Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

2 Kedd, 1985. július 23. Képernyő Császárok, avagy: Szegény uralkodó osztály a Parton A jó szándék bizony nem elég — ezzel a sóhajtással kapcsolhattuk ki a készülé­ket szerdán. Császárok cím­mel mutatta be a tévé Bé­kés József. Iieilig Gábor és Horváth Attila musicaljét Kazán István rendezésében, és sajnos — a rockszinház­tag Kovács Krisztát ide nem számítva — általam teljesen ismeretlen szereplőgárdá­val. A jó szándék jelei legföl­tűnőbben abban nyilvánul­tak meg, hogy— talán félve a könnyű műfajt sújtó előíté­letektől — az alkotók min­denáron „magvas" monda­nivalót igyekeztek tálalni a musicalmezben. Abból az egyszerű ötletből indulta!;, hogy a Balaton-parton dol­gozó, villamos-távvezetéket építő brigád tagjai a főnök távoliétében elhatározzák: a háromhetes munkát elvégzik két hét alatt, az így nyert napokat pedig „császárko­dással", nyári szórakozások­kal töltik. jVn. hogy a szto­ri eszmei mondanivalót nyerjen, többszörösen és erőszakosan megcsavarinta­tott, s végül valami olyas­miket sugallt, hogy íme, a kétkeziek megtanultak dol­gozni, viszont nem tudnak élni; meg hogy: az örökös „beosztott" lét vak kitöré­sekre ingerel; a munkásem­ber is el tudja fuserálni a rábízottakat. de a legjob­bakat gyötri a lelkiismeret. S minthogy szerelem nélkül nincs musical, mindezen .,ta­nulságok" közé illesztődik a „szerelmi szál" végkövetkez­tetése is, hogy tudniillik: az igazi érzés manapság is le­győz minden akadályt. Ekkora közhelygyűjte­ménnyel megterhelten akkor sem él meg ez a műfaj, ha a zenéje elementáris hatá­sú. s a legragyogóbb tán­cos-énekes színészek produ­kálnak benne. De sajnos nem valószínű, hogy Heilig Gábor dallamai Horváth At­tila szövegeivel önálló siá­geréletet kezdhetnének, s a közreműködők sem haladták meg a'zt a szintet, amit kor­rekt teljesítésnek szokás ne­vezni. Ránk férne pedig egy át­ütő sikerű — akár tévés — musical. Viszont, amíg té­vénk ilyenfajta jó szándékú középszerűségek bemutatá­sára vállalkozik, aligha tesz Jót a műfajnak, mert a le­hető legszélesebb közönség idegenkedését táplálja. Ta­lán az enyhít a dolgon, hogy valószínűleg jóval ke­vesebben kapcsolják be a készülékeket ebben a nyár­középi kánikulában, mint egyéb szezonokban általá­ban. Inkább ülnek egy Ba­laton-parti kisvendéglőben, olyasfélében, mint amelyik a Császárok helyszínéül szolgált. De erről is csak ta­lálgatásokba bocsátkozha­tunk. mert a táncos, zenés játék olyan áthatóan sze­gényszagú díszletben véte­tett fel. hogy nem csoda, ha abban nem sikerült császár­nak érezni magát senkinek. Hiába, úgy látszik a magyar tenger mentén nemcsak az élet. egy tévéforgatás is túl drága ... Sulyok Erzsébet Rádiófigyelő Horatio kételkedik „Több dolgok vannak Földön és égen, Horatio, /mintsem bölcselmetek ál­modni képes" — mondotta volt Hamlet. Ha jól emlék­szem, a darabban Horatio közvetlenül nem reflektál e szavakra. Most, ha kissé megkésve és áttételesen is. úgy rémlik: igen. A parapszichológia rejtel­mei — ezzel a címmel hall­hattunk a múlt héten hétfőn (igen-igen) későn este egy beszélgetést a Kossuth adón. Mivel a szerkesztő-riporter Zeley László, a riporter Juszt László volt, különös joggal lehetett várni, hogy eme al­kotópáros a korábbi évek megszokottan izgalmas mű­soraihoz hasonlóval fog elő­rukkolni. Ami a témát, no meg a riporteri közelítésmó­dot illeti, nem is kellett csa­lódnunk. Másban viszont igen. Előbb némi magyarázat szükségeltetik. A parapszi­chológiához általában a te­lepátia. a távolbalátás, a tár­gyakra gyakorolt lélektani hatás (pszichokinézis) és ha­sonlók, az érzékeken túli észlelés „csodái" tartozik — már azok, akik egyáltalán hisznek ebben a „tudomány­ban". Az idézőjel indokolt, de legalább ennyire annak hangsúlyozása is, hogy e jelenségsor önmagában is rendkívül izgalmas, és külön öröm, ha rádióbeszélgetés foglalkozik vele. Ami a para­pszichológiaegyik hétköznapi megjelenési formáját illeti, vajon hányunkkal esett már meg olyasmi, hogy mondjuk a villamosban ülve éppen erősen gondol az ember va­lakire. hirtelen kinéz az ab­lakon, és az illető éppen ott áll a megállóban? Horatio viszont kételkedik. Mármint a tudomány és képviselőinek most hallott reprezentatív együttese. Jó, jó. belátjuk, csodák persze hogy nincsenek, a kártya- és tenyérjóslás, meg a hasonló szemfényvesztések csakugyan a szélhámosság és az embe­ri hiszékenység óriási biro-, dalmába tartoznak, de vajon kivétel nélkül minden efféle, egyetemlegesen. válogatás nélkül? Telepátia sincs, (végső soron) parapszicholó­gia sincs, UFO-k sincsenek, akupunktúra sincs — sem­mi, ami fantasztikusan hi­hetetlennek tűnik? Érzek egyféle merev, a kivagyiság­gal határos nagyképűséget, a különben általam oly igen nagyra becsült tudomány(ok) részéről, amelyek komor szemöldökráncolással söpör­nek le minden lehetségeá „csodasanszot" a vizsgálódás asztaláról. Juszt László és Zeley László érdeklődött, kérdez­getett rendesen, a téma iz­galmához méltó szenvedély­lyel. (Nem rajtuk múlt, hogy csalódnunk kellett.) A reak­ció — lásd mint fent. Hora­tio kételkedik. Kérlelhetet­len magabiztossággal. Hogy — miként a rádióűjságban, olvashattuk — például Ar­thur Koestler korunkban hitt éppen a parapszicholó­gia létjogosultságában, hogy szerte a világban annyi egyetemen talán mégse min­denütt sarlatánok foglalkoz­nak a parapszichológia tárgykörével (miként hall­hattuk)? Bagatell. Végső konklúzió: az ilyes­féle „tudományok" bizonyít­sák be értékességüket, létjo­gosultságukat. azután vagy bennmaradnak a küzdőtéren, vagy kiesnek onnan. Ezzel egyet lehet érteni. Domonkos László tzrqcdi ünnepi hetek Közművelődés és érték­rend. Művelődésclméleti Nyári Egyetem, az újszege­di Biológiai Központban. Táblakép-festészeti Bien­náié a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában és az If­júsági Házban. Nyitva: 10­től 18 óráig. Könyvkiállítás az MTESZ megyei székházában, az el­múlt év díjnyertes szege­di nyomdatermékeiből. Nyitva: 9-től 16 óráig. Keserű Ilona festőmű­vész gyűjteményes kiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központban, au­gusztus 20-ig. Nyitva: 10­től 18 óráig. Tápai Antal szobrász, Varga Mátyás díszletterve­ző munkáiból kiállítás a SZOTE Dóm téri oktatási épületében, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Makovccz Imre építőmű­vész kiállítása az újszege­di November 7. Művelődé­si Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-töl 18 óráig, vasárnap 10-töl 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klub­jában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasár­nap kivételével 10-től 19 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. A munka poézisc. Kép­zőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésé­nek elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. Szórakozva