Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

I Péntek, 1985. augusztus 16. 1 Tanácsülés Sánlorlalvái A Sándorfalva Nagyköz- állomány növekedésének, ségi Közös Tanács tegnap, valamint a belterjes mezö­csütörtökön tartotta soros gazdasági művelés gyarapo­ülését. A testület megvitatta dásának egyenes kovetkez­a tanács VII. ötéves tervét, ménye a fokozott vízigény. majd interpellációk hang­zottak el. A legfontosabb a tervkon­cepció megtárgyalása volt. Ezt Kónya József tanácsel­nök terjesztette elő. Beszélt Ennek kielégítése szükség­szerű, amit már jövőre új kút fúrásával és a vízát­emelö bővítésével igyekez­nek megoldani. A beszámolóban hallot­az új tervidőszak várható meS a kornyezetvede­életkörülményeiről. fejlődési >em fontosságáról, a termek, lehetőségeiről. Az anyagi ágazatok íejleszteserol. a lehetőségekhez mérten biz- mezógazdasag mostani alla­tosítják a működéshez, fenn- potarol. a kereskedelemről tartáshoz és a fejlesztéshez a_ kózlekedesrol is. Az szükséges pénzeszközöket. Szólt az elnök a nagyköz­ség népességéről. A beszá­molóból az is kiderült, hogy tovább tart a lakosság nö­vekedése. Az elmúlt idő­szakban (1980—1985) éves előadó szólt természetesen a rendelkezésre álló pénz­eszközökről, azok felhaszná­lásáról. , A nagyközségi közös ta­nács jóváhagyta a vb és a társszervek bevonásával ké­átlagban ez 0.3 százalékos szített, a hetedik (.téves volt. Várhatóan a jövő terv- tervre s^olo javaslatot, időszakban 0.5—0,6 száza­lékkal nő az arányszám. A számítások szerint így 1990­re a község lélekszáma el­éri a 6800 főt. Tudjuk azt is. hogy a társközség — Dóc — lakóinak száma az elmúlt időszakban 902-ről 846-ra csökkent, de a létkörülmé­nyek javulása miatt a követ, kező ötéves tervben ez az ütem mérséklődik. Számitások szerint a munkaképes lakosság lét­száma gyarapszik. Adódik ez abból is, hogy csökken az eljáró, ingázó dolgozók létszáma, ami viszont növeli majd a foglalkoztatással já­ró gondokat. A vízellátásról elhang­zott, hogy a lakóházak kom­fortfokozatának és a lakás­Figyelmetlenség miatt Tüzek a mező­gazdaságban Az utóbbi hetekben gya­korta fordul elő. hogy ter­melőszövetkezetekben pusz­tító tűzhöz riasztják a tűz­oltókat. A tüzeseteket — mint a vizsgálatok során megállapították —. a mun­kagépek kigvulladasa okoz­ta. Legutóbb augusztus 14­én az Enyingi Vörös Hajnal MGTSZ és a Lébénymilflósi Lenin MGTSZ balázógépe gvulladt ki. A tűz keletke­zése szinte minden esetben a munkagépkezelök fegyel­mezetlen magatartására. a technológiai utasítások be nem tartására, a gépek rend­szeres tisztításának hiányá­ra volt visszavezethető. Ezek a tűzesetek eddig is több millió forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. II hetvenedik OMÉK Ünnepi forgalom a MÓV-nál A MÁV felkészült arra. Mentesítő vonatok indul­hogy az augusztus 20-i ün- nak augusztus 16-án Nyír­neoi forgalom zavartalan le- egyházára és Kisvárdára. 17­gyen: mentesítő vonatokat én Győrbe és Miskolcra, 18­helyez forgalomba, egyes vo- án Fonyódra. Balalonsze­nalakon pedig több kocsival mesre, Balatonfüredre. Ba­kozlekednek a szerelvények, latonmária-fürdőre. ' Pécsre. Augusztus 16-án a munka- Sátoraijaújhelyre, Kiskun­napra. augusztus 17-én a hét halasra. Mátészalkára. Sze­utolsó munkanapjára, au- gedre 20-án pedig Puszta­gusztus 18-án a munkaszü- szabolcsra és Szobra, össze­neti napra, augusztus 19-én sen 24 mentesítő vonat szol­szintén a munkaszüneti nap- gál arra. hogv az utazók za­ra. augusztus 20-án. a het vartalanul érhessenek cél­elsö munkanapját megelőző iukhoz. napra, augusztus 21-én pedig A hosszas sorbaállasok el­a hét első munkanapjára kerülésére célszerű, ha az meghirdetett menetrend sze- utasok elővételben váltiák rint közlekednek a vonatok, rr.eg menet- és helyjegyüket. Téeszelnökasszonyok együtt Gondolkodásunkban sok- hogy tudásomat, élettapasz- ván él, nyugdíjasként ker­féle kép csak egyoldalúan talatomat nem tudom igazán tészkedik, kedvtelésből lo­rögzádik. Ha azt mondjuk hasznosítani. A gyerekek vakát tart az. unokák ürö­téeszelpök, mindenki férfira felnőttek. s jgy, „innen és mére. Hét végén nála Rá­gondol. Pedig nő is lehet túl" a negyvenen az ember- lálkozik a család, az illető, miért ne? Me- ben újra feltörnek a régi Végül ezt mondja: gyénk e tekintetben élen ambíciók. Nehogy azt higy- _ Mi így oldottuk n\?g jár, négy elnökasszony irá- gyék, hogy a gyereknevelés az életünket. a téeszelnok nyitja területük kis közös- elvesztett idő, a felkészülés- kolléganőim biztosan más­ségének munkáját. Ha még re nagyszerűen felhasználha- |<ént. Ahány ember, annyi­azt is hozzászámítjuk, hogy tó. Régi igazság, hogy az féle sors. Egy közös ben­az egész országban csak 1i- élettapasztalatot csak az nünk. Tudjuk, hogy a mun­zennéev van belőlük, nem évek tudják meghozni. kahelyen sikert csak a csa­— Miért pont a ímezőgaz- Iád támogatásával érhetünk kell szégyenkeznünk. S hogy csak ennyien vannak, köny­nyebbé tette a szervezők dolgát, amikor a téeszelnök­asszonyok idei találkozóját épp megyénkben rendezték meg. A tegnap befejeződött két­napos program után elége­detten távozhatnak a ven­dégek. Négy közösségben, a Baksi Magyar—Bolgár Ba­rátság, az Árpádhalmi Ár­daságot érezte az .,ígéret e' földjének?" — Nem lehettem immúnis a családi környezetemben. A férjem nyugdíjazásáig téesz­elnok volt, s a két lányom is a „szakmában" találta meg a helyét. Egyikük üzemgaz­dász. a másik baromfitele­pen dolgozik. — Hogyan jutott pont Baksra? Nem valami közel Tóth Szeles István H ol, tartunk, meddig jutottunk a leg­utóbbi öt esztendőben a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelés­ben; mi az, amit a következő ötéves terv­ben termelésfejlesztésben meg kell olda­ni? Ezekfe a kérdésekre igyekszik vá­laszt adni a holnap, szombaton, délelőtt, megnyíló hetvenedik Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vá­sár. Talán azért is számithat a szokásos gazdasági jellegű bemutatóknál nagyobb figyelemre, érdeklődésre" ez a kiállítás, mert megrendezésére most már csak öt­évenként kerül sor. Legutóbb. 1980-ban tanulmányozhatták a főváros lakói, a falvakból, városokból érkező érdeklődők országos kiállításon, hogy milyen is a korszerű mezőgazdaság­és élelmiszeripar. Azóta a technika, a tu­domány, sok újat hozott. Növekedett a gépek teljesítménye, új magyar fajták je­lentek meg a gabonatermesztésben, segít­ve a hozamok növelését. Az újdonság jel­zőre méltán pályázhat több növényvédő szer, termelesi technológia, állattartó epü­let, energiatakarékos módszer, ami a gaz­dálkodás hatékonyságával, az űj, megvál­tozott követelményekkel kapcsolatos. Az tehát, amit az idei kiállítás tükröz, sok tekintetben hű képe a valóságnak. Jelzi, hogy azokat a reményeket, amelye­ket az elmúlt években fűztünk a mező­gazdasági termelés fejlődéséhez, lényegé­ben valóra váltották a termelőszövetke­zetek tagjai, az állami gazdaságok dolgo­zói. s azok a kistermelők, akik a háztáji­ban, a kisegítő gazdaságokban rendszerint a nagyüzemekkel szorosan együttműköd­ve dolgoztak. Terveinknek megfelelően fejlődött az élelmiszeripar is, amely ma már a mezőgazdasági alapanyagok mind nagyobb részét feldolgozva értékesiti A mezőgazdaság- és élelmiszeripar sok­oldalú fejlesztése révén kiegyenlített, za­vartalan a hazai ellátás, és jól kielegiti a- növekvő igényeket is. Élelmiszergazda­ságunk a hazai ellátás mellett növekvő mennyiségben képes exportra is termelni, hozzájárulva ezzel külkereskedelmi mer­legünk pozitív formálásához. Ezért minde­nekelőtt a mezőgazdaság- és az élelmi­szeripar sok százezer dolgozója érdemel elismerést. A sikerekben azonban benne van egész társadalmunk tenniakarása. A hazai gép­ipar teljesítménye, amelynek részesedése a mezőgazdasági gépellátásban már elérte a 44—45 százalékot, s ez a részarány —, ismérv? a törekvéseket —, elérheti hama­rosan az 50 százalékot is. A hazai mii­trágyaipar is tudja már követni a mező­gazdaság mennyiségi igényeit, mint ahogy a hazai növényvédőszer-gyártók is egyre inkább képesek alkalmazkodni a mező­gazdasági termelés növekvő követelmé­nyeihez. Az a felismerés, hogy a mező­gazdasági nagyüzemekben csak a magas műszaki színvonalat, megbízhatóságot, s nagy teljesítményt nvújtó gépek, eszközök keresettek, egyre általánosabb a hazai iparvállalatok körében. Ezt jelzi a mosta­ni kiállításon is a részvételük: az élelmi­szertermelés háttériparát 93 hazai ipari nagyüzem képviseli a bemutatón. Külön kiemelésre érdemes, hogy az OMÉK keretében megrendezett Agromas­expo gazdája az Ipari Minisztérium, amely vállalataival részt vesz a szakterü­leti bemutatókon is. Az OMÉK központi mondanivalóját 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé. A látnivalók közül nagy figyelmet érdemel az agrárpolitikai, a nemzetközi együttmű­ködési, a holnap mezőgazdasága, a nö­vénytermelési, az állattenyésztési, az élel­miszeripari és a kistermelési bemutató. Termelési eredményekről, új fajtákról kapnak képet az érdeklődök szemléltető­magyarázatokkal arról, hogyan járul hoz­zá a technika, a tudomány, a terrtielés fejlődéséhez. Világossá válik mindenki előtt, hogy miért szerzett olyan magas rangot mezőgazdaságunk a nemzetközi megítélésben, hogy miért játszanak ebben főszerepet a termelési rendszerek, ame­lyeknek majd mindegyike megtalálható a kiállításon. Élelmiszergazdaságunk nemzetközi kap­csolatairól is hűséges tájékoztatást nyújt a mostani bemutató. Az élelmiszerterme­lésnek ezt az ezernyi, határainkon is túl­nyúló kapcsolatát teszi teljessé az idei nagy seregszemlén 26 külföldi ország megjelenése, önálló nemzeti bemutatóval vesz részt a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, Bulgaria, Viet­nam, Hollandia, Egyiptom. Kanada, Finn­ország. Afganisztán és Jugoszlávia, Válla­latai útján vesz részt az NSZK. Ausztria, Nyugat-Berlin, Svájc, Anglia, Franciaor­szág, Belgium, Svédország. Olaszország. USA, Üj-Zeland. Japán és Törökország. Jó hagyományként folytatódik az idén is a KGST-tagországok közös bemutatója, amely erősödő kapcsolatainkat, tudomá­nyos és műszaki együttműködésünk fej­lődését is szolgálja. A kiállítás hazai és nemzetközi résztvevői olyan képet tárnak a látogató elé, amely kinek-kinek érdeklödese szerint látványosságnak, oku­lásnak, egyaránt figyelemre méltó. Sok érdekes esemény resztvevője lehet tehát az, aki ellátogat az idei bemutatóra. A rendezők mindenesetre gondoskodtak szó­rakoztató programokról, es szakmai ren­dezvényekről. Lovas rendezvények és di­vatbemutatók. népművészeti kiállítás, va­ámint állatíelvezeR'iek tesztté 'Színessé a látnivalókat. Az.' üláíásróf éttermek, sö­rözők és bisztrók gondoskodnak, s a ko­moly szakmai események, tudományos előadások, az okulást, a tanulást szolgál­ják. Érdemes tehát ellátogatni a 70, kiállí­tásra is. Tanulságos, hasznos taoasztala­tokat nyújtó, országos seregszemlén győ­ződhet meg mindenki arról, hogy helyes úton jár mezőgazdaságunk, élelmiszer­iparunk, és jövőjük is szép reményekre jogosít. Cs. F. pád, a Kövegyi Béke, az _ ,, , , , Eperjesi Ifjú Gárda Tsz-ben, korab' elsősorban szakmai tapasz­talatcserén vettek részt, ter­mésztesen kerülve a forma­ságokat. S hogy Szeged nyá­ri arculatával is megismer­kedjenek, megízlelhették a Fehér-tói Halászcsárda ételspecialitásait, s a szabad­térin megtekintették a Jár.os a vitéz című előadást. ban élt. dolgozott. — Nem ott kezdtem, ha­nem a Szatymazi Homok­gyöngyében teljesítettem egy évet. Korábbi és a mostani helyem a veszteséges éveki után nem valami kapós áU lás volt. Ügv éreztem, neki­vágok, s akkor mennie kell a dolognak, Bakson is. Ez volt- a nehezebb. A három évig állami támogatással A tiszteletükre adott foga- életben tartott téeszben bel­dáson a TOT, a megyei vizes eszdendők, s a feUa­pártbizottsáe és a Teszöv zult munkafegyelem nehezí­vezetőitól. munkatársaitól tette a dolgomat. Utóbb az figyelemre méltó megjegyzé- aszály kezdte ki gazdálkodá­seket hallhattak. Volt, aki- sunkat, ami még mindig a nek az volt a véleménye, borotva élén táncol. Ügy ér­hogy korunk „Dobó Katicái" zem ki jobban, ki rosszab­nem tudták, mire vállalkoz- bul, képessége szerint végzi nak. A nö, az anya felada- a dolgát, becsülettel. Háíom ta. hogy együtt tartsa a csa- év együttes erőfeszítés után ládot. s az egyre változó a föagronómus és a főköny­gazdálkodási feltételekről is vel5 nem vállalta tovább a naprakész információi le- megpróbáltatásokat. Új gyenek. A példa szerint ez munkatársaimmal újra kezd­megoldható. Szűkebb kör- tem Most a melioráció és nyezetünk egyetlen elnök­asszonyát, a Bakson dolgo­zó Vdczj Józsefnét kérdez­tem: neki ez hogyan sike­rült? — A kíváncsisáe vitt en­gem e nagy . kirándulásra". az öntözés kiterjesztése köti le minden erőnket. — S a család nem sínyli meg az ön egész embert kí­vánó munkakörét? — Én szívesen lakom ía­Ugyanis korábban a szegedi lun, Bakson élek szolgálati városi tanácsnál jogászként lakasban. együtt anyámmal, dolgoztam. A hivatalban ál- A szegedi házban a lányaim landó hiányérzetem volt, laknak. Férjem Sándorfal­Kempingezni jó! Somogyi Kirolyné képriportja Ilyenkor jó kempingezni. Akik most töltik szabadságukat, nem panaszkodnak a ká­nikulára. Több, mint háromszázan üdülnek a szegedi kempingben, sokféle nyelven be­szélnek, s akiknek már letelt az idejük, szép emlékekkel térhetnek haza. Felvételeink a hangulatos sátortáborban készültek. .*«.»,— • • -ej

Next

/
Thumbnails
Contents