Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

10 Péntek, 1985. július 26. Emlékezés Schönherz Zoltánra Születésének 80. évfordu- el Schönherz Zoltán emlék­lója alkalmából csütörtökön tábláján. a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteon­jában megkoszorúzták Schönherz Zoltánnak, a ma­gyar és a nemzetközi kom­munista és ifjúsági mozga­lom kiemelkedő személyisé­Schönherz Zoltán 1905-ben született Kassán. Fiatalon, középiskolás korában be­kapcsolódott a forradalmi if­júsági mozgalomba. Egyete­mi tanulmányai befejezté­gének, a munkásmozgalom vei Csehszlovákia Kommu­mártírjának emléktábláját. A megemlékezés és a ke­gyelet virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­nista Pártjának pártmunká­saként dolgozott. Az 1938-as első bécsi döntést követően a Magyarországhoz csatolt területen szervezte az illegális kommunista moz­galmat, majd 1939 végén a Szovjetunióba ment, ahon­nan 1940 elején tért vissza Budapestre, s végzett ille­gális pártmunkát. Április­ban visszatért a Szovjetunió­ba, majd az év végén ismét bekapcsolódott a magyar vétség Központi Bizottsága kommunista mozgalom mun­képviseletében Köpf László­né. a Központi Bizottság tit­kára és Horváth Attila po­litikai munkatárs, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Garamvölgyi József országos titkár, va­lamint Juhász Róbert osz­tályvezető. a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták képvise­letében Úszta Gyula alelnök és Földes László, az orszá­gos bizottság tagja helyezte kájába: tagja lett az akkor megalakított Titkárságnak, majd az 1941-ben létrehozott Központi Bizottságnak. ö irányította az 1941 tavaszán megalakult, féllegálisan mű­ködő Függetlenségi Bizottsá­got is. Schönherz Zoltánt 1942 nyarán letartóztatták; szeptemberben a vezérkari főnök kilönbírósága haza­árulás vádjával halálra ítél­te és kivégezték. Magyar haltenyésztők Leningrádban Legújabb haltenyésztési eredményeiket, korszerű te­nyésztési rendszereiket mu­tatják be a magyar vállala­tok és szövetkezetek a negye­dik nemzetközi halászati ki­állításon, amelyet augusztus G—16. között rendeznek Le­ningrádban. Az Agrober modul rend­szerű halkeltető telepét viszi el a kiállításra. A kellető alapegységeit konténerekbe építették be, így azok gyor­san üzembe állíthatók, viz melegítésére pedig napener­giát is felhasználnak. A vál­ialat a halkeltetö rendszert több fejlődő országban már üzembe állította. Az eredmé­nyekről tablókon számolnak be az érdeklődőknek. A szi­getszentmiklósi Agrárfejlesz­tő Közös Vállalat szintén halkeltetö konténereket és halnevelő ketreceket kínál a szovjet partnereknek. A Szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Intézet tükrös hibrid ponty nemesítéséről, az új fajták kitenyésztéséről tájé­koztatja a külföldi szakem­bereket. A kiállítás látoga­tóinak a Horgászcikk Készí­tő és Értékesítő Vállalat hor­gászfelszereléseket mutat be. Kis-Bosnyák Szentesen Zöl d ség közvetítés haszonlesés nélkül Ki garabollyal, ki után- hűtik, ha nem. már rakják íutós, tetöcsomagtartós au- is vagonba az árut. Egy-eg> tóval, ki lovas kocsin, más szezonbéli napon tonnaszám, meg már „nehéztüzérséggel": Az elmúlt hét végén csak teherautóval várakozik sorá- paprikából 60 vagont inéi­ra. Az a közös bennük, hogy tott útjára a KZR. X. Y. háztájiban, hobbikertben, pedig biztos lehet benne, magángazdaságban termelt hogy kartonjára az őt meg­zöldséget, gyümölcsöt hoz- illető összeget vezetik rá. (A nak — mi célból is? Azt KZR nem törekszik nyere­nem mondhatom, hogy el- ségre. Az eladási árból az adásra, mert nem találkoz- áru kezeléséárt, szállításáért nak a vevővel. Azt nem állít­hatom, hogy megőrzésre, mert a frissen szedett pap­rikának, karfiolnak legké­5 százalékot, forgalmazá­sáért kilónként egy forint ötven fillért számít le, a többi a termelóé. Csak pél­sőbb másnap már