tanítani Oberfrank Géza próbálja a Varázsfuvolát — Mozart remekműve a legnépszerűbb zenés-színpa­di művek közé tartozik. Mi az oka. hogy míg Salzburg­ba — 2000 Schillinges heíjfi árak mellett is — egész vi­lágról sereglenek a nézők, hogy évről évre részesülje­nek Mozart csodatévő hatá­sában, Magyarországon — úgy mondják — jobban sze­retik Verdit és Puccinit? — Ha kimondom, hogy Mozart Varázsfuvolája nem­csak az. operák, hanem min­den alkotás között. amit ember valaha is létrehozott, páratlan és felülmúlhatatlan, akkor nem a többieket aka­rom kisebbíteni, csupán a Varázsfuvolát tenni az őt megillető helyre. Ami Mo­zart magyarországi népsze­rűségét illeti, nem mindig lan egyensúlyát; a „klasszi­volt ilyen a helyzet. Az. Qpe- cizajó.. Mozart-előadas nagy raház Mahler-korszakában, gondol fordít a hangzás és a vagy Tóth Aladar igazgatása forrna arányaira, de töob­idején, Ottó Klemperer köz- nyire 0iyan egysikúan fi­reműködésével, Budapesten nomkodó, hogy csak a vájt­még világraszóló Mozart- fülűek ínyenc csapata talál kultusz volt. Sajnos a vidék örömet benne; a Verdin és operái fellegváraiban régen puccinin nevelkedett opera­se nagyon sikerült megmu- kedvelők pedig vérszegény­tatni Mozart igazi nagysá- nek és unalmasnak találják, gát. Azonban ennék okait De a legáltalánosabb hiba, elemezni túlnőne egy interjú arnit a Varázsfuvola-előadók keretein. Egy biztos: Mozar- el szoktak követni, hogy tot nem a közönségnek ne- alábecsülik a szöveg, a pnr­héz. befogadni, hanem az beszédek jelentőségét. Né­előadóknak megvalósítani. hány — a dramaturgiában — Mert olyan tökéletes, járatlan — muzikológus ki­hoau az előadóktól is rend- találta, hogy Schikaneder kívüli felkészültséget igéi szövege nem több zavarosan nyel? összetákolt fércműnél, és azt — A zenei megszólaltatás hitte, hogy ennek hangozta­példáui salaktalan ének- tásával jó szolgálatot tesz. technikát és hangszeres mű- Mozartnak. Ennek a felfo­vészetet, a színészi munka gásnak a hívei erősen lerö­szélsőséges, gazdag, mélyen vidítik a párbeszédeket, és átélt ember-ábrázolást, a — nem egyszer a legfonto­képi megjelenítés pedig hí- sabb jeleneteket kihagyva — bállan stílus-érzéket követel, igazolják is a fenti tételt. Ha Az általánosan elterjedt té- ehhez hozzávesszük az, éne­vedések közül hadd említ- kesek iskolás, elkapkodott, sek csak néhány jellemzőt! éneklő szövegmondását, má­A „romantikus" Mozart-elő- ris ott ülünk azon a Varázs­adás elpiszkítja a tökéletes fuvola-előadáson, ami bár­hangzást. és felborítja a gyúságban a legigénytele­kristálytiszta formák hibát- nebb „gyerekszínházi" elő­adásokat is alulmúlja. A A város SZIN-helyei drámai erejüktől megfosztott jelenetek között még a leg­szebben elénekelt zeneszá­mok is elveszítik igazi sú­lyukat, értelmüket. Ezért olyan elengedhetetlenül fon­tos, hogy a Varázsfuvola bői 31-en, Franciaországból 31-en, Bulgáriából 45-en vettek részt a három napon. Az egyéni utakon hozzánk érkezettek közül szállást kértek 275-en. Kollégiumok­ban laktak a csoportok, ét­kezésüket az egyetemi men­zán, a Hági étteremben, nagyobb a veszélye, hogy komolyan megsínyli a sza­badtéri körülményeket. Mé­gis azt hiszem, egy ilyen rangú vállalkozás, mint a Magyarországról a szer- hét végén, A munkaszüneti vezett csoportokban 868 fia- nap, az jár, minden dol­tal tartózkodott Szegeden, gozónak pihenni kell, A vá- rendezője ne csak kiváló dra­az ifjúsági napok