Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
11 Csütörtök, 1985. július 11. Készülődés a YIT-re Szerdán ülést tartott a Xll. VIT Magyar Nemzeti Elökészitö Bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a világifjúsági és diáktalálkozó nemzetközi és hazai előkészületeinek helyzetéről, majd döntött a fesztiválra utazó magyar delegáció politikai mandátumáról. A nemzeti előkészítő-bizottság a küldöttségtől azt várja, hogy a VIT-en a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány kül- és belpolitikája szellemében, a Kommunista Ifjúsági Szövetség törekvéseivel összhangban képviselje a magyar fiatalokat. Mutassa be hazánk szocialista fejlődésének négy évtizedét, az ifjúságnak a fejlett szocialista társadalom építésében betöltött szerepét. Juttassa kifejezésre: a fiataloknak alapvető érdekük és feladatuk, hogy hozzájáruljanak a béke megőrzéséhez Földünkön. A delegáció fordítson megkülönböztetett figyelmet a szovjet néppel és ifjúsággal, a Lenini Komszomollal való barátságunk erősítésére. Segítse a szocialista országok ifjúsági testvérszervezeteivel folytatott együttműködésünk bővítését, hangsúlyozza, hogy szolidárisak vagyunk a fejlett tőkés országok kommunista szervezeteinek a társadalmi haladást, az ifjúság jogainak védelmét szolgáló harcával. Biztosítsa a magyar fiatalok aktív támogatásáról a nemzeti függetlenség kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus, a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés ellen küzdő erőket. A küldöttség feladata, hogy segítse a különböző ideológiai, politikai orientációjú ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd fenntartását és bővítését. (MTI) Kissori évtizedek (1) Elsüllyedt világ „Ez .a föld csak arra jó, hogy át ne essen az ember a másik világra." Kissor négy kilométeres földút Mórahalom és Ásotthalom határán. Sűrűn szegélyezik a tanyák, sokan lakják — ma még. A kissoriak két emberöltőnyi történelmét igyekszik szálára szedni ez az írás. — Mitől Kissor a Kissor? — Mert kisebb, mint a Nagysor — válaszolja Szögi Mihályné. Kiderül, a Nagysor Királyhalmán túl, Jugoszláviában van. Kissoron jobbára kisparasztok laktak a fölszabadulás előtt. Volt persze nagyobb birtok is a közelben, Dobó Ferencé, akit csak Feri gazdának emlegettek, több száz hold földje volt, még versenylovat is tartott. Volt aztán béres, napszámos is fölösen. — Nem szabályozták akkor a születést. Istenverése volt, h'a valakinek nem született gyereke. Tiz-tizenhárom is világra jött egy családban. Még ruhájuk sem volt, nem is telt volna anynyinak. Pöndölben jártunk, hátul hasított bugyinadrágban. Ha pisilni kellett, csak félrecsaptuk — emlékezik Szögi néni. — A szegényebb családban, ahogy nőttek a gyerekek. odaadták béresnek, libapásztornak. Ott dolgozott, amit tudott, kosztolták, ruházták fizetségképpen — meséli Turú Imre, ' — Ha egy szegény emtíer fölfogott aratnivalót egy gazdától, akkor minden tizenkettedik kereszt volt az övé. Annyian ajánlkoztak részesaratónak, hogy akivel megegyeztek, annak még rabotra is menni kellett. Ingyen csinálták a rázottat — szénát szalmával kevertek takarmánynak. A gazdagabbak a cséplőmunkásoknak sem adtak enni, a feleségük hordta utánuk lábosban — mesél tovább Szögi Mihály és felesége. — Elment az egyszeri napszámos a gazdához, tejfölt adtak reggelire és túl bőven ette. Bizony rászóltak: nem túró ám ez, János. A másik helyen meg szőlőt kötözni voltak a lányok. A gazda uzsonnára savanyitott uborkahajat vitt nekik. Mondta, hogy imádkozzanak evés előtt. Azt felelték, ezért a kis uborkahajért nem kell nagy hálát adni az istennek. — ötven fillér volt a bálba a belépődíj. Nyolcvan fillér volt egy napszám. Azért hajnaltól késő estig kellett dolgozni. Nyolcvan