Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

r" Szombat, 1985. július 13. 3 ^ Hódmezővásárhelyről Repülőtéri vontatók Repülőtéri anyagmozgatás­ra szolgáló vontatókat konstruáltak a Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalat szakemberei. A Magyar Légiforgalmi Társaság megbízása alapján már készen is van egy Rá­ba motorral működő repü­lőgép-vontató, továbbá egy csehszlovákiai gyártmányú motorral működő repülőtéri poggyászkocsi-vontató i min­tapéldánya. Mindkettőt mo­dern vonalú vezetőfülkével látták el, s irántuk már most külföldi érdeklődés is tapasztalható. A prototípu­sok megnyerték a légi köz­lekedési szakemberek tet­szését: a repülőgép-vontató­ból hatot, a másik vontató­ból pedig huszonkettőt gyár­tanak a Ferihegyi repülőtér megrendelésére. Üj típusú nagy teljesít­ményű hűtőgépkocsik gyár­tásával is próbálkozik a vállalat. Ezeknek ugyancsak elkészült az első sorozata. Az alváza szovjet gyártpiá­nyú, felépítményét pedig NSZK-beli céggel kooperál­va készítik két változatban. Az egyik alkalmas fagyasz­tott hús vagy más romlandó élelmiszer 150 kilométeres körzetben történő szállításá­ra, a másik pedig mélyhű­tött áru nagy távolságú, akár külföldi szállítására is megfelel. Delegációnk Nairobiban Duschek Lajosné, az El­nöki Tanács tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsa el­nökének vezetésével pénte­ken kormánydelegáció uta­zott Nairobiba. Kenya fő­városában július 15. és 26. között tartják a Nők III. Világkonferenciáját, az ENSZ által 1975-ben meghirdetett Nők Évtizedének záróren­dezvényét. Ezen a tanácsko­záson a világszervezet tag­országainak delegációi vesz­nek részt. Bővül a textíliák választéka A Goldberger Textilmű­vek több új gépet állit munkába, hogy bővítse, áru­választékát. A holland STTORK cégtől olyan kenő­berendezést béreltek és ál­lítottak üzembe, amelyen a hagyományos kikészítési mód mellett lehetőség nyí­lik hő-, hang- és fényszige­telő réteg felvitelére is. A rotációs, filmnyomásos elven működő berendezést a már meglevő gépsorba telepítet­ték. A mikroprocesszoros vezérlésű kenőgép hab for­májában viszi fel a kelmé­re a speciális anyagokat, mégpedig oly módon, hogy a száritásnál a korábbinál lényegesen kevesebb hőener­giára van szükség. Az új textíliák sorozatgyártását megkezdik. Kissori évtizedek (3.) Az ős-téesz „Hogy mer aludni ilyen időkben?!'' Kissoron 1952-ben alakult az első téesz. Nem volt ne­héz megalakítani, mert a középparasztok. akiknek a szőlejét ötszörösére fölszo­rozták, a kuláklistától ret­tegve „önként" beléptek. De azért nem tűnhettek túlsá­gosan lelkesnek, s utóbb kiderült, nem is Sok okuk volt rá. ötvenkettő decem­berében ugyanis küldöttség jött a megyétől, s elrendel­ték, hogy mint ingadozó és visszahúzó elemeket, zárják .ki őket a téeszből. — Az első elnök idősebb Kalmár Vince volt — em-' lékezik Demus László, az Alkotmány Szakszövetkezet mostani elnöke. — öt is kizárták azon a decemberi közgyűlésen. Engem a nagy­szüleim neveltek, nekik is volt szőlőjük, ők sem ma­radhattak a téeszben. Föl­álltam, hogy velem akkor mi lesz. Azt felelték, én maradhatok. Fogatos vol­tam, két napra rá megkere­sett Csóti Lajos brigádveze­tő, és azt mondta, Hebők András lovait kapom meg. Hebők köztiszteletben álló ember volt, esküdt a múlt rendszerben. Elmentünk hozzá, a szerszámok már lelő voltak készítve, de mikor meglátta hogy én megyek a lovakért, kihozta az ereszet végéből az os­tort is. — Ha te hajtod őket, fi­am, neked ezt is odaadom. A jószágot be kellett ad­ni a közösbe. A Kiri-ta­nyán, Gárgyán-tanyán, Ko­vács Béla tanyáján volt az Istálló. — Rozsbúzaszalmát szecs­káztunk egy tízhektós kád­ba, sós vizet öntöttünk rá, azt ették a lovak, ötvenket­tőben olyan aszály volt. hogy nem termett semmi. Télen felkötöztük