Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

10 Kedd, 1985. július 23. DM röviden r Uj padon a parkban Majd holnap megbeszéljük! Egyik este, amikor Petyelkin kissé ittasan hazafelé ballagott, a téren hirtelen Ivan Sztyepanovicsot pillantotta meg. Igen, Sztyepanovicsot, annak az irodának az igazgatóját, amelyikben Petyelkin könyvelőként dolgozott. A direktor ösbzegörnyedve ült a padon, a feje majdnem a térdét verdeste, és kegyetlenül hor* kolt. Sapkája a földön hevert, egy üres üveg társaságában. — Na, tessék! — kapta fel a fejét Petyelkin. — Minden világos: itt a sapkája, a szemüvege!... Szóval, így állunk, Ivan Sztyepanovics? Hát ezt is megértük, drága igazgató elvtárs?... Ejnye, ejnye! Nekem meg a múlt héten fegyelmit sózott a nyakamba! Hát persze... Nem tagadom, volt bennem egy kis szesz, amikor bementem dolgozni. Erre ő, a drága direktor, zsupsz, gyorsan írásbeli figyelmeztetést nyomott a markomba. — És most, ugye, Ivan Sztyepanovics barátocskám, maga is bejött a csőbe, hehehe? — gondolta némi kárörömmel Petyelkin, mert még mindig a fegyelmi járt az eszében.— Es most ünnepélyesen összehívom az iroda teljes kollektíváját!... Nem, elnézést, a kollektívát iyenkor lehetetlen összetrombitálni, lejárt a munkaidő... A kijózanítóba telefonálok. Beszólok nekik, hogy a mi drága Ivan Sztyepanovicsunknak egy kis gyógyításra van szüksége, hehehe! Hogy fog cz az ember holnap a beosztottak szohiébe nézni?... Nem, inkább segítek rajta... Nekem biztosan azt mondja majd: elnézést azért a fegyelmiért, majd korrigáljuk valahogy, "nem felejtem el, hogy nehéz perceimben mellém álltál, barátocskám! — Hát akkor tényleg álljunk mellé, segítsünk! — döntött Petyelkin. — Ezt a sapkát zsebre dugjuk, nehogy elvesszen, Ivan Sztyepanovicsot pedig legjobb, ha a hátamra veszem... Jó ég, ilyen nehéz ember ez a direktor? Persze, buszra így nem jutunk fel, kénytelen leszek gyalog cipelni hazáig. Különben sem érdemes buszra szállni, mert véletlenül összetalálkozunk valamelyik kollégával, s akkor kész a botrány, a pasas mindent kibeszél... így hát elindulunk gyalog. Hazaviszem én Ivan Sztyepanovicsot, még szép, hogy hazaviszem! A feleségének pedig megsúgom, hogy én hoztam haza, én, Petyelkin ... Igen, igen, Pe-tyel-kin! Így mondom, szótagonként, hogy emlékezzen a nevemre! Másnap aztán hívat a direktor, próbál mentegetőzni, hogy ne haragudj, Petyelkin, az a fegyelmi csak tévedés volt, te az én emberem vagy, szólj csak bátran, ha valami kell, szívesen segítek ... Ha óhajtod, elintézem, hogy Szocsiba is kapj beutalót, különben, ha a főkönyvelő nyugdíjba megy, neked tartom fenn a helyét, érted? Ilyen gondolatokat forgatott a fejében Petyelkin, s közben megérkezett ahhoz a házhoz, amelyikben Ivan Sztyepanovics lakott. Petyelkin egyre nehezedő terhével felbotorkált a lépei'.őn, nagy nehezen rátalált a lakásra, és becsengedett. Kis idő múlva nyílt az ajtó, s a küszöbön álmos, gyűrött arccal ott állt Ivan Sztyepanovics, annak az irodának az igazgatója, amelyikben Petyelkin könyvelőként dolgozott. — Jó ég, már megint maga az, Petyelkin? — kérdezte dühösen az igazgató. — Az még hagyján, hogy éjnek idején részegen csavarog ötzsze-vissza, meg hogy valamelyik szesztestvérét ide-oda cipeli a hátán. Ez a maga dolga. De miért olyan arcátlan, hogy még hozzám is becsönget? ... Felháborító! Nemrég kapott fegyelmit italozás miatt, emlékezik? Ide figyeljen, Petyelkin!... A barátját most elviszi a legközelebbi kijózanítóba, maga pedig szépen hazaballag, világos? A többit majd holnap megbeszéljük! A.F. Szerencsés szám a 21, kártyában is. Így szerencsés lehet, aki a Közművelődési Palota előtt ül az, öntött vasra szerelt új padokon. Hiszen süthet nap, szökhet a kút... S míg végigszámolja, hogy éppen huszonegy padot helyeztek cl a Móra-park otthonos