Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

Szombat, 1985. július 27. RÁOIÓTIIIK A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE Az ENSZ Biztonsági Taná­csa — Franciaország kérésé­re megkezdte rendkívüli ülé­sét a rendkívüli állapot beve­zetése nyomán előállt dél-af­rikai helyzet kivizsgálására. A testület tagjai elítélték a dél­afrikai hatóságok lépését, de ellentétek merültek fel kö­zöttük a Pretóra elleni szankciók kérdésében, ötórás vita után Franciaország és Burkina Köztársaság indít­ványára a Biztonsági Tanács felfüggesztette ülését, hogy nem hivatalos konzultáció­kon simítsák el a Franciaor­szág és Dánia által beterjesz­tett határozattervezettel kap­csolatos ellentéteket. FOGADAS PERU NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Jósé Pablo Mórán Val. a Perui Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénte­ken fogadást adott reziden­ciáján. A fogadáson részt vett Török István külkeres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkár. Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Bar­tha Ferenc miniszterhelyet­tes. a Minisztertanács Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkárságának vezetője, valamint a politikai, gazda­sági és kulturális élet több más vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. • IRÁNI KAMARAI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTI TÁRGYALÁSAI Ali Neghi Khamoushlr.ak, az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara elnökének veze­tésével üzletemberekből álló 8 tagú delegáció látogatott hazánkba. A küldöttségei fogadia Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyetles és Kallós ödón, a Mcgyar Kereskedelmi Ka­mara társelnöke. MAGYAR—BRAZIL KERESKEDELMI TARGYALASCK A brazíliai Minas Gerais szövetségi állam egészség­ügyi minisztere. Raimur.do Montéiro Rezende augusztus 22—23. között látogatást tuti Magyarországon. A miniszter megbeszélést folytatott Hutás Imre egész­ségügyi államtitkárral, meg­látogatott két budapesti egészségügy! intézményt, és hétmillió dollár értékben magyar egészségügyi beren­dez' .el', beszerzésére vonat­kozó sze-zödést írt alá a Medicor Vállalattal. TÖRÖK ÉPlTOtPARI DELEGÁCIÓ A török Építésügyi és Köz. munkaügyi Minisztérium hivatalos küldöttsége, vala­mint a török építőipari szö­vetség delegációja, Nurettin Kocáknál;, a szövetség el­nökének, a Kutlutas cég ve­zérigazgatójának vezetésével Lörincze Péternek, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara főtitkárának meghívására július 23—23. között ha­zánkban tárgyalt. BÜCSÜ KENYÁTÓL A Jomo Kenyaita konfe­rencia központ toronyépü­letében kialudtak a fények, a modern, de rr.ég's az ősi Afrikát idéző kenyai építé­szet e gyöngyszemének fo­lyosó-labirintusai elcsende­sedtek. Véget ért a Nők Évtizedét lezáró ENSZ-ta. nácskozás. AFGANISZTÁNI ELLEN­FORRADALMAKOR Az afganisztáni fegyveres erők Parvan. Kabul és Hé­rát tartományokban felszá­moltak több ellenforradalmi csoportot. A Bahtar afgán hírügynökség jelentése sze­rint a rajtaütések során az afganisztáni hadsereg kato­nái nagy mennyiségű fegy­vert is zsákmányoltak. Megérkezett Moszkvába a magyar VIT-küldöttség 9 Moszkva. (MTI) Pénteken a reggeli órák­ban ünnepéives külsőségek között fogadták Moszkvában a szombaton k:zdődő XII. ViláRifjúsárji és Diáktalálko­zóra érkezett magyar kül­döttség eiső csoportját. A zászlókkal a fesztivál jelvé­nyével 83 virágokkal díszí­tett Kijevi pályaudvar fe­dett csarnokában komszo­molisták sorakoztak fel, s a VIT jelszavát — „a békéért, az antilrnparialista szolida­ritásért. a barátságért" —, a moszkvaiak üdvözlő sza­vait tartalmazó transzparen­seket emeltek magasba, kö­szöntve a DIVSZ-induló hargiaira befutó szerelvény utasait. A KISZ KB titkárának. Szantner Ivánnak vezetésével érkező küldöttség — mint­egy háromszáz magyar fia­tal — tiszteletére a 36 órás utazás során 12 állomáson rendeztek ünnepséget. A ".zovjet vendéglátók minden alkalommal virággal, ének­kel. zenével köszöntötték a küldöttség tagjait. A Kijevi pályaudvaron a fesztivál házigazdái nevében Arkagyij Muracsov. a moszkvai, Zsdanov kerület Komszomol-bizottságának titkára mondott üdvözlő be­szédet. Reményét fejezte ki, hogy a magyar fiatalok tet­szését megnyeri a szovjet főváros, s a különböző kul­turális