végleges daképp; ha tíz forintért ta­piacán kell lennie. Az sem Iáit vevőt Sopronban X. Y. volna helytálló, ha bizomá­nyi értékesítésnek nevez­nénk az árucserének ezt a módját. Akkor hát? A leg- dezésére. Közvetítés ez találóbb szó talán a „köz- de haszonlesés nélkül, paprikájára, nyolc forint lesz a termelőé, s kettőt for­dít a társulás költségei fe­is. hi­vetités" volna, ha nem len- 6zen a raktárházakat, hűtő­ne a zöldségkereskedelem tárolókat, az anyagmozgató frontján e szónak oly rossz gépeket, a szállitójárműve­ihangzása. (Az ember óhatat- ket, a hűtővagonokat a KZR lanul a közvetítők nyeresé- is bérli!... A rendszer tag­gére gondol...) Nos, akkor gazdaságaitól egyébként még nevezzük nevén: a szentesi az 5 százalékot sem kérik. Korai így . summázhatnám a Szentes környéki kistermelök véleményét, s bizony a he­lyükben én is így tennék; vinném inkább a Kis-!Bos­nyákra. Ha volna fólia alatt érő paprikám, húsz, egyszer­re termő őszibarackfám. (A tárgyilagosság úgy kí­vánja. hogy azért hozzáte­gyem: a KZR technikai adott­ságai egyelőre nem teszik letaetővé, hogy számolatla­nul, megfontoltság és biztos piaci háttér nélkül fogad­ják a kistermelőket. Hiszen elsősorban a taggazdaságok­ból érkező, szerződésekkel fedezett árut kell fogadniuk. Fölvállalták mégis az új szerepkört. S úgy tűnik, ér­demes volt.) Pálfy Katalin „Több ötletre, kezdeményező készségre lenne szükség" Interjú Fraknóy Gáborralf a városi pártbizottság titkárával Gazdaságpolitikai aktivaértekezletet tartottak tegnap het kapni. Egy pár zokniért Szegeden, a rókuki pártházban. Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára a szegedi és a Sze­ged környéki termelőegységek vezetői előtt ismertette az első félév gazdasági eredményeit, és a következő időszak sípulóverek — tennivalóit. Ennek kapcsán kértünk tőle interjút, amelyet Vagy: ebben az az alábbiakban közlünk. éves terv. Mivel jellemezné ennek az előkészületeit? — Az a bő fél esztendő, amit mostani tisztében el­töltött, elég volt arra, hogy fő vonalaiban megismerje a várost és környékét, de bi­zonyára kevés ahhoz, hogy a „friss szem", az újonnan érkezett látásmódja megkop­jon. Melyek voltak az első benyomásai? — Több ötletre, kezdemé- sem akadályozza meg, hogy sunk a szellemi kapacitás, a műszakiak szakértelme, szorgalma. Még mindig ol­vasok összegző jelentéseket, hogy milyen rossz helyzet­ben vannak, milyen kevéssé becsülik meg őket. Senki nyezö készségre lenne szük­ség. A szint, a dinamizmust hiányolom jó néhány ipari és kereskedelmi vállalatnál. Van néhány kivétel: a Tau­rus, a Volán, a Szevafém, vegyipari szövetkezetek. Sok helyen mégis az volt az érzésem: pusztán csak meg­vannak. Dolgoznak, hellyel­közzel javul is a munka színvonala, de hiányoznak a hosszú távú koncepciók, a kiemelkedő ötletek, á cégek­nek fazont adni tudó egyé­niségek. — Nehéz hosszú távú kon­cepciókat alkotni, hiszen sűrűn változnak a szabályo­zók. — Tény, hogy egészében nem olyanra sikeredett a szabályozó rendszer, ami­lyennek az 1984. áprilisi KB­hntározatban elképzelték. A változatlan szabályozás egyébként is illúzió. Főbb „cm adnak ma, teszem azt 15 százalékot, csak 5-öt, ak­kor jövőre már 5-ötsemtud­vonalakban legyen állandó, vagy legalább kiszámítható, egyházi közgazdász-vándor­gyűlésen nagyon világosan megmondták az ország gaz­dasági vezetői: elhatározott amin pedig változtatni kell, nak adni. Annak sem ,aki azon a kellő időben változ­tassanak. De nem tartom elfogadhatónak azt a szem­léietet, hogy amikor csinálni k< llene valamit, azzal kezd­jék: hej, azok a szabályo­zók. . Hogy azért nem gon­dolkozom, mit csináljak, mert mire megcsinálnám, úgyis megváltoznak a sza­bályozók. Azon mindig lehet gondolkodni, hogy mit gyártsak. Nem rég voltam Győrben, az agitációs és propaganda tanácskozáson, ahol a legsikeresebb magyar vállalatok mutatták, mond­ták, ők