Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

8 Csütörtök, 1985. július 18. Síremlék Nagy Lászlónak Nagy László születésének 60. évfordulóján szerdán a Farkasréti temető művészparcellájában felavattak a költő síremlékét. A barátok, pályatársak, tisztelök előtt a budapestiek, valamint a Fővárosi Tanács nevében Farkasinszky Lajos elnökhelyettes mondott beszédet a síron magasló fejfánál, amelyet Szervát iusz Tibor szobrászművész mahagónifából faragott. —• Nagy László életművében egyszerre képviselte a társadalmi és a nemzeti haladfist. a népek barátságának ügyét. Hite tehetsége és emberi helytállása emelte a szocializmust építő társadalom új irodalmának egyik legjelentősebb képviselőjévé. Életmüve éppen ezért válhatott és vált is példaadóvá, mert az új társadalomba vetett hite sugárzott, sütött át minden megnyilvánulásán. verseitől közéleti szerepléséig — hangsúlyozta Farkasinszky Lajos. Ezután a barátok és a család nevében Ratkó József József Attila-díjas költő méltatta lírai ihletettséggel Nagy László most is ható életmüvének jellemzőit, azt a .szavakból rakott ronthatatlan várat", amelyet a köHő emelt. Rockopera és egyebek Klubosok Árpádhalmon Klubosokat most, az elkövetkező napokban, ne keressenek Csongrád megyében. Bezárták az, ajtókat (nn, azért szerencsére nem mindet), és Arpádhalomra utaztak. Mint a megyei KISZ-bizottságtól megtudtuk. tegnap. sz.erdán délutánra mintegy 5'JO-an érkeztek meg. öt napot töltenek az ifjúsági klubok kis közösségei a megye határán található apró településen. Hagyományosan zsúfolt a programjuk. Fontossági sorrendet aligha lehet fölállítani, a résztvevők döntik maid el. melvik volt a legszórakoztatóbb elfoglaltság. (Egyébként. a könnyű. játékos „műfaj' uralja a megyei klubtalálkozó eseményeit.) Azért nemcsak viccelödnek, játszanak a fiatalok ... A klubvezetők tanácsa üléseket tart, bizonnyal nem fölöslegesen, s fontos kérdésekről. problémákról cserélnek véleményt. Aztán nem hiányzik a találkozóról a népi művészeteket, mesterségeket megismertető, népszerűsítő folkprogramok sora sem. Népszerű, a fiatalok körében nagy sikert aratott filmeket vetítenek esténként, neves vendégegyüttesek és szólisták (Zorán) koncerteznek. \ tisza"zigeti klubosok rockoperát írtak, Árpád, a halom cimmel. Természetesen ezt is bemutatják. • Vasárnap, 21-én, Egy klub. egy ötlet címmel a csapatok kiselőadásokban örökítik meg a találkozó legérdekesebb programjait. Ezután hirdetik ki a versenyek eredményeit. Dijak átadásával zárul az idei klubtalálkozó. Sárkány• • I rr OIO Színes, szinkronizált, szélesvásznú, amerikai film. Irta: Hal Barwood, IMatthcw Robbins. Kép: Derek Vanlint. Zene: Alex North. Rendezte: Matthew Robbins. Főbb szereplők: Péter MacNicol, Caitlin Clarké, Sir Ralph Richardson. Néhány hete, hogy mindkét „nagymozink" valamenynyi előadásán a Cápa ment, azon zsörtölődtünk, nincs hová vinni gyermekeinketa nyári szünidőben, ez a véres történet igazán nem nekik való. Hát, most kaptunk mesefilmet. Sárkányosat-varázslósat. Csakhogy, éppen a 14 éven aluliaknak — akik esetleg kíváncsiak lehetnének rá — nem ajánlják. A gimnazista korosztályt pedig kétlem, hogy érdekelné a szőke királykisasszony és a kölyökképű varázsló. Ha csak nem jut a fülükbe; egészen tűrhető horror-jeleneteket láthatnak ... Mint a címből is kiderül, a történet egy gonosz sárkány elpusztítása körül forog (inkább csapong). A