Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

gr* fr Szerda, 1985. július 17. KésxUlődnek a kiállítók 9 Egy hónap múlva OHEK Egy hónap múlva, augusz- dából, az Egyesült Államok- és á Nemzetközi Technológiai tus 17-én nyílik a 70. Orszá- ból és Franciaországból már Vásárt, amelyeken élelmigos Mezőgazdasági Élelmi- hazánkba szállították. szeripari gépek, műszerek, s szeripari Kiállítás és Vásár. Az augusztus 25-ig nyitva- a mezőgazdasági gépgyártás A kőbányai vásárvárosban tartó kiállításra összesen 27 újdonságai láthatók majd, de az előkészítő munkálatok az — közöttük 11 szocialista — helyet kapnak a vegyipari seutolsó szakaszba érkeztek; ország jelentette be részvé- gédanyagok is. Szakmai konsorra futnak be a konténeres teli szándékát. Először vesz ierenciákra is sor kerül, teherautók a bemutatón sze- részt az OMÉK-on Afganisz- A rendezvények idején a replő gépekkel, berendezé- tán, Dél-Jemen es Vietnam, vásárváros galopp pályáján sekkel. Helyükre kerülnek az összesen 1247 hazai és küi- esténként folklórműsor és új növényfajták, s épül az a földi vállalat, cég mutatja be könnyűzenei program várja a 13 istálló, amelyekben a nagy az agrártermelés új eredmé- látogatókat. Naponta rendezértékű hazai és külföldi te- nyeit, a legkorszerűbb ter- nek lovasbemutatókat, fogatnyészállatok — szarvasmar- mesztési technológiákat, hajtó és díjugrató versenye, ., ' ,. , . , , , rendszereket, és a kutatók, ket. hak, sertesek, juhok - kap- nemesitők munkáját. A MAV 50 százalékos utónak helyet. Az állatok egy A vásárra egy időben ren- zásj kedvezménnyel járul részét az NSZK-ból, Kana- dezik meg az Agromasexpót hozzá a kiállítás sikeréhez. Kissori évtizedek (6.) Hullámhegyen Kissori (anya, 1984 v * „Debrecenbe vittük a ba- — Az embérek is niegér- — 1972-ben elmentem a rackot Zetorral". ték a pénzüket — mondja vasúthoz dolgozni — mond— Nekünk csak a staféta- Bíró József — Beletették a ja Turú Imre. — Azért, botot kellett átvenni — rosszat a láda aljára, meg hogy kapjak valami nyugmondja Demus László, az úgy forgatták, hogy ne lát- díjat. Csilléztünk, szénnel Alkotmány Szakszövetkezet szódjon, hol hibás a gyü- dolgoztunk a támfalon. A mostani elnöke. — 1973-ban mölcs. Mi soha nem vittünk nagy lapáttal raktuk ki a Dobó Antal lett az elnök, neki pálinkát, bár igaz. hogy vagonból a szenet. Meg is féléves pártiskola után én a fia"1 volt a szállítója. A lett a gyümölcse, öt éve inlettem a párttitkár. Már Tefunál volt sofőr, egyszer farktust kaptam, azóta rokkészen volt a major, mind 160 kilóval kevesebb volt a kantnyugdíjas vagyok. A napvobb traktorokat vásá- barack, mikor átadta, mint sallangokkal együtt kapok roltunk. Először csak egv- amennyit itt mértek. Soha 2 ezer 800 forint nyugdíjat, két traktor volt. aztán nyolc- nem derült ki, szándékosan, emellé még gazdálkodni is tíz. Már tudtunk szolgáltat- vagy tévedésből mért-e rosz- kell, nem lehet máshogy ni a tagoknak: térítésért szul. de utána velünk na- megélni. Egy hold paradimegszántotta a földjüket a gvon tisztességesen viselke- csom, ha besikerül, az jó g<jo. Jöttek az első kombáj- dett. De volt tényleg olyan, pénzt ad, de nehéz a munnok, elmaradt a kézzel va- akinek háromszor is ki kel- kája. Én nehezen bírom ló aratás, a cséclögéoezés. lett válogatnia, amit már már, ha sokat dolgozom, haAz emberek nem töltöttek otthon úgyis kiválogatott. mar rosszul leszek.. annvi időt a szántással, A felvásárlás egyébként Turúék udvarán ott áll a aratással, csépléssel. Megte- nagyobb zökkenők nélkül „Szergej" a háztáji kocsi, remtettük a feltételeit a zajlott, egy-két esetre emlé- azzal szállítják a Daradicso' fölvásárlásnak. Nőttek a keznek csak, amikor a para- mot. Jó évben, mert legparadicr.omtáblák. egvre- dicsomszállítók az átvevő- utóbb nagy jég volt. ; másra telepitették a barac- helyen aludtak, mert annyi — Megszaladt itt az emkosokat. Évről évre nőtt a volt az áru, hogy nem győz- bereknek a hetvenes évektermelési kedv. megterem- ték elszállítani. ben. Némelyik ma már úgv tődtek a bővített újraterme- Ültettünk mi még kö- cserélgeti az autóiát, mint lés feltételei. zös földiepret is — mondja roás az alsónadrágját.. Szögi Mihályét: előszobá- Demus László. — 1978-ban A hetvenes évek derekán jában régi fénykép mutatja telepítettük, még 82-ben végleg leállították a kisvoa tanyát. 