Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

világ proletárja A ÜLJETEK! D E L M AGYA KOR SZAG 75. évfolyam, 161. szám 1985. július 11., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ellátás hálózatfejlesztés Á Belkereskedelmi Minisztérium és a megye vezetőinek tanácskozása Szegeden Évente egyszer a szaktár- tapasztalható. Az üzletek kicák és Csongrád megye po- alakításának gyorsítására a litikai, állami szerveinek ve- Mészöv Betonyp-szerkezetű zetó képviselői tervegyeztető elemekből hat ABC-áruhátárgyalást tartanak. Ezúttal zat épít fel. (Újszegeden az a Belkereskedelmi Miniszté- elsőt, fél év alatt készítették rivm vezetői látogattak Sze- el.) Ehhez a programhoz a gedre, és a megyei tanács tanácsi szervek pénzügyi tászékházában megbeszélést mogatást is biztosítottak. A folytattak az ellátásról, a Mészöv nemcsak a külterükereskedelmi hálózat fej- leteken jelentkezik vállalkolesztéséről. A tegnap tartott zóként, hanem Szeged tanácskozáson többek között városában is. Azt tervezi, részt vett Andrikó Miklós, a hogy a Mikszáth Kaimau Belkereskedelmi Miniszteri- utcában egy 52 lakásos tárum államtitkára. Kovács sasház földszintjén 2400 Sándor, a Szövosz elnökhe- négyzetméter alapterületű lyettese, Szabó Sándor, a ABC-aruházat, valamint egy megyei pártbizottság első olyan péküzletet alakit ki, titkára, Papdi József, a me- ahol kenyeret is sütnek. A gyei tanács elnöke, Fraknóy szegedi tanács ehhez a válGábor, a szegedi pártbizott- lalkozáshoz „szanálásmenság titkára. Csonka István, a Szeged Megyei Város tanácselnökének általános helyettese, Ot'sfcó Imre, a Mészöv elnöke. Szabó Jánosné megyei tanácselnök-helyettes tes" területet biztosit. A megbeszélésen felvetődött, hogy a kis boltok és a nagykereskedelem között i kapcsolat közvetlenebb leismgrtette a kereskedelem 9Ven. A jövedelemérdekeltidei eredményeit, majd a ségű üzleteknél a többletminisztériumi és a megyei munka nem számít be a vezetők számba vették azo- nyugdíjba és ennek a helykat a feladatokat, amelyek zetnek a megváltoztatását megoldásra várnak kérték. Felvetődött az is, A tanácskozás résztvevői hoSy kis tételű exportügyeörömmel nyugtázták, hogy az olcsó húsárukínálatának bővítése érdekében jobb lett a szállítás. Alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott az ellátás. A vendéglátáson belül emelkedett az ételforgalom. A ruházati cikkeknél pedig gazdagabb a választék. Sajnos, azonban a hiánycikkek köre is terjedelmes, elsősorban a műszaki termékeknél. A tüzelőanyagellátás tavaly ősztől kezdve kritikussá vált. A tervezettnél 14 ezer 200 tonnával kevesebb szén érkezett a megyébe, tűzifából 1900 tonna volt az elmaradás. Ez a gond a mai napig nem oldódott meg. A megye idegenforgalmában kedvező jelenségeket lehet felfedezni, a szálláshelyeken a vendégforgalolom 3,9 százalékkal növekedett, bővült a szállodai hálózat. A Szegedi Ünnepi Hetek propagandájához az Országos Idegenforgalmi Hivatal tavaly és az idén 200—200 ezer forint támogatást nyújtott. Az idegenforgalom további fellendítése érdekében az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén szeretnék a vendéglátást tovább fejleszteni. Felújításra szorul a vásárhelyi, szentesi, makói szálloda is. A megyei vezetés ugyancsak támogatást igényel tüzéptelep-rekonstrukciókhoz. Fészek-áruház építéséhez, Szegeden egy nagybani piac kialakításához és egy regionális Merkur-telep létrehozásához. A tanácskozáson szó volt a hálózatfejlesztésről is. A hatodik ötéves terv időszakában több mint 20 ezer négyzetméter alapterületű boltot, üzletet, vendéglőt szeretnének megépíteni. A