fenevad rendszeres időközönként, sorsolás útján kiválasztott szüzeket követel — a városlakók békéjéért, cserébe. Megsemmisíteni senki sem tudja, az öreg varázslónak már nincs, az ifjabbnak még nincsen ereje, hatalma hozzá. A szörny közben újabb áldozatokat követel, a szüzek rettegnek. Van, aki fiúnak öltözik, hogy elkerülje a végzetet, a tehetősebbek (ugye ismerős képlet?) elintézik, hogy leányuk neve ne kerüljön az urnába. A végén persze a sárkány csak elpusztul. De addigra: a király embere megöli az öreg mágust és a nála is vénebb szolgáját, a sárkány a királykisasszonyt, Galen, a lányosképü, a király emberét és a sárkány kölykeit, mígnem aztán az öreg varázsló — miután föltámad — a sárkányt, miközben maga is eltávozik az élők sorából. Bonyolult? Ennyi hulla, ennyi véres jelenet egy valamirevaló krimiben is éppen elég, nemhogy mesefilmben. Persze ez a film Amerikában készült. Ahol Michael Jackson Thrillerét — amelyben vámpirfogú, lilafejű rémek vicsorognak — már az óvodások is megmosolyogják. £s hát, vannak (jónevű) pszichológusok, akik szerint a gyereket nem kell óvni a szorongástól, hiszen a félelmek leküzdésének folyamata a fejlődést szolgálja. E sorok írójára is ráférne egy kis fejlődés? Azért mondandót is ki lehetett hámozni az egészből. Többfélét is. 1. A sárkányokat meg kell ölni, bármi áron. 2. Szörnyűséges áldozattal rettegett békét vásárolni minek. 3. A korrupció bűnös dolog. Elgondolkodtató viszont, hogy az egyébként igen hősiesen viselkedő, az igazságért küzdő Galen „csak úgy" átlépi a haldokló királylányt, menti saját bőrét, holott mesebeli királyfiaktól az Ilyesmi felette szokatlan. És kissé visszatetsző, ahogyan a bűnös, romlott, szörnyűséges sárkány hulláját émelyítően naturális módon teszik közszemlére. Az öreg mondta valahol a film közepén: „a varázslók is kimennek a divatból." Ami azt jelenti, a sárkányok is kihalnak." Vagyis hát sem varázslókra, sem sárkányokra nem lesz szükség többé? Varjú Erika tzrqceti ünnepi hetek Pedagógiai Nyári F.gyetem Üjsze^cden, az MTA Riológiai Központban, július 17-től 24-ig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Bcla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Tápai Antal szobrász, Varga Mátyás díszlettervező munkáiból kiállítás mától, a SZOTE Dóm téri Oktatási épületében. Megnyitja: délután 5 órakor dr. Baradnay Gyula egyetemi tanár. Makovccz Imre építőművész kiállítása mától az újszegedi November 7. Művelődési Házban. Megnyitja: este fél 7-kor Borvendég Béla, a Magyar Építő Művészek Szövetségének elnöke. Az „Üj-Szögedi esték" sorozat keretében, a megnyitó után Nóvák István beszélget az alkotóval. Váradi Gábor grafikai kiállítása mától a Sajtóház klubjában. Megnyitja: délután 6 órakor Tandi Lajos újságíró. Kiszner József kosárfonó munkái, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyckényszövései a Juhász Gyula Művelődési Központban, július 31-ig. Nyitva 10-től 18 óráig. A inunka poézisc: képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről, a Fekete-házban. Nyitva 10-töl 18 óráig. Hullámmozgást 311 Keserű Ilona motívumai Ügy gondolom, meghatározó élményt jelentett a hatvanas évek közepén Keserű Ilona számára egv Balatonfelvidéki kirándulás. Még pontosabban a balatonudvari müemléktemető „felfedezése", a nevezetes szív alakú sírkövekkel való találkozás. Ezek a motívumok ugyanis segítették az. eddigi pályakép tisztázását és döntően befolyásolták a további művészi kísérletek irányait és törekvéseit (1970ben még művészi akciót is szervezett az egyedülálló környezetben). Ezekben az. egyszerre sűrített jelekben és antropomorfizalt emlékkövekben rátalált arra a számtalan asszociációt keltő, barokkos vonalvezetésű, titokzatos, zárt, sokféle módon értelmezhető, emberi tartalmakat hordozó motívumra. mely számára kommunikációs jel lelt, üzenetközvetítő nyelvi elem. S összekapcsolta a pálya első szakaszának gesztusfestészetét az utóbbi másfél évtized komplexitásra törekvő, s drámai téralkotásban kiteljesedő, sokféle eszközzel és hatással dolgozó munkáival. Nem könnyű Keserű Ilona műveihez közel kerülni, nem egyszerű feladat föltörni művészetének burkát. Mert a felszínen színek kavalkádja, vándorló motívumok, jelek metamorfózisai, visszavisszatérő folklorisztikus utalások láthatók — a mélyrétegekben emberi tartás, szüntelen, gyötrődő kísérletezés, tanulás, próbálkozások. belső küzdelmek rejtőzködnek. Aki a Bartók Béla Művelődési Központ több termében vállalkozik a nehezebb feladatra, s nemcsak végigsuhan az ünnepi hetek rangos kiállításán, az gazdagabb lehet a megküzdött élmény és ráeszmélés örömével. Mert vitathatatlan. Keserű Ilona a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb egyénisége, akit egyszerűbb elutasítani, mint megérteni, könnyebb hangoskodva lándzsát törni mellette, mint vitatkozni vele. A lírai nonfigurativok legspontánabb erejű képviselője, aki áradó ösz.tönösségét raffinált tudatossággal párosítja. akinek temperamentumos festészete, gesztusai és színeinek izzó koloritja viszszafogott. artikulált festészetre váltott; akinek munkáin a magyar népművészet ízes, vásári vonásai a popart felszabadított gegjeivel ölelkeznek; akinél a müvek hol indulatos, hol suttogó párbeszédeben hangot kap a humánum, a tiltakozás és elvágyódás, az irónia és a megdöbbentés, a filléres ötlet és az egész életet sűrítő tőmondat végső igazsága. Pályáját alapvetően egy város és egy nagy művész határozta- meg. A város Pécs (melynek tanárképző főiskoláján ma tanít), az útrabocsátó és nem csupán a mesterség technikájában eligazító, de a szellemi tájékozódást is meghatározó művész pedig Martyn Ferenc. Innen eredeztethető a színek iránti vonzalom, a felfokozott intenzitásuk iránti fogékonyság. Ezt erősítette a hatvanas évek első felében két esztendei itáliai tanulmányút, s az elmúlt években végzett színelméleti kutatásai, (összegzése a dombóvári iskolában látható Színforgópannó.) Martyn a nonfigui-áció, a nyitottság, a nem ábrázoló jellegű vizualitas, a gesztusmüvészet serkentője. A kezdetek motívumai a kavicsok, kagylók voltak, majd a balatonudvari sírkőelerhekből kiforrott az a motívumcsalád, mely egyszer Nyári egyetem iont vac „Nem várhatunk, amíg felnőnek a gyerekek" Az idei pedagógiai nyári egyetem tematikája rendkívül vonzó lehetett pedagóguskörökben: soha ennyien még nem vo'tak (pedig ez már a 22. kurzus) a szegedi továbbképző fórumon. Számítógép az iskolában — bizony nem kis dolog, sem az iskolák életében, a pedagógia történetében, de — aligha tévedünk — az egész társadalom és gazdaság fejlődésében sem. Az iskolai számítógépes programról rengeteg híradás, vita szólt az utóbbi időkben. A valódi helyzet, a tényleges eredmények és gortdok egyik legjobb ismerőjétől, Paris György minisztériumi főtanácsostól, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet főigazgatójától (aki előadást tartott a nyári egyetemen is) kérdeztük : — Hogyan fejlesztik tovább az országos iskolai számítógépes programot? Melyek a legközelebbi tervek? — Határponton vagyunk. Nézetem szerint valódi léptékváltást jelent, hogy az idei ősztől az általános iskolák túlnyomó többségében megjelennek a személyi számítógépek. Az iskolák többségében, mondom; mind a 3 ezer 600 iskolát ugyanis nem tudjuk egyszerre ellátni, annál kevésbé, mert ahova jut gép, oda nem egyet, tízet, tizenkettőt tervezünk. Köztudomású, hogy kiscsoportokban lehet legjobban, legeredményesebben számítástechnikai alapműveltséget szerezni. — A középiskolák közölt mégis sok van, ahol csak egy a számitógép ... — A fejlesztés a középskolákban és a felsőoktatási intézményekben is elhatározott. Az Állami Tervbizottság az idén májusban jóváhagyta az országos elektronizációs programot, melynek fontos része az oktatással összefüggő feladatok pontos meghatározása. A közismert finaszirozási gondok miatt az előter.iesztett terveknek azt a változatát fogadták el, amely a legkevesebb ráfordítást igényli, ám ez is ötszöröse a jelenleginek. Hosszas tárgyalások után már sikerült is egy előnyös üzletet kötni; az idén kétezer Commodore 16 típusú gépet vásárolunk — az iskolák számára. Sürgető igény, hogy a pedagógusképző intézmények gépparkját is fejlesszük, hiszen a holnapi tanárok megfelelő képzése mellett itt kel felkészítenünk ^megváltozott feladataikra a már gyakorló, ám számítástechnikai ismeretekkel még nem rendelkező pedagógusokat. Nemcsak az ő továbbképzésük rendkívül fontos, hanem általában a felnőttképzés, vagyis az informatikai műveltség széles körű elterjedtsége az egész lakosság körében. E széles körű feladatok jó megoldása nélkül az iskolai program sem érhet célt. — Úgy tudom, ezzel az országos programmal mindenesetre előkelő helyet szereztünk magunknak Európában, bár gyakran panaszoljuk föl behozhatatlannak tetsző lemaradásunkat, álta. Iában az elektronizációban . .. — A szocialista országokban nincs még állami program az iskolák számítógéppel való teljes ellátására. Másféle összehasonlításra nehéz vállalkozni, hiszen a fejlett tőkés országokban általában már olcsón lehet gépeket vásárolni, de állami program csak Franciaországban és Angliában létezik. Mindent összevetve, úgy a tizedik helyet mondhatjuk a magunkénak — Európában. Tartani kellene... — Gondolom, legfőképpen azért lesz nehéz, mert a szép tervekhez nincs kelÚ háttér, nevezetesen nincsenek elég olcsó gépek a boltokban. És nyilvánva'óan az általános informatikai kultúrának is függvénye, milyen sikerrel lehet használni a számítógépeket az iskolában. — Az idén elsőéves egyetemisták és főiskolások már keresték a gépeket az intézményekben. Ez az első viszszajelzés arról, hogy bár a középiskolásoknak még csak 10 százaléka járt a szakkörökbe, az elektronizáció, az informatika iránti érdeklődés rendkívüli, ez a kultúra roppant gyorsan hódit, terjed. Mindazonáltal igaz, amit mondott: eredményeink az oktatásban a társadalmigazdasági fejlődés függvényei, viszont az iskolai változások sem hatástalanok az egész társadalomra. Tény, hogy aki manapság nem jut időben, gyorsan információkhoz, s képtelen azokat megfelelően feldolgozni, behazhatatlan hátrányba kerül. Ezért az elektronizációval összefüggő oktatás nem egyszerűen a pedagógusokat érinti: társadalmi méretű szemléletváltozást kell elérnünk, hiszen nem várhatunk, amíg a mai, számitógépek mellett nevelkedett gyerekek felnőnek. Sulyok Erzsébet hullámként, dombként, máskor szívként, madárként, emberi bordaszárnyakként, levélként, emberjelként, osztódó sejtként s ezek variánsaiként jelenik meg. Nehezen fogalmazhatók szavakba ezek a vizuális üzenetek. A kiállítás földszinti grafikai anyaga a motívumok metamorfózisait igazolja. A szitanyomatokon különböző színek, és a motívumok egymáshoz való viszonya más-más hangulatokat teremt, más-más gondolatokat ébreszt, más-más akkordokkal gazdagítja a fő „dallamot". A néhány vibráláan színes gesztuskép pedig indulatok, érzelmi feszültségek, belső vibrációk lenyomata. Alapvető képnek érzem a nagyteremben bemutatott, 1968-ban festett Üzenet című festményét. A sorminták és kaleidosz.kopikus müvek után talán ezen jelennek meg legtisztábban azok a képi jelek, melyek később egyre tisztábban artikulálják Keserű Ilona folyamatos vizuális beszédét. Az itt egymás mellé helyezett kommunikációs elemek teljesednek ki a Megyünk Szentendrére! akár jelképes örömkiáltásként, a szellemi hovatartozás vállalásaként is fölfogható képen, majd bővülnek, mélyülnek a két varrott textil Függőn. Fontos és tanulságos az elkerülhetetlen összevetés oppen Szentendre és a motivumok ürügyén. Mert a Duna-parti kisváros a magyar képzőművészeti élet egyik karakteres és erőteljes szellemi központja, a modernebb vagy pontosabban nyitottabb törekvések vonzó és kisugárzó műhelye. Természetesnek tekinthető, hogy vonzódik Barcsay Jenő geometrizáló és a végső szavakat kereső csúcsaihoz. érdekes „rijódon Vásáréig színes kaleidoszkópjaii ni»k ^köxveliteeév«ft?ikimutatható Korniss Dezső folklorisztikus és jelszerü iránymutatása, csakhogy oldottabban, kevésbé konkretizálva; a kapcsolat Bálint Endrévé1 is nyilvánvaló, de Keserűnél messzebb vannak a konkrét, inspiráló vulósugelemek, motívumai atirtabbak, asszociatívabbak, nehezebben apparcipiálhatók, mert a kötéseket nem a látható valóságban, hanem élményeinkben és emlékeinkben kell megtalálni. Szinproblémákkal szinte minden képen szembe találjuk magunkat, de néhány alkotásán kizárólag színdinamikai, színelméleti kérdések illusztrációit igyekszik a műalkotás szintjére emelni — Szintűkor. Színoszlop. Mintha a másik. az. ellentétes pólus som hagyná nyugodni, találkozhatunk két ,.fehér képpel", a Tél és a Domb ciműekkel, melyeken az öszszes szín egyesüléséből létrejövő végső „szín", a fehér a domináns, némi plasztikai vibrálást ad e képeknek a hullámpapir fény-árnyék játéka. De ide sorolható a pozitív pár, a Fekete áramlás monokróniája is. Hogy foglalkoztatják a térés anyagproblémák, arra már festményein is utal. Hullámzó felületű Alakuló tér című munkája a méh sejtmotívum és a szivárvány színeinek dekoratív kiteljesítése. A tér és a pop elvezette az anyaghoz, melyek közül a textil, mindenekelőtt a durva zsákvászon izgatja. Kilép a síkból, vászondomborításai egyszer dekoratív falidiszek (Föld-viz, Jel), máskor filozófiai mélységű gondolatok kifejezésének lehetősége (A világból — Áramlás). Legfrissebb bemutatott munkái színházi vállalkozásainak letisztult tanulságait is összegzi, a gondolat, a jel, az artikulált beszéd, a folyamatábrázolás, az asszociatív pályák, viszonylatok és kölcsönhatások együttes problémáit is kutatják (Szél I—H ). Tandi Lajos