Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

Hétfő, 1985. július 22. Világsztárok Ma, hétfőn rendkívüli adás lesz a Magyar Televízióban: este 19 órakor megkezdődik a múlt heti világkoncert négyórás amerikai filmjének sugárzása. Zenei siker. Három évtized után a lüktető ritmusú popzene képessé vált arra. amit országok, nemzetközi szervezetek nem tudtak megoldani: százmilliókban kifejezett dollártómeget összegyűjteni az éhező Afrikának. Amikor l!)54-ben Bili Haley megírta a „Rock az óra körül" cimú dalt, senki sem hitte volna, hogy ez a ritmuszene ilyen népszerűvé, ilyen nemzetközi erővé fejlődik három évtized alatt. Ezúttal lehetetlen a nemzetközi siker ok rendszerét gyorsan felállítani és vizsgálni. Talán csak egy sejtés erejéig: a felgyorsult ritmusú, felgyorsult életű modern világ társadalmi ritmusát köa képernyőn veti, ettől életképes, ettől van a hatalmas, sok száz milliós közönségbázis. Siker a magyar popzenének. Az egykor, nem is olyan régen, még megvetett hoszszúhajúak zenei világa is győzött a ma sugárzandó koncerten. Hiszen idehaza is bebizonyította, hogy nemcsak édeskés diszkózene, hanem szimfonikus rock és rockopera is kinőhet belőle. Az István, a király már nemzeti önbecsülésünk egyik tükre lett. Végül az errtberi összefogás sikere. Világsztárok jöttek Londonba és Philadelphiába a' hivő szó hallatán, százmilliók rokonszenveznek az. éhezőknek rendezett koncerttel. Londonban és Philadelphiában párhuzamosan élt a popzene. Déli 12 óra 45 perckor kezdődött a közvetítés, és némely országban hajnali öt órakor ért véget. Népművészeti kiállítás Szombaton Nyíregyházán, a Váci Mihály megyei és városi művelődési központban több mint ezer érdeklődő részvételével megnyílt a V/l. országos népművészeti kiállítás. A népművészeti seregszemlére másfélezer alkotó, több mint négyezer a'lkotását küldték be. A szakmai zsűri a beérkezett népművészeti tárgyak közül mintegy nyolcszáz alkotó, több mint kétezer pályamunkáját javasolta kiállításra, és tizenkilenc kategóriában döntött a díjak odaítéléséről is. Az ünnepélyes díjkiosztó az augusztus 21-ig megtekinthető kiállítás megnyitóján volt. A legmagasabb elismerést, a Gránátalma-díjat tizennégy pályázó kapta meg. tapsolt. A Vadrózsák-előadta Verbunk miniatűr paródiaremek, melyben kifiguráztatnak a jellegzetes mozdulatelemek, a magabiztos férfivirtus, de még a koreográfusi öniimétlő ötlettelenség is... Sebestyén Márta, a Tavaszköszöntő egyik főszereplője — legyezővel. A szépmívű szerszámot rendeltetésszerűen használja; lehet vagy harmincöt fok. — Jól mennek a próbák. Kezdem sejteni, mikor, kivel, hol kell bemennem a színpadra, s ott mit kell Mesterkurzus Gálahangversennyel zárult szombaton Szombathelyen a tizenkilencedik nemzetközi Bartók-szeminárium. A július 7-től 20-ig tartó mesterkurzuson huszonegy országból több mint százötven muzsikus, zenepedagógus vett részt. A szemináriumot ezúttal a nyolcadik alkalommal rendezték meg Szombathelyen — ahol 1940-ben az utolsó vidéki hangversenyét tartotta Bartók Béla —, tizenegyszer a fővárosban tartották a Bartók-szemináriumot. Az idei képzést karmestereknek, zongoristáknak, vonósnégyeseknek, hegedűduóknak és zongoraduóknak hirdették meg. A professzori gárda: Devich Sándor hegedűművész, Eötvös Péter Franciaországban élő zeneszerző, karmester, Kocsis Zoltán zongoraművész, zeneszerző, Kurtág György zeneszerző, zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Kochmann Imre zongoraművész, Somfai László és Wilhelm András zenetörténész. Búj, búi zöld ág-japánul Machidai gyermekkórus Szegeden Helyszíni próba a koncert előtt Machida falu a japán főváros mellett. A falut természetesen nem a mi fogalmaink szerint kell érteni, Machida a maga 300 ezer lakosával nálunk igencsak nagyvárosnak számítana. Csendes, nyugodt hely a nyüzsgő-kavargó metropolis, Tokió tövében; hangulatában, jellegében, egész valójában emberi, szeretnivaló. Innen érkezett Magyarországra az Okuma Nobuko vezette gyermekkórus és az Okuma Cuneo által irányított vonószenekar. A házaspár speciális „magán-zenedét" tart fenn otthonában, a férj hegedűtanár, a feleség szolfézst tanít és kórust vezet immáron tizenhárom éve. Lakásuk nagyszobája bármely pillanatban tanteremmé alakítható, szombaton délutánonként — késő estébe nyúlóan — váltják egymást a különböző korú növendékek, körülbelül hatvanan. A legkisebbek 6 évesek, a legnagyobbak pedig a boldogan és rendszeresen visszajáró ..majdnem felnőttek". A „Tehetségesek iskolájából" többen kerültek már a három nagynevű tokiói zeneakadémia valamelyikére, de folytatják a zenetanulást például Magyarországon is. A kórusnak ez az első külföldi útja. Rövid londoni tartózkodás után érkeztek hozzánk — az angliai fővárosban a kétévenként megrendezett Nemzetközt Kodály Szimpozion megnyitó ünnepségén léptek fel. A machidai gyerekekkel készült az 1981-es sapporói szimpozion ideién a Japán Kodály Társaság módszertani lemezének anyaga. Első magyarországi hangversenyüket a Tisza Szálló Nagytermében rendezték pénteken este. A hosszú út után alig volt idejük a pihenésre. Mégis a fáradtság szemernyi jele nélkül, jókedvűen és mosolyogva először japán népdalfeldolgozásokat énekeltek, a legkisebbek pedig népi gyermekjátékokat elevenítettek meg. Olyan átéléssel játszottak, mintha nem is koncerten, hanem egy parkban a maguk örömére kiszámolócskáztak volna. A közönség állva gyönyörködött bennük, A nagyobbaktól Josquin, Lassus, Palestrina szerzeményeit hallhattuk, majd a zenekar Ogura Roh vonószenekari szvitjét adta elő Okuma Cuneo vezényletével. Tanítványa, Furukawa Hiroaki két japán dallamot játszott, a Cseresznyevirág címűt és egy nagyon szép népdalt. Két Bartók és három Kodály-mű zárta a „hivatalos" koncertprogramot. Természetesen magyarul, minden erőlködés nélkül, mintha Machidában az lenne a legmindennapibb, hogy „hegyvölgy rengett, szikla zengett". Persze tudom, hogy idegen országban kedves gesztusként szokás az illető ország nyelvén énekelni. Azt is tudom, hogy Okuma Nobukón kívül van még karnagy a világon, aki nemcsak úti előkészületként, hanem rendszeresen tanítja kórusának Bartók, Kodály, Bárdos Lajos és más magyar szerzők müveit. Mégis minden alkalommal csodálom azt a kórusvezetőt és persze azt az énekkart, aki a tökéletes zenei megformáltságon kívül az értelmezett szöveggel is törödve tud teljes élményt nyújtani, még sajátosan magyar müvek esetében is. A machidai kórusnál persze közrejátszik ebben Okuma Nobuko nagyNagy László felvétele szerú magyar nyelvtudása is ... Amikor megbeszéltük, hogy faggatni fogom munkájukról — nem bízván ebben a nyelvtudásban — puskát irt magának. Azt hiszem, ide másolt szövege nemcsak róluk, de a karnagynö magyar szókincséről is többet árul el, mint az én elismerő szavaim: „Nem mindenkit hoztam el otthonról. Jelenleg két majdnem felnőtt tanítványom itt, Magyarországon tanul és itt csatlakozott hozzánk. A kórustagok közül 40-en jöttek el. A 9 évesnél fiatalabb gyerekek nem jöhettek. Ezen kívül velünk jött a zongorakísérő, egy csellista, egy brácsás és a kedves férjem. A férjem a zeneakadémián hegedűés zeneszerző szakon végzett. Utána japán népda'•kutatással foglalkozott. De kutatásból általában nem lehet megélni, ezért hegedűtanár lett. Amikor én elkezdtem foglalkozni a Kodály-módszerrel, egy darabig ő csak figyelte, hogy vajon mi lehet ez. Fokozatosan ö is megismerte és a saját munkájában is alkalmazza. Például most irja azt a hegedűtankönyvet, ami elméletileg sokat vesz át a Kodály-módszerből." Szombaton délután japán vendégeink a mártélyi strandon közös játékkal végződő szabadtéri koncertet adtak, este a Petőfi Sándor Művelődési Központban léptek fel. Vasárnap az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogattak, ma, hétfőn a televízió-stúdióban felvétel készül velük a regionális adás számára. Holnap, kedden búcsúznak Szegedtől. Regős Cva Táncos kaleidoszkóp Forgatókönyv — 750 szereplővel Részlet a fesztivál „belső használatra szánt" forgatókönyvéből: vasárnap reggel fél 8-kor reggeli, 9-tól lj-ig gálapróba (Uramisten, ez négy óra a tornateremben! Vajon kibírják?); ebéd, délután 3-tól 6-ig gálapróba a magyaroknak, ugyanekkor színpadbejárás Újszegeden az este fellépő német, bolgár, szovjet és szegedi együttesnek. A nemzeti (és nem „nemzetközi", ahogy szombaton e hasábokon látszott!) nap bemutatói 4-től — hat együttesnek; vacsora, fél 9-től a harmadik folklórbemutató, U-től táncház a Vigadóban (az eddigi tapasztalatok szerint: pitymallatig. . .). Ugyebár, nem valószínű, hogy az unalom óráit kell számolniuk Szeged fesztiválvendégeinek ... Az első — pénteki — újszegedi est után előszedték a jegyeket az urnákból, megszámlálták, „eredményt hirdettek" a Vigadóban: a közönségdijat a lengyel Kunovjan együttes kapta. Micsoda örömrivalgás! A lengyel zenészek rákezdték és abba sem hagyták éjjel kettőig: tíz náció lányait és fiait táncoltatták. Már a Tisza-parti megnyitón föltűnt a japán úr. Pontosabban filmfelvevő csodamasinája, amit szünet nélkül dolgoztatott. Szombaton délelőtt a tanácsházán, ahol Müller Józsefné tanácselnökhelyettes látta vendégül az együttesek képviselőit, sikerült koccintanom Erdélyi Tibor ral, a Vadrózsák művészeti vezetőjével. Emlékeztem (a sugárzott is szó volt k japán kapcso— Hogyne ismerném, ő Yochiaki Oka. Civilben vízügyi technikus. A japán táncszövetség tagja, tánctanfolyamokat szervez egyetemi városokban, mostanában magyar és mexikói szakembereket hív meg tanítani. Én már ötször voltam a vendége. — Mikor megy legközelebb? — Remélem, nemsokára. Nincs a világnak még egy helye, ahol úgy tudnának dolgozni, mint náluk. A tanítványaim az egész napos fegyelmezett munka mellett az egyórás étkezési időkből általában elspórolnak lelet; gyakorolnak. — ön a koreográfiai munkássága elején komoly mondanivalója, a hatalom és az ember konfliktusait bogozó táncműveket készített. Miért csinál mostanában — karikatúrákat? Táncparódiákat? — Mért ne? Egyszer az egyik, úgynevezett komoly darabom előadása közben, egy körtánc végén, nem sikeredett a szokásos, feszes kivonulás; valami fura csavart csináltak a lányok a színpadon, s a közönség hatalmasat kacagott és tapsolt. Akkor jutott eszembe: hagyni kéne nevetni a nézőket. .. Pénteken este az újszegedi nézősereg ugyancsak nekividámodva, fölszabadultan tennem ... Az éneklés és a tánc nem gond, magam is .nóptáncos voltán1 . Szenesére gálabeli partnerem, C>. • Jftván juthitéf ymfiöMi a debreceni együttesben, valamikor, a főiskolai felvétele elött. Bocsánat, én következem . . . * „Elképzelhetetlen, hogy itt fesztivál legyen Bor Jóska nélkül. Mindent tud, mindenkit megért és mindenK.it dolgoztat. Mindig halkan beszél. Ha nagy a gubanc, akkor a leghalkabb, és néz az emberre, amúgy Lentről fölfelé. Amit sose tudtam, az is rögtön eszembe jut... A legfantasztikusabb, hogy már esténként képes elmondani, milyen bonyodalmakra számíthat a 750 táncos és zenész másnap. Azért persze, hogy legyen időnk a dolgokat rendbe hozni. Ilyenformán általában nagyobb szervezési zökkenők nélkül marad a fesztivál." A monológot „előadta": Surányi Róbertné, az SZMT osztályvezetője, s akiről szól . Bor József rendező, a Győri Kisfaludy Színház igazgatója. a szegedi néptáncfesztivál „örökös" rendezője. Magyarul köszöntötték a magdeburgi táncosok Szeged polgárait a Dugonics téren. Szombaton történt, a „Nemzeti nap" első szereplői voltak az NDK-ból érkezett vendégek. A figyelmességet hálás tapsok fogadták, s egy-kettőre elfogytak az Nagy JLászlö felvételei együttes bemulató prospektusok is, amelyek szintén magyar nyelvűek voltak ... A hasonló gesztusok „elSjiaRüjtfftíökfesztiválon, örömünkre. A baszkföldiek elegáns, háromnyelvű műsorfüzettel érkeztek, Morvaország követei, a i\unovjan táncosai azt dalolták a színpadon, hogy „Tisza partján nem jó lefeküdni...", a lengyelek: „Atalmennék én a Tiszán". Szombaton este meg a román zenekar húzott magyar nótákat . . . * Tegnap lezárult a folklórbemutatók sora (a szombati közönségdíjas a román Doina Moldvei együttes; a vasárnap „befutóról" és arról, hogy a magyarok közül ki kapta a faragott tükröt, később tudunk beszámolni). A külföldiek ma, hétfőn elutaznak a megye más városaiba és községeibe, de vendégszereplések helyszíne lesz Szolnok, Komló, Bonyhád, Mezőhegyes is. Holnaptól a pénteki bemutatóig a fő program: a Tavas/.koszontő próbái (szerdán már a Dóm téren!). Némi lazításra csak kedden délután nyílik alkaV lom: „Béke és barátság sportvetélkedő", úszó-, foci-, kötélhúzó-, lábtenisz-, diótörő-, gumimatracos- és ki tudja még, milyen versenyek zajlanak három helyszínen, a Sportuszodában, a Sportcsarnokban, a Kisstadionban. Jó szórakozást! Sulyok Erzsébet •4