fillérbe került egy méter könnyű kartonanyag. Három napig kellett dolgozni egy ruhának való anyagért. Egynapi fükaszálásért nem kapott az ember egy kiló kockacukorra valót. — Azt mondták akkor: ez az itteni föld csak arra jó, hogy át ne essen az ember a másik világra. Nem volt elég trágya: úgy fészkeltük a kukoricát. Ástunk egy gödröt, beleszórtunk egy kevés trágyát, kapával összekevertük, arra vetettük a Szögi Mihály és felesége magot. A gyerekek mind pásztorok voltak. Minden jószágot legeltetni kellett, mert a takarmányozás még drágább volt. Örültünk, ha télre maradt mit enni a jószágnak. Olyan keservesen jutottunk egy kis pénzhez, azt is oda kellett adni kukoricaszárért. Járt az uram lovas kocsival Tompára érte. fölborult éjszaka. Nem volt subája, majd megfagyott az úton. — Próbálkoztunk mi mindenfélével Az Örhalmi uraságnál voltam főkertész majd egy évig. Mi bírtuk legtovább. Kogutowicz Károly professzor vezette ott a fajtakísérleteket. Kiabálós, vad ember volt, mindig jegyzékben adta át a letolast még a tanársegédeinek is. Ha jókedve volt, azzal kezdte: gratulálok, kedves Szögi — aztán hozzátette: de csak a marhaságához. Dr. Köpe Dezsőt, a gyümölcstermesztési ügyintézőt csak köpedelemnek hívta. Ha megharagudott, professzor létére ugrált mérgében. Tíz hónap után meguntam: én ennyi pénzért ezt a szekatúrát nem viselem el. Csak félhetett valamitől, mert nem merte aztán megvárni az oroszokat: elszökött Nyugatra. Pedig Szent-Györgyiék például ittmaradtak. Láttam többször örhalmi Károly századost is. Észre sem vett az engem, még a köszönésemet sem fogadta. A birtokai jövedelmét rakta a csongrádi takarékba a felesége nevére. Foksániban aztán rámköszönt egy másik hadifogoly: szervusz, Szögi. Hát a százados úr volt! Mikorra hazajött, a felesége összeállt egy sebész főorvossal. Mennyi hadifoglyot megvárt hűségben a felesége, de ezek még anynyira sem becsülték egymást, mint a közönséges pór emberek. Hurcoltak engem, mint katonát le-föl: mindenütt csak azt láttuk, hogy le van rongyolódva ez az ország. S a nyomorúság mivé tette az embereket is: egy uradalmi majorban négy béresasszony főzött egy konyhában. Az egyik három tojással sütötte a cicvarát, a másik néggyel, még ezen is képesek voltak összeveszni. Szögi Mihály üstökét többször rángatta a háború, míg végül magával ragadta egészen. — Először csak a lovaimat hívták be katonának. Elhajtottam őket, mire hazaértem megszületett a fiam. Mindenki sóhajtozott: édes istenem, mire született ez. Aztán elvittek engem is .. . Tanács István (Folytatjuk.) Diákok nyári munkán Pénzt a takarékba, vagy elköltsük ruhára? A diák munkája a tanulás, s a nyári szünet két és fél hónapja a megérdemelt pihenésé. Míg év közben egy-egy osztály közösségének a követelmények azonosak, addig a nyár az önállóság, az okos időbeosztás próbatétele. Ahány gyerek, annyiféle elképzelés, s a programot a fantázia mellett a család anyagi helyzete, életszemlélete befolyásolja. S ahogy a felnőttek munkájuk mellett tanulhatnak, szabad idejében a diák is vállalhat munkát. Az elhelyezkedés módszerei különbözőek sokan mennek szüleik munkahelyére, mások ismerőseik révén jutnak testhezálló feladatokhoz, s akinek ez nem adatik meg, a munkaközvetítőben érdeklődik. Dékány Mártát, a Ságvári gimnázium negyedikesét a Postakocsi kemping portáján találtam. Éppen az adminisztráció logikáját és útvesztőit tanulmányozta. Nem mindegy, hogy egy vendéget, aki telexen foglalt három napra szobát, két vagy három éjszakára osszon-e be. Eleinte kéznél a segítség, az üzletvezetőhelyettes, s még egy-egy elrontott űrlap is megbocsátható. legfeljebb újat kell helyette írni. Pár nap múl-: va már megy minden, mint a karikacsapás. Nekem nem a szobafoglalási