Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

2 Kedd, 1985. július 23. Mérettartó műanyag padlók A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat PVC-padlókat gyártó üzemében korszerűsítik a termékszerkezetet: csökkentették a hagyományos kemény PVC-szőnyegek előállítását, s fokozták az újszerű, habszerkezetes műanyagpadlók termelését. Az idén készülő mintegy 8 millió négyzetméternyi műanyagpadlónak a fele már habosított termék lesz. A vásárlók előnyben részesítik a drágább, ám sokkal jobb minőségű, hő- és hangszigetelő habosított padlókat. Különösen népszerűnek bizonyult a vállalat egyik újdonsága, az üvegszállal erősített mérettartó padló, amelynek a habosított termékek kedvező tulajdonságain túl további előnye, hogy a használat során semmit sem veszít eredeti formájából, az illesztések évek múlva is úgy simulnak egymáshoz, ahogy a padlót leragasztották. A habosított termékek fejlesztése a hetvenes évek óta tart, a Hungifelx nevű alaktartó padlók gyártását pedig a múlt év közepén kezdték meg egy új, Japánból vásárolt gépsoron. Az új technológia bevezetésével lehetőségük nyílt az anyag- és energiatakarékos gyártás megvalósítására. A korábbiaknál 25 százalékkal kevesebb anyagból készítenek ugyanannyi négyzetméter terméket. A Hungária újdonságaival most ismerkednek a tőkés partnerek, a vállalat több nyugat-európai országba küldte el mintáit. Kissori évtizedek (11.) Van házad meg kocsid? „Nehéá párt találni. A mai lányok nem dolgozni szeretnek, csak könynyen élni." — A szakszövetkezeti tagok nagyon vékonyan kapják a nyugdijat — mondja Bíró József. — Az öregebbek csak járadékot kapnak, az végképp édeskevés, de a nyugdíjból sem lehet a mai árak mellett megélni. Ezért szaladnak el innen a fiatalok. Valóban kevés már Kissoron a fiatal, munkabíró, gazdálkodó ember. Egyikük, í>\:ögi Gyula, akiről azt mondták, kitart a soron, éppen akkor készült Szegedre, a textilgyárba.. — Miért? — Itt nincs perspektíva. Az a nyugdíi, amit a parasztoknak adnak, nem nyugdíj, és rengeteget kell érte befizetni. — Maga még fiatal, máris erre gondol? — Végig kell gondolnia az embernek az életét. A mai világban, a p^nz beszél. Ha járni akar az ember egy lánnyal, rögtön azt kérdezi: van házad, meg kocsid? Én itt akartam maradni gazdálkodni, de addie nem találtam olyan lányt, aki ezt vállalta volna. Nehéz párt találni. A mai lánvok nem dolgozni szeretnek, csak könnyen élni. Itt a földben lenne pénz, de azt a kemény munkát, ami kell hozzá, nagyon kevesen vállalják. Szögi Gvula búcsút készül mondani a gazdálkodásnak — legalábbis főállásban. Pedig jól gazdálkodott. Apja, Szögi András mondja: — Tíz évig hordtam ide az árut a téeszbe, arra nem voltam képes, hogy egy személyautót vegyek. Itt a kereskedelem lefölözi a hasz-> not. Be kellett állítani a járműveket, hogy el tudjuk hordani a portékát. A Bosnyákon tudja meg az ember, valójában mennyit is ér a munkája. Szögiék a kissoriak többségével ellentétben nem jószágot tartanak, paradicsomot termelnek, hanem zöldséget, gyümölcsöt. — Lovunk nem volt 43 óta. Az egyiket elvitték a németek, a másikat a szerbek. azóta nem vettünk újat. Disznót csak úgy lenne érdemes hizlalni, ha lenne ötven-száz, akkor lenne benne valamennyi Dénz. De akkor arra kéne ráállni, nem maradna idő a zöldségre, gyümölcsre. Még így is nagy a kockázat. Idén mindent elvert a jég. Demus László mesélte, s a nyomát magam is láttam, hogv a vakolatot leverték a házak faláról a diónyi, sarkos jégdarabok. Még másnap reggel is lehetett találni. az emberek sírva söDörték a jeget a há7"k elött, amikor elvonult a vihar. — Mennyit lehet ezzel a niacozó zöldség-'rvümölcs termesztéssel keresni? — öt év alatt megszereztük a körülbelül egymilliót ház árát, föl is építettük Mórahalmon. — A textilművekben mennvit fizetnek? — 23 forintot óránként. — Hogyan fog bejárni? — Busszal. Szögi