat évvel tük — belegondolni is széezelött ment Pestre, Novak dület. Ferenc hívására. A Balettintézetnek az — Amikor csak tehetem, a néptáncos osztálya, amelyjövők haza. Nehezen viselem a pesti rohanást. Hogy Szoben végzett, ugyanúgy együtt maradt, mint az az osztály. ged milyen csodálatosan amely a Győri Balett mag. nyugodt, emberszabású, ba- ja . •. — Mi vagyunk most a művészegyüttes Ez volt az álmunk: együtt maradni. Az első végzős osztálynak is si. került, nagyjából ők most a Nagy Alberttol meg a- Kodály.együUes ZsUráfszky m nnvnnvplví't NO- ' . , , , Zoltanek csapata. Mi Novak rátságos város, csak azóta tudom, mióta nem vagyok honvéd itthon. tánckara. — Viszont egyenesen fölfelé ivelő pályán járhat. nultam az anyanyelvet. No vák Ferenctől szeretném megtanulni, "hogy az alapok, az outentikus néptánc minél tökéletesebb ismeretében miként lehet színházat, pontosabban táncszínházat csinálni. Olyan koreográfus szeretnék lenni, aki — másokkal együtt — Novak táncszínházi törekvéseit fojytatni képes. Vagyis meggyig^jOJj, désem, hogy a néptánc a megfelelő színházi eszközökkel és formákban a 20. század emberének is lényeFerencnek köszönhetjük, hogy homogén, profi együttesben dolgozhatunk, csodálatos feladatokat kapunk és módunk van az egyéni pályaépítésre is. — Hogyan lett táncos? — Cigándon születtem, már óvodás koromban táncolpl .tanultam. Jártam Szeis, tánctáborokban, Nagy Albert szinte fanatizált bennünket, neki köszönhetem, hogy jelentkezni .mertem a Balettintézetbe. ges, fontosabb gondolatokat 'ou Timár sálldur V()U a és erzelmeket tud kozvet.- mesterem az autentikus 4 ..: A -mi l'iiínrtnn m n t~\rl\T teni. Azt kívánnám, hogy az emberek, ha ezt a szót hallják: táncművészet, ne az néptánc föltétlen híveit nevelte belölünk. De Nóvák Ferenc világa, táncszínháza amatör József együttesben táncolt (Arany. csak a balettre gondoljanak. e,emi erőve, ,hatoU rám ; Egyelőre: tanulok. Az első ^ évet végeztem az Állami A harmadik fiú csak né_ Balettintézet újonnan indult hány hánapja pro/i tdncos_ pedagógiai szakan, a nep- a2CÍÖtti nyoíc évia tánc- és balettmesterkepzo csoportbnn „ Bcm tagozaton. — Szegeden a Tömörkény, sarkantyús!) és dolgozott a ben érettségizett, a táncmű- szakmájában: központifütés. veszeti szakra járt, és hajói szerelő. emlékszem, éppen besorozták, amikor megvált az akkori EDOSZ-tól. — Szerencsém volt, a katonaidőt is végigtáncolhattam, a Magyar Néphadsereg M ü vészegy ü ttesének karában, amelyet Ferenc vezet. Közben asszisztense lehettem a Bihari — Zádorvölgyi Lászlóhoz hasonlítok, úgy mondják, ezért kaptam a megtisztelő feladatot. Számomra ez egyszersmind életformaváltás, hiszen fölmondtam az állátánc- sómat. Nóvák — Még megbánni sem lehetett ideje ... — Talán nem kell. Azóta együttesben, vezettem az voltam az együttessel Moszk. egyik utánpótlás csoportot, vában, a VIT-en, fölléptünk ma is ott táncolok. De öt a magyar gálaműsorban, éve már saját csapatom is van, a dunaújvárosi együttes. Szögi Csaba ebben a szezonban már eltáncolt egy szólószerepet a Dóm téren, most itt lehetek az egyik főszereplő. Ürömről járok be Pestre, naponta. A faluban iskolásokat tanítok táncolni, miközben magam a Tavaszköszöntöben. Aze- is tanulok új együttesemben. lött Szolnokon láttam, a Sulyok Erzsébet MM? J9 IjjWwMr1 ' MBB If Kr 11 t <lM3 ká / f |ü,i«lff i w jgiij x v\ gf* h n j & M v* mm m ,? j';. Balról jobbra: Szilvási Károly. Szögi Csaba, Román Sándor