Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

Szerda, 1985. július 10. 5 Iskola-egészségügy Nemzetközi iskola-egószségüevi szimpózium kezdődött kedden a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Dr. Kaposvári Júliának, a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság elnökének megnyitója után Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár köszöntötte a tanácskozás résztvevőit: mintegy 500 hazai és külföldi iskolai, főiskolai és ifjúsághigiénikus orvost. Elmondta: Magyarországon kialakult az iskola-egészségügyi hálózat, amelynek létrehozását Fodor József neves professzor kezde nényezte száz évvel ezelőtt. Kábellévés találkozó A kábeltelevíziós műsorkészítők első országos találkozója kezdődött meg kedden Dunaújvárosban. A háromnapos eszmecserére, szakmai továbbképzésre félszázán érkeztek, hogy előadásokat hallgassanak a városi televíziózás helyzetéről, feladatairól, megismerkedjenek egymás munkájával. Eltűnt egy asszony Mi újság a sajtpiacon? A magyarázkodásból nem lehet megélni Szép Ferenc asztalán egy zalék a készlethitel, tavaly — Magyarázkodásból ma megkezdett zacskó tej. Mi megpróbáltuk, el is vitte a már nem lehet megélni, mást is reggelizhetne egy nyereségünk felét. Inkább Amit idén exportálunk, azt tejipari főmérnök? követni próbáljuk a hullám- a makói üzem megtermeli. — Házi mcózás? — ér- zó keresletet, bár az sem A kisteleki egységünkben doklődöm. könnyű. Nehéz úgy alakítani pedig a hazai piacra készí— Az is lehetne. De nem a létszámot, hogy legyen tünk új termékeket — olyaezért eszem. Hanem, mert elég ember akkor is, mikor nokat amelyeket a Tejgazszeretem. Évtizedek óta te- gvorsan kéne sokat gyarta- dasági Kutatóintézet ezekre jet reggelizem — válaszol- ni, s amikor épp nem jön- a berendezésekre fejleszt ki. ja. Beszélgetésünk témája nek a megrendelések, ak- Az ultraszűrős technológia komolyabb. Azért jöttem, kor se lógassák a lábukat nagyon jó és gazdaságos: mert úgy hallottam, bedu- A költségek szempontjából nincs zsír- és fehérjevesztegult a krémfehér sajt ex- sem mindegy, mennyire ség, a fajlagos termékkihoportpiaca. létrehoztak je- használjuk ki a gépeket. A zatal a hagyományos techlentős kapacitásokat, ame- hitelt törleszteni kell, a ka- nológiáénál 15—20 százalék l.veket aztán nem tudnak matokat fizetni, akármeny- ka' jobb — de nem lehet kihasználni. Mi az igazság? nvit termelünk is. A bank mindent gyártani vele. — Tavaly 5 ezer 40*0 ton- nem szankcionált ugyan a — A belföldi árutermelés na krómfehér sajtot expor- közel-keleti helyzetre való biztonságosabb? táltunk. Ez a mennyiség tekintettel, de azért jobb, — Igen. Szerényebb nyeidén is meglesz. Más kér- ha nem kell ilyesmiről tár- reséget hoz, de biztonságodés, hogy mi jóval többet gvalni. sabb. Persze, a hazai piatudnánk: legalább nyolcezer — Mi lenne, ha termelné- con is van verseny. Nem is tonnát. nek, és itt'-on adnák el? a termékkel van bal ha— Miért hoztak létre ek- — Ez a krémfehér sajt ki- nem a csomagolással — kora kapacitást, ha most fe:ezetten az arab ízlésnek mint már annyiszor. Először meg nem tudják kihasznál- készül. Ezt a terméket nem is: a hazai ajánlat drágább, ni? lehetne változtatás nélkül mint az import. Másodszor: — Ez nem ilyen egyszerű, eladni belföldön. De még ha minőségében sem éri el azt. 1981 és 1984 között fölfelé lehetne, akkor is van egyéb Így aztán kell a kutyának! ment a kereslet. Évj 6—800 gond: az exportot 8—16 ki- A csomagolóanyag árát nem tonnával nőtt a kivitelünk, logrammos fémdobozokban tudnánk a termék árában Reálisan tervezhettük, amit szállítjuk ki. Hazai