Gyula — Ez mennyi időt vesz el naponta? — A munkaidő, meg a bejárás együtt 12-13 órát. — Megél abból a pénzből? — Biztosan ki kell maid járni a földbe, és hozzákeresni. — Gimnáziumba járt. Miért hagyta abba? — Ha azt elkezdi az ember, legalább főiskolát, vagy egyetemet kell végeznie. Mit ér ma egy érettségi? Elmenjen vele kétezer forintért dolgozni az ember? Alapműveltséget, mondjuk, ad, de többet ér annál, ha az emberek közt iárok, és megismerem a világot, jobban el tudok igazodni benne. — Nem járna jobban, ha mégis itt maradna? — Járok bálba, diszkóba, Bordány, Forráskút környékén másként van ez. Ott jobban otthon maradnak .a fiatalok, mert a földben van pénz, ha okosan kihasználja az ember. De errefelé szabályosan megszólják az embert ha nem megy el valahová fiatal létére. Benn laknak már a fiatalok a faluban, itt még az újságért is négyszáz méterre kell eljárni, ha megíratja az ember. Kijár az orvos a Jakab-tanyára, de gyógyszerért már a faluba kell menni. Volt bolt, de kicsike, a választék sem túl széles. Most már ott a ház, beköltözhető, valahogy megleszünk. — Sokan azért is elmennek, ne mondják rájuk, hogy paraszt — vélekedik ílzögi Mihályné. — Nem is olyan szén szó. Mondhatnák azt is, földműves, de könynyebb azt mondani: vadparaszt. — Azt mondták a gyerekek. ne szedje V' apuka a szólöt, majd mi megpermeteljük. Kérdeztem, mikor permetelitek meg. Hát szombat, vasárnap. És ha olyankor esik az eső? Olyankor majd fogadunk napszámost. De kicsodát? Aki van, máskor is berúgott már délre. Abból nektek nem lesz termésetek — mondja Bíró József. — Nehéz dió ez már — sóhajt Szögi néni. — Aranyért sem jön el senki segíteni, mi pedig nem bírjuk. Magad, uram, ha szolgád nincsen. Ha most egyszerre visszaadnák a földet, amit elvitt a szakszövetkezet, alighanem nekiállnék sírni. Pedig a föld visszahúz. Csak most Asotthalomról, Mórahalomról járnak ki hét végén, akik beköltöztek, mert a havi fizetésből nem lehet megélni tisztességesen, s aki építkezik, kocsit akar, élni akar a kor színvonalán, annak kell a pénz. S szaporodnak a hobbitanyák is Kissoron. Jönnek a városiak. akiknek kevés a fizetésük, s szeretnének termelni legalább a családnak való zöldséget, gyümölcsöt. Akik a beszorított, agyonzsúfolt lakótelepekről a természet közelségére vágynak, s csak itt találják meg. A tanyák tehát nem tűntek el a föld színéről, s hamar nem is fognak, nem valósult meg az ideológia által diktált ábránd, hogy majd óriás gépek vetik a búzát a helyükön. Csak éppen megbolygatták e településforma funkcióit, sok hányattatásnak tették ki lakóit. Szögi Mihályné mondja: — Ha most azt mondanák, újra 18 éves lehetek, de végig kell mennem mindazokon, amin az eddigi életemben végigmentünk, azt mondanám, úgy nem kell. Csak akkor, ha olvan körülmények közt lehetnék fiatal, mint a mostaniak. S ki tudja, mire jutnak ők is öregségükre ... Tanács István (Vége.) Üzleti vállalkozások — nemcsak városban Amikor betérünk egy ABC-be. kisvendéglőbe, nem érdekel bennünket, hogy kinek hozza a hasznot vagy épp a ráfizetést. A választékos kínálat, a tisztaság és az udvarias kiszolgálás, ágy érezzük, megillet mindanynyiunkat. A feltételek biztosítása az üzemeltetők feladata. s ez gazdaságosan legtöbbször csak úgy oldható meg, ha érdekeltté teszik a kezdeményező készségű, kockázatot vállaló dolgozóikat. A Fogyasztási Szövetkezetek megyei szövetségének felmérése szerint a megyében 161 vendé?látóipari és 72 kiskereskedelmi üzlet, 3 felvásárlótelep és 8 ipari üzem szerződéses formában, 2 vendéglátóipari és 48 kiskereskedelmi üzlet jövedelemérdekeltségben dolgozik. Az áfészek üzleteinek jó része falvakbantanyákon üzemel. A Kisteleki Afész Camping Motelja és a Postakocsi Csárda is lakott helytől távol, a szatymazi bekötőút mellett fogadja az E5-ös úton érkezőket. Mindkét egységet vállalkozó üzletemberek működtetik, szerződéses formában. Manga Gábor, a tranzit motel vezetője, még nőtlen fiatalember, a kockázatvállalásban teljesen a maga ura. Tavaly májustól övé a lehetőség. hogy az áfésznek addig több százezer forintos veszteséget okozó üzletből jövedelmező vállalkozás váljon. Ha nem bízott volna ebben, el sem vállalta volna. Arról faggatom először, hogv szerinte mi kell egy európai színvonalú campingmotelhoz? — Először is minden feltétel a pihenéshez, nyugodt körülmények, tisztálkodási lehetőségek, és létesítmények a szabad idő eltöltéséhez, az aktív pihenéshez. Hát én most épp ott tartok, hogy ezekből minél többet megteremtsek. A campinget ellátó meleg vizes blokkot felújíttattam, több villanycsatlakozót kellett kiépíteni a lakókocsi-parkolóban, ez ma már elemi igény. Fákat ültetünk a házak mellé, hogy otthonosabb legyen a környezet. Most készült el a teniszpálya, belekerült vagy százhúszezerbe, de csak így tudunk komolyabb nemzetközi szerződeseket kötni. Kellene még egy kisebb úszómedence is, hozzáláttunk az építéséhez. Ha már a beruházásaimnál tartunk, itt van a legnagyobb gondom is. E létesítmények hosszabb távra készülnek, mint az én hároméves szerződésem ideje. Igaz, még két évig hosszabbíthatok, de ez az idő sem elég a költseges vállalkozás megtérülésére. Jó lenne előre garanciát látnom arra, ha én itt leadom valamikor ezt az üzletet, az áfész felszámolná azokat az értékeket, amit itthagyok az utódomnak. Ha ez nem Így lenne, nagyon sajnálnám ezeket a létesítményeket elbontani, megsemmisíteni. No de ez a jövő problémája, van ennél előbbrevaló is. Mégpedig az. hogy nincs engedélyünk szeszes italok árusítására, azzal az indokkal, hogy nem messze, mellettünk a csárdában hozzájuthat a vendég a reggeli féldecijéhez. Csakhogy a mi lakóinknak nincs mindig kedve átruccanni^, itt helyben igényelnék a kiszolgálást. Főleg a külföldiek reklamálnak. Hát így nézünk ki alig egy év után. A Postakocsi Csárda szerződésesi üzletvezetője 1982 decembere óta Fejes Sándor. Így beszél vállalkozásáról: — Sok előnye van ennek a formának. Onnan szerzem be az árut, ahol a legelőnyösebb. Nem kell annyi ember sem, mint korábban. Ha nincs vendég, a pincér is tésztát készít. Akin sok múlik, megfizetem. Az étterem lelke a jó szakács, régebben négyezer forint körüli fizetésnél többet ritkán kapott. Most havonta fizetébkiegészítést és jutalmat adok neki, ha dicsérik a főztjét. Nem nekem kell hajtanom a társaságot, maguk a dolgozók néznek egymás körmére. Ha egy vendég szokatlan időpontban kér frissen sültet, a pincér járja ki a szakácsnál, hogy gyorsan elkészítse, más munkáit addig tegye félre. Nem érdekünk a porciók lefaragása, a szúk mérés. Az árak kialakítása a mi feladatunk, és elegendő hasznot számíthatunk fel. Az üzlet legnagyobb hibája, hogy szezonális. A tél sokszor elkedvetlenít. Amit a nyár hozott, azt jórészt elviszi. A kockázat teljes mértékben az enyém, A legnagyobb gondom, ha egy dolgozó leltárhiányt csinál. Hiába van benne a munkaszerződésben, hogy a leltárhiányért felel, jogszabály híján nem tudom rajta behajtani az összeget. Most is ilyen 45 ezer forintért járom a bíróságot, nehezen halad az ügy. E két üzletet Kovács László, a Kisteleki Egység Áfész elnökhelyettese ajánlotta figyelmembe. — ök azok, akik hosszabb idö óta nem léptek vissza. Mert a legtöbb kocsmának, boltnak sűrűn cserélődik a gazdája. Utóbb is harminc egységet hirdettünk meg, négy kelt el belőle. Amelyiken nem tudtunk így túladni, hat hónap múltával versenytárgyalás nélkül is próbálkozhatunk, ha jelentkezik vállalkozó. Amit igy sem vesznek meg, egy kevésbé kockázatos formában, az egyszerű jövedelemérdekeltségü rendszerben üzemeltetjük majd. A „játékszabályokat" most dolgozzuk ki. Csak a három, vagy ennéL kevesebb alkalmazottal dolgozó üzletekben és csak az ezerötszáznál kevesebb lakosú településeken térhetnek át