Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Hétfő, 1985. július 1. 5 Fogorvosok avatása A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa ünnepi rendkívüli nyilvános ülés keretében szombaton 17 fogorvostan-hallgatót avatott dr. Cserháti István rektor elnökletével fogorvosdoktorrá. Az ünnepi rendezvényen dr. Telegdy Gyula orvoskari dékán közülük 4 hallgatót summa cum laude jelzéssel fogadott fogorvosdoktorrá. A végzők közül Harka Gyöngyvér és Szabó Éva Kiváló Fogorvostan-hallgató, Szűcs Ágnes Kiváló Fogorvostan-hallgató diákkörös elismerésben részesült. Bábfesztivál A tíz európai ország húsz együttesének részvételével megrendezett VII. nemzetközi felnőtt bábfesztivál ötnapos programja szombaton a produkciók értékelésével és diploma'kiosztással ért véget Pécsett. Megállapították: a felnőtt bábelőadások tovább növelheti vonzerejüket. Találkozó Mezőhegyesen J ló nem tűri az önkényt... Osztrák, jugoszláv, román, bolgár, szovjet és szlovák szakemberek gyűltek össze június utolsó napjaiban a hajdani mintabirtok nyomait féltve őrzött Mezőhegyesen. Hippológusok, akik ismerik hazánk „lótörténetét" a lovaknak az európai történelemben játszott szerepét, gazdasági hatékonyságát és hasznát, az ember életében betöltött funkcióját, megannyi ismérvét, tudnivalóját a lótartásnak. Csekonics kapitány igen-igen elcsodálkozna, ha még egyszer körbe lovagolhatná a 42 ezer magyar holdon terpeszkedő ..ménesbirtokot''. 1785-től egyvégtében formálódott, csiszolódott a település arca. Ami pedig a lovas vezetőket illeti: az a nemzetközi szimpózium, amelyet összehívtak az elmúlt hét péntekjén, ékes bizonyíték nemcsak hagyománytiszteletüknek, de szakértelmüknek is. Tegnap, vasárnap ért véget a lótenyésztők első magyarországi találkozója. Talán a fölszabadulás óta mostanra összegződtek a község lakosságának, vezetőinek, a kombinát gazdászainak erőfeszítései, s az eredmény oly egyértelmű, tiszteletet parancsoló. De hogyan látja ezt a település korelnöke, Nagy Ferenc, aki természetesen figyelemmel hallgatta a szimpózium előadásait? — Jól illik Feri bácsinak ez a tükrös csizma. — Lovász ember ilyet hord. — Az igaz, csakhogy drága a bör. Sokba lehet magának a 75 esztendő. — Ilétköznapló fajtáját is gyártják ennek. Gumiból. A bőr meg annál kényelmesebb, minél viseltesebb. Különben ne hánytorgassa, mert Jászkunságban, ahol huszárkodtam, hát ott például, járandóság volt a csizma. — Most azt képzelem, hogy festett huszárnak. — Na, akkor képzeljen elé egy kamasz kanászbojtárt, aztán tőgymosót, mert ez mind én voltam. Amikor kitellett és megálltam a helyem a huszároknál, csak akkor kerülhettem Mezőhegyesen a lovak közelébe. — Annyira oda akart menni? — Ki kellett érdemelni. — Hát a lovak örültek-e? — Jól szolgáltak. Igáskocsin kezdtem. Aztán kiemeltek. Hintón ültem, tiszti kocsist csináltak belőlem. — Azzal már „hatalom" is járt. — Miféle hatalom? Ászár, az maradt a kezembe. A lovak nem tűrik az önkényt. Csak az ember. Volt úgy, hogy karácsony éjszakáján is befogattak, mentünk ellenőrizni. — De mintás is volt a Ménes! — Hát, fegyelem nélkül nincs rend. Volt látszata a munkának. Aztán jött a háború, a második, tönkre tett mindent. Hat ló maradt öszszesen a 700—1000-ből. — Az újjászületés Feri bácsinak szép sikereket hozott. — Gyönyörű ménfogatom volt. Világot jártam velük. Vagy harminc fogathajtóversenyre jutottam el, és harmadik helynél alább nem adtam. Elhiszi-e, hogy a Matiji, a 20-as, a Kanova 2l-es, a Kanova 6-os, meg a Kanova 12-es volt Magyarország legszebb öt lova? — El. Csak azt nem értem, hogyan szólította