piacra érvényesíteni, hisz ki vesz terveztünk.. Más kérdés, olyan csomagolóberendezés olyan portékát, aminek az hogy a krémfeljér sajtot az kéne, amely 100—200 gram- e'Hnbhaló doboza drágább, arab piacra szállítjuk, az mos adagokban különítené mint ami benne van. így is ottani ízlés szerint készül, el az árut. De nincs ilyen, fölemelkedtek az árak, ebA közel-keleti helyzet min- Nincsenek magyar csomago- bői azonban a termelő váldig befolyásolja a keresle- tógépek, s a KGST-ben sem lalatok egy fillért sem kaptet. Most is az a vélemé- áll úgy a helyzet, hogy rö- tak. Hogy az áremelés utánvünk, hogv reális volt az vid időre, mondhatni, a ni rossz hangulatot levezeselképzelés, ma azonban úgy szögről leakasztva találjunk sék, az lett a sláger az élelláiiuk. a koráb^'-tál alaoo- ilyet. miszeriparban, hogy olcsóbb sabban elő kell készíteni a — ha lízinggel próbál- águkat dobjunk piacra. Igen piacot. koznának? ám, de min lehet spórolni? Ilyenkor a külkereske- — Ha nincs piac, lízing Kiszedünk bizonyos kompodöt szokták hibáztatni a ter- s'ncs! Érdeklődni érdeklőd- nenseket a termékből. Csökmelök: ha agilisabb, ügye- tünk, ám senki sem ugrál kentett zsírértékű tei. 12 sebb lett volna momentán a sajtért. De százalékos tejföl. Olcsóbb, n- „ . .. . .. . még ha kellene is. fél-egy de nem is olyan, mint a — MagunK sem tuötunK év mire gzt a m. bürokra_ másik Ezt tudjuk volna többet elacini. AZ «- tjR ügyintézésünk mellett Kettő-négy százalékos hamt: n vél be lehetne ütni. Ennél szonkulcs mellett nemigen n-Ln' f „ ^v ruw nekünk előbb kell lépnünk, lehet usrálni. a . KH masodlk.,feiey^ Az export egyébként is a - Mit tudnak tenni? v°n k Htá h nSZen!odeskoU!S tröszt hatáskörébe tartozik. Pendliznek a nem túl nvean a külkereskedelemmel is ök reséges hazai és c bizonyta— Nem lehetett volna vannak kapcsolatban. Az lan exportpiac között? ,.bespájzolni" azt a sajtot? ár és a mennyiség tekinte- — Én úgy fogalmaznám: Hiszen a kereslet is hullám- tében mi csak statiszták va- kialakítiuk a meerelelö — 20- gvunk. és rugalmasan változtatha— Készletre nem lehet — Most mi lesz? Várják tó — arányokat. ma termelni. Tizennégy szá- a jó szerencsét? T. I. Az eligazitás percei 3-.2E Új ABC Mórahalmon — Jó lenne, ha mi találnánk meg a nénit — mondja Stekovics János, a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztőségének munkatársa. Desz.k határában járunk, előttünk a szegedi z.ászlós vezette Zsiguli. Rendőrtisztek ülnek benne. Az értesítést, hogy vasárnap délután Deszk ós Klárafalva között nyoma veszett egy kilencedik évtizedében járó asszonynak, nemrégiben kaptuk. Kántor Géza, a városi rendőrkapitányság vezetője szólt. Mi is történt? Az idős asszony a rokonaival ment ki, ott maradt a kukoricatábla szélén. Mire a gyerekek viszszalértek. kora défulánvolt. ekkor, szomorúan konstatálták, hogy Etelka néni eltűnt. Keresni kezdték, mindhiába. A rendőrségnek vasárnap este szóltak. Kiderült az is. hogy ebben az időben még látták Minkónét, a Maros nnrtján levő fehér-tói rátőrház melletti erdő közelében. A rendőrük hétfő-; délelőtt átkutatták ezt az erdőrészt. Nem tálaltak a nyomára. — Az akció fél négykor kezdődik — mondom Stckovicsnak. aki ügybuzgalommal követi a rendőrök kocsiját. A helyszín: bekötőút Deszk és Klárafalva között. A főúttól vezet a gátőrházig. Az eligazítást Tápai Nándor rendörőrnagv tartja. Szűkszavúan. Először a negwen holdas kukoricást fésüljük át. Rendörök és katonák haladták csatárláncban. Szemközt. már Klárafalva házai. És Min-, kó nénit, nem talál iuk. Egy búzatábla bejárása következik. A törzszászlós szomorúan