1962-ben ké:zült, szedtünk róla. Aztán ki- natot, ami pedig rengeteg egv lakodalomkor. Kát or- szántottuk. árut elfuvarozott a környékmótlan, <07-es Moszkvics — Nem jó itt a föld hoz- ről. áll a kapuban. A hetvenes zá. Öntözni sem tudtuk — Megsirattuk, de most években megszaporodtak a rendesen, ha jó idő jött rá, már alzt mondom, jobb, személyautók. A tanyákba sokat termeli, ha nem, alig hogy megszűnt, bevezették a villanyt. Nem kaptunk pénzt belőle. T _ volt olcsó mulatság, volt. A szakszövetkezet egyébakinek tizenöt-húszezer fc- ként egyre nagyobb közös rintja bánta, de az elektro- területtel rendelkezik. Kimos árammal út nyílt a kis- alakult egy egészséges mungépek. morzsolok, darálók, kamegozztás a közös ér a szivattyúk beszerzéséhez, a tagok gazéssá"?. között. A munka megkönnyítéséhez, nagyobb odafigyelést, több Az információktól elzárt vi- élőmunkát igénylő termélágra ablakot nyitott a te- kek a családi gazdaságoklevízió bel. de a szakszövetkezet — Először a téesz major- értékesítésében kerülnek 'jában volt tévé. Messze föld- zömmel piacra, ezek után röl összeíá»-tak az emberek, állami támogatást kap a aki a boltba indult, az is kezös. S abban is nagy sze-' bement, s o'trapadt egy-egy re.oe van a nagyüzemnek, órára — emlékezik Dernus hogy a termelés színvonala László. ma olyan, amilyen — a kisBíró Józsefnek is termett gazdaságokban is a hetvenes évpkben egv — Jönnek az emberek a hold barackosa. Sok panaszt mi növényvédősünkhöz, s hallottam mé° bő évtized kérdezgetik: mit mivel kell után is az akkori barack- permetelni, miből mennyit átvevőre. Azt mondták, kell rakni, mit mivel nem aki nem vitt neki Pálinkát, szabad keverni. Nem túlzás, annak kétszer is átválogat- ha azt mondom, innen tatatta a szállítmányát. nultak meg gazdálkodni. Tanács István (Folytatjuk.) Aratási riasztószolgálat Meteorológiai riasztószolgálat segíti az aratók munkáját Dél-Dunántúlon. A Pécs közelében működő rakétás jégeső-elhárító szolgá lat — a Tenkes-hegyi meteorológiai lokátorra tá maszkodva — előrejelzi a váratlan időjárási eseményeket a régió mezőgazdasági üzemeiben. A riasztás telex vagy CB-rádió útján történik, mégpedig néhány .órá val a vihar, zivatar kitörése előtt, így a gabonatáblákon dolgozó kombájnos- és szállítóbrigádok időben megtehetik a szükséges óvintézkedéseket. A Tenkes-hegyi radarké' pek ismeretében a szakemberek órányi pontossággal meg tudják határozni a különféle időjárási események érkezését, várható időtartamát, és intenzitását. Erre azért van szükség, hogy a megye területén elhelyezkedő tizenöt rakétakilövő állomást időben riasztani tudják a pusztító jégverések el-/ hárítására. Az érintett egy ségek rakétákat lőnek a zivatarfelhőbe, és ezáltal megakadályozzák a jégképződést a jégeső kialakulását. A jégeső-elhárítás céljából folytatott radarmegfigyelés adatait felhasználva szervezték meg most a szolgálat munkatársai az aratási időjáráselőrejelzést. A riasztóláncba azokat a mezőgazdasági üzemeket vonták be, amelyek a Tenkes-hegvi lokátorállomás 60 —70 kilométer sugarú körzetében helyezkednek el, s telexgéppel vagy CB-rádióval rendelkeznek. Mintegy hatvan baranyai, somogyi és tolnai gazdaság kapcsolódhatott be ilv módon a regionális riasztóhálózatba. A jégeső-elhárító szolgálat az aratás ideje alatt naponta ad időjárási előrejelzést