erre az új módszerre. A kereskedelemben a szoros elszámolású, jövedelemérdekeltségű terjed. Az élelmiszerüzletek nem túl kapósak, itt sok a rögzített áras termék, alapVető élelmiszer, kisebb a vállalkozó szabadsága a választék [kialakításában. Az iparcikk- és ABC-üzletek a beszerzések ügyes Irnegválasztásával, rugalmas áralkalmazással lehetnek nyereségesek. Az áfésznek rengeteg vagyontárgyával mások gazdálkodnak, de hogy hogyan, az minket is érzékenyen érint, az ellenőrzéseket ugyanúgy fenn kell tartanunk. Áz átadott eszközeinkre biztosíttékot kérünk, lehet az pénz vagy akár hobbikert is. Tóth Szeles István Vásárlás, adminisztráció - hitelkártyával Gazdasági társaság alakult Huszonegy tagvállalat részvételével Aktív Memóriakártya Gazdasági Társaság c.lakult Magyarországon. A gazdasági társaságot a napokban jegyezték be a vállalati törzskönyvbe. Az aktív memóriakártya — amely francia találmány — lényegében hitelkártya, amely mikroprocesszorral és egy igen kis méretű számítástechnikai adattároló egységgel van ellátva. E tárolóban — attól függően, hogy a kártyát milyen célra használják — elhelyezhetők a hitelkártya-tulajdonos adatai, s hogy mennyi pénzzel rendelkezik. Így a kártyával — a megfelelő leolvasó készülékkel felszerelt boltokban — a vásárló fizethet is. Jelenleg több nyugat-európai országban és a tengerentúlon dolgoznak az aktív memóriakártya elterjesztésén, elsősorban a csekkek és a mágnescsikos hitelkártyák helyett alkalmazzák. Rónai Tibor, a gazdasági társaság koordinációs igazgatóságának vezetője elmondta: hozzáláttak a kártya magyarországi felhasználásának előkészítéséhez. Az elképzelések szerint a Skála Metróban és a Skála Budapest Nagyáruházban még az idén bevezetik, Elsőként a dolgozók kapnak memóriakártyát, hogy munkahelyükön saját vásárlásaikat, azzal intézzék. Amennyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, a Skála törzsvevőit is ellátja ilyen kártyával, s számukra a vásárlásnál bizonyos kedvezményt is ad. A két Skála áruházban működő ADSpénztárgépeket egy olyan kiegészítő berendezéssel látják el, amely alkalmas a kártya olvasására. A későbbiekben a kártya szélesebb körű elterjesztésével is számolnak. Az aktív memóriakártya bevezetését megkönnyíti, hogy használatához elegendő, ha a boltokat felszerelik a kártya olvasására alkalmas pénztárgépekkel. Az üzlet zárása után az összesített adatokat tartalmazó kazettát kell eljuttatni a pénzintézetekbe. A készpénz helyettesítésén kívül az aktív memóriakártya számos más területen is felhasználható. Tervezik, hogy az állampolgárok egészségügyi kartonjait a későbbiekben ilyen kártyák fogják helyettesíteni. Kezdetben a szívbetegeknél és a művesekezelésre szorulóknál vezetik majd be a memóriakártyákat. Náluk ugyanis életfontosságú, hogy naprakész adatok álljanak a kezelőorvos rendelkezésére. A gazdasági társaság szakemberei azon is dolgoznak, hogy a kártyákat munkaügyi és adminisztratív adatok tárolására is felhasználják. A Vilatinál például hozzáláttak egy olyan rendszer előkészítéséhez, amelyben a kártya a dolgozók gyár belépőjéül szolgálna, illetve azzal a helyi ebédlőben fizethetnének is. A Novotelben pedig azt fontolgatják, hogy a kártyát szállodai belépőként, illetve szobakulcsként alkalmazzák. Magyarországon elsősorban a kártya olvasására alkalmas készülékek gyártására, az úgynevezett terminálok készítésére kedvezőek a feltételek. A Videotonnál, a Vilatinál, a Híradástechnikai Szövetkezetnél, a Telefongyárban egyaránt lehetséges a gyártás megszervezése — valamennyien tagjai is a gt-nek. A gazdasági társaság már megkezdte a munka koordinálását. Az aktív memóriakártyákat azonban az elkövetkezőkben is csak importból lehet beszerezni. Az importlehetőségek bővítésére, az aktív memóriakártyák behozatalának növelésére a gazdasági társaság a terminálok exportját kívánja megszerezni. (MTI) J <