lehetőségekről adott információt, inkább arról, hogyan került ide. — Ismerősöm segített ehhez a munkához, egy hónapig busszal járok ki. Előtte a szüleimmel már voltunk két hétig a Balatonon, vállalati üdülőben. Hogy jobban elteljen a maradék idő, gondoltam, nem árt, ha dolgozom. Nyolctól négyig vagyok itt, négyezer forintos fizetésért. Félreteszem a jövő nyárra. Az uszodában is láthatunk fehér köpenyes. ifjú dolgozókat. Egyikük-másikuk kezében súrolókefe, bőszen sikálják a medencék széleit, a lefolyók környékét. Odafent, az épületben ablakokat pucolnak a lányok. kezük nyomán csillognak-villognak az üvegtáblák. Két fiú eldobott csikket „csípett nyakon" a pázsiton, s a járdalapok közötti részeken sem maradhat fű vagy gyom, nekiállnak tépkedni. Papp Mihálynak, aki most végezte el az általánost, unokatestvére szólt; hogy ide jöhet. Az egy hónap nemsokára letelik, június huszadikán kezdett. Váltóműszakba jár, hattól egyig vagy egytől nyolcig. A hét végén is dolgozni kell, cserébe hét közben jár egy szabadnap. — Nemcsak munkából fog állni a nyaram, két hétre az NDK-ba utazom, csejFüduitetésre, apáim munkahelye révén. A keresetem körülbelül 2200 forint lesz, szeretnék egy kismotort venni. Az egészre nem lesz ugyan elég a pénzem, a szüleim majd kipótolják. Joó Csabának az édesanyja keresett helyet itt. az uszodában, ő is most végezte a nyolcadikat. Neki más tervei vannak. — A pénzt takarékba teszem, s még augusztusban is keresni akarox hozza. Hat napig a múzeum szervezte ásatáson veszek részt. Addig a családommal a Balatonon, vállalati üdülőben nyaralunk. Itt, a fürdőben, kint a szabad levegőn jól megvagyunk, ha nagyon meleg van, megmártózunk a vízben. A tizenhét éves Németh Ágnest, aki a Tömörkény gimnázium tanulója, a jól 'ismert „dobozps kerékpáron" pillantottam meg a Pacsirta utcában. Errefelé már két hete ö hordja reggelente az olvasnivalót. — Szóltunk az újságosnak, ha szabadságra megy, a területén vállalnám a helyettesítését. Hajnali ötkor kelek, kilenc, fél tízre végzek. Utána végig szabad a hapom. Ha már dolgozom; ez ideális időbeosztás. Hogy pontosan mennyi lesz másfél hónap alatt a keresetem, nem tudom még, azt kapom én is, aimit a hivatásosok. Tavaly is a postán, dolgoztam a telefonközpontban. Az akkori kereset elfolyt, ruhára, divatcikkekre. Most inkább autóvezető-tanfolyamra fizetem be. A textilművekben a gyári dolgozók gyerekeit foglalkoztatják. A szülők igényHernádi Ferenc kö Nem volt könnyű sorsa a most hetvenéves Hernádi Ferencnek. — Tudják — mondja —, engem Gorkij Anya című regénye tett kommunistává. Ügy gondoltam, hogy balalajkázní és sakkozni tanulok a munkásotthonban, aztán a kezembe adták ezt a könyvet. Szegeden született. Szülei gyári munkások voltak. Apja 1936-ban meghalt. Halála után Hernádi Ferenc elhagyta a családiát, mert illegális tevékenysége miatt édesanyja kitagadta. 1927— 45 között Szegeden Varga Mihály kender-nagykereskedőnél volt kifutó és raktári munkás. 1937-ben katonának vonultatták be. Kiképzés után leszerelték. 1942-ben majd 44-ben ismét katonának hívták be. Alakulatától 1944 tavaszán megszökött, és Csehszlovákia területén jelentkezett a Vörös Hadseregnél. 1945 januárjában tért vissza Szegedre. 1930-ban a szegedi munkásotthonban kapcsolódott be az ifiúmunkás-mozgalomba. 1932 februárjáig az SZDP ifjúmunkás-szervezője volt Szegeden. Tagja volt a szavalókórusnak, a természetbarátok körének és az MTE sportegyesületének. Itt került kapcsolatba Gesztei Mihállyal, Gombkötö Péterrel, Nagygyörgy Máriával és több más ismert szeFraknóy Gábor, Horváth Károlyné Hernádi Ferenc gedi harcossal. 