az üzemeknek, frontbetörés esetén pedig soron kívül értesíti őket. Az új agrometeorológiai szolgáltatás ingyenes. A baranyai iégeső-elhárító rendszer szakembereinek társadalmi hozzájárulása ez a betakarítás sikeréhez a déldunántúli régióban. (MTI) Répavárók Készülnek a cukorgyárak a szezonra. A tizenkét üzemben jelenleg a karbantartás munkálatait végzik; kijavítják, felújítják a berendezéseket, hogy a feldolgozás ideie alatt géphiba miatt minél kevesebb idő essen ki a termelésből. Több helyen, így Déldául az Ácsi Cukorgyárban nagyobb rekonstrukción dolgoznak, évek óta folyamatosan korszerűsítik a termelést. A gyárak és mezőgazdasági partnereik hamarosan a szedés pontos ütemét is öszszeállítják. A mostani meleg idő kedvez a megközelítően százezer hektárnyi cukorrépa fejlődésének, s amennyiben a továbbiakban esőkkel tarkított napos idő alakul ki, jó termést takarítanak be a gazdaságok. Csempeexport Idén mintegy félmillió megrendelőnek egy új szinnégyzetméter csempét ex- összetétel kialakítására voportál a Romhányi Kerá- natkozó kérelmére néhány miaayár. Ennek körülbelül héten belül kész kollekcióaz 50 százaléka már a meg- val válaszolt. Hasonló c'orendelőknél van, s a jelek zékenységgel mennek elébe szerint a jó minőség, a szál- más külföldi megrendelőik lítási határidők pontos tar- minőségi és esztétikai kívántába és a megbízható ár to- ságainak, s ennek a hazai vább szilárdította a vállalat <•„„.. ,.. . , „_ helyzetét az osztrák, az f°gyasztok 15 hasznat latjak. NSZK-beli és a holland pia- A következetes, gyors gyártcon. mányfejlesztéssel ugyanis Különösen lendületes a megszüntették a különbséget gyár kivitelének idei növe- a hazai kereskedelemnek és kedése Hollandiába, amit a külföldi megrendelőknek többek között annak is kö- szánt termékek minősége köszönhet, hogy a holland zött. Hű szakiak flz igazgatói székben Baka Ernőt 6 hónapja ne- Ugyanis mindig lesznek a vezték ki az önálló vállalat- gyártásban egyedi darabok, tá lett Szegedi Öntöde igaz- amiket kézi munkával kell gatójának. elkészíteni. — Milyen előnyeit érzi — Alacsony jövedelemterannak, hogy műszaki diplo- melő képessége ellenére a mával irányít egy négyszáz- kohászat az ország fizetőkéötven főt foglalkoztató gaz- pességének megőrzése érdedálkodó egységet? kében az utóbbi években , .... . nagy volumenű exportot tel— Az elmúlt felev, azt "tfett hiszem, nem volt elegendő az egyértelmű vélemény — A minden áron való megfogalmazásához. Ebben közvetlen kivitelt nem taraz időszakban nemcsak kö- tom helyesnek, de feltétlerülöttem zajlottak le váltó- nül szükséges a fizetöképeszások, hanem a gyár életé- ség megőrzéséért. A túlzotben is. A kollégáim vélemé- tan erőltetett exportnak hanye és a saját tapasztalata- zai árfelhajtó szerepe is im szerint is az önállósodás van. Ugyanis így az itthoni előnyt jelent a jövőben, fizetőképes kereslet nem taAzok a pénzek, amik itt Iái megvásárolható terméképződnek, nem kerülnek a ket. Előfordul, hogy az exközös kasszába. Üjraelosztá- portálthoz hasonló paramésukért nem kell kilincselni, terű árukat importálunk. Az elmúlt rövid hónapok Sőt, volt rá példa, hogy az alatt törekedtem arra, hogy itthon gyártott alkatrészeket minden, több embert érintő hoztuk vissza felárral. Eldöntés még az előkészítés gondolkodtató az is, hogy stádiumában nagy nyilvá- mindig a magas feldolgonosságot kapjon, a dolgozók zottságú termékeket érdehozzá tudjanak szólni a mes-e külföldön eladni. Néterveinkhez. Vallom, ha va- hány éve a finom hengerelt lamit széles körben megtár- lemezeknél konjunktúra volt gyalunk, és a vélemények a világpiacon. Akkor azt érösszegzésével hozunk dön- te meg eladni. Sajnos, amitést, nagyobb a valószínűsé- kor e termékek kereslete és ge, hogy elhatározásunk si- áfa csökkent, ezt csak laskert hoz. No, de a gyári de- san érzékelte