tervidőszak eddigi eltelt négy éve alatt a hálózat 26 ezer 900 négyzetméterrel bővült. A jelentős növekedés ellenére elsősorban az új lakótelepeken lemaradás ket — például tulipánhagymák vagy rózsatövek külföldi szállítását — helyben is el lehessen intézni. Elemezték a határ menti árucsere helyzetét is. A magyar—román árucsere-forgalom tavaly 3,7 millió rubel volt, ami 11,3 százalékkal haladta meg a korábbi eredményt.' A magyar—jugoszláv határ menti árucsere értéke 1984-ben 14,4 millió dollár, ami 16 százalékkal kevesebb, a korábbi esztendőnél. A minisztérium vezetői is úgy ítélték meg, hogy Csongrád megye kereskedelmi ellátása kiegyensúlyozott. Egyetértettek abban, hogy tüzelőanyagból a kínálatot még a tél előtt zavartalanul biztosítani kell, amit elsősorban az országos szervek az import fokozásával garantálnak. A megbeszélésen segítséget ígértek a Mikszáth Kálmán utcai ABC, a Fészek-áruház, a szegedi nagybani piac, a Merkurtelep, az ópusztaszeri vendéglátás fejlesztéséhez, valamint a vásárhelyi Béke Szálló rekonstrukciójához. H. M. Szovjet kitüntetések A Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a tagállamok hadseregei közötti fegyverbarátság és katonai együttműködés erősítésében szerzett érdemeikért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége nevében Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter a Magyar Néphadsereg 125 tábornokát, tisztjét és tiszthelyettesét—köztük a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának hét tagját — a Fegyverbarátság Erősítéséért Érdeméremmel tüntette ki. A kitüntetéseket szerdán Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át. (MTI) Magyar-holland megbeszélések Várkonyi Péter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Hollandiában, szerdán fogadta Ruud Lubbers miniszterelnök. A külügyminiszter később a hágai parlament épületében találkozott Relus Ter Beekkel, a parlament Külügyi Bizottsága elnökével, és kötetlen beszélgetés keretében a holland sajtó képviselőivel. A kétnapos magyar—holland megbeszéléseken egybehangzóan és kölcsönösen jónak ítélték a két ország kapcsolatait, amelyek mind gazdasági-kereskedelmi, mind pedig kulturális és tudományos téren biztatóan fejlődtek az elmúlt években. — Hollandia részéről megvan a készség toVább bővíteni és fejleszteni ezeket a kapcsolatokat — hangoztatta Lubbers kormányfő. — Ez találkozik a magyar elképzelésekkel, a magyar külpolitika törekvéseivel, mivel a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két különböző társadalmi rendszerű ország között a legjobb eszközt jelentik a nemzetközi bizalom és biztonság erősítésére is — fejtette ki a magyar külügyminiszter. A nemzetközi kérdéseket illetően Várkonyi Péter és Hans van den Broek holland külügyminiszter — bár eltérően ítélték meg a jelenlegi feszültség okait — egyetértettek abban, hogy szükség van Európában és a világban a kölcsönös bizalom erősítésére, a helsinki folyamat életben tartására és folytatására. Várkonyi Péter szerdán este befejezte hollandiai látogatását, és hazaérkezett Budapestre. (MTI) Learatták az őszi árpát Csongrád megyében befejezték a gazdaságok a legkorábban érő kalászosnak, az őszi árpának az aratását. Mintegy 18 ezer hektárról idejében vitték tárolóhelyekre a takarmánygabonát. A betakarítás elsö szakaNagy László felvételei Az Ikarus szegedi gyárában folynak az új 400-as autóbuszcsalád belső válaszfalának korszerűsítési munkái. A szokásossal ellentétben itt nem a rajzasztalon kezdődött a munka, hanem lehoztak egy új buszt, s a gyakorlatban kezdték az új válaszfal kialakítását. A