Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

75. évfolyam, 169. szám 1985. július 20., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Egy lépés a fejlődés útján Gáztííznézöben Zsombón Harminc fok árnyékban, árnyék sehol. A Rejtő Je­nő-i fordulat tegnap Zsom­bón jutott eszembe, s még kénytelen voltam megtoldani annyival, hogy, ha egyszer úgyis meleg van, mi a csu­dának kell még fűteni is? Márpedig a zsombói tanács­háza előtti téren jókora gáz­láng ontja a meleget, s per­sze nem akármilyen gáz­láng: ha kétszer akkora for­róságot árasztana, akkor sem tudná leparancsolni a sötétkék ünneplő ruhát, fe­hér inget, nyakkendőt a tanácselnökről. Ünnepi láng. Faragó M. Vilmos, Zsom­bó község tanácselnöke ko­hásznak is becsületére váló kitartással viseli az ünnep­séghez dukáló „egyenru­hát" — és a sugárzó mele­get. Nem véletlen hiszen ez a legkevesebb, amit egy el­nök vállalhat. A falu „kom­fortfokozatának" javítása ér­dekében. De hát nem ennyi történt. Sok víz lefolyt a — tanácselnök homlokán, amíg odajutottak, amit a tegnap délután tartott ked­ves, bensőséges ünnepség jelképezett: gázt kapott a község. A megyei tanács, a Dégáz, a helyi gazdasági szervek, a tanács, a Gyü­mölcsös Mezőgazdasági Szak­szövetkezet, az Olajterv sze­gedi főosztálya, a Pécsi Tér­képészeti Vállalat, az NKFV algyői üzeme, a Dél-Tisza Menti Áfész, a Volán, 10. Számú Vállalat és a Szegedi Beruházási Vállalat kollek* tívájának, szocialista bri­gádjainak támogatása a la­kosság anyagi áldozatválla­lása és aktív társadalmi munkája mind-mind együt­tesen járultak hozzá, hogy az új energiahordozó immár mindennapi részeséyé vál­jon a zsombóiak életének. Amikor Szabó László a Dégáz szegedi üzemének ve­zetője az ünnepség — szó szerint — fénypontjaként meggyújtotta a gázfáklyát, valójában egy olyan folya­mat állomását jelezte ez az egyszerű mozdulat, amely­nek során még az idén több mint 600 fogyasztó lakásá­ban lobbanhat fel a főzést­fűtést biztosító gázláng. Jö­vőre pedig újabbakhoz me­hetünk — gáztüznézöbe... I. Zs. tervek Szakszervezeti és KISZ-állásfoglalás Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Először Bérezi Gyula, a Csongrád Megyei Tanács V. B. tervosztá­lyának vezetője és Katona István pénzügyi osztályvezető tartott tájékoztatót a megye VII. ötéves tervkoncepciójá­val kapcsolatban, majd Harmatos József, az SZMT osz­tályvezetője a szakszervezetek gazdálkodást segítő tevé­kenységéről mondott el gondolatokat. Csongrád megye VII. öt­éves tervkoncepciójával kap­csolatban a kővetkezőképpen foglalt állást az elnökség: tá­mogatja a középiskolai tan­termek és kollégiumi he­lyek tervezett bővítését, az idős emberek segítését. A koncepció szerint a megye egyes területein munkaerő­túlkínálattal, ideiglenes el­helyezkedési gondokkal kell számolni — ezért indokolt vizsgálni a beiskolázási rend­szer, a képzés és a munka­erő szerkezetét. A szak­szervezetek úgy foglalnak állást, hogy a megye terme­lőerőinek fejlődése azt je­lenti: mindenki találjon ma­gának megfelelő munkát. Javulnia kell az alapellá­tásnak; a lakosság a perem­kerületekben, kis települése­ken, lakótelepeken is találja meg a legszükségesebb élel­miszereket. A tervidőszak fontos témája lesz továbbá a tanács és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatának — az új körülményekhez al­kalmazkodó — továbbfej­lesztése. Meggyőződése a szakszervezeteknek, hogy ahol több vállalat van, ott a pénzügyi erő is nagyobb, se­gítheti tehát a környék inf­rastruktúrájának fejlődését. Ehhez az kell még, hogy az ottlakók és a vállalatok kö­zött jó kapcsolat legyen, beszéljék meg a feladatokat, biztosítsák az információk gyors, kétirányú áramlását. Az SZMT elnöksége tudo­másul veszi, hogy az elkö­vetkező tervidőszakban ke­vesebb tanácsi lakás épül (az összesnek mindössze a 10 százaléka lesz szociális célú), ugyanakkor nem tartja megnyugtatónak a helyzetet. Ügy véli, hogy az 1200 ta­nácsi lakás (és további 800, amelyek ugyan nem ebbe a formába tartoznak, de kü­lönféle támogatásokkal ki­utalhatok a rászorulóknak) nem elegendő. Tény azon­ban, hogy a célcsoportos be­ruházások számának meg­növelése más területekről vonna el jelentős pénzösz­szegeket (egészségügy, út­hálózat fejlesztése stb.). A szakszervezetek tapasz­talják, hogy az építőiparban emelkedett a fenntartási és a felújítási munkák aránya. E tevékenységeknél azon­ban — amelyek élőmunka­igényesek, s a megszokottól eltérő műszaki megoldásokat feltételeznek — nem javult a vállalkozási készség. Cél­szerűnek tartanák, ha a ház­gyári technológiával épült lakások felújítására a válla­latok szakosodnának, elke­rülve ezzel a párhuzamos fejlesztéseket. Az SZMT elnöksége ál­lást foglalt a megye környe­zetminőségi állapotával kap­csolatban is: -törekedni kell az egészséges ivóvíz biztosí­tására, a hulladékgyűjtés megszervezésére. A bevételek tervezett meg­valósulásának alapvető fel­tétele, hogy a koncepció cél­kitűzései teljesüljenek. Ezért a működési es az érdekeltsé­bi bevételek, valamint a la­kossági adók alakulását in­dokolt figyelemmel kísérni — mondták az SZMT el­nökségi ülésének résztvevői. Véleményük szerint kiemelt fontosságú a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésének előkészítése, a la­kossággal történő elfogadta­tása pedig komoly politikai munkát igényel. Tegnap, pénteken Szege­den, a KISZ Csongrád Me­gyei Bizottsága a fiatalok részére társadalmi vitát ren­dezett a megyei tanács VII. ötéves tervkoncepciójának megvitatására. A KISZ-6zer­vezeteknek előzetesen el­küldött, megyénk gazdasági és társadalmi tervmutatóit tartalmazó tervezetet a fia­talok megvitatták, s vélemé­nyüket — Szentgyörgyi Pál­nak, a KISZ megyei bizott­sága titkárának szóbeli ki­egészítése után — e tanács­kozáson részt vett aktívák ismertették. A terv készítői közül dr. Bérezi Gyula, a megyei tanács vb tervosztá­lyának vezetője vett részt a tanácskozáson, s adott vá­laszt az elhangzott kérdé­sekre, problémákra. A megyei KISZ-bizottság az elhangzott vélemények alapján készíti el állásfog­lalását, melyet a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé terjeszt. Előhűtött őszibarack Indul az idei export A tavalyi nagyon gyenge termés után az idén jól fi­zetnek az őszibarackosok. A kimondottan korai fajták után most már a középkorai érésűeket szüretelik. Ezek nagyobbak, színesebbek és ízletesebbek is. Jellemző még rájuk, hogy nem túlérett állapotban jól szállíthatók. A szedés után az exportra szánt árut egy napig hűtő­házban tartják, ahol előhű­tik, hogy ezzel elejét ve­gyék az utóérésnek, megőriz­zék jó minőségét. A Csongrád Megyei Zöl­dért Vállalat szegedi tran­zittelepéröl megkezdődött az idei 'export. Ezen a héten mintegy 70 tonnát indítottak útnak Csehszlovákiába. Ter­mészetesen hűtővagonokban, amelyekben hat-hét fokos a hőmérséklet és így olyan frissen érkezik meg rendel­tetési helyére az illatos gyü­mölcs, mintha akkor szedték volna a fáról. A nagyüzemi gazdaságok­ban és a háztájiban a termő­helyen a szedéssel egyidejű­leg készítik elő szállításra a termést. A fákról leszedett gyümölcsöt mindjárt fajta és nagyság szerint válogat­ják, rakják ládába. Az átvevőtelepek dolgo­zóira csupán a végső ellen­őrzés hárul, majd elöhűtés után rakják vagonokba a termőhelyen „csomagolt", gondosan előkészített gyü­mölcsöt. A felvásárló vál­lalat és a termelők közös érdeke a jó együttműködés, a külföldi megrendelők igé­nyeinek kielégítése, újabb külföldi piacok meghódítá­sa. Rövidesen a Német De­mokratikus Köztársaságba is szállítanak. A kései érésű Ford fajta őszibarackból pedig egy NSZK-beli cégnek szoktak küldeni konzerv­ipari feldolgozásra. Új szénbányát nyitnak Bükkábrányban A tervezett ütemben halad az ország legújabb külszíni szénbányájának, a Mátraaljai Szénbányák bükkábrányi bá­nya-őzemének nyitása. Az első nagy munka — a térség víztelenítése — befejeződött. A földkotró gépek most már a szénmező közvetlen közelében dolgoznak. A tervek sze­rint szeptemberben meg is kezdődhet a termelés. A bükkábrányi bányanyitás céljaira mintegy 400 hek­tárnyi területet jelöltek ki, s ezt folyamatosan készítik elő a termelésre. A földtani viszonyok itt még a visontainál is lényegesen kedvezőbbek: a mintegy 10—12 méter vastag szénréteget mindössze 25—30 méter vastagságú földréteg takarja. Egy tonna szén kitermeléséhez három köbméter föld eltávolítására van szükség, feleannyira, mint Vi­sontán. A bükkábrányi bányaüzemben évenként százezer ton­na 1700-1800 kalóriás szenet termelnek majd, teljes egé­szében háztartási tüzelésre. Az új bánya a tervek szerint már ez év végéig ötvenezer tonna szénnel járul hozzá a lakosság ellátásához. (MTI) Megkezdődött a néptánc fesztivál A szegedi nemzetközi néptáncfesztiválok hagyomá­nyosan színgazdag, látványos megnyitókkal kezdődnek, ám az idei, jubileumi nyitó a megszokottnál is ünnepélyesebb volt. Tegnap, pénteken délután a Széchenyi tértől a Tisza­partig menettánccal vonult föl 750 táncos és zenés, szín­pompás népviseletekben, jókedvűen énekelve. A szakszer­vezeti együttesek 10. nemzetközi találkozóját, amelyre ki­lenc külföldi és — a házigazda Szeged együttessel — öt hazai amatőr csoportot hívtak meg a rendezők, Virizlay Gyula, a SZOT titkára és Müller Józsefné. a szegedi tar nács elnökhelyettese nyitotta meg. Képeink, melyeket Nagy László készített, a városközpontban tegnap délután uralkodó, magával ragadó fesztiválhangulatot tükrözik. (Az ünnepségről és a néptáncfesztivál további.eseményeiről a 4. oldalon tudósítunk.) A „hazaiak" ropják a rakparton Vidám gyülekező a Széchenyi téren A baszkföldiek bemutatója a Tisza-parton r

Next

/
Thumbnails
Contents