jelenti a terepjáróból : A második kör is eredménytelen. Találgatunk. A deszki Maros Termelőszövetkezet mezőőre úgy vélj. hogy a súlyosan beteg néni betévedt a közeli napraforgótáblába. amit nemrégiben permeteztek. mérgezett terület, -"tt lett rosszul. Az cgvik kiskatona — messzelátó a nyakában — arra gondol, hogy Minkóné beleesett valamelyik csatornába És mennek tovább. Átkutatják az egész területet Deszk és Klárafalva között. Késő este van már. eeyro csüggedtebbek, fáradtabbak az arcok. Minkóné veie a töltésen. Tétován szemléli a határt. Stekiovica János felvételei A gép, amelyik hiába körözött így volt ez néhány órája is. amikor repülőgép érkezett a város másik végéről. A pilóta körözött vagy egy félócát. Aztán föladta. A magasból nem látott be sem a kukoricásba, sem az ártéri erdőbe. Megbillentette a gép szárnyát, elköszönt. Tegnap, kedden a tűzoltók Is bekapcsolódtak a munkába. Végig csáklyázták a csatornákat, s az egyik olaj derítő tavat is. Közben két bejelentés is érkezett Volt. aki Klárafalva határában, volt aki a deszki temető közelében vélte látni az idős asszonyt. Ezeken a helyeken sem találták. A kutajás nem fejeződött be. a rendőrség napv erőket összevonva kísérli me? hogy Minkólstvánné nyomára bukkanjon. — Reménykedünk — mondja Kántor Géza. P. F. A rendőrség kérése 1. szám alatti lakos 1985. július 7-én 14 óra 30 perckor a község határában levő kukoricásból eltűnt, onnan ismeretlen helyre távozott. Személyleirása: 155 cm magas, vékony, sovány ter. metű, hajlott testtartású. Arca beesett, hosszúkás, fogai hiányosak, járása lassú. Ruházata: Sötét alapszínű, aprómintás ruha, világos alapszínű fejkendő. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki az eltűnést követően látta, vagy bármit tud tartózkodási helyéről, Minkó Istvánné Csókási azt közölje távbeszélőn a Etelka 84 éves, aki súlyos Szegedi 23-011 számon vagy fokú agyér-elmeszesedés a 07 telefonon, illetve bármiatt emlékezet kiesésben melyik rendőrnél megteheti szenved, Deszk, Petőfi utca bejelentését. Duplán örömteli napra ébredtek a mórahalmiak tegnap, kedden. Éjjel végre kiadós eső áztatta a gyorsan felszáradó homokot, és az új ABC is elkészült a szegedi úton. A községben és környezetében egyre többen a tanyáról a belterületre költöznek. Míg a tanyai boltok forgalma csökkent, a kis alapterületű, központi élelmiszerüzlet nem bírta már a forgalmat, túlzsúfolttá vált. A helyi áfész igazgatósága tavaly júniusb<tn döntött e beruházás indításáról, s rá egy évre elérkezett a megnyitás ünnepélyes pillanata. Maga az építkezés hat hónapnál rövidebb ideig tartott, ami a kivitelező Dél-Tisza Menti Afész ipari és szolgáltató szakcsoportja jó munkájának köszönhető. Szombaton, sokszor még vasárnap is dolgoztak az 513 négyzetméteres üzlet építésén. A 8,1 millió forint költséghez a megyei tanács is hozzájárult. Másfél millió forintnyi célrészjegyet jegyzett a tagság, a 10 százalékos kamat ösztönzőnek bizonyult. Remélhetően a tervezett 40 milliós forgalomból sikerül a felvett kölcsönöket zökkenőmentesen viszszafizetni, és négy éven belül megtérülnek a költségek. Az áfész további tervei is figyelemre méltóak. A régi üzlet helyén presszót nyitnak, s akkor a mostani presszó területével kibővül a kisvendéglő is. E változások a nagyközség lakosságának és a rajta átutazó vendégeknek a kulturált vásárlásra és vendéglátásra adnak esélyt. Az ünnepélyes megnyitót Dobó Lajos, az áfész igazgatóságának elnöke tartotta, a nemzeti színű szalagot pedig Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese vágta át. Az első vásárlók az új üzletben |