a lova­kat a nagygerendához, ne tudjanak lefeküdni, meri utána nem tudtak volna lábra állni. Munkaegységre dolgoz­tunk, de nem voltunk ösz­szeszokva. Az emberekben nehezen gyökerezett meg a közösségi szemlélet. Minden­ki a saját régi lovát akar­ta hajtani, azután is, hogy közösek lettek az állatok. Év közben kaptunk előle­get, de az aszály meg a ta­pasztalatlanság miatt alig termett valami, így év vé­gén az előleget is vissza kellett volna adni — ha lett volna miből. — A második évben én . voltam az elnöke annak a a, > ... JOK* -JWHK Demus László téesznek — meséli Szögi Mihály. — Mindent elvittek beadásba, annyi kukorica sem maradt, amennyi vet­ni kellett volna, ötvenhá­rom tavaszán biciklivel hordattam Tompáról, Mély­kútról a kukoricát, hogy tudjunk vetni. A nép is bizalmatlan volt. ötvenkettőben alig kerestek annyit, amennyi dohányra kellett. Az államunk veze­tői sem tudták, hogyan kel­lene tovább haladni, meg­osztottak voltak. Örökké a nyakamra jártak az ávósok. Éjszaka kiugrasztottak az ágyból: tud arról, mi van az istállóban? Ébernek kell lenni! Hogy mer maga aludni ilyen időkben? Es­ténként gyűlések voltak Szegeden. Mindig valami újabbal hozakodtak elő. Egyszer azt mondták: em­berek, nem kell ezután fél­ni a beadástól. Lehet már kapni becsomagolva apró kavicsot, az segíti a ba­romfiak emésztését. Énsze­rintem ez már hecc volt, provokáció. Lesték. hogy mennyit bírunk még, kiáll­juk-e szó nélkül. ötvenháromban jobb esz­tendő jött. Bőven esett az eső. termett is szépen min­den. Azon a nyáron meg­szerveztük a gyorsaratást. Turú Imre is kocsis volt a téeszben. egymaga több munkaegységet szerzett, mint a szülei. Demus Lász­ló még arra is emlékszik, hogy 437 munkaegysége volt 1953-ban. Év végi elszámo­láskor kapott rá 690 liter bort 10—12 mázsa gabonát, egv naiv kocsi kukoricát, még valamennvl pénzt is. Termett szőlő. kukorica, dinnye. A lovak föliavultak a rossz tél után, igaz. há­rom megdöglött, de szület­tek kiscsikók is. Az embe­reknek megjött a kedvük a további munkához. Jött aztán az elbizonyta­lanodás. A tagok egymás­nak a^ták a brosúrákat: ahol a tagság nagyobbik ré­sze úgy akarja, föl lehet oszlatni a téeszt. A jószágo­kat visszaadták, mindenki megkapta a járandóságát. Előbb azonban minden föl­det bevetettek, elosztottak, elrendeztek mindent. — Sztálin halálával kez­dődött az oldódás. De mi azt akkor nem tudtuk. Vá­sárhelyről hordtuk a trá­gyát. Ott fölrakták kocsira, ki a nagyvonathoz, be a va­gonba. Szeged átrakón át­villázták a kisvonatra, s a kissori állomáson Taktuk ki, hordtuk a földekre. Ol­csó volt az ember ereje, ju­tott mindenhova — meséli Demus László. — Nyolc-tíz lőcsös kocsival dolgoztunk. Ki volt adva, hogy amikor Sztálint temetik, meg kell állni vigyázzba. Amikor el­jött az idő úgy is tettünk: vigvázzba álltunk ott. a trá­gyás kocsik mellett. Tapasz­talatlanok voltunk. nem tudtuk, meddig kell úgy maradni. moccanni sem mertünk sokáig, hátha néz valaki bennünket... Tanács István (Folytatjuk.) Lakások, telkek, garázsok Csökkent a fizetőképes kereslet az ingatlanforgalomban Mindig nagy érdeklődéssel forgatom az adásvételi szer­ződéseket, hiszen a szabad­piaci ingatlanforgalomból a városépítést is befolyásoló jelenségek olvashatók ki. Az idei tapasztalatok közül rangelső, hogy jelentősen csökkent a fizetőképes ke­reslet. Csikósné Gelegonya Mária, az INLAK igazgató­helyettese szerint soha eny­nyi lakást, telket nem kí­náltak eladásra a magánfe­lek, mint az idén. Ebből ar­ra is lehetne következtetni, hogy egyensúlyi állapot felé közeledik a szabadpiac. 1. A pénzügyi szakemberek azonban inkább azzal ma­gyarázzák a túlkínálatot, hogy a rendkívül gyorsan emelkedő lakásárak vissza­szorítják a keresletet. öt évvel ezelőtt hasonló búvár­kodás után arról tájékoztat­tam olvasóinkat, hogy a nagylakás a sikk. Most kénytelen vagyok leírni, hogy a másfél szobás ott­hon a népszerű. Természe­tesen nem az igények vál­toztak, hanem nagyon sok embernek az életszínvonala csökkent. Hiába szeretne több szülő a gyerekének há­romszobás lakást, sok még magának sem tudja kifizet­ni, hiszen például Újszege­den, az Egressy Béni utcá­ban 950 ezer forintot kér­nek érte. Nagyon drága lett a lakás, a szabadpiaci árfo­lyamok is ezt bizonyítják. A Gyöngyvirág utcában az el­ső emeleti 47 négyzetméteres összkomfortért 320 ezer fo­rint készpénzt kérnek, az OTP-átvállalás pedig 300 ezer forint. Makkosházán, az ötödik emeleti kétszobás, 49 négyzetméteres lakást 250 ezer forintért, illetve 360 ezer forint OTP-átvállalás­sal szeretnék eladni. A Szil­léri sugárúton negyedik eme­leti másfél szobás lakás ki­kiáltási ára 300 ezer forint, a hitel 250 ezer forint. Meg­kérik a pénzt a Lomnici ut­cában, ahol az első emeleti másfél szobás panelotthont 680 ezer forintért kínálják. A szabadpiacon is ugyan­az a helyzet, mint a taka­rékpénztáraknál — az utol­só emeleti összkomfortokat nem keresik, így rendkívül nehéz eladni. Ez meg is lát­szik a kínálásnál: amíg a Csongrádi sugárúton, a má­sodik emeleti egy plusz ket­tes 60 négyzetméteres laká­sért 580 ezer forint kész­pénzt kérnek, 250 ezer fo­rint hitel mellett, addig ugyanez a lakás hat emelet­tel magasabban már csak 400 ezer forint és a fennma­radó hitel is csak 180 ezer forint. Jelentős az árkülönb­ség a panel és a téglából készült otthonok között, az utóbbiak javára. Újszegeden, az Odesszai körúton, kétszo­bás, téglablokkos lakást 700 ezer forintért szeretnék el­adni. A tágasabb otthonok adásvételénél már milliók­ban beszélnek. Alsóvároson kettő és félszobás lakás, társasházban 1,4 millióért, a Belvárosban ötszobás ház 2,5 millióért, móravárosi há­romszobás ház 1,5 millióért hosszú ideje megvásárolha­tó. A nagyobb értékű ottho­nok szinte eladhatatlanok lettek, olcsóbb újat építeni. Az 'ingatlanforgalommal profi módon foglalkozó szak­emberek szerint rendkívül megnőtt a garzonok után az érdeklődés. Nemcsak a kis­pénzű fiatalok szeretnék a 30 négyzetméterekkel ideig­lenesen megoldani az ott­honteremtés gondjait, hanem a válások növekvő aránya miatt a töredékcsaládoknak is csak erre elegendő a pénzük. Nagy a szezonja a 30—50 négyzetméteres laká­soknak, de ennek ellenére sem biztatnám a beruházó­kat, a tanácsokat, hogy csak kislakásokban gondolkozza­nak, mert hosszú távon hi­ánygazdálkodást teremthetne a piacon. megelégszenek a másfél szo­bával is. Természetesen az ilyen cserénél komoly hasz­not remélnek. A fizetőképes kereslet csökkenésével függ össze a lanyhuló telekpiac. Aki épí­teni akar, az olcsóbb álla­mi portára vár, amiért csak használatbavételi díjat kell fizetni. Néhány szabadpiaci típusár: Újszegeden,: a Felső­kikötő soron 306 négyszög­ölt 1 millió forintért, Alsó­városon 80 négyszögölt 400 ezer forintért, Móravároson 172 négyszögölt 820 ezer forintért. kínálnak. Legdrá­gább a por.ta a Belvárosban. A kertbarátok a szerszámos­kamra nélküli négyszögöle­ket keresik, mert egy kis bódé is rendkívül emeli a tarifát. Például kamrával egy hobbikert ára a Traktor utcában 290 ezer forint. Sze­gedhez közeli tanyák sem olcsóbbak, némelyikért 300 ezer forintot is elkérnek. Csökkent az érdeklődés a garázsok iránt, aminek az a magyarázata, némelyik töb­be kerül, mint egy használt gépkocsi. 3. 2. Évekkel ezelőtt szemtanúi lehettünk annak a folyamat­nak, hogy a személyi tulaj­donú lakásokra cserélték so­kan a tanácsiakat. Fordult a kocka, mosta tulajdonosok ráfizetés mellett keresik az állami összkomfortokat. Új­donság az is, hogy elsősor­ban az idős emberek köny­nyen megválnak magánhá­zuktól, amelynek karbantar­tása egyre költségesebb, és örvendetes, hogy a taná­csi lakások lépcsőzetes cse­réje elmozdult a holtpont­ról. Tavaly másfél szobás lakást 170-en, egy plusz ket­test 55-en, kétszobást 171-en, kettő plusz kettest 7-en sze­rettek volna cserélni, és je­lentős részüknek ez a szán­déka meg is valósulhatott az INLAK közreműködésével. Remélhetőleg, a fizetőké­pes kereslet csökkenése nem lesz tartós. Egy tanulságot a jelenlegi állapotokból is le lehet vonni, hogy a szabad­piaci viszonyok nem tükrö­zik a kereslet-kínálat hagyo­mányos összefüggéseit, hi­szen kisebb érdeklődés mel­lett sem „nyomottak", ha­nem magasak az árak. Halász Miklós irányvonatok Félidőben 1:0 a zöldeknek Tarjánban elszánt lakók harcba indultak egy 6-szor 100 méteres zöld sávért. A Budapesti körút vé­gén, az 501, 502 és 503 épületek mögött van egy darabka füves terület. Előtte autóparkoló, rajf£ néhány fa. Nem sok, mondhatnánk zsebkendőnyi park, ahova az érintett, mintegy 180 család gyer­mekei játszani mehetnek, ahol valamelyest megsza­kad az összefüggő szürke­ség. A Garázsszövetkezet minden engedélyt meg­szerzett — megkapott —, hogy ott garázsokat épít­sen. Már-már hozzá is kezdtek a terület „átren­dezéséhez". Az ott lakók viszont nem hagyták any­nyiban a dolgot, aláíráso­kat gyűjtöttek, kilincsel­tek, hogy megvédjék ici­pici természetüket. Mert kinek is lesz jó ott egy garázssor? Maximum har­minc autótulajdonosnak, akik ott fedél alatt tud­hatják majd járműveiket. De mi lesz a gyerekekkel? Mi lesz a gépkocsitárolóból és a megszüntetett parko­lóból egyaránt kiszoruló autókkal? És egyáltalán: mi lesz? Örömmel jelentem: fél­időben 1:0 a zöldek ja­vára. A hozzájáruló nyi­latkozatot visszavonták, a téma a vb napirendjéről lekerült, a munkások ab-> bahagyták az előkészüle­teket, az építkezést leál­lították. A szünet után újból kapcsoljuk a pályát. Ad­dig is drukkolunk a zöl­deknek ... R. £. A MÁV Szegedi Igazga­tóságának dél-alföldi műkö­dési területéhez tartozó bé­késcsabai, kecskeméti, nagy­kőrösi és szegedi konzerv­gyárból is megindultak, né­hány vagonos tételek után a kizárólag zöldborsós vasúti kocsikból álló és zöld utat élvező irányvonatok. A vál­lalatok ugyanis nem tárol­ják hosszasan a készárut, hanem mielőbb továbbítják a megrendelőkhöz. A hét végéig több mint félezer konténerrel . hat irányvonat borsókonzervet küldtek a Szovjetunióba. Ezenkívül ötezer tonnányit egyéb vasúti szerelvények­kel Csehszlovákiába és az NDK-ba irányítottak. A konzervgyárak egyeztették borsószállítási feladatukat az igazgatósággal. Eszerint az idény végéig 182 ezer tonnát küldenek a Dél-Alföldről, főként irányvonatokkal bel­és külföldre, többet, mintáz ugyancsak sikeres borsósze­zont eredményezett múltév­ben. A Zöldért-nek az idényben több mint öt és fél ezer, je­lentős részben hűtővagont bocsátanak a rendelkezésé­re, zöldség- és gyümölcs­szállításra. A hét végén Szentesről paprikásvonatot indítottak útjára. Etióp küldöttség Szegeden Tegnap, pénteken délben a hazánkban tartózkodó Eti­óp Parasztszövetség küldött­sége Szegedre érkezett. Mampna Abam a szövetség szövetkezetszervezeti fő­osztályának vezetője, Hus­sein Juma szövetkezetszer­vező munkatársa és Ahmed Dawud Hararghe megyei termelőszövetkezeti el­nök a Csongrád megyei Te­szöv vendégeként gazdag programon vesz részt. Mol­nár Lajosnak, a szövetség elnökének köszöntője után Haskó Pál, a Teszöv titkára megyénk mezőgazdaságáról tájékoztatta a vendégeket. Majd délután a Bordányi „Előre" Szakszövetkezet éle­tével a helyszínen ismer­kedtek. Ma az opusztaszeri Nem­zeti Emlékparkot tekintik meg, majd holnap a Pécsi Ipari Vásáron vesznek részt. A hétfői elutazás előtti prog­ram a Zákányszéki ..Egyet­értés" Szakszövetkezet meg­tekintése lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents