Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

2 i Szerda, 1985. július 3. Gromikót választották a Szovjetunió államfőjévé A Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülés­szakon. kedden, Andrej Gromikót, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagját választották meg a Szovjetunió Legfel­sóbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. Gromiko személyére az ülésszakon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tett javaslatot, amelyet a képviselők egyhan­gúlag elfogadtak. Mihail Gorbacsovot a Legfelsőbb Tanács Elnöksége tagjává vá­lasztották meg a Legfelsőbb Tanács ülés­szakán. A javaslatot Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja terjesztette elő, amelyet a képviselők egyhangúlag támogatták. Eduárd Sevardnadzét, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját nevezték ki a Szovjetunió külügyminiszterének. Kineve­zesére Nyíkolaj Tyihonov szovjet kor­mányfő tett javaslatot. Andrej Gromiko. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden beszédet mondott a Legfelsőbb Tanács ülésszakán. Többek között ezeket mondta: Mindenekelőtt őszinte köszönetemet sze­retném kifejezni Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának azokért a jó sza­vakért. amelyekot rólam mondott, amikor javaslatot tett arra. hogy válasszanak meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének. Országunkra hatalmas feladatok várnak a gazdasági és társadalmi fejlődés terén, a szovjet nép jólétének növelésébon. A Szovjetunióra hatalmas szerep hárul nemzetközi ügyekben, a nukleáris háború veszélyének megakadályozásában, a béke megszilárdításában. A belső dolgainkat és a külpolitikát il­lető konkrét feladatokat megfelelő tel­jességgel es határozottsággal fogalmazták Losonczi Pál üdvözlete Andrej Gromiko elvtársnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Tisztelt Gromiko elvtárs! A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a magam nevében szívből kö­szöntöm önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Népünk a Szovjetunió kiemelkedő vezetőjét, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság és együttműködés őszinte hívét tiszteli önben. Szívből kí­vánunk önnek jó egészséget, további nagy sikereket a szovjet nép javára és közös céljaink, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett sokoldalú, felelős­ségteljes tevékenységéhez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * Várkonyi Péter külügyminiszter táv­iratban fejezte ki jókívánságait Eduárd Sernrdnarfzénak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterévé történt kinevezése al­kalmából. Bolgár kitüntetések Q Budapest (MTI) A Bolgár Népköztársaság kormánya a Varsói Szerző­dés megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából a ma­gyar néphadsereg ötven tá­bornokát és tisztjét — közöt­tük a Honvédelmi Miniszté­rium Katonai Tanácsának több tagját — a „Fegyver­barátság Erősítéséért" ér­deméremmel tüntette ki. A kitüntetéseket kedden Bon­cso Mitev, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követe adta át. meg azokban a döntésekben, amelyeket pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésein hoztak. A párt és a nép bizalmát elvező minden kommunistának az a dol­ga. hogv hozzájáruljon e döntések meg­valósításához és ezzel az iránta tanúsított bizalmat is megszolgálja. Üj tisztemben minden erőfeszítést meg­teszek azért, hogv becsülettel teljesítsem a párttal, az országgal, a néppel szembeni kötelességemel. Az elnökség elnöke Diplomáciai lépések Q Washington (Reuter) Ronald Reagan amerikai .ílnök jogi és diplomáciai lépéseket rendelt el a bej­rúti repülőtér elszigetelésére. | A közlemény szerint az Egyesült Államok — az esetleges újabb terrorcse­lekményeket megakadályo­zandó — felfüggeszti a PANAM és a TWA repülő­gép-társaság Bejrútba köz­lekedő utas- és teherszállító járatait. Ugyanakkor meg­tiltják a libanoni székhelyű MEA légitársaságnak, hogy járatai az Egyesült Álla­mokba repüljenek. A külügyminisztérium il­letékese szerint „ez az első lépés". A világ államférfiai kö­zött aligha van az övénél ismertebb arc — s nincs olyan világraszóló jelentő-1 ségü nemzetközi esemény, ahol ne lett volna jelen im­már több mint négy évti­zede. Ellenfelei, vitapartne­rei tartanak tőle, de tiszte­lik Is kiivelkezetességéért, elviségéért, kemény és ugyanakkor rugalmas lár-i gyalási stílusáért. Barátai nemcsak nagy tapasztalatát, hanem világos logikáját, ész­szerű okfejtését is jól isme­rik és becsülik, nagyra tart­ják határozott, célra törő stílusát. így ismerik Andrej Gromikót, aki 28 évig volt a Szovjetunió külügyminisz­tere. Fiatal diplomataként azon­nal felelős beosztást ka­pott: a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetségére küldték tanácsosnak. Andrej Gromiko a háború éveit töltötte az amerikai fővárosban, előbb beosztott­ként, de a döntő években már nagykövetként. Rövid ideig Londonban vezette a nagykövetséget, majd visszatért Moszkvába, s külügyminiszter-helyettes­ként, 1957-től pedig minisz­terként irányította — a párt politikájának megfelelően — a szovjet diplomácia appa­rátusát. Jelentós közvetlen szerepe volt abban, hogy a szovjet állam kibővítette nemzetközi kapcsolatait. Ezekben az években bon­takozott ki a Szovjetunió és vele együtt a szocialista or­szágok — harca a békés egymás mellett élés elvének elismertetéséért és alkalma­zásáért. ekkor született meg I — a párt XXIV. kongresz­szusán — az SZKP béke­programja. ezekben az évek­ben sikerült rendezni Euró­pa államainak kapcsolatait, eljutni Helsinkiig. De ezek az évtizedek egyúttal konf­liktusok, robbanások, viszá­lyok évei ta voltak. Andrej Gromiko külügyminiszter­ként nagyon felelés poszton dolgozott azért, hogy ne a konfliktusok uralják a nem­zetközi életet, hogy kiala­kuljon. megerősödjék a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés együtt­működése. Washingtoni nagyköveti megbízatásától abból kiindulva, hogy a tárgyalás az egyetlen értel­mes és lehetséges alterna­tívája a konfliktusnak. Andrej Gromiko nagyon sokat tett azért is, hogy — a .testvérpártok együttmű­ködése által megszabott cé­loknak megfelelően — elő­segítse a szocialista közös­ség országainak együttmű­ködését, barátságuk, testvé­riségük erősödését is. Rend­szeresen és állandóan talál­kozott a szocialista orszá­gok külügyminisztereivel, állandó kapcsolatot, konzul­tációt tartott velük. Több­ször járt hazánkban is — kezdve például nyolc ame- a miniszteri szintű megbe­rikai elnök kormányzatával széléseket pedig minden év­tárgyalt, mindvégig, a leg- ben megtartotta magyar kol­nehezebb időszakokban is légájával. Kísérletek a Szaljuton £ Moszkva (MTI) Több különböző orvosi kísérletet hajtottak végre az elmúlt napokban a szovjet űrhajósok, s készülnek a programban előírt további feladatok végrehajtására. Az elmúlt napokban Dzsa­nibekov és Szavinih vizsgál­ták a Szaljut—7—Szojuz—T —13—Progresz—24 orbitális űrkomplexumot körülvevő légkör összetételét, s több kísérletet végeztek az Aszt­ra—1 jelű tömegspektromé­terrel. Az Országos Béketanács levele Q Budapest (MTI) Az Országos Béketanács fontos feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az euró­pai békemozgalmak közötti együttműködés előmozdítá­sához. Ez tűnik ki abból a levélből, amelyet az OBT küldött a vele kapcsolatban álló európai békeszerveze­teknek. A kedden közzétett dokumentum hangsúlyozza: Magyarországon egyre többen kapcsolódnak be a békemozealomba, és egyre többen teszik fel önmaguk­nak és másoknak js a kér­dést: hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni cselek­vésünket, miként lehetne új formákat, új kereteket adni tevékenységünknek. Ezt a gondolkodási folyamatot je­lentősen befolyásolják nem­zetközi kapcsolataink is. Töprengésünk és útkere­sésünk abból a tényből fa­kad, hogv a békemozgalmak működési feltételei az el­múlt évben is tovább módo­sultak. A nemzetközi élet eseményei részben új kö­rülményeket teremtettek. Mindez arra ösztönöz ben­nünket — és tapasztalataink szerint partnereinket is —, hogy előre tekintsünk, és új teendőinkkel foglalkoz­zunk. Eddigi munkánkban a kü­lönböző szintű két- és több­oldalú érintkezések, kapcso­lattartások feltétlenül hasz­nosak voltak. Hazánkat Európa integ­ráns részének tekintjük; bennünket éppúgy érintenek az összeurópai kérdések, mint bármelvik keleti, vagy nyugati partnerünket. Mi is a helsinki szellemet kívánjuk erősíteni, illetve érvényre Juttatni, s ennek megfelelő­en szeretnénk tovább mun­kálkodni a békés egvmás mellett élés és az atomfegy­vermentes Európa megvaló­sításáért. Kétoldalú kapcsolataink a legkülönbözőbb Indíttatású európai békemozgalmakkal a közelmúltban nagyon in­tenzívek voltak, s ezt az ak­tivitást teljes rőértékben természetesnek és indokolt­nak tartjuk. Az összeuróoai békemozgalmi együttműkö­désben továbbra is ió lehe­tőségeket látunk. Vélemé­nyünk szerint megteremthe­tők és biztosíthatók a hosz­szú távú, tartós együttmű­ködés alapjai; ehhez konst­ruktív szellemű, közös erő­feszítésekre van szükség. Ehhez szeretnénk a magunk módján hozzájárulni kétol­dalú kapcsolatainkkal is. Emellett változatlanul hasz­nosnak tartjuk a multilate­rális fórumokat, Ebben a szellemben kívá­nunk fellépni Európa vala­mennvi békeszerető erejével közösen a fegyverkezési versennyel szemben, szolgál­va kontinensünk békéjének és biztonságának nemes üavét — hangoztatja vége­zetül a dokumentum. Keresztyén békevilággyíílés 0 Prága (MTI) A prágai Kultúrpalotában kedd este 7 órakor isten­tisztelettel nyílt meg a ha­todik keresztyén békevilág­gyülés, a Keresztyén Béke­konferencia hétévenként ülésező legmagasabb szintű fóruma. Eddig mintegy 900 hivatalos küldött, illetve meghívott vendég és szak­értő érkezett a csehszlovák fővárosba, köztük számos kiemelkedő magyar egyházi személyiség. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levelet inté­zett dr. Tóth Károly püs­pökhöz, a Keresztyén Béke­konferencia elnökéhez. Eb­ben magyar államfő meg­állapítja: Nemcsak lehetséges, ha­nem történelmi szükségsze­rűség is a világ jövőjéért aggódó jó szándékú embe­rek, csoportok, egyházak és keresztyén személyiségek összefogása a világot fefiye­getö katasztrófa, a nukleá­ris háború elhárítása, a fegyverkezési verseny meg­fékezése, az ürfegyverkezési tervek megakadályozása ér­dekében. Szocializmust építő né­pünk békeakaratát is kife­jezve őszinte támogatásunk­ról biztosítom a Keresztyén Békekonferenciát humanista céljai elérésére irányuló tö­rekvéseiben. Kívánok a Ke­resztyén Békekonferenciának további szép .eredményeket, béke-világgyülése résztve­vőinek sikeres munkát — fejeződik be Losonczi Pál levele. Á Patyomkin-felkelés magyar szemmel 3. A matrózok Magyarországon Az odesszai események után két hettel már Budapestre érkeznek az első menekültek, s a szemtanú hitelességével számolnak be a történ­tekről. őket pedig rövidesen követik a Romá­niából Ideérkező első Patyomkin-matrózok. A Népszava július 15-i számában arról szá­mol be, hogy a fölkelés hat vezetője a magyar fővárosba érkezett. „Valamennyi magas terme­tű, izmos fiatalemberek, s polgári ruhát visel­nek, amelyet Bukarestben kaptak." Egy éjsza­kát töltenek itt, s eközben a lap munkatársát tájékoztatják a felkelés történetéről, s beszá­molnak a kudarc okairól is. Egyre sokszínűbb információ tárul a fölke­lésről a magyar olvasó elé. A Magyar Hirlap egy, a matrózokkal még Bukarestben folytatott beszélgetést közöl július 15-én, 28-án pedig dr. Racovski constanzai ügyvéd közlése alapján a felkelés egyik vezetője, Matyusenko naplójából hoz részleteket. (Maga Matyusenko is hazán­kon át jut el Svájcba és Franciaországba, mi­előtt 1907-ben visszatért Oroszországba. Itt uta­zik át — már később, 1908 nyarán — legköze­lebbi harcostársa, Joszif Dimcsenko is ) A nyár végén csaknem félszázán jönnek Ma­gyarországra a Patyomkin matrózai közüL Egyikükkel, aki Besztercére, érkezett, a kolozs­vári Ellenzék készít interjút. Ebben elmondja, hogy a legtöbb társa erdőirtáshoz állt be, ő ma­ga civilben vagonasztalos. Pesten remél mun­kát találni. Érdekesek az újságíró megfigyelései a matróz viselkedéséről: „A menekült előadásán valami érdekes, előttünk csaknem érthetetlen színezet húzódott végig. Majd mélabús volt, életuntság, elcsigázottság látszott ki belőle, sze­meiben a keserűség könnyei csillogtak, majd kigyúlt szemeiben valami forradalmi tűz, a fáj­dalom könnyei örömkönnyekké változtak, ami­kor a forradalom viharairól beszélt." Valószínűleg a Patyomkinról volt az az orosz forradalmár munkás is, akinek pécsi elvtársai­hoz írott levelét az ottani Munkás október 29­én közölte: ő, Oroszországból elmenekülve, né­hány napot a dunántúli városban töltött, aztán visszatért hazájába. Még egy ide vonatkozó nyomot leltünk a ko­rabeli lapokban: 1907 decemberében Budapes­ten letartóztatták az egyik 28 éves volt matrózt, ö egyévig napszámos munkát végzett Bukarest­ben, majd munka nélkül maradt, és gyalog jött onnan tovább. További sorsáról nincsen tudo­másunk. Mint Halász Zoltán Patyomkin-cirkáló című, 1955-ben megjelent könyvéből rtudjuk, közel százan választották közülük első lakóhelyül az akkori Magyarországot. (Nagy részük, főleg azok, akik a polgári életben vasmunkások vol­tak. később továbbvándorolt Kanadába és Bra­zíliába.) A munkásmozgalom-történeti kutatások föl­tárták. milyen szép példáit adták a magyar munkások a szolidaritásnak, amikor meg kellett védeniük orosz testvéreiket. Egy nagyobb cso­portjuk. körülbelül ötven ember, Temesvárra ért. s itt a helyi hatóságok nem akarták enge­délyezni a tartózkodást. A patyomkinosok a helyi szociáldemokrata szervezethez fordultak segitsegért. A temesvári pártszervezet a város munkásságát mozgósítva, általános sztrájkkal csikarta ki számukra a letelepedési engedélyt, és megvédte a matrózokat a rendőrségi önkény­től. Mások Aninán és Resicán telepedtek le, né­hányan Pestre kerültek, a Ganz- és a Hoffer­gyárakba. Csaknem valamennyien aktivan bekapcsolód­tak a magyarországi munkásmozgalomba. Ezt, érdekes módon, egy polgári lap, A Hét szemle-, írója szinte előre látta, amikor — már az első jövevények hírére — Csak jöjjenek! című glosz­szájában így írt: „Az az emberanyag, mely az utolsó években Oroszországból hozzánk átszo­rult, nem lesz hitvány és kártékony soha, de határozottan értékes és hasznos. Különösen pe­dig a mai Magyarország számára. Oroszország néptengerének forrongó, sistergő habjait, a for­radalmárok és elégedetlenek özönét önti reánk. Ezek, ha nem is iskolázott, de felvilágosult vagy legalábbis a második-harmadik generáció­ban felvilágosuló emberek, akik a társadalmi újjáalakulás, a mai társadalmi rend reorgani­zálásának szükségszerűségét vérré vált meggyő­ződésként hozzák magukkal" (1905. július 16.). A Patyomkin-fölkelésnek a hazai munkás­mozgalomra gyakorolt hatásáról néhány évtized múltán is lelkesen emlékezett Gárdos Mária: „Már a Patyomkin-láz" olyan forrón megdobog­tatta szívünket, hogy szinte magam előtt látom, hogy ujjongtunk, hogyan borultunk egymás nyakóba sírva fogadkozva: mi is tudunk oro­szul beszélni!" A világ dolgai iránt érzékeny agrárproletárok akkori tudatát, s benne az odesszai események lecsapódását pedig Veres Péter tanúságtétele közvetíti felénk a Falusi króniká-ban: „Ha Ti­sza Istvánt valahol lekiabálták, záptojással meg­dobálták, az éppen úgy az új világ jele volt, mint az, hogy az orosz munkásság a Téli Pa­lota elé vonult vagy hogy a fekete-tengeri-flot­ta legénysége fellázadt és a tengerbe hányta a tiszteket." Fenyvesi István (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents