Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

2 Csütörtök, 1985. augusztus 1. 7 Szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó © Helsinki (MTI) A szovjet—amerikai vi­szonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov— Reagan találkozóról, to­vábbá nemzetközi kérdé­sekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eduárd Sevardnadze szov­jet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „érdekesnek, őszintének és hasznosnak" minősítette a Finlandia pa­lotában megtartott sajtótá­jékoztatóján, közvetlenül a külügyminiszteri eszmecsere befejezése után. Lomejko szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszme­cserét folytatott a nemzetkö­zi helyzetről, a szovjet— amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy u csúcstalálkozón meg kell te­remteni a feltételeket, hogv a kétoldalú kapcsolatokban fordulat álljon be. Hangsú­lyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus kö­zéppontjába a világűrbéli fegyverkezési hajsza megelő­zésével, és a földön folyó fegyverkezési hajsza leállítá­sával kapcsolatos kérdéseket kell állítani. Eduárd Sevardnadze a megbeszélésen kijelentette: megengedhetetlen. hogy újabb területekre terjesszék ki a katonai előkészületeket, óvott attól is. hogy kísérle­teket tegyenek a Szovjet­unió belügyeibe való beavat­kozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet—nmeri-, kai csúcstalálkozó. ameny­nyiben az, cgytjplös^}, ,'(,ho nem avatkozás, és a kölcsö­nös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül meg­rendezésre. minden terüle­ten ösztönzést adhat a kap­csolatok javításához. Sevardnadze ezt az alkal­mat is felhasználta arra. hogy ráirányítsa a figyelmet Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísérletek tel­jes moratóriumára vonatko­zó kezdeményezésére. A háromórás külügymi­niszteri eszmecserén első ízben alkalmazták az egyide­jű szinkrontolmácsolás mód­szerét, amely így a régi tol­mácsolási rendszerhez ké­pest időben sokkal „gazda­ságosabbá" tette a megbe­szélést. Szovjet részről a tárgyaló­asztalnál Eduárd Sevard­nadze mellett ott ült Viktor Komplektov külügyminisz­ter-helyettes és Anatolij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet is. Jelen vol­tak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is, köztük Julij Kvicinszkij. aki Genfben a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokon a kö­zép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Shultz mellett ott volt Ma.r Kam­pelman. a genfi amerikai tárgyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai el­nök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója, R ozanne Ridgway. az európai ügyek­kel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár. Mark Palmer államtitkár-helyettes, a kelet-európai ügyek veze­tő külügyminisztériumi szak­értője és több más diplo­mata. Shultz amerikai külügy­miniszter a találkozó befe­jeztével amerikai újságírók előtt' kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak" találta. Később az „érdekes, hasznos, őszin­te, gyakorlatias és termé­keny" jelzőket használta a háromórás megbeszélés lég­körének és eredményeinek jellemzésére, de annak tar­talmáról nem sok informá­cióval szolgált. Amerikai hivatalos sze­mélyiségek tájékoztatása szerint Shultz négy témá­ban terjesztette elő kor­mánya álláspontját. A fegy­verzetkorlátozás kérdésében, az úgynevezett regionális té­mákban (ezen a közel-kele­ti és közép-amerikai hely­zetet szokták érteni, de amerikai részről gyakran ebben a „rubrikában" tár­gyalják az afganisztáni és kambodzsai problémát is). Szóba hozták az emberi jó­gok témáját is. A csúcstalál­kozóról megkezdett dialó­gusnak — közölték továb­bá amerikai részről — foly­tatása lesz: Eduárd Sevard­nadze az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a washing­toni Fehér Házban talál­kozik Reagan elnökkel. Csehszlovákia, Málta, Nagy­Britannia, Svédország, Cip­rus, Olaszország és Spanyol­ország külügyminiszterei ér­tékelték az európai konti­nensnek a Helsinki Záróok­mány aláírása óta megtett útját a külügyminiszteri ta­lálkozó szerda délutáni ple­náris ülésén. •>i * Várkonyi Péter megbeszélései VárUonyi Péter külügymi­niszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügyminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplo­A nők III. A magyar kormánykül­döttség, amely Duschek La. josnénak, az Elnöki Tanács tagjának, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével július 15. és 27. között Nairobiban részt vett a nők III. világkonferenciá­ján — szerdán az MNOT székházában sajtótájékozta­tót tartott a nagyszabású ta­nácskozásról. A delegáció tagjai elmondták: csaknem 1G0 állam és sző mos nemzet­közi szervezet képviselői — mintegy hatezren — vettek részt a Kenya fővárosában lezajlott világkonferencián, amely az ENSZ lí)75-bcn meghirdetett akciójának, a nők évtizedének záró ren­dezvénye volt. Az ENSZ­tagországok kormányainak delegációi Nairobiban szám­ba vették: milyen mérték­ben valósult meg a nők I. és II. világkonferenciáján el­fogadott akcióprogram, a kormányok mit tettek a nők egyenjogúságának kitelje­sítéséért, gazdasági, társa­dalmi helyzetének javításá­ért. Rámutattak: a nök év­tizedének legjelentősebb eredménye, hogy az államok lényegében egyetértenek a nők egyenjogúságának kér­déseiben. Ugyanakkor fel­hívták a figyelmet: aa ENSZ-tagorszagoknak csu­pán mintegy fele iktatta tör­vénybe a nök elleni diszkri­mináció megszüntetését. A tanácskozáson számos kér­désben éles vita alakult ki. Sokan hangsúlyozták, hogy a világ békéjének és bizton­ságának fenntartása, az ége­tő gazdasági, társadalmi problémák megoldása, a fej­lődés. az államok békés kap­csolatainak bővítése alap­vető feltétele a nök és a gyermekek életkörülményei javításának. A magyar delegáció tevé­kenyen részt vett a konfe­rencia munkájában. képel adott szocialista társadalmi viszonyainkról, eredmé­nyeinkről. céljainkról, a ma­gyar nők helyzetéről. A konferencián egyetértés­sel elfogadott dokumentum­ban — 2000-ig szóló straté­giai tervben — összegezték azokat a feladatokat, ame­lyek teljesítése hozzájárul­hat a nők évtizedének jel­mondata: „Egyenlőség, fej­lődés, béke" megvalósításá­hoz. a nők helyzetének ked­vező alakulásához. Számos határozati javaslatot az ENSZ közgyűléséhez továb­bítottak. Az ezredfordulóig előreláthatóan a világszerve­zet két alkalommal elemzi majd világkonferencián a nök helyzetét. A konferencia időszaká­ban rendezett fórumon a nem kormányokat képviselő szerveknek, a nők legkülön­bözőbb rétegeinek küldöttei — további mintegy 9 ezren — tanácskoztak tiz napon át. Megvitatták többek kö­zött a nök gazdasági, műve­lődési, egészségügyi helyze­tét, jogainak érvényesülését, a családtervezés, a városi és a vidéki nők. a menekül, tek és a bevándorlók prob­lémáit. A fórumon elvégzett eltmzés és az ottani kritika nagy hatással volt a konfe­renciára, amely teljesítette feladatát, további jelentős segítséget nyújtott a világ asszonyainak. mácia vezetője a Finlandia Palotában eszmecserét foly­tatott norvég kollégájával, Svenn Stray-jel, majd Joe Clark kanadai külügymi­niszterrel. Később Francia­ország helsinki nagykövetsé­gén Roland Dumas francia külügyminiszterrel találko­zott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiaban Várkonyi Péter Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Fin­landia Palotában Sir Geoff­rey Howe brit külügymi­niszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrelés Péter Barry írországi kül­ügyminiszterrfl tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdek­lő nemzetközi kérdések kö­zül elsősorban azokról cse­réltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a Helsinki Záróokmány aláírá­sának 10. évfordulóján, a 35 ország külügyminiszteri ta­nácskozásán felmerülő prob­lémákkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban vala­mennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az októberben Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum je­lentőségét. A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása 6 Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Borisz Sztukafínt, a Szovjetunió Budapesten akkreditált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. Berecz János tárgyalásai a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára július 27. és 30. között a VIT-en résztvevő magyar küldöttség díszvendégeként részt vett a XII. Világifjú­sági Találkozón Moszkvában. Fogadta őt Borisz Ponomar­jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott Konsztantyin Ru­szakovval, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárá. val, valamint Oleg Rahma­nyinnal, az SZKP KB tag­jával, az SZKP KB nemzet­közi osztálya vezetőjének első helyettesével. A talál­kozókon véleménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP időszerű feladatai­ról, továbbá a két párt együttműködésének további fejlesztéséről az agitáció és a propaganda terén. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Berecz János szerdán ha­zaérkezett Moszkvából. Eszmecserék £ Moszkva (MTI) A magyar politikai dele gáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diák­találkozó ötödik napján újabb kétoldalú baráti ta­lálkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nem zeti klubba látogattak el. A magyar delegáció egy má­sik csoportja a Német Szö­vetségi Köztársaság klub­ját kereste fel, délután pe­dig a laoszi küldöttség ven­dégszeretetét élvezhették a magyar delegátusok. A szívélyes légköiű esz mecseréket kulturális műsor egészítette ki. Magyar-amerikai vállalkozás £ Budapest (MTI) Az Egyesült Államok egyik vezető vegyipari válla­lata, a Dow Chemical Com­pany, valamint a Nitroké­mia Ipartelepek és a Che­molimpex külkereskedelmi vállalat vezetői Budapesten elvi megállapodást írtak alá Magyarországon építendő közös üzemek létesítésére. A tervek szerint a partne­rek közös üzemet építenek a Nitrokémia Ipartelepek szakemberei által kidolgo­zott. az élelmiszer- és a műanyagiparban, illetőleg a takarmányozáshoz felhasz­nálható fumársav nagyüzemi előállítására. Ezt a terméket a közös vállalkozás főként a tőkés piacokon értékesítené. Szó van arról is, hogy megvalósítják a Dow Che­mical Company által gyár­tott, és világszerte forgal­mazott korszerű tető-hőszi­getelő hab. a Styrofoam ma­gyarországi gyártását is. Az együttműködő válla­latok vezetői kifejez*-H­dekukat a közös vállalkozás továbbfejlesztésére, újabo technológiák közös kidolgo­zására és alkalmazására is. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) lis intézmények fejlesztése. A következő öt esztendőben ennek pótlására kell jobban figyelni. A szegedi szenny­víztisztító építésének ügyét nem lehet feladni, hiszen a Tisza rendkívül szennyezett. A városi tanács elnöke egye­bek közt azt is hangsúlyoz­ta, hogy a szabadtéri néző­tere elavult, elcsúfítja a Dóm terel és ennek kérdése is végleges megoldásra vár. In­dokolt a Tisza-parti város kereskedelmi és pzolgáltató hálózatának további fejlesz­tése, hiszen a megye köz­pontja több mint 200 ezer „nappali" lakos ellátásáról gondoskodik. Mivel jelentős ipartelepítésre nem lehet számolni, ezért nem érdeke a váriénak a nagyobb ará­nyú beköltözés. Egyébként is egy család letelepítése a ta­nácsnak 1,5—2 millió fo­rintba kerül, épp ezért Sze­ged is azt szeretné, hogy a kistelepülések népességmeg­tartó ereje növekedjen, hi­szen a városnak nem lesz elég fejlesztési lehetősége a tömeges lakásépítésre. Ah­hoz, hogy a régió központ­jának szerepét betöltse, az infrastruktúráján és intéz­ményhálózatán kell változ­tatni, természetesen fejlesz­téssel. Az utak állapota kü­lönösen a peremkerületek­ben és a telepeken majd­nem elviselhetetlen. A nagy­városok közül Szeged egye­dülálló földúthálózattal ren­delkezik. A tanács elnöke végül elmondta, ezek nem új igények, régi kérések, amelyek megoldásra várnak. Germánná Vastag Györgyi (Zákányszék) felszólalásában nemcsak a község lakóit, ha­nem mint a KISZ megyei' bizottságának első titkára, a fiatalokat is képviselte, és számba vette az ifjúság gondjait. A középiskolák építésének gyorsítására hív­ta fel egyebek között a fi­gyelmet. Megemlítette: több állami, szociális lakást is kellene építeni, mert a fia­talok közül nagyon sokan képtelenek megfizetni az OTP-Iakások borsos árát. Perjési László (Szeged) csat­lakozva az előtte felszólaló­hoz, rámutatott arra, ha csökken az állami lakásépí­tés, az még nem jelenti azt, hogy- növekedne a magán­erős otthonteremtők tábora. Több szociális lakás felépí­tésére van szükség, mert különben a társadalmi fe­szültség növekszik. Rohamo­san emelkedik az új ottho­nok négyzetmétereinek ára, és ezzel arányban csökken a fizetőképes kereslet. Amíg 1980-ban a panellakás egy négyzetmétere 7 ezer forint­ba, addig az idén már majd­nem duplájaba kerül. Ha igy megy tovább, elképzel­hető, hogy a következő terv­időszak végén a 20 ezer fo­rintos „álomhatárt" js eléri a tarifa. Epp ezért a szociá­lis lakásépítés arányainak növelését kérte. Ocskó Imre (Kistelek) szólt arról, min­denkinek egyformán érdeke, a község és a város egyfor­mán fejlődjön és a kistele­pülések népességmegtartó ereje ne csökkenjen. Elé­gedetlenségét fejezte ki a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban. Mint a városi jogú nagyközség megyei ta­nácstagja, kérte, hogy az E5-ös út kisteleki átmenő szakasza biztonságosabb for­galomszervezése érdekében a megyei tanács tegyen lé­péseket. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) pozití­vumként említette, a szom­szédos megyékkel való együttműködést. Sebük János (Hódmezővásárhely) az ered­ményesebb munkaerő-gaz­dálkodás, a rehabilitáció fo­kozása, a lakóhely fejleszté­sénél a helybeliek érdekelt­ségének növelése miatt kért szót. Eke Károly (Csongrád város országgyűlési képvi­selője) az idős emberek ne­héz, életkörülményeiről be­szélt é.s a tervkoncepció alapján ő is szükségesnek látja a szociális otthonok helyeinek szaporítását. Már­ki Ibolya (Rúzsa) rámuta­tott arra, hogy a csatorná­zás hiánya a községekben «is gátjává válik a lakásépítés­nek. Papp Ferencné (Makó) a kórházrekonstrukció újabb eredményeiről beszélt. Köz­tudott, hogy a felújítás las­san már 15 éve tart a Ma­ros-parti városban. Bartha László rámutatott arra, hogy a tanácsok na­gyobb' önállósághoz, jutnak, és ez az új területgazda sze­repe már a tervkoncepció­ban is kidomborodik. Hoz­zászólásában ismertette a tervezés hátterét, különböző felelős fórumok véleményét é.s a rugalmasságra hivta fel a figyelmet. Elmondta azt is, hogy a terv végrehajtá­sához biztosítottak a demok­ratikus feltételek. Jantner Antal elismerés­sel beszélt a tervkoncepció­ról, ami figyelembe vette a korábbi eredményeket, és a határozatok a meglevő ered­ményeken alapulnak. Elis­merte, hogy Csongrád megye infrastruktúrájának fejlett­ségi színvonala elmarad az országos átlagtól. Felhívta a figyelmet Szeged, Hódme­zővásárhely és Makó, vala­mint Szeged és a városkor­nyék együttes és a megye üdülőterületeinek határozot­tabb fejlesztésére. A felvetésekre Petrik Ist­ván válaszolt, majd a ta­nácsülés Papdi József zár­szavával fejeződött be. H. M. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság a VII. ötéves tervidő­szakban rendelkezésre álló fejlesztési eszközeivel elő kívánja segíteni a gyerrflok­és ifjúságvédelem feladatai­nak végrehajtását, valamint a gyermekek és fiatalok szó­rakozását, turizmusát, a sza­bad idő tartalmas eltöltését szolgáló létesítmények mű­ködési feltételeinek javítá­sát. az e vonatkozásban el­látatlan területeken megva­lósuló beruházásokat. Ezért pályázat alapján 1985-ban, illetve a tervidőszak további éveiben az állami, tanácsi Szervek és intézmények, a szövetkezetek és a társadal­mi szervek számára a Köz­ponti Ifjúsági Alapból a he­lyi források kiegészítésére támogatást biztosít a volt állami gondozottak ónálló életkezdéséi, valamint az egészséget különösen károsi­to szerekkel visszaélő fiata­lok kezelését, utógondozását elősegítő intézmények kiala­kításához, fejlesztéséhez, és támogatást, illetve kamat­mentes kölcsönt biztosit sze­rény kivitelű, a fiatalok te­vékeny közreműködésével megvalósuló, az ellaLHian települések, nagyobb lakóte­lepek ellátását szolgáló, le­hetőleg többcélú (művelő­désnek, szórakozásnak, spor­tulásnak e»yaránt helyt adó) létesítmények, úttörő- és if­júsági házak, ifjúsági par­kok létesítéséhez. A pályázatnak részletes tudnivalóiról tájékoztatót ad az Ifjúságpolitikai Köz­löny 1985. évi 8—9. száma. A pályázatot 1985. október 10-ig kell a megyei tanácsok ifjúsági titkárainak megkül­deni. 1988-ban és a tervidőszak további éveiben a pályázat benyújtási határideje június 30.

Next

/
Thumbnails
Contents