hogyan csinálják. A termékek korszerűsége nem a szabályozóktól lugg, vala­mennyi kiemelkedő hazai példa ezt igazolta. — Napirenden a Vll. öt­a városba kell utazni. Lát­tam a közelmúltban boltot, ahol garmadával álltak a júliusban, országban tóhtszázféle sajtot gyárta­nak — a boltokban csak né­hányat látni belőlük. Nin­csenek Szegeden olyan or­— A legnagyobb erőforrá- szág0s hírnévre szert tett áruházak — talán a Centru­mot kivéve —, amelyek a valódi kereskedelmi tevé­kenységükkel emelkedtek ki az átlagból. Gondolkoztam már rajta: ha az eddig ellá­tatlan új lakótelepeken a Mészöv által építendő üzle­tek a Skála-hálózatba be­épülnének, az talán pezsdítő erőt jelentene. — Az építőiparra is ráfér­ne ~ verseny... — Tradíció volt, hogy úgyis az itteni épitöket bíz­zák meg a munkákkal. Ház­építésre, tatarozásra a mai helyzetben csak versenytár­gyalás útján lenne szabad megbízást adni. Aki ol­csóbban, jobbat tud, az épít­sen ebben a városban! Per­sze, úgy olcsóbban, hogy az Hogyan magyarázzák árai meg a határidőt ga­rantálni is tudja. Vagy ha nem, vállalja annak gazda­sági konzekvenciáit! Nem pedig úgy, hogy a verseny­tárgyaláson aláígér a többi­nek, de olyan feltétéleket szab, hogy mire elkészül az épület, ötmillióval többe ke­rül. Én itt is a valódi ver­seny híve vagyok. Jártak itt nemrégen jz Országos Szak­ipari Vállalattól, hogy ki­rendel tséget létesítenének Szegeden. Ök már érzik, most a legjobban kardoskodik hogy keresni kell a piacot, az egyenlösdi mellett. A nyír- Támogatjuk őket is, másokat akár 20—30 százalékkal föl­emeljék a műszakiak és a közgazdászok bérét. Ahol ezt meg merték tenni, ahol feladatra orientált prémium­rendszert dolgoztak ki, ott nem maradnak el az ered­mények. A kisszövetkezetek, géemkák azt bizonyították, hogy rengeteg alkotó kész­ség, ötlet, odaadás van még tartalékban, de csak akkor kerül a felszínre, ha ezért a vállalatok megadják a meg­felelő árat. meg a régi dolgozóiknak, hogy öli azért kapnak csak öl százalékot, mert a mű­szakiaknak ,'5-öt adnak? — Ezt a csatát meg kell vívni. Véleményem szerint meg is lehet politikusán csi­nálni. Az érvelés egyszerű: ha a megfelelő <szeilemi kapacitással rendelkezőnek is, akik idejönnek és tisz­tességes versenybe szállnak, mert az a véleményünk, hogy igenis kelljen megküz­kö7ponti szándék, hogy nincs deni a megrendelésekért, de Zöldségtermelési hiszen az egységes minőség. a magas fokon szervezett, irányított termelés garancia Rendszer az idén először föl­vállalta a magánkertészek, kistermelök áruinak torób­bítását is. Nagybani piac ez arra- ho8y árualapjuk jo áron találjon vevőre.) „Ez aztán a bizalom" — mondtam magamban, ami­-s ,. , .... kor sorra kérdeztem a kis­„Évttzedes múltja termelöket s egyikük sem tudta, mennyit kap paradi­család háztáüiát is integráló c&omaért répájáért, gombá­háztájiját ts integráló jáert. „Blztos, hogy jó] já. tehát, csak éppen másmi­lyen. mint a szegedi... Csikai Miklós, a KZR igaz­gatója; van annak, hogy a 19 tag­gazdaságot és általuk 3500 társul*'s — az országban egyedülállóan — nem csu­pán a zöldségtermesztés fo­lyamatát irányítja, hanem ,,„ . „„... „„„ M . „. megszervezi az értékesítést N?" runk" — állították egybe­hangzóan, pedig a pénzt ta­lán csak tíz-tizenkét nap múl­is. Kézenfekvő volt hát. meg inkább fölvinni Pest­, ., , .... re, Miskolcra, s jó áron el­hogy-amikorszoba kerül egy * elfurikázni a szentesi nagyoani piac lete- no,„»„„„., • , „ sitésének terve, akkor a a*ül ezen a KZR-t bízták meg a nem a taggazdaságokbői kikerülő portéka értékesítésével is.) Ezen a „piacon" nincse­nek vevők. A rendszer át­héten is harminc-negyven forintért adták a szép őszi­barackot, amivel itt a Dél­Alföldön már Tiszát lehetne rekeszteni? „Itt legalább tu­dom, lhogy ahogy eladják, vevői sem vásárolnak — ha- aszerint fizetnek engem, nem az aznapi elérhető