Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

Szerda, 1985. július 10. 5 Nemzetközi kotorékkutya-verseny Szegeden Á küzdelem valódi Egészen pontosan a harcról azt monhatom, hogy vérre menő. Nem túlzás és nem fantáziálás. Hiába házilag nevelt rókák, hiába idomított kutyák, egyikük sem arra való, hogy szeresse a másikat. Ellenségek, akár a tüz meg a víz. Ez utóbbi egyébként sem mellékszereplő. A felhevült vakarcsokban — pardon: kotorékkutyákban — akkora a tűz, hogy ha a nagy fáradsággal és nem kevésbé alapos hozzáértéssel megépített „rókavárban" a beszalajtott róka után kúszott tacskó, foxterrier vagy jagdterrier öszszemarakodik Vuk nemzetségének derekasan harcoló képviselőjével, akkor bizony a két acsarkodót csak úgy tudják szétválasztani, hogy az elkészített medencében mindkettőt a viz alá nyomják. Miiller József jagdterrierje, a gazdája számára is kimondhatatlan német nevű kan, „akit" csak Hekinek hív, éppen 11 kiló. A vaddisznó pedig éppen túl van az egy mázsán. Kicsi a bors, de... nem szeretnék a disznó helyében lenni! Az ezüstkoszorús — Lánycsókon élő — mestertenyésztő kutyája a versenyben háromszor vágta földhöz a böhömnagy jószágot. Egy másik alkalommal meg úgynevezett csánkfogással állította meg úgy, hogy meg lehetett volna borotválni közben a röfögő fenevadat. Ki érti ezt? Hiába, az ember oly keményen beleavatkozott a természet rendjébe, hogy régesrégen fejreállt már a logikus értékrend, érvénytelenek az ősi erőviszonyok. Ezt nevezik évszázados tenyésztómunkának — vagy tudatos szelekciónak. A szombat-vasárnap (az előzetesen nevezett 122 helyett) 130 kutya részvételével rendezett nemzetközi kotorékkutya-versenyen magyar, osztrák, olasz, NDKés NSZK-beli, jugoszláv és svájci versenyzők vettek részt kutyáákkal. Kotorék, azaz a rókavár, amelyet a lompos farkú a föld alatt kotor-épít magának, s kotorékkutya, amely a vadászt élete fogytáig szolgálva, a róka- — és, ahol még nem védett — borzvárakba betolakszik, hogy megvívjon, lefogja vagy kikergesse a makacsul védekező gazdát. A valódi vadászterepen zajló küzdelemnél sem szelídebb a mükotorékban zajló csata. A beeresztett róka után üvöltve nyargaló, kúszó-mászó kutya vagy harcképtelenné teszi, vagy kikergeti a vetélytársát, s bizony nem volt kevés az az eset, amikor a róka győzött: kikergette a kutyát. Ez esetben a rókának járt volna a 150 pont! De lám, igazságtalan az élet. A róka, ha győzött, ha vesztett, csak egy ketrecet kapott, amely egy időre mentesítette a további küzdelemtől. A MEOE szegedi kutyakiképző iskolájának kotorékszakosztálya a valódi vadászhelyzethez valódi ellenfelekkel képezi ki a kutyákat. Rókatenyészetük orsfcágos hírű — s nemcsak a kutyák, a rókák is tanultak küzdeni tudást!? Egy apró közjáték: az ádáz verekedések ringjében, a nézőközönségtől elkerített pálya sarkában, márványtáblás sír előtt cserélik a virágot. Fodor Gyula, a szakosztály elnöke, a nemzetközi verseny főszervezője keserű pillantásokkal, elérzékenyülten néz az aprócska sírra: kis kedvence, Kati van der Hegge emléke, 1980 —1985. Öklömnyi kis szálkásszőrű tacsi, az illékony élete során minden elképzelhető dijat begyűjtött csodakutya, nem lehet ott tavalyi sikerei színhelyén. Vagyis, ott van „ő", de neki már mindegy, hány róka van a kotorékban. Utódai indulnak csak rohamra ... A hangulatos tölgyerdöben ritka kempingkép: egy-egy sátor, egy-egy kutya! Ilyen is csak itt látható. Gorch-Peter Nolte. a Bonn közelében levő Hennef városka építésze: — Először vagyok Szegeden, s csak gratulálni tudok a rendezőknek. Nemcsak a rendkívül jól megépített pályához, de az egész verseny lebonyolításához. Rajtuk nem múlt, hogy jól érezzük magunkat. — Az ön kutyája rnit' nyert? — Az én kutyám semmit. Én nyertem. — Mit? — Mondtam: jó tapasztalatot. — Es ezért jött? — Nem. Én vagyok a bíró... * Tacskó: Tisza Kupa-győztes: a 17es Nataln v. Ofein (NSZK). Büntetőeljárás a zöldségüzér ellen A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete üzérkezés alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárást Rácz István né 44 éves makói (Vörös Hadsereg u. 18.) lakos ellen. Ráczné alaposan gyanúsítható azzal, hogy az elmúlt években magánkereskedőktől megvásárolta a készletükben levő zöldségféléket, azokat saját maga, vagy magánfuvarozók, közreműködésével Budapestre szállította és ott igen jelentős haszonnal értékesítette a Bosnyák téri. illetve a Lehel téri piacokon felvásárlóknak és magánkereskedőknek. Ezenkívül Ráczné 1983-ban, családtagjai révén, a Kövegyi Béke Tsz-től 230 ezer forint értékben vásárolt gyökeret — azt átteleltetve, idegen munkaerők bevonásával felszedette — és Budapesten. a piacokon értékesítette. Aztán 1984-ben a Makói I-enjn* Tsz-től ugyancsák más nevére vásárolt gyökeret 126 ezer forint értékben, amit szintén másokkal szedetett fel, és nagy haszonnal továbbította a fővárosba. Kistermelőktől is vásárolt zöldséget. Egyébként kereskedői engedéllyel nem rendelkezik, így cselekménye — a Btk. 299. paragrafusa értelmében — kimeríti az üzérkedés bűntettének fogalmát Az ügy gyanúsítottja egyébként tiz és fél hold szántóval rendelkezik, amelyből hat hold a sajátja, a többit bérli. Ráczné hetente két-három alkalommal is megfordul a Bosnyákon, s esetenként 60—100 mázsa zöldséget js értékesít. Tanúk szerint a 6—8 forintért megvett répa és gyökér kilója a Bosnyákon már 16—20 forint között talált másik gazdára. Az üzérkedéssel gyanúsított Ráczné elsősorban azzal védekezik, hogy főként a saját földjén megtermelt árut értékesíti. Azt viszont elfelejtette közölni, hogy csak földadót és gépjárműadót fizet, két teherautója és egy személygépkocsija után, a megtermelt érték után viszont semmit. Az ügyben a gazdasági rendészet folytatja a vizsgálatot. CACIT-győztes: Kőkapui Vadász Dani (magyar). Legjobb magyar szálkás szuka: Betty vom Wald Tisza (Szeged). Foxterrier: Tisza Kupa-gyöztes: Kapospulai Virgonc (magyar). CACIT-győztes: SzarvasZugi Bil (magyar). Jagdterrier: Tisza Kupa-győztes: Berró v. Affeiu (jugoszláv). CACIT-győztes: Kulcsár Ferenc (Dunaújváros). A nemzetközi kotorékverseny győztesei a versenybíróságtól értékes jutalmakat kaptak. Igriczi Zsigmond Áz aktív szex veszélyei Az elmúlt negyedszázad során fontos változások mentek végbe a szexuális magatartásban, különösen Európában és Észak-Amerikában. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a nemi érintkezés fiatalabb korban kezdődik, több a házasság előtti és a házasságon kívüli kapcsolat is. Szabadabban élnek Korunk társadalmának új megnyilvánulásai közé tartozik a fiatalkorúak nemi élete. A jelenség ma már túlnőtt a szülészet-nő'gyógyászat szakterületén, egész társadalmunkat érintő üggyé vált, s megoldani is csak egységes elveken alapuló gondos nevelőmunkával lehet. A biológiai fejEngem, kérem, becsaptak. Üton-útfélen, de leginkább a szociológiai mélységekkel dicsekedő hetilapokban olvastam, hogy vége a diseoviIágnak. A hetvenes évek pincébe, füstbe bújtatott felelőtlen rángatózása már a múlté. Nem divat a lemezlovas diktálta topogás, és a nyolcvanas évek tinijei nem a csillogó fénynél rázzák ki lábukból hét végeken a munka meg a tanulás ötnapos kínjait. Mondom — ilyeneket olvastam. Ha pedig vége a discouralomnak, biztos kitaláltak valami újat — gondoltam én. Persze nem sokáffifí"'laí Itlmfoo „Hét végi ajánlatunk, fiataloknak? Nem sok jót mondhatok. Van persze múzeum, meg mozi js egy-kettő, s emellett ajánlhatom a művelődési házakat, az ifjúsági klubokat is. De mindenhol csak cUsco. Hiába, az üzemeltetőknek ez hozza a pénzt. Persze, az sem utolsó szempont, hogy igazán erre van igény." Ezeket a mondatokat valamikor az év elején jegyeztem le a városi KISZ-bizottságon. A következő monológ sem tegnap hangzott el: „Az igaz, hogy hétközben kínálunk úgynevezett fajsúlyosabb programokat, de erre hét végén keli megkeresni a pénzt. Diskóvai. Ugyanis arra jön a tömeg." Nem árulom el. melyik belvárosi ifjúsági klub vezetője vállalkozott az őszinteségre. Hiszen bármelyik kollégájának helyeslése elférne itt a papíron. Ha disco, disco. De milyen? Pontos listával nem szolgálhatok, de annyi biztos — csak a körtöltésen belül tucatnyi pincében, padláson, teremben, szobában és félszobában, teremnek kinevezett akármiben villog a fény, fut a videófilm (hiába, ez már a nyolcvanas évek!), lökdösi a falat a zene. A legnépszerűbb- változatlanul a JATE dögönyözője. Jobb szót aligha lehet kitalálni arra az össznépi játékra, ami a két táncteremből, folyosóból, társalgóból, büféből és hírnévből álló alapterületen folyik egy-egy szombaton. — Mi ebben a jó? — üvöltözünk kedélyesen az egyik rendezővel. — Ki tudja? Ha kevesebben vagyunk, úgy hét óra táján, nyolckor már valami bajra szimatolnak, és fordulnak is tovább. Talán a tömeg varázsa ... Kisebb tömeg, de hasonló hangulat a Délép klubjában is. És sorolhatom a Tisza Gyöngyét, a Szóké Tiszát, a kül-, bel- és középső város minden valamirevaló (valami alatt értsünk discót) kulturális helyét. Tovább fölösleges beszélni a menynyiségröl. A minőség pedig. . . Ma már kötelező mindenhol a legújabb discoslágerekkel bódítani, mint ahogy elkerülhetetlen a videófilm is. Ahol első osztályú árakon ajánlják a toroköblögetőt, már bemutatót járó táncospárra is futja. De ahol nem, panaszra semmi ok, hiszen szól a zene. Vagyis milyen a szegedi disco? Jó. S miért? Csak. Ezeket a válaszokat több hét alatt gyűjtöttem össze, s ugye nyilvánvaló, hogy rendszerezésükre, elemzésükre nem kellett sok időt pazarolni. De akkor miből lesz a tanulság? Hogyan figyelmeztethetjük a dobogó lábakat arra, hogy tartalmasabb szórakozásból illene kikeverni a díscoláz-csi napitót? Hogyan magyarázzuk el a harminc, harmincöt éveseknek, akik a diszkóból kiszorulva, egyelőre, csak a televízió szombat esti filmkoktéljaiban bízhatnak, lesz ez még másképp is. Vagy hogyan soroljam sokak panaszát, miszerint egy megyeszékhelyen két filmszínháznál több is elkelne ahhoz, hogy választékról beszéljünk, amikor ... Bevallom, fogalmam sincs. Ilyen melegben? Legfeljebb majd ősszel, amikor nyugodt szívvel leírhatom: a város egy nyáron át táncolt . .. Bátyi Zoltán lődés akcelerációja, a menarche-kor állandó csökkenése következtében a korábban létrejövő pubertasz a testi fejlődés meggyorsulását eredményezi. így korábban jelentkezik a nemi életre való igény, melyet — ebben a fejlődési periódusban — elő is segít bizonyos fokú szellemi fejletlenség. Bár a szexualitás — sőt a promiszkuitás is — végigkíséri az emberiség történelmét, a korlátlan nemi kapcsolat, mely a fiatalok között jelenleg uralkodik, soha nem érintett ilyen nagy tömegeket. Nem a fiatalokat akarjuk elitélni, nem a fiatalkori szerelem és "szabadság ellen emelünk szót, hanem a korlátlan, éretlen, felelőtlen szexuális kapcsolatokra szeretnénk felhívni a figyelmet, illetve hangsúlyozni ezek súlyosan egészségkárosító következményeit (nemi betegségek terjedése, művi vetélés, kismedencei gyulladás, kürtmeddőség). A fogamzásgátlókat szedő nők hüvelytisztasági foka sokkal rosszabb, mint például a pozitív családtervezési ambulanciánkra járó, gyereket akaró, így feltehetően egyetlen szexuális partnerrel rendelkező nőké. Az orális fogamzásgátlókat szedők között sokkal több az értékelhetetlen lelet — a nagyfokú gyulladás miatt. Magyarázatát abban látjuk, hogy a negatív családtervezési ambulanciára járó, fogamzásgátlókat szedő, főként főiskolás és egyetemista nök szabadabban élnek nemi életet, így náluk A hüvelyfertőzés is könnyebben létrejön. A leírtaknak komoly patológiai jelentősége van. Fény derült a fogamzásgátló tabletták és a szexuális promiszkuitás valamint a fiatalkorban egyre gyakoribbá váló felszíni prociohámdiszpláziák közötti összefüggésre. A promiszkuitás kedvez a hüvely többirányú kóros elváltozásának (bakteriális, gombás, trichomonas és vírusos!). Ezeknél gyakrabban változik a méhszáj, ami kedvezőbb konstellációt teremt a méhnyakrák kialakulásához. Főleg tizenéveseknél A kismedencebeli szervek nem specifikus avulladásai egyre gyakrabban fordulnak elő fiatal nőkben. A fertőzés túlnyomó többsége a nemi szervek alsóbb traktusából származik. A kismedencei gyulladás bizonyos esetei a termékenység károsodásával járhatnak a petevezetök gyakori gyulladása miatt. A kürt gyulladás utáni károsodása a meddőség 30—40 százalékban, a méhen kívüli terhességnek 40—50 százalékában etiológiai tényező. Kürtgyulladás az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, s vele együtt gyakoribb a kürt károsodása is. A gyulladás növekvő arányát a szexuális úton átvitt betegségeknek, továbbá a gyulladást okozó mikrobáknak — szexuális kapcsolattal történő — terjedésével magyarázzák. Joggal merül fel a kérdés: összefüggésbe hozható-e a kismedencei gyulladás az utóbbi évtizedben növekvő meddőséggel. A pontos kórisme nem mindig lehetséges, ezért bizonyos gyakorlati okok miatt a medencei fertőzéseket — beleértve a kürtgyulladást — összefoglaló néven kismedencei gyulladásos betegségeknek nevezik. A kórkép magában foglal néhány nem fertőző betegséget, mint a medencebeli összenövést és krónikus kürtgyulladást, míg a gonococcus fertőzést és az abortusz utáni kürtgyulladást kizárják ebből a tünetcsoportból. Az iparilag fejlett országokban a nők kismedencebeli gyulladásának gyakoriságáról közölt adatok kimutatják: a két világháború között legtöbb országban csökkent a kórházi betegek száma. Ez idő tájt a kismedencei gyulladások 30— 80 százalékát hozták összefüggésbe a kankóval. orvosi kifejezéssel: a gonorrhoeával. A II. világháború előtti időszak csökkenését a kemoterápia előnyös hatásának tulajdonították. A II. világháború után a legtöbb országban nőtt a kismedencei gyulladás miatt kezelt kórházi betegek száma. Ez a növekedés nagyrészt az utóbbi évtizedre esik. Európában 1973—76 között a skandináv országokban járványos. volt a gonorrhoea, imíg a katolikus országokban alig fordult elő. Nemcsak a gonococcus, hanem a nem gonococcus eredetű kismedencei gyulladások gyakorisága is nőtt, de a tendencia azt mutatja, hogy a gonorrhoeas eredetű megbetegedés alacsonyabb részarányúvá vált. Magyarországon 1960 óta mind Budapesten, mind vidéken növekedett az új gonorrhoeas megbetegedések száma, ami az 1980-as években sem mutat lényeges csökkenést. A 20—29 éves életkor dominál a női populációban. A 15—39 éves asszonyok száma 1979-re jelentősen megnőtt. A kismedencei gyulladás gyakorisága a 15—19 és a 20—24 éves korcsoportban volt a legmagasabb. Az első kismedencei gyulladásos epizód évi gyakorisága a tizenéves korcsoportban a legmagasabb, ezt követően az életkor növekedésével csökken. Nem lehet gyermekük ? Több közlemény hívja fel a figyelmet arra, hogy a szexuális úton terjedő betegségek világmeretekben ragályosak, s elsődlegesen a nők nemi szervének alsó traktusát fertőzi. A kürtgyulladás az alsó genitális traktus felőli felszálló fertőzés eredménye. A szexuális interkurzus során átvitt ágensek hozzák létre a kismedencei gyulladást. Nyilvánvalónak látszik, hogy a kismedencei gyulladást követő meddőségek többsége elsődleges, ami azt jelenti, hogv a kürtgyulladás miatt meddővé vált nőknek nagy valószínűséggel nem lehet gyermeke. Szexuálisan inaktív nőkön csak tuberkulotikus kürtgyulladáshoz és appendiciti6zhez társult másodlagos kismedencei gyulladást figyeltek meg. A 20 év korüli női népesség zöme szexuálisan aktív, míg a tizenévesek nagyobb tömege nem az. A tudományos publikációk azt találták, hogy a szexuálisan aktív nőkben a kismedencei gyulladás gyakorisága az életkor növekedésével csökken. Így egy szexuálisan aktív 15 éves leány szerzett kürtgyulladás-rizikója 1:8hoz, a 16 éves leányé 1:10hez, míg a 24 éves nőé 1:80-hoz. A korai szexuális tevékenység és promiszkuitás magyarázza, hogy a szexuálisan aktív tizenéveseknél nagyon gyakori a kürtgyulladás Tanulmányokban leírják, hogv 15 éves, szexuális tapasztalattal rendelkező lányok felének akadt 4 vagy több partnere az év során, míg a 18 évesek között csak minden ötödiknek. 1965-ig az amerikai nők 20—22 százalékának volt 20 éves korban házasság előtti szexuális kapcsolata, ez az arány az utóbbi időben 44 százalékra emelkedett. Nyilvánvaló, hogv a szexuális magatartás ilyen változása hatást gvakorol a szexuálisan terjedő betegségek előfordulására. így a kismedencei gyulladásra is. Dr. Farkas Márton szülész-nőgyógyász