programokon, politi­kai rendezvényeken jól ér­zik magukat. Megragadják az alkalmat hogy közelebb­ről is megismerkedjenek a testvérszervezetek képvise­lőivel. munkájával. Hang­súlyozta: a szovjet és a magyar fiatalok legfonto­sabb közös feladata, hogy összefogva harcoljanak a békéért, az antiimperialista szolidaritásért. Az üdvözlő szavakat kö­vetően régi orosz szokás sze­rint népviseletbe öltözött lá­nyok kenyérrel és sóval kö­szöntötték a magyar kül­döttség vezetőjét. Szantner Iván tolmácsolta a magyar fiatalok forró üdvözletét a házigazdáknak, s köszönetet mondott a világ haladó if­júsága találkozójának gon­dos előkészítéséért, a Zsda­nov kerület komszolistáinak pedig a lelkes fogadtatásért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar és a szovjet Nicaragua Erőfeszítés a békéért C Managua (Prer.sa Latina) A nemzeti problémákat az ország novemberben megvá­lasztott parlamentjének ke­retein belül kell megvitatni — jelentette ki Carlos Nu­nez, a nicaraguai törvényho­zás elnöke. Carlos Nunez, aki egyben a Sandinista Nemzeti Felsza­badítás! Front Országos Ve­zetőségének is tagja, azzal kapcsolatban nyiliatkozott, hogy a nicaraguai parlament hét pártja közül öt nemzeti párbeszédet kezdeménye­zett a különböző politikai erők képviselői között. Ani­caraguai politikus ugyanak­kor utalt arra, hogy a dialó­gussal kapcsolatban többféle elképzelés létezik és a nem­zetgyűlés néhány képviselő­je az amerikai elnökkel azo­nos álláspontot vall, misze­rint bármiféle, a békére irá­nyuló erőfeszítés csak úgy lehetséges, ha a managuai kormány tárgyalóasztalhoz ül az ellenforradalmárokkal. Nunez bejelentette, hogy az év végén kerül a parlament elé a Nicaragua indiánok lakt?. atlanti-óceáni partvidé­kére vonatkozó autonóm­tervezet. A sandinista hadsereg újabb sikeres akciókat haj­tott végre az országba Hon­duras és Costa Rica felől be­tört ellenforradalmárok el­len. A nicaraguai nemzetvé­delmi minisztérium közlemé­nye szerint július 21. óta, mintegy 40 ellenforradal­márt öltek meg. Magyar-egyiptomi tájékoztatási kapcsolatok Bányász Rezső államtit­kárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­kének meghívására július 23 —26. közot hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodott Safwat El-Sherif, az Egyip­tomi Arab Köztársaság tájé­koztatást minisztere. Bányász Rezső és Safwat El-Sherlf tárgyalásaik során áttekin­tették e. magyar—egyiptomi tájékoztatási kapcsolato­kat. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a mostani megbeszélések eredménye­sen járultak hozzá a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséhez. A tárgyalások befe­jeztével munkatervet írtak alá a magyar—egyiptomi tá­jékoztatási együttműködés­ről. Az egyiptomi minisztert fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Berecz J.anos, az MSZMP KB titkára és Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes. Safwat El-Sherif. ta­lálkozott Lakatos Ernővel, az MS'JMF KB agitációs és pro­pagandaosztályának veze­tőjével, Nagy Gábor külügy­mif.is/ter-helyettessel, meg­beszélést folytatott a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda, r. Msgyar Televizi és ?. Magyar Újságírók Országos Szövetség" vezetőivel. A tárgyaláson Jelen volt dr. Abdel Moneim Atik, Egyiptom budapesti nagykö­vete. Safwat El-Sherif pénteken elutazott Budapestről. Lázár György fogadta Rauchfusst Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken fo­gadta Wolfgang Rauchfusst, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a Ma­gyar—NDK Gazdasági és Müszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság NDK tngozatának elnökét, aki szabadságát • tölti ha­zánkban. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke is. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss megbeszélést foly­tattak, amelyen áttekintették a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés időszerű kérdéseit, a két ország közötti árucse­re-forgalom ez évi alakula­sát. nép közötti megbonthatatlan barátság a fesztivál idején tovább erősödik. Az ünnepélyes eseményt követően a küldöttség tag­jai a VIT emblémájával, jel­szavával díszített autóbuszo­kon utaztak szálláshelyükre, a korszerű Izmajlovoi szál­lodába. A magyar delegáció to­vábbi csoportjait hozó Bu­dapest expressz a délelőtti órákban futott be a Kijevi pályaudvarra. • * A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra pénteken Moszkvába érkezett Hámori Csaba az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A fesztiválon részt­vevő magyar politikai dele­gáció vezetőjének társaságá­ban érkezett a szovjet fő­városba a VIT több magyar díszvendége is, köztük Be­recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A vendégeket a repülőté­ren Vlagyimir Sapliko, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának külügyi titká­ra, valamint az SZKP KB felelős beosztású munkatár­sai üdvözölték. Jelen volt az értekezésnél Barabás János, hazánk moszkvai nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. A szovjet hadiflotta napja Az Egyesült Államok je­lenleg több száz milliárd dollár*, pocsékol el a fegy­verkezési hajszára, a hadi­tengerészeti erők fejleszté­sére. A tengeri térségeket a Szovjeunió és a többi szo­cialista ország elleni ag­resszió kirobbantásának színterévé változtatja — írja Vlagyimir Cser­nyavin flottatengernagy. A szovjet hadiflotta vezérkari főnöke a szovjet­hadiflotta napja alkalmá­ból írt cikket a TASZSZ hírügynökség fámára. A flottatengernagy emlé­keztet arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — vála­szul az imperialista manő­verekre — az 50-es évek közepén határozatot hozott a nagy ütöerejü óceáni ra­kéta-nukleáris flotta létre­hozásáról. A szovjet hadi­tengerészet olyan eszközök birtokába jutott, amelyek segítségével szembeszállhat az agresszióval és megold­hat bármilyen nagyszabá­sú harcászati és hadászati feladatot. A hadiflotta fő csapatne­mét az atomhajtóműves tengeralattjárók alkotják, amelyek fedélzetükön nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat hordoznak. A fegyveres tengeri harcnak erre az eszközére a rend­kívül nagy csapásmérő erő, a mozgékonyság, valamint az a. képesség jellemző, hogy globális harci műve­letek végrehajtására alkal­mas. Korszerűsítették a felszí­ni flottát is, Megjelentek a Kijev osztályú repülőgép­hordozó cirkáló, valamint a Kirov osztályú atommeg­hajtású cirkálók. A haditen­gerészeti légierő — a hadi­flotta fontos része — gya­korlatilag minden nagyobb műveletben előmozdíthat­ja a győzelem kivívását. Vlagyimir Csernyavin megállapítja: korábban Amerikát az óceán védel­mezte a válaszcsapásoktól. Most viszont a földrész tel­jesen elvesztette ezt a vé­delmi lehetőséget. Wa­shington kénytelen számol­ni a megtorlás legsúlyosabb következményeivel. Ez a megtorlás az óceán felöl ér­heti az agresszort, ameny­nyiben atomháborút meré­szelne kirobbantani. Napjainkban a szovjet hadihajók jelen vannak ugyan az Atlanti- és a Csendes-óceánon, az Indiai­óceánon, sőt a Jeges-tenger térségében is, de nem ag­resszív célokból és nem azért, hogy a katonai erót fitogtassák, vagy más népe­ket megfélemlítsenek. A szovjet hadiflotta a békén őrködik, amikor szembehe­lyezkedik az imperialista erőkkel, azok hegemoniszti­kus és hódító törekvéseivel — fejezi be cikkét Vlagyi­mir Csernyavin flottaten­gernagy. Külpolitikai reflektor Milyen események várhatók a helsinki évforduló alkalmából? Az eseményről kivételesen nem múlt — hanem jövő­időben kell szólnunk, hi­szen a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordu­lójáról a jövő hét elején emlékeznek meg a finn fő­városban. De a közvetlen előkészületek már a most záruló héten is a figyelem középpontjában álltak. Moszkvában több sajtóérte­kezlet zajlott, kontinensünk számos országában hangzot­tak el értékelő nyilatkoza­tok, s bejelentették, hogy Helsinkiben sor kerül az első Sevardnadze—Shultz ta­lálkozóra. (Az új szovjet külügyminiszter egyébként fogadta a moszkvai ameri­kai, illetve francia nagy­követet, s megbeszéléseiken nyilván a most esedékes külügyminiszteri találkozók, illetve az őszi csúcsértekez­letek szerepeltek.) Helsinkiben minden jel szerint valamennyi ország delegációjának élén a kül­ügyminiszter áll majd. Va­lóban alkalom nyílhat egy kiterjedt összeurópai eszme­cserére, számos kérdés meg­vitatására. Különben ezen a héten sem volt „nyári szü­net", a kelet—nyugati kap­csolatokban. Elég utalni a bolgár államfő athéni meg­beszéléseire, a genfi leszere­lési értekezleten beterjesz­tett NDK munkaokmányra, amely a fegyverzetellenőrzés kényesnek tartott problé­máiban tett építő javas­latokat, s fontos esemény színhelye volt Budapest is. A nyugatnémet szociálde­mokraták parlamenti frak­ciójának vezetője, Hans Jochen Vogel látogatott ha­zánk fővárosába, és fogad­ta őt Kádár János is. Meg­állapodtak egy közös mun­kacsoport felállításában. A legnagyobb NSZK-beli el­lenzéki párttal sok fontos kapcsolódás lehet az európai politikában: az SPD magas szinten képviseltette magát azon a találkozón is, amely Bécsben, az osztrák kancel­lár kezdeményezésére zaj­lott magyar, osztrák, NDK­beli kormányképviselők je­lenlétében, s amelynek több részletét a Magyar Tele­vízió nézői is láthatták. Van tehát elég fórum, ahol mérleget lehet vonni az európai biztonsági folyamat egy évtizedéről. Természete­sen Európa és Észak-Ame­rika nem elszigetelt a vi­lágeseményektől, éppen el­lenkezőleg: itt húzódik a két ellentétes társadalmi rendszer szembenállásának fő frontvonala. A helsinki értekezletet 1975. nyarán az enyhülés felszálló ágában rendezték, időközben azon­ban nőtt a feszültség, s különösképpen a nyolcvanas években — nem a szocialis­ta országok, hanem Wa­shington és a NATO-szélső­ségesek felelősségéből — szinte megdermedtek a ke­let—nyugati kapcsolatok. Az európai biztonság gondola­tának és gyakorlatának pá­ratlan életerejéről tanúsko­dik, hogy jóllehet a Hel­sinkit követő tanácskozások felhősek voltak, kemény szócsatákkal jártak együtt, a folyamat nem szakadt meg. Olyan fontos konferencia kezdődött el; mint a stock­holmi értekezlet az európai katonai enyhülésről, és eredményesen folynak. az őszre tervezett Budapesti Kulturális Fórum előké­születei. A helsinki folya­mat egyik hagyománya az is, hogy lehetőséget biztosít a már említett „protokoll­mentes" összejövetelekre, ily módon az elmúlt években rendszerint az Európa-ren­dezvények kapcsán került sor szovjet—amerikai érint­kezésfelvételre, külügymi­niszteri szinten. A közvetlen napirenden Helsinki szerepelhet, de mind több szó esik Genf­ről, a Gorbacsov—Reagan találkozóról. A szovjet sajtó ezekben a napokban joggal bírálja az amerikai szóvi­vők szinte beprogramozott borúlátását, amellyel való­sággal temetik a csúcskon­ferenciát. Az ilyesfajta lé­lektani előkészítés meglehe­tősen sok veszélyt rejt ma- • gában; nyilván a legszélső­ségesebb amerikai erők cél­zatos törekvése húzódik meg a háttérben. Ugyanak­kor vannak reális problé­mák, ismét és megint, az SDI-terv, az Egyesült Ál­lamok űrháborús elképze­lése. Ebben a vonatkozás­ban tartottak Moszkvában nemzetközi sajtóértekezletet az amerikaiakkal Genfben tárgyaló szovjet delegáció vezetői, s átnyújtották a csillagháború — illúziók és veszélyek elmü új szovjet kiadványt. A konferencián elhangzott figyelmeztetés nyomafékos és helyénvaló: a világűr militarizálása ve­szélyezteti a fegyverzetkor­látozást szerződéseket. £ Hogyan áll a közel-keleti tárgyalások legújabb szakasza? Üj formákról, új szakasz­ról szólnak a jelentések a közel-keleti tárgyalások kapcsán. Az amerikai ren­delési tervekben, a külön­utds politika olyan meg­nyilvánulásáról van szó, amely egy közös jordániai— palesztin delegáció találko­zását irányozná elő az Egyesült Államok diploma­táival, majd a tanácskozá­sokba Izrael is bekapcsolód­nék. Ügy tűnik, a Reagan-terv újrafeltámasztása folyik, mi­után az először a fezi arab csúcsértekezlet döntése, majd — másodszor — a li­banoni különalku felbomlá­sa után lekerült a napi­rendről. Washingtonnak le­hetnek tehát rossz tapaszta­latai de abban reményke­dik, hpgy a létrejött új fel­tételek következtében most nagyobbak a Pax America­na reményei. Számításaikat arra alapozzák, hogy idő­közben tartósan megbom­lott a palesztin mozgalom egysége, új törésvonalak ke­letkeztek az arab országok között, s az izraeli nagy­koalíciónak a Peresz ve­zette munkapárt szárnya hajlandó lenne bizonyos te­rületi engedményekre, egyes megszállt zónák visszajutta­tására Jordániának. Takti­kájukhoz tartozik, hogy már maguk a tárgyalási készü­lődések és manőverek is to-' vább mélyítik az ellentéte­ket, A helyzet azonban még­sem ilyen egyszerű. Jelenleg afféle „névsorolvasás" fo­lyik, hogy kik lehetnek azok a palesztin személyiségek, akiket az egyik oldalon el­fogadhatónak tart az Egye­sült Államok, s Izrael. a 1

Next

/
Thumbnails
Contents