leg- nem más keres azon, ami­magasabb áron biztos vevőt ígérnek ismerve ért én dolgoztam meg. Az­a termelőknek — tán az ember annak *ds ki az országos piaci van téve, hogy cipeli az helyzetet. Jön tehát X. Y. áruját előre-hátra az or­reggel egy kocsiderék tölte- szágban, s vagy jól jár. vagy ni való paprikával — előtte nem 72 órával bejelentkezett —, ideje az átvevő ellenőrzi a mi­Meg kinek volna kilózgatni a piacon, hagyni, hogy a kofák tur­nöséget, s ha megfelel az káljanak benne! Itt meg át­áru, a termelő már távoz- veszik egyben, amit hozok, hat is. A többi a KZR mun- Higgye el, ez a legbiztosabb katársainak dolga. Ha kell, piac." Rókusra költözik a troli a Bakay Nándor utcai remízböl. Harminchárom jármű „lakik" majd éjszakánként az új telepen. Másfél kilométer felsőyezetéket kellett építeni az SZKV szakembereinek, hogy az elektromos járművek az új garázsba gurulhassanak. Felvételünk a rókusi telepen készült tovább segítség. Amelyik cég nem tud megélni, annak meg kell szűnnie. Ha én vállalati vezető vagyok: vagy föl tudok készülni a ver­senyhelyzetre, vagy nem. Márpedig az a tapasztala­tom, hogy igazi versenyhely­zet sok területen még nincs — néhol talán nem is lesz —, de ahol lehetne, ott sem nagyon készülnek rá. — Például•> — Nekem egyik vessző­paripám a kereskedelem. Sokat jártam az országot, és az a véleményem. Szeged az egyik leggyengébben el­látott megyeszékhely. Csú­nyák, kopottak az üzletek, a kirakatkultúra ott tart, hegy néhol alig látni át az üvegen. Nincs igazi válasz­ték, mert nincs valódi ke­reskedelmi konkurrencia: ide, például a tavaszi holmi ugyanabból a Vörös Októ­ber Ruhagyárból három hét­tel később érkezett meg, mint a Skála Metróba. Meg­leptek a környező községek ruházati cikkekkel való el­látásának alapvető hiányos­ságai: ahol nincs helyi áfész, ott még egy gatyát sem le- kedrii. még a munkaerőért is a va Halatoknak. — A lépésváltásra másfaj­ta szemléletre is szükség van. A vezetői munka szín­vonalát lényegesen befolyá­solja a káderpolitika . . . — Többször adódott már olyan szituáció, hogy egy közepesen gazdálkodó egy­ség vezetőjét mindenki meg­nyugodva szemlélte: van néhány millió nyereség, nin­csenek nagy zűrök, nem kgll szanálni, tehát az illető jól dolgozik, maradjon, csinálja ezután is, amit eddig. Ebben is az az idejét múlt nyu­galom érhető tetten, hogy ec'dig is megvoltunk vele, ezután is megleszünk. Én ilyenkor gyakran visszakér­dezek: volt, mondjuk, nyolc­millió nyereség, ez rendben van, de mennyi lenne, ha azon a helyen egy ambiciózus — netán fiatal — szakem­ber ülne? A mi gazdasá­gunk ma olyan helyzetben van, hogy veszteségnek szá­mit minden ki nem használt lehetőség — a gazdasági munkában e szemlélet je­gyében kellene tevékeny­Tanács István Nagyvázsonyi lovasprogram Csütörtökön Nagyvázsony- Pál kiszabadítja rabságából ban a Balatontourist Nord mátkáját. Magyar Benignát, sajtótájékoztatóján bejelen- A másik jelenet Győri tették, hogy augusztus 9—10 Nagy János kurucvezér és —11-én rendezik meg — im- Rabutin császári fővezér már a tizenharmadik alka- párviadalát jeleníti meg. lommal — a nemzetközi Az 1848—49-es szabadság­hírű lovasjátékokat, ame- harc emlékére látványos lo­lyek a nagyvázsonyi várhoz vaskarüsszelt mutatnak be. fűződő történelmi esemé- A történelmi jelenetek nyeket idézik fel. A jelene- mellett díjugrató verseny, tekben 150 lovas részvételé- fogathajtás és néptáncegyüt­vel megelevenednek a vég­vári vitézek életének epizód­jai. török elleni harcai. Kor­hű kosztümökben mutatják be azt a jelenetet, amely­ben a török elleni csatából hazatérő tesek bemutatója szórakoz­tatja a közönséget. A tájé­koztatón elmondták, hogy az augusztus 8-i főpróbára és a következő három nap be­mutatóira több mint 30 000 győztes hazai és külföldi érdeklődőt Kinizsi várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents