Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

2 i Szerda, 1985. július 3. Gromikót választották a Szovjetunió államfőjévé A Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakon. kedden, Andrej Gromikót, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját választották meg a Szovjetunió Legfelsóbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. Gromiko személyére az ülésszakon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tett javaslatot, amelyet a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Mihail Gorbacsovot a Legfelsőbb Tanács Elnöksége tagjává választották meg a Legfelsőbb Tanács ülésszakán. A javaslatot Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja terjesztette elő, amelyet a képviselők egyhangúlag támogatták. Eduárd Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját nevezték ki a Szovjetunió külügyminiszterének. Kinevezesére Nyíkolaj Tyihonov szovjet kormányfő tett javaslatot. Andrej Gromiko. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden beszédet mondott a Legfelsőbb Tanács ülésszakán. Többek között ezeket mondta: Mindenekelőtt őszinte köszönetemet szeretném kifejezni Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának azokért a jó szavakért. amelyekot rólam mondott, amikor javaslatot tett arra. hogy válasszanak meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Országunkra hatalmas feladatok várnak a gazdasági és társadalmi fejlődés terén, a szovjet nép jólétének növelésébon. A Szovjetunióra hatalmas szerep hárul nemzetközi ügyekben, a nukleáris háború veszélyének megakadályozásában, a béke megszilárdításában. A belső dolgainkat és a külpolitikát illető konkrét feladatokat megfelelő teljességgel es határozottsággal fogalmazták Losonczi Pál üdvözlete Andrej Gromiko elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Tisztelt Gromiko elvtárs! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből köszöntöm önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Népünk a Szovjetunió kiemelkedő vezetőjét, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság és együttműködés őszinte hívét tiszteli önben. Szívből kívánunk önnek jó egészséget, további nagy sikereket a szovjet nép javára és közös céljaink, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett sokoldalú, felelősségteljes tevékenységéhez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Eduárd Sernrdnarfzénak, a Szovjetunió külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Bolgár kitüntetések Q Budapest (MTI) A Bolgár Népköztársaság kormánya a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a magyar néphadsereg ötven tábornokát és tisztjét — közöttük a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsának több tagját — a „Fegyverbarátság Erősítéséért" érdeméremmel tüntette ki. A kitüntetéseket kedden Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete adta át. meg azokban a döntésekben, amelyeket pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésein hoztak. A párt és a nép bizalmát elvező minden kommunistának az a dolga. hogv hozzájáruljon e döntések megvalósításához és ezzel az iránta tanúsított bizalmat is megszolgálja. Üj tisztemben minden erőfeszítést megteszek azért, hogv becsülettel teljesítsem a párttal, az országgal, a néppel szembeni kötelességemel. Az elnökség elnöke Diplomáciai lépések Q Washington (Reuter) Ronald Reagan amerikai .ílnök jogi és diplomáciai lépéseket rendelt el a bejrúti repülőtér elszigetelésére. | A közlemény szerint az Egyesült Államok — az esetleges újabb terrorcselekményeket megakadályozandó — felfüggeszti a PANAM és a TWA repülőgép-társaság Bejrútba közlekedő utas- és teherszállító járatait. Ugyanakkor megtiltják a libanoni székhelyű MEA légitársaságnak, hogy járatai az Egyesült Államokba repüljenek. A külügyminisztérium illetékese szerint „ez az első lépés". A világ államférfiai között aligha van az övénél ismertebb arc — s nincs olyan világraszóló jelentő-1 ségü nemzetközi esemény, ahol ne lett volna jelen immár több mint négy évtizede. Ellenfelei, vitapartnerei tartanak tőle, de tisztelik Is kiivelkezetességéért, elviségéért, kemény és ugyanakkor rugalmas lár-i gyalási stílusáért. Barátai nemcsak nagy tapasztalatát, hanem világos logikáját, észszerű okfejtését is jól ismerik és becsülik, nagyra tartják határozott, célra törő stílusát. így ismerik Andrej Gromikót, aki 28 évig volt a Szovjetunió külügyminisztere. Fiatal diplomataként azonnal felelős beosztást kapott: a Szovjetunió washingtoni nagykövetségére küldték tanácsosnak. Andrej Gromiko a háború éveit töltötte az amerikai fővárosban, előbb beosztottként, de a döntő években már nagykövetként. Rövid ideig Londonban vezette a nagykövetséget, majd visszatért Moszkvába, s külügyminiszter-helyettesként, 1957-től pedig miniszterként irányította — a párt politikájának megfelelően — a szovjet diplomácia apparátusát. Jelentós közvetlen szerepe volt abban, hogy a szovjet állam kibővítette nemzetközi kapcsolatait. Ezekben az években bontakozott ki a Szovjetunió és vele együtt a szocialista országok — harca a békés egymás mellett élés elvének elismertetéséért és alkalmazásáért. ekkor született meg I — a párt XXIV. kongreszszusán — az SZKP békeprogramja. ezekben az években sikerült rendezni Európa államainak kapcsolatait, eljutni Helsinkiig. De ezek az évtizedek egyúttal konfliktusok, robbanások, viszályok évei ta voltak. Andrej Gromiko külügyminiszterként nagyon felelés poszton dolgozott azért, hogy ne a konfliktusok uralják a nemzetközi életet, hogy kialakuljon. megerősödjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése. Washingtoni nagyköveti megbízatásától abból kiindulva, hogy a tárgyalás az egyetlen értelmes és lehetséges alternatívája a konfliktusnak. Andrej Gromiko nagyon sokat tett azért is, hogy — a .testvérpártok együttműködése által megszabott céloknak megfelelően — elősegítse a szocialista közösség országainak együttműködését, barátságuk, testvériségük erősödését is. Rendszeresen és állandóan találkozott a szocialista országok külügyminisztereivel, állandó kapcsolatot, konzultációt tartott velük. Többször járt hazánkban is — kezdve például nyolc ame- a miniszteri szintű megberikai elnök kormányzatával széléseket pedig minden évtárgyalt, mindvégig, a leg- ben megtartotta magyar kolnehezebb időszakokban is légájával. Kísérletek a Szaljuton £ Moszkva (MTI) Több különböző orvosi kísérletet hajtottak végre az elmúlt napokban a szovjet űrhajósok, s készülnek a programban előírt további feladatok végrehajtására. Az elmúlt napokban Dzsanibekov és Szavinih vizsgálták a Szaljut—7—Szojuz—T —13—Progresz—24 orbitális űrkomplexumot körülvevő légkör összetételét, s több kísérletet végeztek az Asztra—1 jelű tömegspektrométerrel. Az Országos Béketanács levele Q Budapest (MTI) Az Országos Béketanács fontos feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az európai békemozgalmak közötti együttműködés előmozdításához. Ez tűnik ki abból a levélből, amelyet az OBT küldött a vele kapcsolatban álló európai békeszervezeteknek. A kedden közzétett dokumentum hangsúlyozza: Magyarországon egyre többen kapcsolódnak be a békemozealomba, és egyre többen teszik fel önmaguknak és másoknak js a kérdést: hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni cselekvésünket, miként lehetne új formákat, új kereteket adni tevékenységünknek. Ezt a gondolkodási folyamatot jelentősen befolyásolják nemzetközi kapcsolataink is. Töprengésünk és útkeresésünk abból a tényből fakad, hogv a békemozgalmak működési feltételei az elmúlt évben is tovább módosultak. A nemzetközi élet eseményei részben új körülményeket teremtettek. Mindez arra ösztönöz bennünket — és tapasztalataink szerint partnereinket is —, hogy előre tekintsünk, és új teendőinkkel foglalkozzunk. Eddigi munkánkban a különböző szintű két- és többoldalú érintkezések, kapcsolattartások feltétlenül hasznosak voltak. Hazánkat Európa integráns részének tekintjük; bennünket éppúgy érintenek az összeurópai kérdések, mint bármelvik keleti, vagy nyugati partnerünket. Mi is a helsinki szellemet kívánjuk erősíteni, illetve érvényre Juttatni, s ennek megfelelően szeretnénk tovább munkálkodni a békés egvmás mellett élés és az atomfegyvermentes Európa megvalósításáért. Kétoldalú kapcsolataink a legkülönbözőbb Indíttatású európai békemozgalmakkal a közelmúltban nagyon intenzívek voltak, s ezt az aktivitást teljes rőértékben természetesnek és indokoltnak tartjuk. Az összeuróoai békemozgalmi együttműködésben továbbra is ió lehetőségeket látunk. Véleményünk szerint megteremthetők és biztosíthatók a hoszszú távú, tartós együttműködés alapjai; ehhez konstruktív szellemű, közös erőfeszítésekre van szükség. Ehhez szeretnénk a magunk módján hozzájárulni kétoldalú kapcsolatainkkal is. Emellett változatlanul hasznosnak tartjuk a multilaterális fórumokat, Ebben a szellemben kívánunk fellépni Európa valamennvi békeszerető erejével közösen a fegyverkezési versennyel szemben, szolgálva kontinensünk békéjének és biztonságának nemes üavét — hangoztatja végezetül a dokumentum. Keresztyén békevilággyíílés 0 Prága (MTI) A prágai Kultúrpalotában kedd este 7 órakor istentisztelettel nyílt meg a hatodik keresztyén békevilággyülés, a Keresztyén Békekonferencia hétévenként ülésező legmagasabb szintű fóruma. Eddig mintegy 900 hivatalos küldött, illetve meghívott vendég és szakértő érkezett a csehszlovák fővárosba, köztük számos kiemelkedő magyar egyházi személyiség. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levelet intézett dr. Tóth Károly püspökhöz, a Keresztyén Békekonferencia elnökéhez. Ebben magyar államfő megállapítja: Nemcsak lehetséges, hanem történelmi szükségszerűség is a világ jövőjéért aggódó jó szándékú emberek, csoportok, egyházak és keresztyén személyiségek összefogása a világot fefiyegetö katasztrófa, a nukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, az ürfegyverkezési tervek megakadályozása érdekében. Szocializmust építő népünk békeakaratát is kifejezve őszinte támogatásunkról biztosítom a Keresztyén Békekonferenciát humanista céljai elérésére irányuló törekvéseiben. Kívánok a Keresztyén Békekonferenciának további szép .eredményeket, béke-világgyülése résztvevőinek sikeres munkát — fejeződik be Losonczi Pál levele. Á Patyomkin-felkelés magyar szemmel 3. A matrózok Magyarországon Az odesszai események után két hettel már Budapestre érkeznek az első menekültek, s a szemtanú hitelességével számolnak be a történtekről. őket pedig rövidesen követik a Romániából Ideérkező első Patyomkin-matrózok. A Népszava július 15-i számában arról számol be, hogy a fölkelés hat vezetője a magyar fővárosba érkezett. „Valamennyi magas termetű, izmos fiatalemberek, s polgári ruhát viselnek, amelyet Bukarestben kaptak." Egy éjszakát töltenek itt, s eközben a lap munkatársát tájékoztatják a felkelés történetéről, s beszámolnak a kudarc okairól is. Egyre sokszínűbb információ tárul a fölkelésről a magyar olvasó elé. A Magyar Hirlap egy, a matrózokkal még Bukarestben folytatott beszélgetést közöl július 15-én, 28-án pedig dr. Racovski constanzai ügyvéd közlése alapján a felkelés egyik vezetője, Matyusenko naplójából hoz részleteket. (Maga Matyusenko is hazánkon át jut el Svájcba és Franciaországba, mielőtt 1907-ben visszatért Oroszországba. Itt utazik át — már később, 1908 nyarán — legközelebbi harcostársa, Joszif Dimcsenko is ) A nyár végén csaknem félszázán jönnek Magyarországra a Patyomkin matrózai közüL Egyikükkel, aki Besztercére, érkezett, a kolozsvári Ellenzék készít interjút. Ebben elmondja, hogy a legtöbb társa erdőirtáshoz állt be, ő maga civilben vagonasztalos. Pesten remél munkát találni. Érdekesek az újságíró megfigyelései a matróz viselkedéséről: „A menekült előadásán valami érdekes, előttünk csaknem érthetetlen színezet húzódott végig. Majd mélabús volt, életuntság, elcsigázottság látszott ki belőle, szemeiben a keserűség könnyei csillogtak, majd kigyúlt szemeiben valami forradalmi tűz, a fájdalom könnyei örömkönnyekké változtak, amikor a forradalom viharairól beszélt." Valószínűleg a Patyomkinról volt az az orosz forradalmár munkás is, akinek pécsi elvtársaihoz írott levelét az ottani Munkás október 29én közölte: ő, Oroszországból elmenekülve, néhány napot a dunántúli városban töltött, aztán visszatért hazájába. Még egy ide vonatkozó nyomot leltünk a korabeli lapokban: 1907 decemberében Budapesten letartóztatták az egyik 28 éves volt matrózt, ö egyévig napszámos munkát végzett Bukarestben, majd munka nélkül maradt, és gyalog jött onnan tovább. További sorsáról nincsen tudomásunk. Mint Halász Zoltán Patyomkin-cirkáló című, 1955-ben megjelent könyvéből rtudjuk, közel százan választották közülük első lakóhelyül az akkori Magyarországot. (Nagy részük, főleg azok, akik a polgári életben vasmunkások voltak. később továbbvándorolt Kanadába és Brazíliába.) A munkásmozgalom-történeti kutatások föltárták. milyen szép példáit adták a magyar munkások a szolidaritásnak, amikor meg kellett védeniük orosz testvéreiket. Egy nagyobb csoportjuk. körülbelül ötven ember, Temesvárra ért. s itt a helyi hatóságok nem akarták engedélyezni a tartózkodást. A patyomkinosok a helyi szociáldemokrata szervezethez fordultak segitsegért. A temesvári pártszervezet a város munkásságát mozgósítva, általános sztrájkkal csikarta ki számukra a letelepedési engedélyt, és megvédte a matrózokat a rendőrségi önkénytől. Mások Aninán és Resicán telepedtek le, néhányan Pestre kerültek, a Ganz- és a Hoffergyárakba. Csaknem valamennyien aktivan bekapcsolódtak a magyarországi munkásmozgalomba. Ezt, érdekes módon, egy polgári lap, A Hét szemle-, írója szinte előre látta, amikor — már az első jövevények hírére — Csak jöjjenek! című gloszszájában így írt: „Az az emberanyag, mely az utolsó években Oroszországból hozzánk átszorult, nem lesz hitvány és kártékony soha, de határozottan értékes és hasznos. Különösen pedig a mai Magyarország számára. Oroszország néptengerének forrongó, sistergő habjait, a forradalmárok és elégedetlenek özönét önti reánk. Ezek, ha nem is iskolázott, de felvilágosult vagy legalábbis a második-harmadik generációban felvilágosuló emberek, akik a társadalmi újjáalakulás, a mai társadalmi rend reorganizálásának szükségszerűségét vérré vált meggyőződésként hozzák magukkal" (1905. július 16.). A Patyomkin-fölkelésnek a hazai munkásmozgalomra gyakorolt hatásáról néhány évtized múltán is lelkesen emlékezett Gárdos Mária: „Már a Patyomkin-láz" olyan forrón megdobogtatta szívünket, hogy szinte magam előtt látom, hogy ujjongtunk, hogyan borultunk egymás nyakóba sírva fogadkozva: mi is tudunk oroszul beszélni!" A világ dolgai iránt érzékeny agrárproletárok akkori tudatát, s benne az odesszai események lecsapódását pedig Veres Péter tanúságtétele közvetíti felénk a Falusi króniká-ban: „Ha Tisza Istvánt valahol lekiabálták, záptojással megdobálták, az éppen úgy az új világ jele volt, mint az, hogy az orosz munkásság a Téli Palota elé vonult vagy hogy a fekete-tengeri-flotta legénysége fellázadt és a tengerbe hányta a tiszteket." Fenyvesi István (Folytatjuk.)