Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

Hétfő, 1985. július 29. 3 "1 Vezetői látogatások Szombaton egynapos látogatásra Sze­gedre érkezett Baranyai Tibor, az MSZMP KB tagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkára, Peirovszki István, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és Győri Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság tag­ja. az Országos Közművelődési Tanács el­nöke. A vendégek először a Szakszervezetek Megyei Tanacsának székházát keresték fel. ahol Koncz Jánossal, a megyei párt­bizottság titkárával és Ágoston Józseffel, az SZMT vezető titkárával folytattak esz­mecserét Csongrád megye és Szeged fej­lődéséről, a szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. Ezután megtisztelték jelenlétükkel azt a fogadást, melyet a SZOT és az SZMT adott a Nemzetközi Szakszervezeti Nép­táncfesztivál résztvevőinek tiszteletére. Délután, a városi tanács klubjában Szé­kely Sándorral. a városi pártbizottság el­ső titkárával és Papp Gyulával, Szeged Megyei Város Tanácsának elnökével talál­koztak. A tanácskozáson a varos politikai, gazdasági és kulturális életéről volt szó. A vendégek megtekintették a szegedi ifjúsági napok karneválját a Tisza part­ján. Este pedig a néptáncfesztivál Tavasz­köszöntő című gálaestjét nézték meg a Dóm téren. SZIN-es programok Vége az ifjúsági napok­nak. Szombaton és vasárnap számtalan programjából vá­logathattak a szegediek, va­lamint a vidékről érkezett vendégek. Ez az összefoglaló csupán a legérdekesebb tör­ténéseknek, információknak ad lehetőséget. Arról szó­lunk, amit magunk lát­tunk, s ami közérdeklődésre tarthat számot — a mi megítélésünk szerint. Elsőként lássuk a karne­vált! A produkciók láttán mondható, a 80-as évek egyik legsikerültebb mene­tét válogatta össze a városi KISZ-bizottság. Persze, a puszta szórakozás kedvéért több tízezren gyűltek össze szombat délután a Tisza­parton. Ezúttal a zsűri nem a helyezésekről döntött, ha­nem a legszebb hatnak ítélt dijat, a hetedikre pedig a közönség szavazhatott. Az eredmény: a megyei KISZ­bizottság diját a Taurus fia­taljai nyerték; félelmetes cápával érzékeltették a vi­lággazdaság veszélyeit. A ragadozó elöl menekülő tö­rékeny csónak szimbolizálta a magyar gazdaságot. A vá­rosi KISZ-bizottság a ká­belgyáriakat jutalmazta, ők a világifjúsági találkozót megelőző KISZ-es gyűjtő­akciókról készítettek torzót. Az SZMT diját a ruha­gyáriak kapták, a megyei tanácsét a Pannónia válla­lat fiataljai érdemelték ki. A városi tanács a szalá­migyáriakat jutalmazta, a HNF megyei bizottsága di­ját a kübekháziak vehették át. A közönségnek szintén a szalámigyáriak ötlete tet­szett a legjobban. A ru­hagyáriak a Cuki-ügyet pel­lengérezték ki, szegedi vo­natkozású sporteseményt, a Szeol—Délép házasságot tet­ték nagyító alá a Pannónia KISZ-esei. Számtalan pro­dukció foglalkozott a vá­lasztásokkal, s nem érdem­telenül győztek a szalámi­gyáriak rakéták ellen: Hét szentség gmk volt alkotá­suk címe. Téma volt idén is műjégpályánk sorsa, a városgazdák pedig arra hív­ták föl figyelmünket, hogy Egymásért vagyunk! Szel­lemes, ötlettel jelentkeztek a Volán fiataljai. A közleke­dés takarékos energiaprog­ramját biciklivel látták tel-, jesíthetőnek. A 33 produk­ció mellett fölvonult aszaty­mazi lovasiskola csapata. A karneváli megoldásokat is általában a leleményesség, az egyszerű de nagyszerű öt­letek keresése jellemezte. Az idei újdonságok közül érdemes szólni a SZIN-ku­páról. A versenysorozaton autós ügyességi feladatokat oldottak meg, lábtenisz- és kispályás labdarúgó-bajnok­ságon vettek részt a csapa­tok. A kupát a Hódgcp nyerte, az autós ügyességi abszolút győztese Földesi György lett. E sportprog­ramok szintén még szom­baton zajlottak. Mint ahogy aznap koncertezett a Volán Napos úti pályáján egye­bek mellett a Pokolgép és a P. Mobil együttes. Az előbbi nagy sikert aratott. Mar tavaly is bebizonyoso­dott, jó helyet találtak a népművészeti vásárnak. Az Árpád téren válogatott mes­terek árusíthattak. A népi együttesek táncoltak, zenél­tek a tér alkalmi színpa­dán, a külföldiek mellett a szegedi Huzavona együttes is. A belvárosi ifjúsági klu­bok este fogadták a fiata­lokat. A JATE vendége a szabadkai lemezklub volt. Két alkalommal tartottak ott diszkót, mintegy másfél ezer fiatalnak. Remek öt­lettel jelentkezett a Volán­klub. „Egyvelegük" nem zagyva, mixelt show, ha­nem jól szerkesztett, sok­színű, emlékezetes estét szerzett. Bródy János önálló estje — közte —, a legszebb. Vasárnap délelőtt tartot­ták Tarjánban, a' Zápor-tó­nal a szegedi lakótelepek vetélkedőjét. A városrésze­ket 5—15 tagú csapat kép­viselte. Játékos, ügyességi feladatokat kellett megol­daniuk. A felsővárosiak nyertek, másodikok lettek a rókusiak, harmadikok az újszegediek, negyedikek Makkosháza- Északi város képviselői, ötödikek pedig a tarjaniak. A strand partin választották vasárnap, a SZIN-szépét. Nyíregyházi vendégre szavaztak a fér­fiak, fiúk, Oláh Mariannrc. Azé-t, az udvarhölgyek sze­gediek lettek. A további nyertesek ked­véért adjuk közre a követ­kező listát: A kisorsolt, de át nem vett tombolajegyek sorszá­mai: 03.855, 03.833, 07.891, 08.188, 08.147, 08.179, 14.236, 14.433, 14.040, 14.008, 14.025, 14.231, 15.475, 15.496, 15.463, 16.456, 16.479, 16.429, 16.942, 16.450, 16.201, 18.677, 18.674, 18.862, 18.928, 18.968, 18.608. 19.373, 19.022, 19.142, 19.274. 19.034, 19.144, 19.313, 19.418, 19.150, 19.447, 19.318, 19.856, 19.273. (A nyereményeket a városi KISZ-bizottságon le­het átvenni.) M. E. Kondor, a kábítós Hét nyelven beszélnek Kukorica rumpunccsal és konyakkal rendkívül ió „termést" ad. Ez persze nem az agrártudomány leg­újabb vívmánya, ez egv tengerit szállító jugoszláv kamionos sikertelen furfang­ja. Az autóban a szemes ta­karmány alatt kartonszám­ra eldugott italokkal pró­bálkozott forintot „teremte­ni" Magyarországon. A roszkei határátkelő vámparancsnoka. Dömötör István mutatja a technikát. Szobájában két monitor. Ezeken tökéletesen ellen­őrizhető a ki- illetve beuta­zó forgalom, jól szervezhető a vámkezelés, pontosan lát­ható-észrevehetö az árukat még sebtében elrejteni igyekvő „kedves" utas. — Láttam a váróteremben egy szállító szalagot... — Az csomagvizsgáló. Ha beszerelik, lényegesen gyor­sabb lesz a poggyászellenőr­zés. — Kimulatja a kábító­szert is? — Ennek felkutatására van két segítőnk. Kipróbálja valamelyik tudását? — Örömmel, ha lehet. Hasist nyomnak a kezem­be. Szaglászom a sokszoro­san becsomagolt, fóliázott árut. Nem érzek semmit. — Mitévő legyek? — Rejtse el bárhová eb­ben a kamionban. Hatvan centire taksálom a karom hosszát. Ameddig befér a kezem a hűtő mögé, az olajos csövek közé, oda­teszem a zacskót. Jön Kondor, a tekintélyt parancsoló német juhászku­tya. Hámba szíjazzák, nya­kában piros-fehér-zöld zo­máncos embléma: láthatja igy bárki, hogy ez a gyö­nyörű négylábú is a vám­tisztek munkatársa. — Keresd! Dolgozik. Les, figyel, szi­matol. Kürbemássza az autót, hirtelen ugatni kezd. Ott. a szúk rés előtt, ahová betettem a port Kivenni nem engedi, maga kaparja ki mancsával és boldogan néz gazdájára. Izgalmas lett volna, ha a próbahasison túl masikat is talál! * Lengyel lakókocsis Polski fékez. , — Ma már ötödször jön, mondja a parancsnok. — Talán üzletel? — Szeretett volna. Négy­szer visszaküldtük, mert 21 liter szeszt próbált áthozni. Ismét megvizsgálják, nem találnak nála itali, tehát mehet. Aranv viszont van A fe­hér Skodával Törökország­ból jöttek. Irha és bőrhol­mik kerültek fel a vámnyi­latkozatra, viszont, egy prém és riéhnnv aranyékszer „vé­letlenül" lemaradt a listáról. Lábatlankodok a növény­egészségügyi szolgálatnál is. A már említett kukorica­szállítmányok adják ott a legtöbb munkát. Kártevőket, gyommagvakat keresnek. Az ilyen áru nem kerülhet be hazánkba. Akik a kutyáju­kat hezrák. azokról az ebek útlevelét is ellenőrzik. A legfontosabb, hogv az álla­tok az illető országban meg­kapjak a kötelező védőoltá­sokat A nagysúlyú jármü­vekkel kötelesek tengelynyo­mást mérő mázsára hajtani. A túlsúlyért fizetnj kell. Nem is keveset. A határátkelőn pontosan tájékoztató táblákat raktak ki. A legtöbb gondot az okozza, hogy azokat az uta­sok nem veszik figyelembe A ha taron pénzt éjjel-nap­pal lehet váltani, éj.iel-nap­pal át lehel kelni. Egyetlen dolgot viszont. tilos: meg­szegni a vámrendelkezése­ket. Ilyenkor hétvégeken 10—15 ezren utaznak át na­ponta Röszkén. Hatalmas a forgalom, de így is sokai lom a vámőrség raktárkészletét. Az ott tárolt Halmennyiség egy jól menő kocsma dicső­ségére válna. Sok külföldi abban bízik, hogy maid csak megmagyarázzák az illegális portékák szükségességét, hi­szen úgysem értik nyelvüket a Vámtisztek. Tévedés: kö­zén- vagy felsőfokon hét nyelven bcazélnek itt. Ács S. Sándor Enni, inni, aludni A címben foglaltak a jó közérzet alapvető kellékei. Vendégjárás van most Sze­geden, azon túl kánikula, emiatt is furdal a kíváncsi­ság, hogyan tud „vendéglát­ni" a város. 11-859: Szeged étterem. A leléfonnál Jancsika Sándor üzletvezető: — Telt házunk van, de ez nem csoda, hiszen a város közepén vagyunk, örömmel mondhatom, nem kaptunk panaszt. Igaz, a kisebb pén­zű fiatalok már 25—30 fo­rintért ehetnek egy menüt. Sörben, borban, kólában, általában italokban sincs hi­ány. Vendégeink megked­velték sátortetős teraszun­kat, sokan ott költik el ebéd­jüket, vacsorájukat. 13-975: Partfürdö. Tóth M. Zoltánná csoportvezető tájé­koztat: — Azt hiszem, az. idei csúcsot érjük el ezen a hét végén. A Liget-fürdővel együtt legalább 40 ezren ke­restek nálunk felüdülést. Kapható ennivaló, innivaló bőven. A kempingünkben kellemesen sátorozhatnak fiatalok, idősek egyaránt. 11-303: Expressz utazási iroda. — Olcsó szállást tudok ajánlani 50 forintért, kollé­giumi szobát — mondja Kardos Júlia csoportvezető. Megtudtam azt is, hogy minden vendéget el tudtak helyezni az elmúlt három napon. 61-666: Napfény Szálló üdülőközpont. — Több ezer helyet bizto­sítottunk az éjszakázóknak. Sokan sátorban, hálózsák­ban, faházban laktsk-laknak itt — adta a felvilágosítást Molnár Lászlóné portás. A. S. Egy díjnyertes karneváli produkció: a Humoros pillanat a lakótelepek vetélke­ru ha gyáriak szatirikus „Cuki" presszója dőjén: lepényevés a panelházak között Búcsú, Álgyőn Bajusz bácsi izgul. Het­venöt esztendős, ö a kis­bíró. Csacsifogat viszi vé­gig a Fő utcán. Annyi mon­dandója van az algyőieknek, a vendégeknek. Ám a móka, s nem utolsósorban az ün­neplős közönség kedvéért szívesen teszi feladatát. Azt mondja. Magyar marr.a a meleg miut! nem mer sze­repelni. Pedig sokszor ját­szottak együtt, de 85 éves az idős asszony, az egészsége már mindennél fontosabb. Az Algyői Népi Együttes si­keres. Annyi díjat kaptak, azt sem tudják, hova rakos­gassák. Természetesen őket is a szereplők között ta­lálni. Az Anna-napi búcsút tize­dik alkalommal rendezték meg tegnap, vasárnap Al­?jyőn. A Bartók Béla Mű­velődési Központ Ady Endre " tüvelődési Háza szép, érté­kes népművészeti program­mal kedveskedett. Délután ^niusz bácsi dobolta ki a műsort, lovas huszárok ve­zették föl a vendégegyütte­sek hintóit. A csoportok — a iburlingtoni hagyományőrző céoi eevüttes. az ecsediek, az egyházaskozáriak, a raa­docsaiak, az apátfalviak, a baksiak, a szentesiek — valamint a szólisták — Gyur­ka Mihályné, Dávid lllésné, Gusa Pál. Szurdi Zsolt, Pa­taki István — végigtáncol­tak a Búcsú (Templom) tértől a művelődési házig az utat. ICétö délután gálamű­sort adtak, A Búcsú téren fafaragók, bőrösök, kékfes­tők, s más népi kismesterek árulták portékáikat. Este bál zárta az algyői búcsút.

Next

/
Thumbnails
Contents