Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Szerda, 1985. július 24. 5 fztyetti ünnepi hetek Pedagógiai Nyári Egyetem Újszegeden, az MTA Biológiai Központjában. Könyvkiállítás az MTESZ megyei székházában, az elmúlt év díjnyertes szegedi nyomdatermékeiből. Nyitva: 9-töl Ifi óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Tápai Antal szobrász. Varga Mátyás díszlettervező munkáiból kiállítás a SZOTE Dóm téri oktatási épületében, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Makovccz Imre építőművész kiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, vasárnap 10-töl 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 10-töl 19 óráig. Kiszner József kosárfonó munkái, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyékényszövései a Juhász Gyula Művelődési Központban, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete-házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai (nyitva: 10-tőI 18 óráig); Móra-emlékszoba: Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyújtemény; Buday György metszetei. Pedagógusok a számítástechnikai kultúráért Befejeződött a nyári egyetem Erkrath próbál Tegnap, kedden bezárta kapuit a TIT megyei szervezetének 22. pedagógiai nyári egyeteme. A tanárok szegedi továbbképző fórumán ezúttal a számítástechnika iskolai felhasználásáról szóltak az előadások, s a 280 résztvevő kiscsoportokban ismerkedhetett különböző típusú személyi .'zámitógépekkel. Soha ennyien nem jelentkeztek még a nyári egyetemre. mint az idén. A különös érdeklődés nyilvánvalóan a témának köszönhető: a hazai pedagógustársadalom jól érzékeli, hogy az informatikai kultúra elterjedése az oktatásügyben is létfontosságú. A szervezők egyik célképpen ennek tudatosítása, érvekkel való alátámasztása volt, a másik, hogy a hallgatók maguk is megszerezhessék itt a számítástechnikai alapműveltség elemeit. Az előadások és gyakorlatok befejeztével arról kérdeztük Ágoston György egyetemi tanárt, a nyári egyetem igazgatóját: mennyire sikerült megközelíteni az előro kitűzött célokat? Mi a legfontosabb eredménye az elmúlt nyolc napnak? — A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy 280 pedagógusvendégünk immár megfelelő tények és összefüggések ismeretében helyesen gondolkodik az elektronizáció jelentőségéről és távlatairól. Hogy tudják, társadalmi-gazdasági fejlődésünk kulcskérdése éz. A „nagy témán!' belül különösen azzal foglalkoztunk, milyen szerepük lehet az iskoláknak a számítástechnikai kultúra terjesztésében és alkalmazásában. Megértették, hogy nem egy eszközről van szó a sok között, hanerr, minden eszközt és módszert szintetizáló, átható szem leletmódról. Hogy a számítástechnikai műveltség immár az általános műveltség szerves része, s az iskolai tanítás hatékonysága szempontjából döntö jelentőségű. Bízvást mondhatom: ennyi tanárt egyszerre nem győztek még meg Magyarországon arról, hogy kezdeményezői. propagátorai legyenek az informatikai kultúra iskolai „betörésének". — Erre nyilván azért is volt nagy szükség, mert az oktatásügyi irányításnak nem célja — talán módja sincs erre — fölülről elrendelni a számítástechnika iskolai . tantárgyszerű oktatását és alkalmazását. — Kifejezetten az iskolák, tanárok kezdeményezéseire, a sajátos, helyi lehetőségek szerinti fejlesztésre számít a minisztérium, a központi ..elrendeléses" stratégia helyett az ..elterjesztésest" választja. Az igazsághoz tartozik, hogy a kellő anyagiak hiányában. Azt tervezik, hogy a „televíziót az iskoláknak" akcióhoz hasonlóan társadalmi segítség is érkezik, mondjuk olyan nagyvállalatoktól, amelyek ezt megengedhetik maguknak. Természetesen nem szabad annak megtörténnie, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező iskolák — mondjuk — esodagépeket szereznek maguknak ... Kizárólag annak van értelme, hogy az általános iskolákban azonos típusú számítógépek terjedjenek el. Visszatérve a mi dolgunkra: az emlegetett stratégiának nagy szolgálatot tett a nyári egyetem azzal, hogy kialakította a pedagógusok érzékenységét, s új támogatókat nyert meg az ügynek. — Gondolom azzal is. hogy számitógépközeibe kerülhettek, személyesen megtapasztalhatták, hogyan működik, mire való. — A hallgatóság többsége teljesen kezdő volt: 15 órás Muzsikáló udvaron BASIC-tanfolyamon vehet-tek részt Szegeden. Olyanynyira érdekelte őket, hogy hét végén elkérték a gépeket, és a szabad időben tantárgyi programokat másoltak ... Az előadásokon pedig minden alkalmazási tapasztalat és elméleti összegzés, ami Magyarországon ma megfogalmazható, a pedagógiában ismert — az mind jelen volt. A Tudományszervezési és Informatikai Intézet. a veszprémi oktatástechnikai központ, a pedagógiai intézet, valamint a kiváló pedagógusok által készített, „maszek" tantárgyi programok, vagyis feltehetően a ma legjobbak — a hallgatók rendelkezésére álltak. Reméljük, a számítástechnika jó , . ,, , , , Nagy László felvételé propagátorai búcsúztak Sze- Már a Dóm téren próbá, a varázsfuvola stábja. Képünkön: gedtől... az NDK-beli rendező. Kari Heinz Erkrath dolgozik a csoS. E. portos szereplőkkel Nagy Feró a Biciglin Ez az, ami nem gurult eléggé. Mármint a bicigli. Nagy Feró új együttese nem érte el igazán a várt sikert legutóbbi szegedi koncertjén. A téma nem is elsősorban az egvüttes, hanem inkább a János, a vitéz és Feró legújabb terveinek megismerése volt. Erről a kétkerekűről ennyit, hogy ősszel szeretne egy teljesen új elképzeléseken alapuló koncertet csinálni a stadionban, ahol bemutatkozhatna az együttes. A János, a vitézben miért nem lép fel? Mindennemű mendemonda ellenére —lemondta a részvételt. Az indok? Epizódszerepet kapott, volna, míg a jelenlegi elfoglaltságát jelentő musicalben, a Hairben főszerepet játszik. Rengjeteget próbál. Dolgozik ezenkívül a Hamlet színpadra vitelén, Feróféle átdolgozásán. Telt színházat akar, olyan Hamletelőadást, mely mindenkit érdekel, s melyet mindenki megért. Jó nevű, tehetséges amatőr gárdával szeretné bemutatni ezt az új Hamletet, mert. mint elmondta, a Jancsó-féle elképzelés túlhaladott, megítélése szerint másképpen kell bemutatni magát a darabot, és a főszeroDlöt, mint embert is új megvilágításban kell ábrázolni. Visszatérve a Hairre. Sándor Pál rendezi, a koreográfus az USA-ból érkezik, a próbák éjjel-nappal folynak. Először a Budai- Parkszínpadon, láthat", .kenőbb szeretnék elvinni a Sportcsarnokba is. Bíznak benne, hogy az év előadása lesz az új Hair. Feró nagy várakozással tekint a Hamlet bemutatója elé. Talán megszületik . egy kelet-európai rockopera. Véleménye szerint elég karakteres a rendelkezésre álló népzenei anyag ahhoz, hogy ez igaz legyen Az angolszászok is a népzenére támaszkodnak rockopcráiknál, miért ne volna járható út ez Kelet-Európában is. Erre a népzenei anyagra is lehet támaszkodni — mint alapra —, miért ne arathatna sikert a Hamlet? fi kérdésre megnyugtató választ a közönség reakciója, véleménye ad majd — ősszel. Szóval Feró dolgozik. Hamlet Hair, koncert a Biciglivel. tervek. Talán túl soknak tűrlik. ám isinerve Feró temperamentumát, munkabírását, valamennyi élképzelését siker