ökei, nevükön. Háromnak egyforma volt. — A szár a lényeg, meg az ember érzete. Kéz és szív kell a jó lóhoz. A nyugdíjas bajnoknak igaza lehet. Még meg sem született, amikor a jó emlékezetű reformer. Kozma Ferenc így rendelkezett: egy ember három lovat gondozzon, a csikósok erős és féltő őrizet mellett vigyék az anyakancákat és a növendékállatokat rendszeres legelőjártatásra, védjék a lovakat az időjárás viszontagságaitól, s nagy gondot fordítsanak arra, hogy a csikókkal kis koruktól gyöngéden bánjanak. A lovak szelídsége bámulatba is ejtette a látogatókat, különösen, ha szabadban találkoztak a ménessel. Háromfajta lovat adott Mezőhegyes Európának. A nóniuszt, a gidránt és a mez.őhegyesi félvért. Az előadásokon részletesen foglalkoztak a jelenlegi lóállomány állapotával, géntartalékaival. Egyebek mellett Ocsap Imre professzor, a Magyar Agrár Egyesület lótenyésztési szakosztályának elnöke, Bodó Imre profeszszor, az állatorvostudományi egyetem tanszékvezetője. Nemzetközi dijugratóverseny volt az utolsó program. Június 10-ig nevezhettek a négytagú csapatok, nyolcnyolc lóval. Külön nagydíjat ajánlott fel a 200 éves Mezőhegyes, valamint vigaszversenyt is a veszteseknek. Hogy jó szívvel térjenek vissza legközelebb. Mag Edit Pintér József felvétele Tréning közben az akadálypályán A Sárga — víz után Szomorú kép fogadja a Sárgán sétálót. Ma már július l-jét írunk, és kihaltnak tűnik Szeged üdülőközpontja. Nem csiklandozza az orrot a bográcsok alatt ropogó keményfa illata, nem hallok hangos kacajt az üdülőkből, lányok sikongását. Fotósunknak mégis volt türelme, hogy „sárgái" hangulatú képet készítsen az elhagyatott vidékről.Bográcsban rotyog a marhapörkölt, jó kedvű fiatalok társaságában. Arrébb egy házzal a Kiskőrössy főpincére, Kolláth István térit a délre érkezőknek... Betonhajó. Horgászok sokasága a téli kikötőben. A hír gyorsan terjed. Tegnap, szombaton „zabált a hal". Ma, vasárnap délelőtt hatalmas nyugalom a parton. Ázik a zsinór minden eredmény nélkül. Gazdagh Nándor érdeklődik a vízügynél. Hogy áll a Tisza? Jó lenn'e, ha állna, de árad óráról órára. Szombat óta 28 centit jött, de még várnak 70—80at. Gera István élete nagy részét, a Tisza mellett élte le. Ha ő nincs a vízen, felesleges feltűzni a csalit is. Azt mondja: — Én nagy halra megyek, kell a fenének a kicsi! Rengeteg a harcsa, ha megáll a víz, kitűnő horgászidény elé nézünk. Paplogó Veszti nélkül el sem képzelhető a Sárga. Ahol fizikai „melóra" van szükség, ott mindig megtalálni. — öt-hat évvel ezelőtt volt ilyen víz a'Sárgán'. Ráadásul még újabb árhullámot rebesgetnek! Ezért nem lát kinn embereket. Nem akarnak kétszer takarítani ... A 97-es üdülő tulajdonosa Dukai József, az algyői olajmező minőségellenőre. Vödrökben hofdja a megszáradt iszapot a portájáról. — Sok ember kedvét elvette a magas vízállás. Nekem nem. Mindez hozzáV Bébipapi A paragrafusok között Három válasz is érkezett a Láttam, hogy... címmel e hét keddjén a bébiételekről és -italokról megjelent glosszámra. Íme, az Éliker közleménye: „Az élelmiszerekről szóló 1970. IV. törvény végrehajtására kiadott 25/1970. (VII. 11.) MÉM sz. rendelet 42. §-a alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a belkereskedelmi és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben — 1983. augusztus 16-tól a bébiételek és -italok minőségmegőrzési időtartamát 18 hónapról 2 évre növelte. A minőségmegőrzési időtartam hosszabbítása az előző időpont előtti gyártású termékekre is vonatkozik, tehát a bolt a rendelet értelmében helyesen járt el, amikor az 1983. november 22-i gyártású bébiételt forgalmazta