Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

Péntek, 1985. július 19. Holdkomppal a tranzitváróba Koncertkörúton Kubában Két ismert előadóművész, a zongorista Kerek Ferenc és a fuvolista Matuz István a közelmúltban kéthetes kon­certkörúton járt Kubában. — Hogyan kerültetek oda? — Az Interkoncert és ot­tani testvéri ntézménye, a Cubartisa szervezésében, egy kulturális eseménysorozat keretében, amely még múlt ősszel kezdődött, és amelyet annak idején Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitott meg Havannában — mondja Kerek Ferenc, a szegedi ze­neakadémiai tagozat tanára. — Nyilván hosszú,'fárasz­tó. de nagyon érdekes volt az odautazás .. . — Prága és Montreal érin­tésével mentünk Havannába. A várakozásokkal együtt majdnem egy egész napig tartott az út. Angliát el­hagyva, és egy ideig észak felé tartva, több órán át „fe­hér éjszakában" repült a gép. Montrealban egy hold­kompra emlékeztető, villa­mos meghajtású jármű vitt bennünket a tranzitváróba. Fantasztikusan érdekes lát­vány volt. — És Kuba? — A repülőgépből kiszáll­va szinte mellbe vágott ben­nünket a trópusi hőség Mintha párával telített pál­makertben lettünk volna, felsőtestünkre húzott nejlon­tasakban. Mindenütt pálma­sorok, buja növényzet, pom­pázó színek .. . — Hol és hányszor lépte­tek fel? — összesen öt koncertet adtunk. Hármat Havanná­ban, egyet-egyet Matanzas­ban, illetőleg Santa Cruzban. A fővárosi Garcia Lorca Színház hatalmas, csodála­tos. Jeleli tőségében, rdíjgjá-' ban körülbelül a mi Opera­házunkhoz hasonlítható. Fel*! léptünk ezenkívül a Zene­múzeumban, a Museo Ná­ciónál de la Musicában, egy gyönyörű palotában, vala­mint közreműködtünk a Rabindranath Tagore-emlék­esten, amelyen India és sok latin-amerikai ország képvi­selője is jelen volt. — Műsorotokon milyen művek szerepeltek? — Részint természetesen klasszikusok: Bach-, Mozart-, Handel-, valamint Poulenc­szonáták, aztán spanyol ere­detű habanérák, táncfeldol­gozások, valamint a „ma­gyar blokk"-ban Bartók Bé­la, Arma Pál, Kocsár Miklós művei. — Hogyan fogadták be­mutatkozásukat? — Ideális körülmények között léptünk fel. Kitűnő akusztikájú, légkondicionált termekben. A magyar zene­kultúrát jól ismerik oda­kint, minden ezzel kapcsola­tra megmozdulásra odafi­gyelnek. Kitűnő a hangszer­ellátottság. A kubaiak na­gyon muzikálisak, szinte vé­rükben van a ritmus, a muzsika. Koncentráltan fi­gyelnek, s ha valami tetszik nekik, nagy ovációban része­sitik. Kultúrájuk (így zene­kultúrájuk is) tekintélyes részben úgynevezett afro­kubai eredetű, így érthető, hogy mindaz, ami valami­lyen formában kapcsolatban van a népművészettel, na­gyon érdekli őket. Ezért fi­gyeltek oda annyira az elő­adott Bartók-, Arma-, Ko­csár-mű vek re. — Kapcsolatba kerültetek a kubai zeneművészettel és -művészekkel? — Több szakmai megbe­szélésen vettünk részt, ta­lálkoztunk az ottani zenei élet képviselőivel, kottákat cseréltünk. Egyik koncer­tünkre eljött az egyik leg­jelentősebb mai kubai zene­szerző, Cárlos Malcolm. Kuptunkirtőlc egy kottát. Másnapra betanultuk, nagy tetszést arattunk vele. — Más jellegű élmények? — A Hotel Nacionálban laktunk, kiváló ellátásban volt részünk. Autó állt ren­delkezésünkre. Jártunk a havannai akváriumban, ahol