szegedi gyárban elvállalták egy troli válaszfalának készítését is, amelyet a szabadtérire újból üzembe állithat a Szegedi Közlekedési Vállalat szában jelesre vizsgáztak a kombájnok és a szállító jármüvek vezetői. Ügyszólván szemveszteség nélkül került fedél alá a jó termés, pedig voltak kimondottan nehéz terepek. Megyénk északkeleti részében az egykori rizstelepeken és más mélyfekvésű földeken — ahol felgyülemlettek a csapadékvizek — sártengerben állt a gabona. A szentesi Termál Téesz és a Pankotui Állami Gazdaság határában mintegy félezer hektárról lánctalpas rizskombájnokkal vágták le a kalászost. Az arató-cséplő berendezések alacsony tarlót hagytak maguk mögött, amit prémiumfeltételeként írtak elő a gazdaságok, mivel a szalmára nagy szükség van a nagyüzemi és a háztáji jószágtelepeken. A legtöbb szalmát az árpa adja, csaknem a kétszeresét az alacsony szárú búzáknak. A Csongrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint az utóbbi évtizedben az idén termeltek a gazdaságok legnagyobb területen őszi árpát: ötezer-hatezer hektárral többet, mint a korábbi években. Ennek egyik oka, hogy a legkorábban betakarítható kalászos. Olyan időpontban érik, amikor a téli, illetve a tavaszi csapadékból még annyi nedvességet tárolnak a talajok, hogy a nyári aszály már nem ronthatja lényegesen a hozamát. Betakarítás után még jókor földbe tehetik a gazdaságok a másodnövényeket. Szépen sárgulnak mindenfelé a búzatáblák, a kombájnok azonban egyelőre hiég többnyire tétlenségre vannak kárhoztatva. A szerdai esőzések sokfelé ismét megakadályozták a gépek indítását. A szemeknek amúgy is még eléggé magas a víztartalma, s további napsütésre lenne szükség ahhoz, hogy mindenütt kellőképpen beérjen a termés. A búza aratását a déli országrészben, Tolna, Baranya, Békés és Bács-Kiskun megye egyes területein a hét elején megkezdték. A hét derekán akarták a határba küldeni a kombájnokat az ország középső vidékein, ezt az elképzelést azonban nem egy helyen áthúzta az időjárás. A szakemberek szerint egyelőre a a mag állapota szempontjából a kisebb késedelem nem okoz gondot, az érettségi fok még nem olyan, hogy nyomban vágni kellene a búzát. Kedvezőtlen azonban, hogy a korábbi esőzések nyomán sokfelé alaposan megnőttek a gyomok, visszavetve most a búzát az érésben. Szintén a párás-meleg időjárás nyomán egyre másra jelentkeznek a fertőzések, például a fuzárium és a torzsgomba. Ellenük most már nem védekeznek, mert közvetlenül a betakarítás előtt erre már nemigen van lehetőség. Arra lehet számítani, hogy a hét második felében, ha kedvezőbbre fordul az időjárás, végre megkezdhetik útjukat a búzatáblákban a kombájnok. Az őszi árpa aratása néhány északi terület kivételével országszerte befejeződött. Több helyen megkezdték a repce aratását. Az egyéb szántóföldi növények közül a napraforgó, szintén néhány északi országrésztől eltekintve, országszerte virágzik. E növény mindenfelé szép, sűrű, és a júliusi határszemlék tanúsága szerint jó! fejlett. A cukorrépa is kedvező minősítést kapott: az értékelés szerint 70 százaléka „jó" és csak 30 százaléka „közepes". A kukorica a hűvösebb idő miatt már korábban elmaradt fejlődésében, az utóbbi időben azonban mintha valamit pótolt volna a „késésből". A területegységre jutó növények száma tekintetében a helyzet kedvező. A két-két és fél hetes fejlődési késedelem további csökkentéséhez azonban több napsütés kellene. A déli országrészben a rövid tenyészidejű, illetve a korán elvetett kukorica egy részén a címerek már megjelentek. Másutt a fejlődésnek ez a fontos szakasza csak később következik be