1932 februárjában lett tagja a KIMSZ-nek. Szemináriumokon vett részt, amelyeket a marosi, Tisza menti menedékházban tartottak. Részt vett illegális röpiratok készítésében, amelyek sztrájkra való felhívást tartalmaztak. A Szovjetuniót éltették, munkát, kenyeret követeltek. A röpiratokat a kül- és belvárosban terjesztették. Tevékenységét a rendőrség felfedte, és több ízben őrizetbe vette. A kínvallatások ellenére sem árulta el elvtársait. Illegálisan továbbra is tartotta a kapcsolatot a párttal. 1945. május 2-án Szegeden tagja lett a demokratikus rendőrségnek, és 1969. március 1-jéig teljesített szolgálatot a BM kötelékében, ahonnan rendőr őrnagyként vonult nyugdíjba. Hernádi Ferencet 70. születésnapján, tegnap, a szegedi városi pártbizottságon Horváth Károlyné a megyei, és Fraknóy Gábor a városi pártbizottság titkára köszöntötte. lik, hogy egy hónapra itt helyezhessék el gyerekeiket. Nyugodtabbak, ha itt vannak szem előtt. A fegyelmezésük is egyszerűbb, a munkavezető csak szól az anyunak-apunak, hogy beszéljen a lelkükre. Vagy százan dolgoznak itt, többen két műszakban. A nagyobb fiúk fonodái anyaghordók, a kisebbek és a lányok fonalmentéssel foglalatoskodnak, a fonodában vagy a szövödei előkészítőben a hulladékfonalat húzzák le a hüvelyekről, vannak akik a ládakészítőben keresik a „kenyerüket". Vöneki Gyula a Déri Miksa szakközépiskolába jár, most a kézügyességét fejleszti a „csülökhúzással", ahogy itt a gyűrűs hüvelyről a fonallefejtést nevezik. — Tizenhat ötven az órabér, ennyiért érdemes elviselni ezeket a kötöttségeket. Különben utána kipihenhetem a fáradtságot, Sopronban fogunk üdülni a családdal. Onnan átmegyünk Bécsbe, családi beruházásként veszünk nekem egy Commodore—64 számítógépet, tartozékokkal. Ott tizenötezer forintnyi összegből ímegvehetjük az álmaim masináját. Remélem, a vám se lesz túl sok. Bezdán László autószerelőnek tanul, most pénzt keres. Elvált édesanyjával él, gondolkodásmódja mármár felnőttes. — A pénzt takarékba teszem, jó lesz majd később, 'ha lakásra, kocsira kell. Most nem költők belőle. Az én nyaralásom Rúzsán, a nagymamámnál lesz, segítek neki kapálni, a ház körüli munkákban. Azért a strandra > eljárok!"' (Füsíqfc Márta rq.drtótis. az egy hónap utolsó hetét tölti itt. Ez még nem minden, egy hétig egy maszek vivágkertésznél fogja az itteni keresetét kiegészíteni, a ráérő idejében a mamának is segit a kertjében. Az Adriára mennek, a szülőkkel, s a ruhatárat is ideje már felújítani — erre kell a pénz. A nyár közefjén a munkaközvetítőben már csak a konzervgyárat tudták ajánlani az érdeklődőknek. A múlt héten a gyárban hatvannégy, zömében nyolcadikat végzett diák serénykedett. Legtöbben kint a szabadban, a göngyölegtelepen, az „üveghegyen is túl" válogatták, rakosgatták a boltból visszahozott üres konzerves. üvegeket. Mások a csempe, divatjamúlt üvegeket törték apróra, hogy az iparnak elszállíthassák. A fiúk rakodólapokat, farostlemezeket válogattak, raktak kocsira. Gaál Ferenc egy biciklit szeretne venni a keresetből. Ezért vállalta a nehezebb anyagmozgatói munkát, a sűlybérrel összejöhet a hat órára százhúsz forint: — Az első nap volt nehéz, de azóta hozzászoktam a munkához, jó a társaság is. Igaz, ha hazaérek, az az első. hogy alszom egy jó nagyot. A nyáron még a szüleimmel kimegyünk két hétre Sziksósra sátorozni. Dobi Andrea és Kiss Irén Edit radnótisok: — Nem ez volt az elképzelésünk a nyári munkáról. Laborban szerettünk volna elhelyezkedni, az tisztább munka, és lehet. hogy hasznosíthatnánk később a tanulásban. Jövőre hamarabb kezdjük szervezni a munkavállalást, az idén elkésnünk. E°v kicsit unalmas egész nap az üvegeket pakolászni. de hát erre vállalkoztunk. Egvébként a munkához biztosítják a feltételeket. raitunk múlik, hoev haladunk-e. keresünk-e. Maid kipihenjük magunkat, egvikünk az Adrián. másikunk a Balatonon. Tóth Szeles István