a Karib-tenger élővilágát mutatják be a néhány cen­tis apróhalaktól az ember­evő cápákig. Ellátogattunk a főváror. mellett található egykori Hemingway-villába. Nagy élmény volt látni az épületeket, a dolgozószobát, a vadásztrófeákat, a köny­veket, az úszómedencét, az író kedvenc macskáinak sír­jait ... A varaderój fürdő­élet színpompás, és cso­dás ott a természeti kör­nyezet is. És jártunk termé­szetesen a Tropicana nevű híres havannai mulatóban, amely világszínvonalú tánc­és énekműsorairól ismert. Tökéletes szépségű, arányos testalkatú nők egész sora, színpompás ruhák, nagyszerű mozgás és magas fokú ének­kultúra jellemezte a több órás műsort. S hogy sikerük volt kon­certkörútjuk során, azt az érdeklődésen, a tapson kívül az is bizonyítja, hogy újabb (egyelőre szóbeli) meghívást kaptak jövőre. — Merre jártál eddig kül­földön? — Csak a jelentősebb sze­replési helyeket sorolom fel: Bulgária, Jugoszlávia, Len­gyelország, Ausztria, Olasz­ország es Spanyolország. Olaszországba jövőre újabb meghívásom van. — Mire készülsz? — Természetesen az őszi hangversenyévadra. A nyári programom is igen zsúfolt. Hazaérkezésem óta már részt vettem a bajai „ProMusica" zenei tábor foglalkozásain. Kedden a rádió 22-es stú­diójában szerepeltünk Né­meth József operaénekessel, A műsort a Petőfi adón su­gározták — mondta befeje­zésül Kerek Ferenc zongora­művész. Papp Zoltán Kilencven éve született Álbertné törvényszéki székhelyeken népbirósúgokat kellett fel­állítani. A népbiróság tag­jait a Magyar Függetlensé­gi Frontba tömörült öt po­litikai párt helyi szerveze­tei által javasolt tagokból, a helyi nemzeti bizottság javaslatát figyelembe véve a főispán jelölte ki. Ennek megfelelően Fábián Álbert­né Szegeden 1945. május 16-tól 1947. december 31­ig népbíróként működött. 1948-tól, nyugdíjba vonu­lásáig a Magasépítési Vál­lalatnál volt munkaviszony­ban. Nyugdíjas éveiben ere­jéhez mérten vállalt társa­dalmi munkát, elsősorban Rókus városrész nőtanácsá­ban dolgozott. A munkás­mozgalomban 1923-tól vett részt. Több évtizedes moz­galmi munkáját pártunk l::67-ben Szocialista Hazá­ért Érdemrenddel, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetéssel is­merte el. 1983. április 17-én Szegeden hunyt el. Most lenne 90 éves, ebből az al­kalomból emlékezünk meg életútjáról. Harangozó József Az MSZMP Szeged Váro­si Bizottsága és Szeged Me­gyei Város Tanácsa koszo­rúzást rendez Fábián Ál­bertné hamvainál, születésé­nek 90. évfordulója alkal­mából, július 23-án, kedden 14 árakor a Belvárosi teme­tőben. A múlt század végén, 1895. július 20-án Budapes­ten született, munkáscsalád­ban. öten voltak testvérek. Édesapja lakatos volt a villamosvasútnál, szervezett munkásként harcoit társai érdekeiért, melyet az 1908­ban vívott villamosvasúti sztrájk szervezésében vál­lalt vezető szerepe is bizo­nyít. Willinger Margit polgári iskoláit Budapesten, 1907— 1911 között végezte, ezzel egy időben a magyar—né­met gyors- és gépírást is elsajátította, valamint a könyvelői szakképesítést is imegit:ierezte. 1917-ben kö­tött házasságot, férje is szervezett munkás volt, aki a Tanácsköztársaság idején munkásképviseletet vállalt. A Tanácsköztársaság le­verése után férjével sem Budapesten, sem vidéki vá­rosokban nem kaptak mun­kát, de mindenütt közeli kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal. A család 1922-ben Temesvár­ra, a férj nővéréhez költö­zött. Fábián Albertné ezt követően kapcsolódott be a mozgalmi munkába. Temes­várott a 20-as években hosszabb ideig a Vörös Se­gély szekciója gyűjtési ak­cióiban vett részt, a mun­kásotthon rendezvényeinek rendszeres látogatója volt. 1932-ben kiutasították Te­mesvárról, és gyermekeivel szüleihez Pestszentimrére költözött. Férje 1933-ban jött Magyarországra és Sze­geden telepedett le, a csa­lád csak 1934-ben került is­mét össze. Fábián Albertné 1934-ben Szegeden belépett a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Pártba. Sokrétű mozgal­mi munkát főként az MSZDP nőbizottságában fejtett ki. Szegeden is részt vett a Vörös Segély gyűjté­si akcióiban, agitációs mun­kájában, plakátragasztásban, •és a munkásotthon által Szervezett megmozdulások­ban. 1936-tól 1941-ig a Stark György Kenaergvárban. 1941-től 1945-ig a Pick-Sza­lámigyár Rt.-ben dolgozott. A város felszabadulását követően, 1941 októberében férjével együtt beléptek a Magyar Kommunista Párt­ba. Öt 1944. december 3-án a munkahelyén az üzemi ta­nács tagjává választották. Az MICP kezdeményezésére az 1945. február 18-án meg­alakult Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége (MNDSZ) gyáron belül: szervezetének egyik szerve­zője, és első elnöke volt. A párt megbízásából 1945 márciusától Algyőn, majd Sövényházán a sok örömet hozó földosztás munkájának irányításában vett részt. Az Ideiglenes Nemzet­gyűlés az 1945. VII. törvény­cikkében elfogadta és tör­vényerőre emelte a népbí­ráskodás tárgyában kibocsá­tott kormányrendeleteket, melyeknek értelmében a iztrqedi irtrtepi hetek X. Nemzetközi Szakszer­vezeti Néptáncfesztivál megnyitója a Tisza-parton ma, délután 5-kor. Pedagógiai nyári egye­tem Újszegeden, az MTA Biológiai Központban, jú­lius 17—24-ig. Keserű Ilona festőmű­vész gyűjteményes kiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központban, au­gusztus 20-ig. Nyitva: 10­től 18 óráig. Tápai Antal szobrász. Varga Mátyás díszletterve­ző munkáiból kiállítás a SZOTE Dóm téri oktatási épületében, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Makovecz Imre építő­művész kiállítása az újsze­gcdi November 7. Műve­lődési Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10­tö! 18 óráig, varámap 10­től 14 óráig. Várzdi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klub­jában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasár­nap kivételével 10-töl 19 óráig. Iíiszner József kosárfonó munkál, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyé­kényszövései a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, július 31-ig. Nyit­va: 10-től 18 óráig. A munka poézise. Kép­zőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésé­nek elmúlt 40 esztendejé­ről a Fekete-házban. Nyit­va: 10-töl 18 óráig. A Móra Fcrrnc Múzeum állandó kiállításai (nyitva: 10-íiil 38 óráig): Ivlóra-em­lékszabc; Itua.oSf.,. avarok, -r.sgyarck; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjá­ból; Ember és környezete; Csongrád megyei paraszt­bútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs­képgyűjtemény: Buday György metszetei. Ha