Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

4 Csütörtök, 1985. július 4. Ml? HOL? MIKOR? Húsz éve találták Szeged szénhidrogénvagyona Az alföldi szénhidrogénbányászat, a szegedi medence kőolaj- és földgázkincsének kitermelése napjainkban már húsz éves valóság, a népgazdaságot jelentős mértékben segítő iparág, életmódunkat is befolyásoló tényező. A ma eredményei a múlt kezdeményező kutatásaiban találhatók meg. A szegedi medence feltftróinak első kezdeményezői Reök István folyammérnökségi főmérnök — Munkácsy Mihály unokatestvére, Magyar Ede tervei szerint részére épült Szeged legszebb szecessziós palotája, az un. lófara-ház, —, Somlyódy István törvényszéki bíró, akik a Dugonics Társaság ülésein már az első világljáboni körüli években szorgalmazták a kutatások megindítását. A szakvélemények Cholnoky Jenő kolozsvári professzortól és Lóczy Lajostól valók, valamint Pá vai-Vajna Ferenctől — a ma is neves szegedi Anna gyógyforrás felláró.ia, hévizeink atyja —. majd Böckii Húgó kapcsolódott be a szegedi föld vallatásába. Másodikként itt alkalmazták az Eötvös-ingát föld alatti, rejtett köolajszerkezetek kimutatására. (Először a Nvitra megyei Egbell község határában, 1915-ben.)) A szegedi kőolai- és földgázkutatás külön fejezete a második világháború időszaka, amikor a magyar kormány az itt még mindig csak sejtett kincset 1940-ben eladta a német Winterschall AG olajtársaságnak. Ekkor hozták létre a Magyar—Német Ásványolajmüvek Kft-ét, rövidített nevén a MANÁTot. amelynek Szegeden, a Római körúton működött egy alközpontja. Az első fúrást Tótkomlós mellett végezték, és kezdete: 1911. május 23. Itt 1619 méter mélységig jutottak, amikor heves gázkitörés törté ít. Ezt követték a sándorfalvi, a ferencszállási fúrások, majd az .utolsót Katymúr határában végezték, 1943ban. összesen 15 kútfúrást végeztek a Dél-Alföldön. Az eredmények ellenére az a hivatalos vélemény született. hogy gáznyomokat ugyan találtak, de a rétegek meddők. Érdekes tudománytörténeti sztori: a megállapodás szerint az eredmények csak a maeyar kormányon keresztül voltak közölhetők Németországnak. A kormány szakminisztere ekkor Varga József (1891— 1956) műegyetemi profeszszor — később kétszeres Kossuth-dijas akadémikus —, aki az eredményeket tudatosan meghamisította, eltolta egy tizedessel iobbra. A kutatások csak 1953-ban kezdődhettek újra, és nagyEnyém, tiéd — Az utca, a tér úgy szop, ha fák, bokrok szegélyezik. A belvárosban, lakótelepeken a város kasszájából fizetett kertészek, kapával, gereblyével felfegyverkezett munkabrigádok csinosítják, vagy egyszerűen csak kivakarják a koszból a környéket. S a külvárosi kis utcák? Legtöbbször azok sem maradnak le a szépségversenyben. Egyik ház előtt rózsalugas, virágágyások, míg másutt szilvafák, meggyfák díszlenek. A magánházak előtti kis placcok egy-egy ember esztétikai színvonaláról, rendszeretetéről, szépérzékéről adnak jó vagy rossz bizonyítványt. Idős, nyolcvanéves bácsi meséli felháborodottan: — Reggel a kiskapámmal indultam ki az utcára, a járda melletti kis ágyásokat rendbetenni. Nem akartam hinni a szememnek, a kapunk előtti meggyfa alatt egy össze, csukható kerti székről egy középkorú férfi kapaszkodik a magasra nőtt ágakért. Lábánál piaci vesszőkosár, félig megszedve meggyel. Szóltam neki: nem gondolja-e, hogy másnak a gyümölcsét szüreteli. — Nem másé az, hanem mindenkié — feleli magabiztosan. Az utca közterület, neki is annyi joga van az ott termett meggyhez, mint nekem, aki ott lakom. A jogban nem vagyok jártas, de az erkölcsi érzékem tiltakozik. Elzavarni nem tudtam, ö volt az erősebb. Igaz ő is elbizonytalanodott közben, mert félig volt a kosara és azt mondta, csak ennyit akart szedni és továbbállt. Mit volt mit tenne, szóltam a fiamnak, szedjék le ők minél hamarabb a maradékot. Igaz, érhetett volna még tgy kicsit, de kinek? Ismerősöm, túl az ötvenen, kiskerttulajdonos. Minden szabad idejét a kétszáz négyszögöles „házi paradicsomában" tölti. A legbüszkébb szépen virágzó rózsáira, a ropogós cseresznyéjére, a nagy szemű földieperére — vagyis ami épp díszlik vagy terem. Nemrégiben dicséretes sportteljesítményéről számolt be. — Volt egy futásom, no nem önszántamból, hanem mert elragadott az indulat. Epp az almafáimat permeteztem a kert hátsó részén, amikor látom, hogy a jószomszédom kerítésén egy 10—12 éves fiú mászik át. Mindjárt arra gondoltam, hogy a csábítóan pirosló r'bizkebokor '„tévesztette" meg a fiút. Rákiáltottam, hogy mit keres ott. Nem felelt az, csak ijedten leugrott és elsomfordált. Térülök, fordulok, egyszer csak látom, hogy a gyerek a kertkapuban matat valamit. Odamentem, hát látom, hogy a kerítésnek támasztott biciklimből kicsavarta a szelepet. Erre már begurultam, hogy gúnyt űz belőlem ez a gyerek. Nem messze járt még, utánaléptem, hogy beszéljek a fejével. Egy valamit hagytam csak ki a számításból, a koromat. Pedig bárki megmondhatja, sportos alkat vagyok. Más majdnem nyakoncsíptem, de akkor csinált egy fürge kanyart, s én lemaradtam. Addig-addig, hogy hazaért, beugrott a kapun, s bevágta előttem. Az édesanyja épp kint volt a kertben, védőszárnya alá vette meghajszolt gyerekét. Jól nekem támadt, hogy miért rémisztettem halálra a fiát, amikor az csak vizet inni akart bemászni a kerítésen, látta, hogy ott Van pumpás kút. Nemigen hagyott szóhoz jutni, az én álláspontom igazán felesleges volt számá. ra. Zavarta a gyerekről önmagában felépített összképet, elvégre a jó szülő mindent megtesz a gyerekéért, ha bajba kerül. Ennyire jutottam nevelési elvem érvényesítésében. Ráadásul hátravolt még visszafele két kilométer gyaloglás, és ott állt leeresztve a biciklim is a kertkapuban. Tóth Szeles István jából ugyanarra a megállapításra jutottak, amit már Cholnoky professzor is mondott: Szeged környékén kétezer méter körüli mélységben jelentős szénhidrogénrétegek vannak. A kutatófeltárások ezután fokozódtak, majd 196l-re kialakult az a szakvélemény, hogy a további munkák központjául Algyőt kell tenni. Az Algyö—1. sz. kutatófúrást 1964 decemberében tűzték ki, majd a fúrás beindulására 1965. június 20-án került sor. Közben a Tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet területén vízkutat fúrtak, és víztermelésre történő kiképzés közben, 1965. július 7-én, termálvíz helyett kitört a kőolaj. Még ugyanabban az évben további intézkedések történtek, s a kutak száma gyarapodott: 1967-ben elérte a 15-öt, de megkezdték a termelőfúrások kitűzését is. A jelentős beruházások eredményeként, a hősies megfeszített munka gyümölcseként, kiemelkedő sikerek születtek. Az algyői szeizmikus maximum, illetve a tápéi eredmény éppen akkor következett be, amikor kisebb körökben a magyar állami kőolajkutatás 50. évfordulójára emlékeztek. Ezeket a kutatásokat Böckh Hugó irányította, aki annak idején a szegedi medencéről is adott véleményt. í42 igazi nagy fordulat húsz esztendővel ezelőtt, 1965. július 7-én következett be, s ettől kezdve Szeged a hazai kőolaj- és földgázbányászatnak egyik jelentős szimbóluma. Ekkor találták meg az ország legjelentősebb szénhidrogénvagyonát. ezzel a ténnyel és az elmúlt két évtized eredményeivel az ország szénhidrogénbázisa a dél-dunántúli területről áttolódott az Alföldre, ahol a szegedi üzemet 1966-ban szervezték meg. Ezután a kutatásokat kiterjesztették Szeged környékére is. Az