külkereskemokrácia kiterjesztéséhez delmünk és még később nem feltétlenül kell műszaki gyártóink. A piaci érzéketdiploma. Hogy mérnök va- lenség nemcsak a kohászatgyok, az. műszaki kérdések- ban jellemző. De hát harden és azokkal összefüggő mincöt évig nem ilyen gazdolgokban nagy előnyt je- dálkodásban nevelődtünk, lent. Ez a vállalati tevé- Ezt a módit most tanuljuk, kenységek igen széles terű- és ez nem megy máról hollété. Hiszen a bérezéstől és napra. a juttatások megítélésétől is _ Van.c szeUemi tartalée valaszthatatlan a műszaki fc kohászatnak? alap és a helyi tenyezok ismerete. — Szellemi tartalékunk ... van Annak ellenére, hogy — Ón nem reg ota igazga- az uWbbi években a kohá_ tp.de már előtte ,s hosszú t iránti érdeklödés halevtizedaket oltott a gyar- mevtókben csökkent, ban. Innen Szegedről ho- Ay ttenj szakembercket képgyan latszik a gyakran val- g* fefsőfokú óktatási intézsagagazatkent emlegetett mények kénytelenek pótfelmagyar kohászát helyzete? vételiket kiirni így Oiyanok — Ma oly sokszor mond- kerülnek be, akik eredetileg ják kohászatunkra: válság- más pályákra készültek. A ban van, hogy lassan ennek mostani személyi állomány a betege lesz. Nem tudom, mégis sok új dologra képes, szabad-e ezt ilyen sokszor Kell is a megújulás, ha a hangsúlyozni. Elképzelhető, szakma presztízsét tartani hogy ez a degradálás milyen akarjuk. érzést kelt az itt dolgozó — Van-e elegendő szakemberekben. Kétségtelenül ember a sze^edl syarban? gondok vannak a kohászat- — A jelenleg itt dolgozók ban is. Ha lenne az ország- "?sze ,JÓ1 felké«Ült .,,.. , , ,,. szakember. Ha azonban vanak 1,2 milliárd dollarja ,a,it pótolni kelli már évente arra, hogy az ideha- varban vagyunk. Jelenleg a za felhasznált kohászati ter- dunaújvárosi kohászati föisméket behozza külföldről, kólának nemhogy Szegedről, ..,. , de meg a korr.yekrol sincs akkor esetleg felmerülhetne diákja Ezért a heIyi kép. az ágazat teljes leépítésének zést szorgalmazzuk. Műveötlete. De meggyőződésem, zatökat, technológusokat akarunk felkészíteni saját ércből. désre válaszolni, hogy mi- — Terüei!- 0 lycn lenne a hazái gyártás és az import helyes aránya. akkor i.s helytelen lenne ez a döntés. Nehéz arra a kértüszaítí fejlesztésben? — Több lehetőség végig_ , . . , zongorázása után már kezEz eszközigényes terület. Be- d„nsk kibontakozni a VII. ruházásaink csak lassan té- ötéves tercünk körvonalai. rülnek meg. Egy mai dön- Kicsit bízva abban, hogy a lésről csak 10—15 év múlva i^nlegi szabályozó rend. szert ler.yegesen r.em szigolehet megitclm, hogy helyes rUjá:. tovább> úgy döntötvolt-e. Ma az öntödék ter- tünk. hogy a tervidőszak elmékéire jellemző a szűk vá- ső részében gyűjtjük a pénlaszték, sok a minőségi rek- zü"k'. A , ,telJf f.el" . ujitásara készülünk. Az evlamac.ó. Ezen csak műszaki tized utolsó éveibon elkezdfejlesztéseel, a gépesítés mér- jü,r a fcrmázónk rckonsttékének növelésével lehetne rukcióját. Véleményünk szeválto.zlatni. Másképp nem Hnt a minösé3i ugrás jobb a vállalatnak, mintha a meglevő, elavult technológiát tudunk behozni a fejlett országokkal szembeni lemaradásunkból. Pénzügyi lehető- toldozzuk-foltozzuk. Távoségeink ismeretében a kö- iabüi terveinkben szerepel vetkező években tovább nyí- a tisztítóműi az olvasztómű CŰ ez adagtér felújítása is. van- Ez legalább 15 évet vesz r.a.'c talán r. legnagyobb lét- fénybe. A következő évekszúmgondok is. . , ben mind nagyoob szerepe - í?er'; A vasöntödékből lc3s n.Ul.nk a szúrnítúst3ch1»g0 ota koruloelul a dolgozók ötöde távozott. A csöklik az olló. Ezen a területen rókának. Most tartunk kenés különösen a szak- kezdő lépéseknél. Jobb munrnunkások körében nagy- kafeltételeket akarunk kialamértékű, elképesztően kicsi kítan, dolgozóink számára is. az utánpótlásunk. Ezt a gondot a gépesítés alig oldja. Bőte István I V