kezdődik a néptáncfesztivál Megnyitó a Tisza-parton, folklórest Újszegeden A hagyományos Tisza­partj ünnepi megnyitóval ma. pénteken megkezdődik a jubileumi nemzetközi szakszervezeti néptáncfesz­tivál. Szeged húsz évvel ez­előtt látta először vendégül az ország szakszervezeti folk­lóregyütteseit, s tiz eszten­deje, hogy más orszáeok ha­gyományőrző együtteseit is meghívják a rendezők vá­rosunkba. Felszabadulásunk negyvenedik fordulójának évében, s e kerek évszámok jegyében az idén különösen ügyeltek a szervezők, hogy a találkozót ünnepélyessé tegyék, a nemzetek képvi­selői közötti barátkozás fó­rumává, a nép^k hagyomá­nyait közkinccsé tevő alka­lommá. Tíz ország 750 táncosát és zené.izéi hívták meg a ren­dezők, a SZOT, az SZMT, valamint Csongrád megye és Szeged város tanácsa, A fesztivál tíz napja remélhe­tőleg emlékezetes élményt ad a résztvevőknek is, és méltó nyitánya lesz az ün­nepi hetek eseménysorozatá­nak. A találkozó ..főhadiszál­lásán', a Juhász G"ula mű­velődési központban beren­dezett fesztiválirodán már napok óta a vendégvárás izgalma uralkodik; a nagy­szabású esemény sikerének a fontcs feltétele a ió elő­készítés. a szervezettség. A magyar csoro.-tok — a Cse­pel, az Építők Vadrózsák, a Medot,-. Kertészeti Enyelém, a VDSZ Bartók Táncegyüt­tes — tagjai már szerdán megérkeztek, a külföldiek közül a szovjet együttes volt az első, de tegnap, csü­törtökön megjöttek a ven­dégek Baszkföldről, Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Gö­rögországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK­ból. Romániából is. Szinte pihenőt sem tart­va. a szigorú szervezettség jevében rögtöri megkezd­ték a munkát. \ magyar táncosok már két napja dol­goznak a felsővárosi lila is­kola tornatermében: Nóvák Ferenc rendező-koreográfus, valamint munkatársai, Fol­tir Jolán. Erdélyi Tibor, Stollncr Antal, Varga Zol­tán koreográfusok irányítá­sával a Tavaszköszöntöt, a jubileumi fesztivál gálamű­sorát próbálják. A Dóm té­ri deszkákon az idén először kaD három estét a fesztivál­gála: a táncjáték nyitja 26­é.n a szabadtéri előadások sorát. Am addig még sok min­den történik: ma, pénteken délután 5 órakor kezdődik a megnyitó ünnepség: hely­színére, a Stefáni3 mögötti rakpartra menettánccal vo­nulnak föl az együttesek — a Szérhenvi térről. Este fél kilenckor kezdődik az első folklórbemutató az úiszege­dj szabadtéri színpadon: a lengyel, a jugoszláv, a cseh­szlovák együttesek • mellett a Csepel és a Vadrózsák kép­viseli a hazai színeket. Az egymást követő újszegedi estek (szombaton is öt csa­pat lép fel, a vasárnaoi be­mutatót a házigazda Szeged együttes produkciója zárja) mellett, egyéb színes, furga­tP70i>5 események; ^górnék jó s2órakOzákt; elsősorban a „Nemzeti napok" bemutatói, szombaton és vasárnap dél­után 4-töl a múzeumnál és a Dugonics téren, valamint a vigadóban rendezett tánc­házak. Szemtől szembe: fiatalokkal, idősekkel Művészeti és pszichológiai napok Szegeden Nincs elegáns meghívó, reprezentatív plakát, sőt a művészeti és pszichológiai napok programja valahogy kimaradt a szegedi ünnepi hetek rendezvénylistájából is. Pedig aki belepillantott a stencilezett programba, az előtt világossá válik, mi­lyen koncepciózus és végig­gondolt rendezvények