koronázza. Sajnálom, hogy nem láthatjuk a szabadtéri színpadán ... Befejezésül jó biciklizést, defektmentes utat. őszig! Balogh József Pege „komolyban // Természetes anyagokból Népi iparművészeti bemutató Szerencsés ötletből született a Juhász Gyula Művelődési Központ népi iparművészeti bemutatója. Kiszner József kosárfonó munkái, a Tápéi Háziipari Szövetkeze t gyékénytermékei és a Szegedi Háziipari Szövetkezet rongyszönyegei szép egységet alkotnak. A népi iparművészet meglehetősen zavaros, sok. ellentmondással küszködő, az ősi folklórkincs és a mai üzlet szempontjait összebékíteni igyekvő időszakában taláil a kismesterségek azok, amelyek legtisztábban és mégis piacérzékenyen tudják őrizni a. hagyományt, kielégíteni az igényeket. A klárafalvi Kiszner József a kosárfonás szinte teljes arzenálját bemutatja. Használati eszközei között kosarakat, táskákat, lámpaburákat éppúgy találhatunk, mint kisbútorokat. Rendkívül megkapó a vcsszöfonás logikájának szemmel látható megnyilvánulása, az alakuló forma struktúrája, az ornamensek ősj szépsége. Kár, hogy néhány munkáján ezt az egyszerű szépséget fokozni igyekszik — nyilván megrendelői igényekre — különböző színű vesszők használatával. A tapai gyékényesekről már eddig is tanulmányok sora jelent meg. Ez a település a gyékény fővárosa, a szövetkezet termékei messze lóidon ismertek, a technikai lehetőségek viszont úgy tűnik, végesek. Ez nem isienne baj, hiszen anyag, technika, funkció és díszítés együtteséből már eddig is sok esztétikailag és használhatóságát tekintve is értékes, tartalmas darab született. Viszont nehezen tudom elfogadni a természetes gyékényszövés és a pácolt-politúrozott fa összebékitési kísérletét. Ma jobban becsülöm a rongyszőnyegeket, mint gyermekkoromban nagyszüleim l'óldes szobájában. Pedig azokat a pokrócokat maguk készítették, felhasogatott textilmaradványokból. A Szegedi Háziipari Szövetkezet éleslátását és üzleti érzékét igazolja, hogy ezt o régen házilag készített hasznos és praktikus szönyegváltozatot nem hagyta veszendőbe. Sőt továbbfejlesztette és a kiállításon látott darabokkal igazolja, hogy a különböző anyagok véletlenszerű s kavalkádját meg is lehel regulázni, és igen finom hatásokat lehet elérni. Ennek a technikának alapvető sajátossága a csíkos minta, ezzel is igen szellemesen és választékosan élnek az algyői részleg munkásai. T. L. Bár hallottam harangozni arról, hogy az ismert dzsessz-zenész, Pege Aladár „átment komolyba", mégis zavarba ejtett a Muzsikáló udvarra hirdetett hétfői bőgőestjének műsorlapja. Láttán a mit sem Sejtő néző is meglepetést szimatolt, be is jött rendesen, ám valahogyan másképpen. miként gyanítani lehetett. Többnyire barokk szonáták, versenymüvek szerzőihez társult a játékos neve, s ha átirat, nyilván dzsesszes — pedig dehogy. Pege komolyan gondolta: más vonóshangszerek irodalmát transzplantálta bőgőre, de stílusban nem szállt ki, azaz semmi fakszni. eltolt ritmus, dzsesszes beütés, a zene maradt, ami, vagyis komoly. (Nem, mintha magam a dzsesszt lenézném holmi könnyű műfajnak.) A műsor persze némileg módosult, a Bartók-, Kodálu-úliratok elmaradtak, megmaradt viszont a Marcello-, a Telemann adaptáció. hozzá jött egy Hándel-szonáta, valamint két versenymű, Dragonettié és Dittersdorfé, meg a ráadások (köztük Saint-Sáens Hattvúia, és végre egy hamisítatlan Pege-imDrovizáció. néDdalra. „kortárs zenei stílusban", szenzációsan). A nagybőgő hálátlan szólóhangszer. Pege ambíciója pedig felette tiszteletre méltó. Tiszteletre méltó, ahogyan emancipálni igyekszik, bizonyítani, hogy tulajdonképpen nagyra nőtt hegedű, csak éppen nem az áll alá kell fektetni. Vagyis hót irodalmat kerít a bőgőnek — ha már nincs szegénynek — az önálló koncertezéshez. Az sem igen feszélyezi, hogy bizonyos technikai bravúrok, melyekkel egy hegedövirtuóz szédítheti a publikumot, nemigen jönnek át a mélyebb regiszterekben, futamoknál például a hangzás volumene erősen csökken a pincemélységekben, kivált szabadtéri viszonyok között, de hát ez most mellékes körülmény (az új elrendezésű udvar igazán „tartja az akusztikát"). Néhány bizonytalan intonációja, ami vibrátóval még nyilvánvalóbbá válik, azt sejteti, a hangszer képességeinek szélső határaihoz merészkedett — viszont győzte cérnával, a szorult helyzetekből rendre kivágta magát. S amit például Dittersdorf E-dúr versenyében produkált a kádenciákkal, lélegzetelállító, egvedi, fantáziagazdag, markáns. Pege Aladár, a világhírű dzsesszbögős, egészében jó hangulatú koncerten mutatta új oldalát Szegeden (is), ámbátor két megjegyzés feltétlenül idekívánkozik még. 1. Műsorát kissé egyoldalúan -barokk művekre szabta, s ez némi monotóniát keltett. 2. Mindössze egyetlen alkalommal villantotta meg dzsesszes hajlamait, legendás improvizáló készségét — ebből adhatna többet, illetőleg hát, úgy tehetné izgalmasabb ajánlatot, ha régi és új énjét egészséges arányban keverné. A zongorán közreműködő Gráf Gábor ideális partnere volt. Ha kellett, telt hangzással ébresztett zenekari hatásokat, anélkül azonban, hogy elnyomna a szólistát (pedig egv böeöt lezongorázni igazán kísértő .próba, nehéz ellenállni). N. I. Elhunyt dr. Petri Gábor akadémikus Július 23-án, 72. évében elhunyt dr. Petri Gábor akadémikus, az MTA orvosi osztály volt elnöke, állami díjas, nyugalmazott egyetemi tanár, az Elnöki Tanács volt tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem prorektora.a hallei Martin-Luther Egyetem díszdoktora, az angol Királyi Sebész Kollégium tiszteletbeli tagja, számos hazai és külföldi tudományos társaság tiszteletbeli és rendes tagja. Temetéséről később történik intézkedés. * Dr. Petri Gábor halála fájdalmas veszteség a magyar orvostudomány, az egészségügy és a közélet szamara. Személyében kivételes módon egyesült a betegei gyógyulásáért önfeláldozó, lelkiismeretes gondossággal minden lehetségest megtevő orvos, a tanítómester, aki tudását, emberségét, magas fokú erkölcsi elveit kisugározta környezetére. A tudomány avatott művelője volt, tudománypolitikus, aki az ember szolgálatában álló tudomány fejlődését segítette. A társadalom gondjait vállán hordozó páratlan műveltségű közéleti férfiú, széles látókörű ember volt, tanítványok sokaságát nevelte, elsősorban saját személyes példájával, mély humanizmusával. Élete azt példázta, amit a múlt század nagy magyar sebésze így fogalmazott meg: „vivere alii, non sibi" — másokért élni, nem magunkért. Fáradhatatlanul küzdött a közjóért; az orvosegyetem vezetőjeként annak fejlődéséért rendkívül sokat tett, csakúgy, mint a magyar egészségügy egészéért. Magas beosztása, nagy elfoglaltsága ellenére ajtaja mindig nyitva állt, és mindig talált rá időt, hogy a hozzá fordulók kisebb-nagyebb bajain segítsen. Súlyos, végzetes betegsége — amellyel teljesen tisztában volt — sem törte meg kivételes egyéniségét, és munkáját az utolsó hetekig folytatta, amíg csak jártányi ereje maradt. Emlékét megőrzik mindazok, akiknek oly sokat adott: a barátok, a tanítványok, a munkatársak, a betegek, és megőrzi a Szegedi Orvostudományi Egyetem, amelyet vezetett és gyarapított élete munkájával. r V