sétányán, kipihenheti magát... MAGYAR TURISTÁK A VIT-EN Hétfőn, a Keleti pályaudvarról útnak indultak az első turistacsoportok a moszkvai XII. Világifjúsági ,és Diáktalálkozóra. Az" Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében mintegy másfél ezer magyar fiatal tekintheti meg a fesztivál rendezvényeit. ÖRIAS KÖNYV AZ ORSZÁGHÁZRÓL Óriás méretű könyv került elő egy Hanság vidéki — lébénymiklósi — ház padlásáról. A mü az Országházról szól, az avatás 10 éves jubileumára adták ki. Részletesen bemutatja az építés előkészületeit, annak lebonyolítását, s magát az épületóriást. A könyv súlya csaknem 10 kilogramm, mérete: 57-szer 37 centiméter; 62 oldalközi illusztrációt és 70 jórészt színes, egész oldalas metszetet tartalmaz a Parlament életéről, termeiről, díszeiről, berendezéseiről, építészeti értékeiről. A könyv, amelynek írója és szerkesztője Pilisi Ney Béla volt, nem sokkal a századforduló után nyomatott ki a Stephaneum Nyomda Részvénytársaság budapesti nyomdájában, utóbb a Győr-Sopron Megyei Könyvtárba került. KÖRZETI ADAS Király Zoltán vezeti a szegedi tévéstúdió ma este fél 7-kor kezdődő regionális adását, ahol egyebek között szó lesz a JATE felvételi vizsgáiról. Tudósítanak a néptáncfesztivál nyitányáról, felvételen számolnak be a zsombói aratójátékról, s megszólaltatják dr. Kántor Géza városi rendőrkapitányt a közbiztonságról, valamint a város új sportegyesületének, a Szeol-Délép SE-nek elnökét, Sipos Mihályt. CARBOGEL Svédországban tiszta és egyúttal nagyon gazda&agos fűtőanyagot készítettek szénpornak, víznek és megfelelő vegyszereknek a keverékéből. Ez ugyanugy használható, mint az ásványolaj. A Carbogel nevü tüzelőanyag majdnem ugyanannyi e.ncrgtát ad. .mint a szén. Úgy gyónjak, hogy a szenet nedves őrléssel 40—50 imikrométeres részecskékké opritjak. majd vizet és bizonyos vegyszereket adnak hozzá, amelyek gélszerű (kocsonyás) állapotúvá teszik azt. s megakadályozzak, hogy a szén leülepedjen. ELHUNYT NÁDOR VERA A Magyar Divat Intézet megrendülten tudatja, hogy Nádor Vera Eötvös-díjas divattervező, hosszan tartó, súlyos betegség után, 66 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Nádor Vera több mint negyedszázadon át dolgozott divattervezőként. Szaktanára volt az Iparművészeti Főiskolának, megalspitója és szerkesztője a Pesti Divat című szaklapnak. Tevékenyen részt vett a KGST közös divatirányzatának kidolgozásában. Az ő nevéhez fűződik a vállalatoknak történő rendszeres divat-előrejelzés hazai bevezetése és alkalmazása. Eszperantó találkozó A Mecsek hegyei között fekvő Abaligeten hétfőn megkezdődött az eszperantista természetbarátok nemzetközi találkozója, amelyet a tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg a Magyar Eszperantó Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség helyi szervezetei. Ennek megfelelően ötvöződik a tábor programjában a világnyelv és a turisztika. Az Internacia Renkonto Naturamika ez alkalommal 15 európai és tengerentúli országból csaknem száz eszperantistát vonzott a Mecsekbe. Noha nemzetközi találkozóról van szó, nincs szükség tolmácsokra, a műsorok és az eszmecserék, nyelve egyaránt eszperantó. A tíznapos program során kisebb-nagyobb gyalogtúrákat tesznek a vendégek a Mecsekben, ellátogatnak Pécsre, megismerkednek a 2000 éves város törtéijclmi emlékeivel, kulturális értékeivel. Felkeresik Harkányt is. A találkozó egy napját — hagyományosan — a béke gondolatának szentelik, amikor is hazájuk békemozgalmáról, a lakóhelyükön és munkahelyükön folytatott béketevékenységról számolnak be az eszperantisták. Kánikula Várható időjárás az ország területén ma estig: eleinte folytatódik a derült, száraz idő. Napközben főként az északi országrészben időnként erősen megnövekszik a felhőzet, és szórványosan záporok is kialakulnak. A .szél előbb délnyugati majd. északnyugati irányból megélénkül. A hőmérséklet kora délután 23 és 28 fok közötti valószínű. Távolabbi kilátások szerdától—szombatig: csak időnként növekszik meg a felhőzet. futó zápor főleg az időszak elején várható. A nappali felmelegedés erősödik. Az időnként élénk szél lassan mérséklődik. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet eleinte 11 és 16 fok, majd 13 és 18 fok között várható. A legmagasabb napoali hőmérséklet eleinto 22—27 fok, majd 25—30 fok, között lesz. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm napi) csapadék az ország területének 20 százalékán várható. DEBRECENI NYÁRI EGYETEM A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában rendezett ünnepséggel hétfőn megnyílt az idei debreceni nyári egyetem. \Az ország legrégebbi és legnagyobb nyári egyetemét ebben az évben immár 55. alkalommal rendezték meg: résztvevői a világ harminc országából érkezett, a magyar nyelv és a magyar kultúra iránt érdeklődő fiatalok. A legnépesebb csoport ezúttal Finnországból, Franciaországból, az NSZKból, Olaszországból és a szocialista országokból érkezett, de sokan jöttek az amerikai kontinensről is. DOBOZOS ÜDÍTŐITALOK A Békéscsabai Konzervgyárban hétfőn megkezdték a dobozos üdítőitalok és rostos ivólevek gyártását. Induláskor almalevet töltenek szűrt, derített formában literes fémdobozokba. Ezt követően áttérnek a paradicsom-ivóié dobozolására. A paradicsomlé enyhén sózva kerül majd forgalomba. Az új töltőgéppel naponta 40 ezer liter üdítő-, illetve ivólevet gyárthatnak. A dobozolt frissítő italok jelentős része exportra kerül, de augusztustól már a hazai kereskedelemben is kaphatók lesznek. Termelési adók csökkentése A Magyar Közlöny 28. számában .megjelen: a pénzügyminiszter rendelete a mezőgazdasági nagyüzemele kiegészítő tevékenységével kapcsolatos termelési adó mértékének módosításáról. Az intézkedén kapcsán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: A mezőgazdasági nagyüzemek ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységében 2 éve tapasztalható megtorpanása .miatt az érdekelt főhatóságok az e tevékenységek után fizetendő termelési adót folyamatosan felülvizsgálják. Megállapították: a szabályozán szigorításai nyomán az utóbbi években nem minden területen volt megtelelő az érdekeltség. A rendelkezések néhány fontos tevékenységnél az indokoltnál nagyobb adót írtak elő. Ezért három fontos területen már ez évben — január 1Jétöl, visszamenő hatállyal — csökkentették az adót. így 11rö! 7 százalékra mérséklődött az építöanyagipari termékek, ll-ről 5 százalékra a fafeldolgozás és 13-ról l.l százalékra az építőipari kivitelezés után fizetendő termelési adó. Az Ipari vállalatokéval azonos érdekeltségi feltételek létrehozása céljából az érdekelt főhatóságok 1965. évi szabályozó-módosítások keretében in napirendre tűzik a .mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének közgazdasági helyzetét. Újabb Világjárók Vádak... Két ellenséges szomszéd szidja egymást: — Nevetséges szerető vagy! — mondja az egyik: — Ó — válaszolja a másik —, nem tudta a feleséged tartani a száját? BÜVÉSZFESZTIVAL Karlovy Varyban vasárnap befejeződött a Modern Mágia elnevezésű nemzetközi fesztivál, amelyen 20 ország hatszáz képviselője mutatta be bűvésztudományát. A XX. fesztivál nagydiját a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyik „mágusa" nyerte. A „mágusdömpingnek" elsősorban a gyerekek örülhettek, mert ha a fürdőváros utcáin összetalálkoztak a fesztivál jelvényét viselő bűvésszel, kérhettek tőle egy mutatványt. Valutaárfolyamok (Bankjegy és csekk) Érvényben: 1985. július 23-tól 29-ig Pénznem: vételi eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 6 703.73 7 118,39 Ausztrál dollár 3 441,43. 3 654,30 Belga frank 82.85 87,97 Dán korona 464,99 493,75 Finn márka 797,76 847,10 Francia frank 551,38 585,48 Görög drachma a) 37.02 39.30 Hollandi forint 1 487.31 1 579,31 Japán yen (1000) 201,57 214,03 Jugoszláv dinár b) 18,10 19,23 Kanadai dollár 3 580.45 3 801.93 Kuvaiti dinár 16 001.10 16 991,04 Norvég korona — 612.28 NSZK-márka I 673,94 1 779,60 Olasz líra (1000) I 673,94 26,58 Osztrák schilling 2 ""> 0 7 252,79 Portugál escudo 28,58 30,34 Spanyol pesola 28,75 30,53 Svájci frank 3 038,85 2 164,97 Svéd korona 573,33 608,79 USA-dollár 4 830.01 5 128,80 Vásárolható legmagasabb bankjegycimlct: 500-as Vásárolható le-magasabb bankjcgyclmlet: 100-as Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1985. június 4-i közlésnek megfelelően vaunak érvényben Ujabb kötetekkel gyarapodott a napokban a közkedvelt Világjárók könyvsorozat. A Gondolat Kiadó műhelyéből most került a könyvesboltokba Nagy Károly A kilencedik újjászületés című könyve. A szerző, az MTI tudósítója többször járt Mongóliában. Könyvében egyetlen utazás keretébe sűríti élményeit. Beszámolója egyszerre utikalauz és hitelességre törekvő információ a mongol hétköznaporól, az emlékeiben is izgalmas tibeti világról. Elkalauzolja az olvasót olyan távoli vidékekre, mint a zordon-szép, mítoszokat termő Mongol-Altájba, a szikár varázsú Góbiba, az Orhon völgyébe, amely szálláshelye volt a hunoknak, az avaroknak, a türköknek, forrásvidéke a népvándorlásoknak. Az Atlanti-óceán nagy kalandjai címmel jelent meg Georges Blond müve. A szerző hivatásos tengerészként kezdte pályafutását, a második világháború után lett a francia népszerűsítő 'irodalom egyik kiválósága. Az Atlanti-óceán kalandjai ról szóló könyvében részletesen szól az Atlantisz legendáról. Sorra veszi az egyiptomi, a föníciai és a görög hajósok vízi történeteit, ír a vikingek korszakáról. Felidézi, mit érezhetett a Titanic parancsnoka, amikor jéghegynek ütközött a hajója, vagy azt, milyen ember volt Francis Drake, I. Erzsébet angol királynő kalóza. Feldolgozza a hajók fejlődését, s emléket állít sa, j téaz óceán első átrepülőinek, magányos hajósainak és hajótöröttéinek is. Lucjan Wolanowski, világ, járó riporter és író többször járt Ausztráliában. Így a Posta soha-soha földre című útleírásában sokszínű képet fest az ausztráliai múltról és jelenről, történetről és gazdagságról, növény- és állatföldrajzról, valamint kultúráról. Nem a sorozatban jelent meg, de tematikailag akár a Világjárók könyvfüzérébe is illeszkedhetne Keszthelyi Katalin munkája: A pueblo indiánok. A szerző olvasmá. nyos és ismeretterjesztő művet írt, amelyből az olvasó elé tárul délnyugat indiánjainak régészeti kultúrája, a pueblo kultúrák alakulása, spanyol hódoltatásuk története, majd sorsuk az Egyef sült Államokban. A földmű-' j velő pueblo indiánok mintegy 2000 éve telepedtek meg a jelenlegi Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, főként Arizonában és Üj-Mexikóban. Ezeket a vidékeket, az Ittélők mindennapjait mutatja be a könyv. Nyári könyvújdonság lesz a Világjárók sorozat újabb kötete, Gyárfás Endre Görög tüzek című írása. Az útikönyv szerzője könyvében Görögországban tett turistaútjairól, valamint a felkeresett helyszínekhez kapcsolódó görög mítoszokról ír. Görögország szigetein, városaiban kalauzolja végig az olvasót, a hagyományok mellett bemutatva pz ott élő emberek mindennapjait és ünnepeit. DELMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István Főszerkeszlő-helyettcs: Szávay István Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kladő: Kováes László — Szerkesztőség és kiadóváUalat: szeged. Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház 6740 — Telefon: 12-633 — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivatal aknai és kézbesítőknél. Előfizetési dij egy búnapra 43 forint. — ISSN: >133-625 X 1 I r