idején. Az ros tisztasága fölött örködő maturg legyen, hanem a szí­NDK-ból 80-an az NSZK- vállalat azonban „tejles nészvezetésben is elsőrangút gőzzel" üzemelt szombaton produkáljon. és vasárnap. így van ez már — Ha ilyen nehéz Mozar­évek óta. tot megvalósítani, hogy ju­„ , ., ,, tott eszébe éppen egy sza­Szombaton, a karneval utan, bűd(éri e[öadás? rögvest tisztítottak a Tisza- _ Kótségteien> minél tö„ partot, jol ehet a sokezer kéleleSebb egy mű. annál nezo nehezkesen hagyta el a nagy látványosság SZIN­helyét. Hogy elmenőben szemetelt volna? Vagy akik Szegedben és az Utasellátó maradtak, azok vétkeztek? szegedi Szabadtéri ' Játékok" étkezdéiben biztosították. A Tény, éjszaka újra takarí- nem elégedhet meg azzal, beléDŐieevhez kötött prog- t^tok, s vasárnap reggelre hogy kizárólag másodlagos oeicpojegynez KOIOU prog művészi értékű, csak a tö­ramok közül a Magyar Szín- "gy ahogy sikerült a hely- megszórakoztatást célzó mü­kör előadását keresték a színeket rendbe tenni. Aztán vekből és műsorokból állít­legtöbbben Nagy érdeklő- aznap éjjel újból kezdték... sa össze játékrendjét. Ezzel dést tapasztaltak Bergendy- A két Ifa söprő, az átlagos -ma^ ~.as szóra­ék koncertje iránt, jól sike- 3-4 üzemóra helyett — a ném iebecsülni, ám a játé­rült a diszkó táncverseny, menetlevelek tanúsága sze- kok nemes hagyománya, de A kánikulában igen okos rint - 7-8 órát munkálko- művészi elhivatottságunk is ötlet volt a Partf.ürdőbe datt A Várkert nehezebb ^Lólo^remékmü­„rakott" játékos-vizes vetél- "gy- Hátizsákos vendegeink vet is megkíséreliünk minél kedő Mint ahogy a karne- nem kapkodták el az in- szélesebb néprétegekhez el­válon szereplő miskolci tán- dulást. Tegnap, hétfőn, még juttatni A választás több­cos lányok is nagy sikert sokan ébredtek közülük a ^recJyan^darabokre.jg. arattak. Kár, hogy elma- Stefánián. Amint folszede- jeilegü megfogalmazást is le­radt az MHSZ bemutatója lőzködtek, takarítók vették hetővé tesznek. Ehhez a mű­és a vízi evezős parádé. kezelésbe a terepet. Hát, nek közérthető, jó mesével , KI, kell rendelkeznie, es modot A szegedi rendőrkapitány- tudnának meselni, az biz- ^ adnia ^^ ,)j*vány06. ságot is megkértük, adjon tos! (Géppel nem lehet ta- ságok beépítésére, amelyek tájékoztatást olvasóinknak karít^ni a Várkertet.) Mű- a szabadtéri előadásoknak Eszerint rendőreink, segítő anyagpoharak ezrétől, papír- elengedhe­társaikkal koordinálva, biz- fecniktől tarkállott a Dóm _ Qn szerlnt a VarázsflA. tositani' tudták a közrendet, színpad környéke is. — vola ilyen? A fiatalok többsége kultu- sajnos. —A korabeli Bécs egyik .,,,.,„ . _ —., |.. , —— , , , külvárosi szinhazanak ke­raltan viselkedett. Az utca Különben a Belvarosban, szd]t azzaf a céllal, hogy rendjét sértő erőszakos bűn- például a Széchenyi téren, Schikaneder társulatát meg­cselekmény nem történt, naponta kétszer, háromszor mentse a csődtől. Ezért min­Egy-két kisebb szabálysér- fordulnak a gépek. A Lenin den eleme ,azt célozza, hogy . .. , , .... 2 az egyszerű ember szamara testol eltekintve a törve- körutat is kulon figyelem- is érthetőf élvezhető, mulat­nyes rendet, a viselkedés mel gondozzák (fesztivál ságosan szórakoztató, szóra­elfogadott normáit, betar- Idején az is veszélyes zóna), koztatva tanító legyen, va­tották a fiatalok. éjszakánként pedig locsol­^ nak. Ugye, mi nem nehezít­jük a dolgukat? Megkérdeztük a városgaz­dákat, mennyit dolgoztak a Mag Edit gyÍ6 hát hatalmas közönség­sikerre és népszerűségre tö­rekedett. Ez a mű egy fan­tasztikus mese öltözékébe bújtatott Világszínház, amely az emberiség mindmáig leg­fontosabb kérdéseiről szól olyan közérthetően, hogy még a gyermek is megérti, ugyanakkor a legkényesebb zenei ínyenc és a legtudó­sabb elme is kifogyhatatlan gyönyörűséget találhat ben­ne. A mondanivaló erkölcsi igazsága nedi- mőlv cs örök. — Milyennek ígérkezik az előadás? — Ha berlini működésem­től eltekintek, még sohasem álltam ilyen közel egy re­mekmű sikeres megvalósí­tásához.. Minden szakember tudja, hogy szabadtéri kö­rülmények között mit lehet megcélozni, és mi az, ami megvalósíthatatlan. Mind­ezt beszámítva úgv érzem, előadásunk a hazai Varázs­fuvola-játszás új fejezetét indí'hatja el. — Mi teszi ennyire biza­kodóvá? — Először is a kiváló né­met rendező, Carl Heinz Erkrath lefegyverző, min­den részletre kiterjedő mű­elemzése. Megszállott, fá­radságot nem ismerő mun­kálkodása bámulatos; a szi­nészvezetésben és előját­szásban csak Felsenstein ra­gyogó szerepformáló tehet­ségéhez, fogható az, amit a színpadon művel. Ha eddigi tudásához a munkatársakkal való tapintatosabb bánás­módot is elsajátítja, óriási nemzetközi karrier előtt áll­hat. Sz.erencsére a szegedi Varázsfuvola telies gárdája példamutatóan állta a sarat a legnehezebb percekben is. Ilyen jószellemü csapatmun­ka még a legjobb színházi műhelyekben is csak ritkán tapasztalható. Ez bizakodá­som rpásik fő forrása. A szereplők kivétel nélkül nemzetközi első osztályú •szinten oldják meg feladatu­kat, de sokszor még a leg­jelesebbeket is felülmúlják drámai hitelesség és emberi azonosulás tekintetében. Az időjárás, a színpad-technikai korlátok, a diszponáltság természetesen sok kellemet­len meglepetést is tartogat­hat még, de úgy érzem, az eddigi eredmények teljes megsemmisítésére már csak az előadások elmaradása esetén gondolhatunk. — A szabadtér látványos­ság igényű. — Forrai Gábor artiszti­kus díszlettervét a műhelyek igen szépnek valósították meg. és ha a műszaki gár­da tartja eddigi színvonalát, gördülékenyen bonyolódhat ez a több helyszínből álló, ezért sok átépítést igénylő mű. Vágó Nelly jelmezter­vei fantáziadúsak, reméljük, megvalósításuk során sem veszítenek vonzerejükből. Tehetséges táncosaink és Pethö László koreográfus segítségével sikerült néhány olyan jelenetet is mozgal­massá tenni, ami kőszínházi előadásokon jobban elviseli a látványosság hiányát. Ugyanakkor úgv érzem, a szabadtéri karakter sehol sincs a művészi mondaniva­ló kárára, sőt. Inkább erősíti azt. — Bocsásson meg egy ok­vetetlenkedőnek tűnő kér­dést. Lehet a Varázsfuvolát nyolc próbával színpadra állítani? — Nem. Megoróbáltunk viszont úgy enyhíteni a gon­don. hogy két héten át napi 8—10 órát próbáltunk a Kis­színház színpadán. Ez nersze még így is nagyim kevés, de talán első áttöréshez — az igényesebb szabadtéri opera­játszás frontján — elegendő. Mindenesetre, ha sikerül 8—10 000 nézőnek megmu­tatni, hogy Mozart Varázs­fuvolája nem bárgyúcska mese az óvodásoknak, nem rizsporos, unalmat árasztó rokokó bájolgás, hanem mindannyiunkról mindany­nyiunknak szóló, érdekes, izgalmas, látványos zenés színház, akkor — ha nem is Bergman csodálatos fiim­iének szintjén, de szerény lehetőségünkhöz képest még­is — tettünk valamit u leg­fontosabb művészi, emberi célkitűzéseink megvalósítá­sára. N. I.

Next

/
Thumbnails
Contents