Megállapítható viszont, hogy a gyártási idő feltüntetése — ami természetesen a konzervgyár feladata — elmosódott, nehezen olvasható. Az egyértelmű gyártási idő feltüntetésének biztosítása érdekében megkerestük a szállító vállalatot (Tisza Füszért) és a Kecskeméti Konzervgyárat." Jójárt Miklós, a Tisza Füszért kereskedelmi igazgatóhelyettese is hivatkozik az Éliker által már említett rendeletre: ,,A gyár egyes termékeinél a régi csomagolóanyagot felhasználja, melyen a korábban megállapított minőségellenőrzési időtartam szerepel (bébiétel 18 hónap, -ital 12 hónap). Az új minöségmegőrzési időtartamról a gyártó minden 12 db-os gyüjtőcsomagoláshoz tájékoztató címkét mellékel, melyen közli az új időtartamot és a határozat számát. Sajnálatos, hogy erről a boltak a vevőt nem tájékoztatják." Hát, ez bizony eddig egy kicsit egymásra mutogatás! Hadd idézzem egy piagasabb rendű jogszabály, a máig érvényben levő 1976. IV., az élelmiszerekről szóló törvény, két bekezdését! 22. § (2) A huzamosabb időn át eltartható élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi. 28. § (1) Azt az élelmiszert, amelynek csomagolásán feltüntetett (!) fogyaszthatósági határideje lejárt, a forgalomból ki kell vonni. Ezek után még a következő kérdések maradtak megválaszolatlanul: a két vállalat által említett rendelet megjelenése és a gyártás között eltelt több mint három hónap. Ennyi idő miért nem volt elegendő a címkék kijavításához? Ha ja bolt rosszul címkézett üvegeket kap, miért nem korrigálja? Ha minden kartonhoz tájékoztatót mellékelnek, az eladók miért nem "tudnak a két évvel ezelőtti változásról? A Kecskeméti Konzervgyár valóban hibás abban, hogy elhalványítható módon tünteti fel a gyártási napot. De a festék, úgy látszik, az időre reagál. Vajon miért volt tökéletesen olvasható egy héttel ezelőtt a valószínűleg ugyanbból a szállítmányból származó üvegek fedőlapján a dátum? Jójárt Miklós második levelében a következőket írja: „A felvetett kérdést kivizsgáltattam, és személyesen is vizsgálatot folytattam. Megállapítottam, hogy az újságíró a kiskereskedelmi egységben nem kapta meg a kellő szakmai felvilágosítást, és mint illetékes nagykereskedelmi forgalmazótól — vállalatunktól sem kért. tudomásunk szerint, szakvéleményt." Valóban elmulasztottam a cikkben közvetve érintett Tisza Füszért szakvéleményét kérni. Ezért elnézést kérek! De kérhet-e minden vásárló szakvéleményt a nagykereskedelmi vállalattól, mielőtt kosarába tesz egy konzervet? A kereskedelmi igazgatóhelyettes azt is közli, hogy vállalata készletében nincs olyan bébiétel, amelynek minőségmegőrzési tartama a közeljövőben lejár. Megnyugtató, hogy valóban fogyasztható gyermekkonzervek kerülnek a szegedi boltokba. Böle István tartozik egy ártéren levő üdülőhöz. Ahogy haladok tovább, bográcsfőzés illata üti meg az orrom. Szeretettel fogadják a hívatlan vendéget Sárköziék. A bográcsban „puttyogósra" állítva a már illatozó pincepörkölt. A séf, Sárközi Gyula Szigetvárról. Már mondja is a receptet. Végy pörzsölt csülökhú^t, adj hozzá sertéscombot, fűszereket, paradicsomot, pap"rikát és természetesen 2 deci vörösbort, a szakácsnak igazi vegyespálinkát és jöhet a lakoma. — Ezt főzzük mi a turbéki szőlőhegyen. Sváb ember kapcsolódik a beszélgetésünkbe, mégpedig Hansknecht János, a kővágószöllősi uránbánya fúrómestere, Ezelőtt 2 évvel kapta meg a 20 éves szolgálatért járó aranygyűrűt. Hobbija a rajzolás és a festészet. Szigetvári lévén, a bejárat fölé egy igazi Zrínyi-fejet pingált percek alatt.. A gazda Sárközi LászlóGyorsán koccintunk a László napra, majd rátérünk a Sárga „vizes" napjaira. — Nézze ezeket a gyönyörű meggyfákat. Mind tönkretette a víz. Az áradás nekem az elején élményt jelentett, hiszen csónakkal közlekedtünk az utcákon. A rombolás viszont elkeserít.. Megyeri Imrét régóta ismerem. 25 éve van üdülője a Sárgán, a XI. Autójavító Vállalat mellett. — Nincs az a kincs, amiért eladnám az üdülőt. Ahogy leszaladt a víz (elég lassan), én már takarítottam. A barátokkal az első pacalpörköltet is nálunk főztük ... Jövök tovább az Aranyparton. A 246-os számú üdülő a Sárga egyik büszkesége. Finom ízléssel varázsolták kacsalábon forgó kastéllyá. Aztán a Favillából egy hölgy átrikkant a szomszédba:— Tóni, kész a kávé! Te már ott is dolgozol? — Jó pénzért! — hallatszik a válasz, és közösen nevetnek rajta. Ez egy nagy család, és az önzetlen segítség mindig elkel a háznál. Papp János a 272-es telekről már nem ilyen jókedvű. Nála és az alsó soron levőknél már 5 méter után bent volt a víz. Emlékszem rá, reggeltől estig keményen dolgozott. Ö igazán kitolásnak veheti, hogy már akkor víz alatt állt, amikor a többiek még nem is álmodtak róla. Beszélgetésünk közben ér hozzánk Veress György. Elmondja, hogy a Kiskőrössy lejárónál a zsilip semmit sem ér. Aztán Jakab László, a 270ből kapcsolódik beszélgetésünkbe: — Nem a zsilip a legnagyobb gondunk, hanem az, hogy nem képesek, mint az Üj Sárgán, ha mással nem, nyúlgáttal lezárni a kifolyót. Éppen ezért 4,90-nél hozzánk már bejön a víz. Aztán az is furcsa, hogy a Tömörkény Üdülőtársulat 25 forintos órabérért alkalmaz két segédmunkást, akik éppen a legszükségesebb időben — amikor jött be a víz —, szabad szombatjukat töltötték. Egyébként mindenki arról beszél, hogy ideje lenne rendet tenni a társaság vezetése és az üdülőtulajdonosok között, mert valamenynyien úgy érzik, hogy a tagdíj befizetésén túl nincs közük semmihez, de az éves tagdíjak befize'tése után, ők sem várhatnak semmilyen segítséget. Ezáltal magukra maradnak a pihenni vágyók, de magára marad a társulat is! Szombaton este egy pótszékért is versengtek a Kiskőrössy Halászcsárda vendégek Este 8-kor már nyugodtan kiakaszthatták volna a „Megtelt" táblát. Hogy sikerük minek köszönhető, arról Polgár Gyula üzletvezetővel beszélgettem: — A siker titka? Főképpen az, hogy 3—4 év óta érdekeltté tették azokat a vendéglátó szakembereket, akik szó szerint vendéglátásra adták a fejüket. Az sem mellékes, hogy mi megteremtettük a komplex vendéglátást. A halételek mellett élő zene, diszkó és filmvetítés a kiegészítő szolgáltatásunk. A csárdagazda. Oláh Dezső kitűnően érti szakmáját. Mellette olyan szakácsok dolgoznak, mint Oláh Pál, Patócs György, Gregus Ferencné és olyan felszolgáló személyzet, mint Kolláth István, Kazai Károly és Tóth Imre. Specialitásuk pedig az, hogy aki bejön, azt úgy fogadjuk, mintha mi jöttünk volna a Kiskőrössybe! Mottónk, hogy ilyen jó hallét másutt is tudnak főzni, de ennél jobbat sehol a világon .. .! így néz ki a Sárga, víz után... De egyben bízom: „Lesznek még szép napjaink ..." Bagaméry László Konferencia beszédja vitásról A beszédfejlődési zavarok megelőzéséről és gyógyításáról rendezett háromnapos országos tanácskozás a hét végén befejezte munkáját Pécsett. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság kongresszusán a hangképzés folyamataival, a beszédhibák pedagógiai javításával, illetve az organikus zavarok gyógyításával foglalkozó száz hazai és külföldi szakember vett részt. Tapasztalatcseréjük azt a célt szolgálta, hogy egymás kutatási eredményeinek alaposabb ismeretében még jobban összehangolhassák beszédjavítással kapcsolatos munkájukat.