itteni kőolaj paraffin-, a földgáz rnetánalapú. A szegedi medence kúthálózatával, felszíni technológiai berendezéseivel és bányászainak munkájával nemcsak a táj arculatát változtatták meg, hanem meghatározó erővé vált a megye gazdaságában. Az országos termelésnek földgázból mintegy felét, kőolajból 68—70 százalékát adja a szegedi medence a népgazdaságnak. Míg átlép a huszadik életévén a szegedi szénhid rögénbányászat, szépen növekszik a kistestvér, a halasi (vagy zsanai) medence, ennek termelési értéke. Bátyai Jenő Új divat A tizenévesek és huszonévesek új divattudatot alakítanak ki. A tegnapi egyformaságot, amelynek a farmernemzedék rabja volt, a stílusra, színre, formára és eleganciára törekvés váltja fel. Az uniformizált külső kimegy a divatból. Az új varázsszó: az individualizmus. Ennek legláthatóbb jele a farmerdivat hanyatlása. Az iparága királyának, Levi Straussnak először a hazai piacon kellett szorosabbra húznia a nadrágszíjat. Tavaly a Levi Strauss 20 gyárát zárta be, 5000 dolgozóját bocsátotta el. A nettó nyereség 194,5 millió dollárról, 41,4 millióra csökkent. A forgalom csak 1984 utolsó negyedévében 14,7 százalékkal csökkent. Az „egyenkülsö" divatjának hanyatlása az Egyesült Államokban kezdődött. Miles Templeman marketingigazgató elismerte, hogy ez az irányzat időközben Európára is átterjedt. A Levi Strauss bejelentette, hogy összesen 1700 brit dolgozója közül 670-et elbocsát, négy skóciai gyára közül kettőt bezár és a londoni központot egy vidéki városba, Northamptonba helyezi át. Ugyanilyen változások várhatók Franciaországban és Belgiumban is. A divattervezők gyorsan megértették az idők szavát. A fiatalok most ismét csinosan öltözködnek — mig azelőtt egyenruhába bújtak. Nem „menő" már a nemek közötti különbség szándékos eltörlése, az „uniszex", az olyan öltözék, amelyben a fiúkat és lányokat csak csípőjük méretei vagy hajuk, vagy annak alapján lehetett megkülönböztetni, hogy van-e ádámcsutkájuk. A különbségeket ma ismét hangsúlyozzák. Ismét láthatóvá válik a női láb, amelyen gyakr.tn*gazdag'csipkemintás harisnya feszül. Ahol egykor ápolt ápolatlanság uralkodott, ma szabadon csaponghat a fantázia. Az ápolt szabadidő-ruházat, az elegáns sportöltözet a divat. Kocogóruhák versengenek egymással a rafinált eleganciában, s a különböző változatokban kaphatók sportruházat nagy népszerűségnek örvend a 25 éven aluliak körében. Ebből többek között az olyan sportruházatgyártó cég profitál, mint az Adidas, amely népszerű tenisz- és futballcipőin kívül nagy választékban kínál szabadidő-ruházatot is. A huszonévesek jelszava manapság az individualizmus. Diana hercegnő napjainkban farmerben? Elképzelhetetlen! Az amerikai egyetemek diákjai ismét sokat adnak a jó öltözködésre, s angol társaik is behódoltak az új áramlatnak. Á zöldség és a rák 1983. JÚLIUS 8„ HÉTFŐ — NÉVNAP: EDGÁR, TERÉZ A Nap krl 4 óra 58 perckor, és nyugszik 2o óra 42 perckor. A Hold kel 0 óra 5 perckor, és nyugszik 11 óra 19 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél vasárnap plusz 524 cm (áradó). Japán kutatók még 1965ben kezdték azt a kutatássorozatot, amelynek eredményeként nemrégiben közölték, hogy a zöldségfélék fogyasztása és a rákbetegségek megelőzése között öszszefüggés áll fenn. Számos kísérleti kombinációt vizsgáltak 122 ezer. negyven év feletti férfin. A vizsgálat ideie alatt 30 ezer ember halt meg, és ezek közül 8 ezer rákbetegségben. A rákban történt elhalálozást tekintve annak a csoportnak volt legnagyobb a százalékos aránya, akik zöldségféléket nem fogyasztottak, vagv csak rendszertelenül. Legalacsonyabbnak mutatkozott a halálozási százalék azoknál, akik naponta és rendszeresen fogyasztottak zöldségféléket, vagv főzeléknövényeket. ugyanakkor nem dohányoztak, nem fogyasztottak szeszes italokat, és húst sem. Tehát a három rizikófaktor: a dohány. az alkohol és a hús negatív hatását semmiféle természetes naturál iától eredő bioaktív vegyülettel sem lehet kompenzálni. Mégis azt kell mondani, ho«?y a főzelék- és zöldségfélékben levő természetes anvagok jó szolgálatot tesznek szervezetünkben, annál is inkább, mert számos, vízben. illetve ólaiban oldódó vitamint tartalmaznak, aztán olyan mennyiségben tartalmaznak szervetlen elemeket, amelyek nélkül bizonyos biokémiai — elsődlegesen enzimológiai — folyamatok le sem játszódhatnak. A japán kutatók ismét kiemelik az A-vitamin, vagy karotin, továbbá a C-vitamin és a rostanyagok nagy szerepét. Fontosak e kérdésben is a fiavonok, a növénvi anyagok természetes szinezékanyagai, amelyek biológiai tulajdonságait Szegeden Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert éppen 50 esztendeje fedezte fel. B. J. ÖTVENÉVES V. I. Szevasztyanov (sz. 1933) szovjet űrhajós, Először 1970-ben, majd 1975-ben vetít részt a Szojuz-programban . HATVAN ÉVE született Réti József (1925—1973) Liszt-díjas operaénekes, a Zeneművészeti Föislkola tanára, érdemes művész. NYOLCVAN ÉVE született SzépkúU Miklós (1905— 1944) költő, a József Attila körül szerveződő szegedi fiatalok egyike, egyszersmind matematikai tehetség. Idegbetegségben szenvedett; korai halálát Auschwitz Okozta. KILENCVEN ÉVE született Igor Tamm (1895—1971) Nobel-díjas (1958) szovjet fizikus, a szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19 órakor: A zsaru nem tágít (szines, m. b. francia. III. helyár!), délután negyed 4 óraikor: Gejzirvölgy titka (szoviet), délután fél 6 és este fél 9 órakor: Ragtime, I—II. rész (színes, m. b. amerikai, dupla helyár!). November 7.: délután 7 órakor: Lady Chatterley szeretője (szines. trancLár-iangol, kiemelt helyár, 18 éven felülieknek!). Kerlmozi: este 9 órakor: Missouri fejvadász (színes, amerikai. III. helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 és este fél 8 órakor: A zsaru nem tágít (szines, m. b. francia, III. helyár!). Szabadság: délután fél 4 és fél 7 órakor: Háború és béke, I. rész (szines, m. b. szovjet). Kiskörőssy Halászcsárda, Kerti este 21 órakor: Házibuli (szines, m. b. francia', IIJ. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Lste 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. «.) ves»l fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. - ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 diától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunvadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 19-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnao reggel fél 8 őriig, szombaton, vasárnap é9 munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 29. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7től hétfő reggei 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-429. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. DUf/J EÜKxl BUDAPEST ADÁSSZÜNET BELGRÁD 1. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: VideooldaLak 18.90: Hírek 18 95: Tv-naptár 18.15: Sorozat gyermekeknek 18.45: Pódium — Ifjúsági adás 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: sybille — amerikai dráma — 2. 21.45: Ervek — külpolitikai adás 22.15: Kiválasztott pillanat 22.40: Egy szerző, egy film BELGRÁD 2. 19.00: Sportgnaftkon 19.30: Tv-napló 20.00: A megismerés útjai 20.50: Hírek 20.55: Hadenci '85 — (ism.) 21.45: Dinasztia — filmsorozat ÚJVIDÉK 14.15: Műsorkalauz 14.30: Nyári délulán 17.30: Tv-hiradó L, magyarul 17.45: Reklám 17.50: Műsorismertetés 17.55: Tv-hínadó 1., szerbhorvátul 18.15: Műsorkalauz 18.30: Gyere velem óvodába! 16.45: Testrevelés 19.15: Rajzfilm 19.25: Reklám 19.30: Tv-hiradó 2., magyarul 19.55: Roklám 20.00: Napjaink 21.10: A nevem Mllar — tv-film 22.29: Tv-hiradó 2., szerbhorvátul 22.40: SportkróaUsa szerbhorvátul KEDDEN DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna — (isim.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: Játék műalkotásokkal — 1. — (isim.) 9.50: Álarcban — NDK tv-filmsorozat 10.50: Képújság KOSSUTH Kb. 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Mit üzen a rádió? — (ism.) 9.00: A het zeneműve — Schumann: Bécst karnevál 9.30: Dsida Jenő versei 9.39: KI kopog? 10.05: Nyitnlkék 10.35: Sánta Ferenc népi zenekara Játszik — Puskás Sándor nótákat énekel 11.05: Bogdán István írása 11.25: Loránd István kórusdalaiból 11.40: Isten egyeUen Igazi pénze — Molnár Géza elbeszélése — 6. 12.45: Házunk tája 12.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Debussy: Három noktürn 14.38: PéUon orma — Karinthy Ferenc elbeszélése 14.55: Édes anyanyélvünk 15.00: Mozgásterek 15.30: Kóruspódium 16.05: Az aranyember — Jókai Mór regénye — 6. 16.30: Ziehrer müveiből 17.00: Ewvmix 17.30: Népszerű szimfonikus zene 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti Magazin 19.15: A rádióművészet mestere ... — mozaiksorok dr. Cserés Miklós írott és hangos ' naplójából — 1. 20.24 : Tiz kérdés . . . Andrikó Miklós belkeresk edelml minisztériumi államtitkárhoz 20.54: Egy rádiós naplójából 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Machaut: Notre Dame-1 mise 0.10: Gát József Ftarnabymüveket csemhalózlk PETŐFI 8.0G: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Nagy mesterek fúvószené Jé bői 12.45: Kis magyar héptejz' io 12.30: Népdalok 13.08: Slágermuzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Újdonságainkból — Hidas Frigyes: Széch en y i-ooncerto 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Tlp-top parádé — a Fonográf együttes felvételéiből 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Minden hangra emlékezem 21.08: Klaus Schulze: Elektronikus impressziók 21.51: Rádiószínház — Hogyan tovább? (1973) — rádiójáték 22.20: A mosoly országa — részletek Lehár operettjéből 23.20: A mai dzsessz 24.00: — 4.30: Éjféltől hajnalig 3. MOSOK 9.06: A kiállítótermek programjából 9.08: A Phil Woods-Lew Tabaokin kvintett Játszik 9.40: XX. századi operákból 10.13: Színészvizsga — 1985 — Pásztor Edina 10.30: Szimfonikus zene 12.00: Magdaléna Biahusláková operaáriákat énekel 12.28: A Kölni Rádió Nemzetiközi Kórusversenye — 1. 13.08: Dylan Ttiomas versei — (Ism.) 13.25: Bozay Attila műveiből 14.07: Sztár született — részletek WLlliamsStrelsand—Holmes zenés játékából 14.40: Kamarazene 15.42: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye 17.00: Az Acoopt együttes felvétel eJ bői 17.30: Beszélgetés Kodály Háry János című művéről 18.39: Ruggíero Ricci Sarasate-műveket hegedül — zongorán közreműködik ; Brooks Smith 19.05: Klemperer-eiklus — 9. 20.30: Operaest — Ettore Bastianinl, Giulietta Simionaito és Carlo Beirgonzi felvételeiből 21.40: Nagy siker volt! — a Phili Jones rézfúvósegyüttes hangversenye 23.00: A hét zeneműve — Schumann: Bécsi karnevál KEDDEN DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Nefelejcs 10.05: Sztárok — anekdoták nélkül 10.35: Éneklő Ifjúság 11.40: Isten egyeUen Igazi pénze — Molnár Géza elbeszélése 12.45: A Rádió Dalszínházának bemutatója PETŐFI 8.08: Slágenmúzoum 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.08: Napközben 12.10: Koltay Valéria és Külkey LaszJó oparettfélvételelből