vár­ják az érdeklődőket július 26-a és 31-e között A hat­napos rendezvénysorozat két részre bomlik, első fe­lében az ifjúsággal, második részében az idősekkel kap­csolatos egészségügyi, szol­ciáipolitikai, pszichológiai és művészeti kérdések kerül­nek napirendre. Pete Györgyöt, a JATE közmű­velődési előadóját, a Sze­gedi Egyetemi Műhely ve­zetőjét kérdeztem, miként formálódott a második al­kalommal szervezett prog­ram? — Tavaly az első rendez­vényünkön általános men­tálhigiénés kérdések szere­peltek elsősorban. Most igyekeztünk karaktert adni a rendezvényeknek. Közpon­ti gondolatunk az volt, hogy társadalmi életünk egyik sokat vitatott rejtélyének, a megtartó és bomló család­nak két legkritikusabb ge­nerációját, a fiatalokat és az időseket vegyük nagyító, alá. Meggyőződésünk, hogv az életbe elinduló nemze­dék és az öregkor sűríti a legtöbb konfliktushelyzetet, gondot, nehézséget. Az ifjú­ság például az elszakadás, a szerelem és szexuális élet, a kábítószerfogyasztás. a kollektív magány, a pálya­kezdés veszélyei, ellentmon­dásai, gondjai sújtják. Ezek­ről a kérdésekről szeretnénk beszélni, vitatkozni. Az sem véletlen, hogy programunk egybeesik a szegedi ifjúsági napokkal. Minden érdeklő­dőt szeretnénk bevonni programjainkba, vitára in­gerelni. A JATE KlSZ-bi­zottságán e három napon ifjúsági lelki segélyszolgá­latot szervezünk. Előadóink között szerepel többek kö. zött H. Sas Judit, Molnár Péter, Cserme István szo­ciológusok, Bácskai Erzsébet pszichológus. — Július 29-e és 31-c között az időskor problé­máival néznek „szemtől szembe". Milyen rendezvé­nyek és események kereté­ben? — A programot Ancsel Éva akadémikus előadása vezeti be az emberi együtt­élés kérdéseiről, majd Vér­tes László, a Magyar Geron­tológiai Társaság főtitkára elemzi az idősek helyzetét a mai magyar társadalom­ban. Fölkutattuk az ország­nak azokat a nyugdíjas klubjait, közösségeit és kí­sérleti csoportjait, amelyek előrelépést, új utakat, kísér­leti vállalkozásokat jalente­neek. Nyolc ilyen közösség — a békéscsabai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi, a kecskeméti, a miskolci, a pécsi és a szegedi — mu­tatkozik be egy kerekasztal beszélgetésen, amely egy­úttal tapasztalatcsere és to­vábbképző fórum. A vita­vezető Bajor Nagy Ernő. A zárónapon nyugdíjas fórum lesz, ahol párt- és állami vezetők, egészségügyi szo­ciálpolitikai és közművelő­dési szakemberek válaszol­nak az időskorúak kérdé­seire. — A rendezvény nevében foglalja, hogy művészeti események is lesznek. — Valóban. Nagy László költő születésének 60. év­fordulója tiszteletére Kísér­let a bánat ellen címmel kiállítást rendezünk rajzai­ból, betüképeiböl és képver­seiből. A tárlatot özvegye, Szécsi Margit költő nyitja meg. Ezt követően Hegedűs D. Géza Arccal a tengernek című Nagy László-műsorát láthatják az érdeklődők. Tárlaton mutatkozik be a kecskeméti művésztelep há­rom alkotója, Ábrahám Raffael, Bánky Mihály és Kiss Zoltán László. Mi lékezünk a 100 éve szül. Fülep Lajosról, Koncertet ad L. Kecskés András lant­művész és Szabó Csilla zon­goraművész, fellép a buda­pesti Tanulmány Színház, és több filmet vetítünk, például Dühöngő ifjúság, a Másnap, az Alkony sugárút címűe­ket. I

Next

/
Thumbnails
Contents