Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

8 Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 Ki* DM röviden Kézművesek kiállítása Talán nyolcéves lehettem, s még nem ismertem a pékkenyér ízét. A kis zalai faluban, ahol felnőttem, a hatvanas években még lenézték azt, aki a boltban vette a gulyásleves mellé valót. Nálunk, otthon, minden héten egyszer, este a Nagymami ágasfát készített a kemencébe. Aztán reggel kovászt kelesztett, lisztet szitált a teknőbe, néhány krumplit megfőzött a sparhelten. Majd minden hozzávalót elegyített, és dagasztotta a tésztát, utánozhatatlanul egyéni mozdulatokkal, vagy fél órán át. Míg pihent a leendő kenyér, a szakasztókba kenyeres ruhát terített, arra szórt a lisztből. Szaggatáskor formálódtak a kerek cipók. Közben már piroslottak a kemence téglái a tűztől. Amikor a láng az utolsókat lobbanta, Mami a kuruglával a parazsat a kemence szájához vonta össze. A szakabztókból már majd kidagadt a tészta. Hozta a sütőlapátot. Lisztet szórt a lapjára, a szakasztókat ráfordította. Megmosdatta a nyers kenyereket, és keresztet rajzolt föléjük. Majd bevetette őket a kemencébe. A teknőben maradt tésztafoszlányokból készült a vakarcs. Ez készült utoljára, és sült ki legelőször. Ennek a tésztájából lehetett először ízlelni az úi sütésű kenyeret. Ha éppen tejfölös-fokhagymás lángost kívánt a család, az is a kenyér tüzével sült meg a kemencében. A falu akkoriban még idegenkeFalatok dett a pékkenyértől, de a délutános iskolát a sok gyerek és a kevés tanterem miatt már kénytelen volt kitalálni. Egyik alkonyatkor Karcsival, szomszédommal és osztálytársammal, éppen hazafelé bandukoltunk. Nehéz napunk lehetett, mert a szokásos birkózásra már nem volt erőnk. A vasútállomásnál jártunk, amikor megállított bennünket az állomásfőnök felesége. Ügy látszik, hogy nemcsak az áthaladó vonatok rendjét ismerte, hanem a hazatérő iskolásfiúkét is. Egy kenyeret bízott ránk, hogy vigyük el a lánya házához, ami amúgy is az útunkba esett. Átvettük megőrzésre, váltott cipelésre a hosszúkás, kétkilós bolti cipót. Az állomás mellett futballpálya volt. Alig kerültük meg azt, amikor már nemcsak úgy, magunkban, hanem hangos szóval állapítottuk meg, hogy a ránk bízott kenyérből még sugárzik a távoli kemence melege. Hogy melyikünk csippentette le az első 'szikrányi, barna, ropogós héjdarabot? Ma már nem tudnám bizonyosra megmondani. Talán Karcsi volt az, talán éppen én. Az viszont tény, hogy a másik követte. Ízlett a meleg tészta a tudomány termeiben megéhezett nebulóknak. Hamarosan nemcsak a héj ropogott, de a puha, nagylyukacsos, fehér bél is fotszlott hangtalanul, mind nagyobb falatokban. Tömtük a szánkba, haraptuk, téptük, rágtuk, faltuk a más kenyerét. Dehogy is gondoltunk ebben a furcsa mámorban arra, hogy tilosban járunk. Odahaza az üres házikenyeret már nem fogadtuk volna el magában. Legalább kacsazsírt vagy vajat kértünk volna rá. Persze, hogy nem gondoltunk arra sem, hogy mi tulajdonképpen nem szerethetjük a bolti kenyeret. Csak akkor döbbentünk, rá, mit tettünk, amikor a hasunk telni kezdett. Akkor már hiányzott a ránk bízott szállítmány fele. A gyakorlati foglalkozáson használt zsebkéssel eltüntettük a csipkedés nyomait, csakhogy ettől még nem lett egész a kenyér. A forintjainkból még éppen tudtunk volna egy csorbítatlan cipót venni, de a bolt már rég bezárt. A kenyeret eldobni nem akartuk. Ezért hát a füzetünkből kitéptünk egy középső lapot, és a címzett ablakának párkányára loptuk fel a megdézsmált darabot. Iskolába és iskolából haza, pedig azután véletlenül sem az állomás felé jártunk, hanem valahol a réteken keresztül ballagtunk, mondván: keréssük a legrövidebb utat. Csak a minap jutott eszembe, hogy sohasem kérdezte meg tőlünk senki, hogyan lett abból az egész kenyérből azon a koraestén fél. Böle István Marad a kánikula Várható időjárás ma estig: Folytatódik a hőség. Napos idő várható, eső továbbra sem lesz. A délies szél napközben kissé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 30 és 35° között várható. _ A Kézműves Gazdasági Munkaközösség árubemutatóval egybekötött kiállítást tart a Tisza Szdltóbon. A kiállítást tegnap, szerdán, délután, Zsótér Mihály, a Szegedi Ipari Vásár igazgatója nyitotta meg. Az ötvösök, kerámikusok, grafikusok, formatervezők, fémművesek, és más teriiletek iparművészeti alkotásaiból a teljes kollekciót — körülbelül 350-féle tárgyat — bemutatják. A munkaközösség célja tiszteletre méltó: kézművesség művészi fokon. A bemutatkozó munkaközösség eredményes tárgyalásokat kezdett a szegedi és a környékbeli kereskedelmi cégekkel. Ugyanakkor, kapcsolatokat teremtenek az ország déli részén élő, és alkotó kézművesekkel, iparművészekkel. A bemutató csütörtökön és pénteken is megtekinthető, a Tisza Szálló első emeleti helyiségében — A mi Lacink mindig a falhoz edtfjo a spenótot. Mit csináljunk* — Vegyenek zúl$ tapétát! KAMATLÁBCSÖKKENTÉS A Magyar Nemzeti Bank augusztus 15-től egy százalékkal mérsékli a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) bankkölcsönéinek kamatlábát. Ennek megfelelően a rövid lejáratú bankkölcsönök kamatlába 12 százalék, a középés hosszú lejáratúaké pedig 13 százalék lesz. Nem változik az állami kölcsönök és egyes speciális — jelenleg is alacsony kamatozású — bankkölcsönök kamatlába. A gazdálkodó szervezetek betéte után fizetett kamatok mértéke változatlan. A bankkölcsönök kamatlábának csökkentése követi a nemzetközi pénzpiacokon az utóbbi időben bekövetkezett kamatlábváltozás irányát. A kamatcsökkentés végrehajtásáról • a Pénzügyi Közlöny augusztusi számában jelenik meg részletes tájékoztatás. SZÜNYOGINVÁZIÖ VELENCÉBEN Több kora reggeli és esti repülőjáratot kellett törölni kedden a velencei Marco Polo repülőtéren, mert szúnyograjok özönlötték el a légi kikötőt és környékét. Napközben menetrend szerint tudott fogadni a repülőtér. Az utasokat a közeli Treviso városba tanácsolták. Velencét nyaranta gyakran borítja szúnyogfelhő, de az idei szezonban példátlan méretekben elszaporodtak a csípő-szúró apró rovarok. Sok kellemetlenséget okoznak a kerthelyiségekben, az utcai kávézókban szórakozóknak vagy a hajókon utazó turistáknak. KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS Üjszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 15—18. között kertészeti kiállítást rendez a Bartók Béla Művelődési Központ, a HNF újszegedi I. számú bizottsága, a városi tanács mezőgazdasági osztálya és az Agroker Vállalat. A ma. csütörtöki, 19 órai megnyitón Tóth Mihály, megyei főkertész adja át a legjobbaknak járó dijakat. VlZBE FULLADT Siófok térségében Gyökér József 38 éves tsz-tag, nyirkércsi lakos, egy gumimatracról a Balatonba ugrott, és a vízbe fulladt. SOPRONI SÖRÖK SIKERE BRÜSSZELBEN Két világos sörrel, a 13 fokos 700 évessel és a 11 fokos Alpesivel nevezett be a Soproni Sörgyár a sörök idei brüsszeli világversenyére. A 700 éves arany-, az Alpesi pedig ezüstérmet nyert. A Soproni Sörgyárban fennállása óta az idén főzik a legtöbb sört, 560 ezer hektolitert, s ez — a múlt évihez képest 100 ezer hektoliterrel több. Elsősorban az Ászok és az Alpesi sörből készítenek töbJ bet. SZOVJET ZENEMŰVÉSZEK FÖLLÉPÉSEI Október 8. és 14. között rendezik meg hazánkban a szovjet kultúra napjait. A testvéri ország művészetéről átfogó képet adó eseménysorozatban — amely viszonzása a tavaszi, szovjetunióbeli magyar művészeti rendezvényeknek — jelentős helyet foglalnak el a hangversenyek. A tíz koncertnek — amelyeken szólisták, énekesek és együttesek lépnek fel — a Zeneakadémia, a Pesti Vigadó, valamint a Magyar Állami Operaház ad otthont. SZEGEDI FOTÓS SIKERE A Dorogon kétévente megrendezendő. Bányászélet című országos fotópályázaton Húszéves Algyő szénhidrogén-termelése című fotósorozatával Péntek László, a Szegedi Fotóklub tagja második díjat nyert. FONDA BEPERLÉSE Jane Fonda amerikai filmcsillag videokazettán fog tanúvallomást tenni perében, amelyet egy Puerto Rico-i asszony indított ellene, mert megsérült az ő módszereivel tartott aerobicedzés közben. A Puerto Rico-i amerikai kerületi bíró ígéretet tett, hogy a felvételt csak tanúvallomás céljára használják, és semmiképp nem kerül a nyilvánosság elé. Uj film Játszóterek banditái A MÁV számitógépeiről A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezetének számítástechnikai csoportja szeptember 19-én és 20-án A személyi- és mikroszámítógépek szerepe a vasútüzemi folyamatok irányíLáttam, hogy... . már nagyon régen elkészült egy buszmegálló a József Attila sugárúton, a Budapesti körút kereszteződése után, ha Baktó felé haladunk. A megálló jól sikerült, hiszen leállósávot is építettek, s így a le- és íölszáliáskor a veszteglő buszok nem zavarnák a forgalmat. Most még zavarják! „Dugót" okoznak, ugyanis az alig ötven méternyire levő megálló „él" (Meddig még?) Ott van ez a szűk útrészen, ott, ahol — különösen a reggeli, meg a délutáni — csúcsforgalomban az olajipar monstrumai is közlekednek, erre járnak a helyi és helyközi buszok is. Autókavalkád ez a vidék. Sokszor csak bravúrral találnak el egymás között a gépek, hiszen a pár méterre levő kijelölt gyalogátkelőn gyerekek is ügyeskednek a túloldalra, életveszélyesen, a buszok takarásából. Tudomásom szerint itt baleset még nem volt. Az előbbi a legfontosabb, az anyagi többletköltség csak mellékes, bár a két buszmegálló közül az egyik fölösleges. Leginkább a ma használatos! Jó szolgálatot tehetne máshol, de ha momentán nem kell, lehetne raktárban is — jobb sorsra várva. Legalább nem okozna veszélyhelyzetet! A. S. tásában. címmel országos konferenciát rendez az MTESZ szegedi székházában. A nemrég elkészült programtervezet szerint a plenáris ülések előadásain szó lesz a számítástechnika hatásáról a vasútirányításra és a vállalati gazdálkodás korszerűsítésére. Beszámolnak a szakemberek a kisgépes rendszerek üzemeltetésének tapasztalatairól, és ismertetik a következő ötéves tervben a közlekedési elektronikában várható fejlődést. A szekcióüléseken a Mera géptípus mikroszámítógépes rendszereiről, a mikrogépek üzemviteli alkalmazásáról, a Commodore személyi számítógépek felhasználásáról és a mikroprocesszoros célberendezésekről, célrendszerekről, szimulációkról cserélik ki tapasztalataikat a szakemberek. A konferenciához kiállítás is kapcsolódik majd. Ekkor — többek között — rugalmas munkaidő-nyilvántartó rendszert, mikroprocesszoros jegykiadó automatát, vonalkódos pályaszám azonosító rendszert, VT—16-os és PROPER—16 hazai gyártású professzionális személyi számitógépeket Vnutatnak be. Színes, szinkronizált norvég film. Irta: Jan Lindvik és Inge Tenvik. Fényképezte: Paul René Roestad. Zene: Pete Knutsen. Rendezte: Ola Solum. Főbb szereplők: Frank Arme Johansen, Mcrethc Andersen, Kctil Boe, Marius Hanstccn. Hiába, ez a panel nem az a panel. Mármint, ha külvárosi lakótelepről van szó. Mert ugye, látható most, hogy a messzi északon, a fjordok földjén is vannak panelházakból álló negyedek a perifériákon, bevásárlóközpontokkal és körülöttük parkolási gondokkal — persze, azért ezek és a mieink között akad némi különbség, de ne kicsinyeskedjünk: íme, egy gyerekfilm (végtére is tart még a vakáció) — olyan országból, amelynek filmterméséről alig-alig tudunk valamit. Mindazonáltal bizonyos panelek nagyon is stimmelnek: néhány, viszonylag feszültebb, bájosabb jelenet kivételével a história nem mutatja éppen valami haj de sok jelét bárminő originalitásnak, 6 a jó öreg, enyhén bugyuta építőkockákban nem nagyon lehet fölfedezni különbségeket. Ami jó: a gyerekszereplők többsége, a zene, (néhány) beállítás, no meg persze a megnyugtató befejezés. Meg esetleg a talány, hogy vajh, Norvégiában a jól öltözött és nagy kényelemben élő kis vikingutódoknak nincsenek szülei? Ugyanis mindvégig egyetlenegyet sem látni közülük. Nem mintha bármiféle dramaturgiai funkciójuk lenne, de, hogy egy igazi, éjszakai kúszós-mászósleskelődős kalandra csak úgy, mindenféle atyai-anyai affér, közbeavatkozási kísérlet. vagy észrevétel nélkül lehessen járkálni: tán még a szabadosságáról hírhedt északon sem egészen hitele6, hogy enyhén fogalmazzunk. Igaz, akkor azon is el lehetne töprengeni, ugyan miféle szervezetnek állhat érdekében a látott, banditamódon egyetlen éjszaka alatt (!), imponáló munkaintenzitással, parkolóhelyek létesítése érdekében varázslatos gyorsasággal eltüntetni a föld színéről jó néhány játszóteret — ugyanis ez sem derül ki. Ám, ha ez nem lenne, mesebeli kastéllyal, hipermodern és ördögi számítóközponttal és egyebekkel, nem lenne film sem, ha meg nem lenne film, mi lenne vakációzó gyermekeinkkel, kik ugyan nem Supermant falnak képregényben, de föltehetően nem is rendeznek tömegtüntetést a városi elöljárók előtt, játszótereikért harcolandó. Viszont ők, ha már játszóhelyért való harcról van szó, nemzedékek óta a Pál utcai fiúkon nevelődtek. Mit ne mondjak — inkább Molnár Ferenc e müve, még akkor is, ha a norvég külvárosban a bevásárlóközpont nem egészen olyan, mint mondjuk a Csillag téri vagy a Tabán ABC. Domonkos László Élelemből műanyag? Felháborodást váltott ki Dániában az az elgondolás, hogy gyártsanak műanyagokat az EGK élelmiszer-fölöslegeiből. Az ezzel kapcsolatos vita hátterében az áll, hogy egy dán vállalatot is kiszemeltek részvételre az élelmiszerek alternatív felhasználására vonatkozó közös piaci kísérleti programban. Azt próbálnák ki, hogyan lehet gabonából műanyagok alapanyagául szolgáló keményítószert és cellulózt előállítani. A segélyezéssel foglalkozó dán szakemberek megdöbbentőnek találják, hogy mig a világ más pontjain éheznek, addig a KÖZÖ6 Piac műanyagok gyártásával akar megszabadulni terményfölöslegeitől. A program kezdeményezői azzal védekeznek, hogy csak egy hosszabb távra szóló elképzelésről van szó, ami még megvitatásra vár, és semmiképpen sem befolyásolhatja az élelmiszersegélyek küldését. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. .Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szávay István Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László —• Szerkesztőség és kiadóvállalat: szeged. Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház ti74» — Telefon: 12-633 — A laoot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postanivatálaknai és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 43 forint. — ISSN: 0133—025 x