Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

I Péntek, 1985. augusztus 16. 1 Tanácsülés Sánlorlalvái A Sándorfalva Nagyköz- állomány növekedésének, ségi Közös Tanács tegnap, valamint a belterjes mezöcsütörtökön tartotta soros gazdasági művelés gyarapoülését. A testület megvitatta dásának egyenes kovetkeza tanács VII. ötéves tervét, ménye a fokozott vízigény. majd interpellációk hangzottak el. A legfontosabb a tervkoncepció megtárgyalása volt. Ezt Kónya József tanácselnök terjesztette elő. Beszélt Ennek kielégítése szükségszerű, amit már jövőre új kút fúrásával és a vízátemelö bővítésével igyekeznek megoldani. A beszámolóban hallotaz új tervidőszak várható meS a kornyezetvedeéletkörülményeiről. fejlődési >em fontosságáról, a termek, lehetőségeiről. Az anyagi ágazatok íejleszteserol. a lehetőségekhez mérten biz- mezógazdasag mostani allatosítják a működéshez, fenn- potarol. a kereskedelemről tartáshoz és a fejlesztéshez a_ kózlekedesrol is. Az szükséges pénzeszközöket. Szólt az elnök a nagyközség népességéről. A beszámolóból az is kiderült, hogy tovább tart a lakosság növekedése. Az elmúlt időszakban (1980—1985) éves előadó szólt természetesen a rendelkezésre álló pénzeszközökről, azok felhasználásáról. , A nagyközségi közös tanács jóváhagyta a vb és a társszervek bevonásával kéátlagban ez 0.3 százalékos szített, a hetedik (.téves volt. Várhatóan a jövő terv- tervre s^olo javaslatot, időszakban 0.5—0,6 százalékkal nő az arányszám. A számítások szerint így 1990re a község lélekszáma eléri a 6800 főt. Tudjuk azt is. hogy a társközség — Dóc — lakóinak száma az elmúlt időszakban 902-ről 846-ra csökkent, de a létkörülmények javulása miatt a követ, kező ötéves tervben ez az ütem mérséklődik. Számitások szerint a munkaképes lakosság létszáma gyarapszik. Adódik ez abból is, hogy csökken az eljáró, ingázó dolgozók létszáma, ami viszont növeli majd a foglalkoztatással járó gondokat. A vízellátásról elhangzott, hogy a lakóházak komfortfokozatának és a lakásFigyelmetlenség miatt Tüzek a mezőgazdaságban Az utóbbi hetekben gyakorta fordul elő. hogy termelőszövetkezetekben pusztító tűzhöz riasztják a tűzoltókat. A tüzeseteket — mint a vizsgálatok során megállapították —. a munkagépek kigvulladasa okozta. Legutóbb augusztus 14én az Enyingi Vörös Hajnal MGTSZ és a Lébénymilflósi Lenin MGTSZ balázógépe gvulladt ki. A tűz keletkezése szinte minden esetben a munkagépkezelök fegyelmezetlen magatartására. a technológiai utasítások be nem tartására, a gépek rendszeres tisztításának hiányára volt visszavezethető. Ezek a tűzesetek eddig is több millió forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. II hetvenedik OMÉK Ünnepi forgalom a MÓV-nál A MÁV felkészült arra. Mentesítő vonatok indulhogy az augusztus 20-i ün- nak augusztus 16-án Nyírneoi forgalom zavartalan le- egyházára és Kisvárdára. 17gyen: mentesítő vonatokat én Győrbe és Miskolcra, 18helyez forgalomba, egyes vo- án Fonyódra. Balalonszenalakon pedig több kocsival mesre, Balatonfüredre. Bakozlekednek a szerelvények, latonmária-fürdőre. ' Pécsre. Augusztus 16-án a munka- Sátoraijaújhelyre, Kiskunnapra. augusztus 17-én a hét halasra. Mátészalkára. Szeutolsó munkanapjára, au- gedre 20-án pedig Pusztagusztus 18-án a munkaszü- szabolcsra és Szobra, összeneti napra, augusztus 19-én sen 24 mentesítő vonat szolszintén a munkaszüneti nap- gál arra. hogv az utazók zara. augusztus 20-án. a het vartalanul érhessenek célelsö munkanapját megelőző iukhoz. napra, augusztus 21-én pedig A hosszas sorbaállasok ela hét első munkanapjára kerülésére célszerű, ha az meghirdetett menetrend sze- utasok elővételben váltiák rint közlekednek a vonatok, rr.eg menet- és helyjegyüket. Téeszelnökasszonyok együtt Gondolkodásunkban sok- hogy tudásomat, élettapasz- ván él, nyugdíjasként kerféle kép csak egyoldalúan talatomat nem tudom igazán tészkedik, kedvtelésből lorögzádik. Ha azt mondjuk hasznosítani. A gyerekek vakát tart az. unokák ürötéeszelpök, mindenki férfira felnőttek. s jgy, „innen és mére. Hét végén nála Rágondol. Pedig nő is lehet túl" a negyvenen az ember- lálkozik a család, az illető, miért ne? Me- ben újra feltörnek a régi Végül ezt mondja: gyénk e tekintetben élen ambíciók. Nehogy azt higy- _ Mi így oldottuk n\?g jár, négy elnökasszony irá- gyék, hogy a gyereknevelés az életünket. a téeszelnok nyitja területük kis közös- elvesztett idő, a felkészülés- kolléganőim biztosan másségének munkáját. Ha még re nagyszerűen felhasználha- |<ént. Ahány ember, annyiazt is hozzászámítjuk, hogy tó. Régi igazság, hogy az féle sors. Egy közös benaz egész országban csak 1i- élettapasztalatot csak az nünk. Tudjuk, hogy a munzennéev van belőlük, nem évek tudják meghozni. kahelyen sikert csak a csa— Miért pont a ímezőgaz- Iád támogatásával érhetünk kell szégyenkeznünk. S hogy csak ennyien vannak, könynyebbé tette a szervezők dolgát, amikor a téeszelnökasszonyok idei találkozóját épp megyénkben rendezték meg. A tegnap befejeződött kétnapos program után elégedetten távozhatnak a vendégek. Négy közösségben, a Baksi Magyar—Bolgár Barátság, az Árpádhalmi Árdaságot érezte az .,ígéret e' földjének?" — Nem lehettem immúnis a családi környezetemben. A férjem nyugdíjazásáig téeszelnok volt, s a két lányom is a „szakmában" találta meg a helyét. Egyikük üzemgazdász. a másik baromfitelepen dolgozik. — Hogyan jutott pont Baksra? Nem valami közel Tóth Szeles István H ol, tartunk, meddig jutottunk a legutóbbi öt esztendőben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben; mi az, amit a következő ötéves tervben termelésfejlesztésben meg kell oldani? Ezekfe a kérdésekre igyekszik választ adni a holnap, szombaton, délelőtt, megnyíló hetvenedik Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Talán azért is számithat a szokásos gazdasági jellegű bemutatóknál nagyobb figyelemre, érdeklődésre" ez a kiállítás, mert megrendezésére most már csak ötévenként kerül sor. Legutóbb. 1980-ban tanulmányozhatták a főváros lakói, a falvakból, városokból érkező érdeklődők országos kiállításon, hogy milyen is a korszerű mezőgazdaságés élelmiszeripar. Azóta a technika, a tudomány, sok újat hozott. Növekedett a gépek teljesítménye, új magyar fajták jelentek meg a gabonatermesztésben, segítve a hozamok növelését. Az újdonság jelzőre méltán pályázhat több növényvédő szer, termelesi technológia, állattartó epület, energiatakarékos módszer, ami a gazdálkodás hatékonyságával, az űj, megváltozott követelményekkel kapcsolatos. Az tehát, amit az idei kiállítás tükröz, sok tekintetben hű képe a valóságnak. Jelzi, hogy azokat a reményeket, amelyeket az elmúlt években fűztünk a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez, lényegében valóra váltották a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói. s azok a kistermelők, akik a háztájiban, a kisegítő gazdaságokban rendszerint a nagyüzemekkel szorosan együttműködve dolgoztak. Terveinknek megfelelően fejlődött az élelmiszeripar is, amely ma már a mezőgazdasági alapanyagok mind nagyobb részét feldolgozva értékesiti A mezőgazdaság- és élelmiszeripar sokoldalú fejlesztése révén kiegyenlített, zavartalan a hazai ellátás, és jól kielegiti a- növekvő igényeket is. Élelmiszergazdaságunk a hazai ellátás mellett növekvő mennyiségben képes exportra is termelni, hozzájárulva ezzel külkereskedelmi merlegünk pozitív formálásához. Ezért mindenekelőtt a mezőgazdaság- és az élelmiszeripar sok százezer dolgozója érdemel elismerést. A sikerekben azonban benne van egész társadalmunk tenniakarása. A hazai gépipar teljesítménye, amelynek részesedése a mezőgazdasági gépellátásban már elérte a 44—45 százalékot, s ez a részarány —, ismérv? a törekvéseket —, elérheti hamarosan az 50 százalékot is. A hazai miitrágyaipar is tudja már követni a mezőgazdaság mennyiségi igényeit, mint ahogy a hazai növényvédőszer-gyártók is egyre inkább képesek alkalmazkodni a mezőgazdasági termelés növekvő követelményeihez. Az a felismerés, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben csak a magas műszaki színvonalat, megbízhatóságot, s nagy teljesítményt nvújtó gépek, eszközök keresettek, egyre általánosabb a hazai iparvállalatok körében. Ezt jelzi a mostani kiállításon is a részvételük: az élelmiszertermelés háttériparát 93 hazai ipari nagyüzem képviseli a bemutatón. Külön kiemelésre érdemes, hogy az OMÉK keretében megrendezett Agromasexpo gazdája az Ipari Minisztérium, amely vállalataival részt vesz a szakterületi bemutatókon is. Az OMÉK központi mondanivalóját 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé. A látnivalók közül nagy figyelmet érdemel az agrárpolitikai, a nemzetközi együttműködési, a holnap mezőgazdasága, a növénytermelési, az állattenyésztési, az élelmiszeripari és a kistermelési bemutató. Termelési eredményekről, új fajtákról kapnak képet az érdeklődök szemléltetőmagyarázatokkal arról, hogyan járul hozzá a technika, a tudomány, a terrtielés fejlődéséhez. Világossá válik mindenki előtt, hogy miért szerzett olyan magas rangot mezőgazdaságunk a nemzetközi megítélésben, hogy miért játszanak ebben főszerepet a termelési rendszerek, amelyeknek majd mindegyike megtalálható a kiállításon. Élelmiszergazdaságunk nemzetközi kapcsolatairól is hűséges tájékoztatást nyújt a mostani bemutató. Az élelmiszertermelésnek ezt az ezernyi, határainkon is túlnyúló kapcsolatát teszi teljessé az idei nagy seregszemlén 26 külföldi ország megjelenése, önálló nemzeti bemutatóval vesz részt a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Bulgaria, Vietnam, Hollandia, Egyiptom. Kanada, Finnország. Afganisztán és Jugoszlávia, Vállalatai útján vesz részt az NSZK. Ausztria, Nyugat-Berlin, Svájc, Anglia, Franciaország, Belgium, Svédország. Olaszország. USA, Üj-Zeland. Japán és Törökország. Jó hagyományként folytatódik az idén is a KGST-tagországok közös bemutatója, amely erősödő kapcsolatainkat, tudományos és műszaki együttműködésünk fejlődését is szolgálja. A

kiállítás hazai és nemzetközi résztvevői olyan képet tárnak a látogató elé, amely kinek-kinek érdeklödese szerint látványosságnak, okulásnak, egyaránt figyelemre méltó. Sok érdekes esemény resztvevője lehet tehát az, aki ellátogat az idei bemutatóra. A rendezők mindenesetre gondoskodtak szórakoztató programokról, es szakmai rendezvényekről. Lovas rendezvények és divatbemutatók. népművészeti kiállítás, vaámint állatíelvezeR'iek tesztté 'Színessé a látnivalókat. Az.' üláíásróf éttermek, sörözők és bisztrók gondoskodnak, s a komoly szakmai események, tudományos előadások, az okulást, a tanulást szolgálják. Érdemes tehát ellátogatni a 70, kiállításra is. Tanulságos, hasznos taoasztalatokat nyújtó, országos seregszemlén győződhet meg mindenki arról, hogy helyes úton jár mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk, és jövőjük is szép reményekre jogosít. Cs. F. pád, a Kövegyi Béke, az _ ,, , , , Eperjesi Ifjú Gárda Tsz-ben, korab' elsősorban szakmai tapasztalatcserén vettek részt, természtesen kerülve a formaságokat. S hogy Szeged nyári arculatával is megismerkedjenek, megízlelhették a Fehér-tói Halászcsárda ételspecialitásait, s a szabadtérin megtekintették a Jár.os a vitéz című előadást. ban élt. dolgozott. — Nem ott kezdtem, hanem a Szatymazi Homokgyöngyében teljesítettem egy évet. Korábbi és a mostani helyem a veszteséges éveki után nem valami kapós áU lás volt. Ügv éreztem, nekivágok, s akkor mennie kell a dolognak, Bakson is. Ez volt- a nehezebb. A három évig állami támogatással A tiszteletükre adott foga- életben tartott téeszben beldáson a TOT, a megyei vizes eszdendők, s a feUapártbizottsáe és a Teszöv zult munkafegyelem nehezívezetőitól. munkatársaitól tette a dolgomat. Utóbb az figyelemre méltó megjegyzé- aszály kezdte ki gazdálkodáseket hallhattak. Volt, aki- sunkat, ami még mindig a nek az volt a véleménye, borotva élén táncol. Ügy érhogy korunk „Dobó Katicái" zem ki jobban, ki rosszabnem tudták, mire vállalkoz- bul, képessége szerint végzi nak. A nö, az anya felada- a dolgát, becsülettel. Háíom ta. hogy együtt tartsa a csa- év együttes erőfeszítés után ládot. s az egyre változó a föagronómus és a főkönygazdálkodási feltételekről is vel5 nem vállalta tovább a naprakész információi le- megpróbáltatásokat. Új gyenek. A példa szerint ez munkatársaimmal újra kezdmegoldható. Szűkebb kör- tem Most a melioráció és nyezetünk egyetlen elnökasszonyát, a Bakson dolgozó Vdczj Józsefnét kérdeztem: neki ez hogyan sikerült? — A kíváncsisáe vitt engem e nagy . kirándulásra". az öntözés kiterjesztése köti le minden erőnket. — S a család nem sínyli meg az ön egész embert kívánó munkakörét? — Én szívesen lakom íaUgyanis korábban a szegedi lun, Bakson élek szolgálati városi tanácsnál jogászként lakasban. együtt anyámmal, dolgoztam. A hivatalban ál- A szegedi házban a lányaim landó hiányérzetem volt, laknak. Férjem SándorfalKempingezni jó! Somogyi Kirolyné képriportja Ilyenkor jó kempingezni. Akik most töltik szabadságukat, nem panaszkodnak a kánikulára. Több, mint háromszázan üdülnek a szegedi kempingben, sokféle nyelven beszélnek, s akiknek már letelt az idejük, szép emlékekkel térhetnek haza. Felvételeink a hangulatos sátortáborban készültek. .*«.»,— • • -ej