Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

Péntek, 1985. július 5. 3 Kultúrtörténeti szimpózium ötnapos nemzetközi kul túrtörténeti szimpózium kez- lágháború között" dödött hétfőn Kőszegen, problémakört tűzték Ausztria, Jugoszlávia és Ma Pannon térségben a két vicimű napirendre. A kongresszusra gyarország egymással szom- több mint száz történész érszédos területein Burgenland- kezett Kőszegre. Az ünnepi ban, Stájerországban, illetve megnyitón — amelyen részt Szlovéniában és Horvátor- vettek a Magyar Tudomászágban, valamint hazánk] nyos Akadémia képviselői nyugati megyéiben már is — Sarlós István, az Orhosszabb ideje gyümölcsöző szággyűlés elnöke köszöntőikapcsolat, együttműködés te a megjelenteket, s rriéltatalakult ki a kultúra mun- ta a tanácskozás jelentősékásái között, a jó szomszédi gét. Ezután Ránki György viszony, az államközi kap- előadása hangzott el; témácsolatok keretében. A törté- ja: a nészek különösen sok közös pének változásai területet találnak a kutató- Kelet-Európában a modern állam szereKözépkét vimunkában. s tapasztalatai- lágháború között. kat évenként nemzetközi szimpóziumok keretében cserélik ki, összegzik. Az idei tanácskozáson „Állam és társadalom A következő napokban a résztvevők még tíz referátumot hallhatnak; az elöadáaz sokat három nyelven, kötetei ben is kiadják. (MTI) Küldöttség Odesszában Július 1—5. között háromtagú Csongrád megyei delegáció tartózkodik Odeszszában az energia- és anyagtakarékosság szovjetunióbeli eredményeinek tanulmányozására. Magyar István, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Horváth János, az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségének elnöke és dr. Huber Bertalan a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője ez idő alatt üzemlátogatásokon, tapasztalatcseréken, konzultációkon vesz részt. A szakmai delegáció ezúton viszonozza a nemrégiben megyénkben járt odesszai küldöttség látogatását. Még mindig zöldség Anarchia, árak, bérek « Javul vagy tovább romlik keli nézni a Bosnyák téren akkor visszavonni. így a termelő is, a kereskedő is a zöldséghelyzet? Ezt kér- és környékén.. deztem Lengyel Árpádtól, a — Csakhogy ezt még haj- inkább a sötétség leple alatt Csongrád Megyei Zöldért szólják, üldözik. Különösen ad-vesz, anarchia van a piaáruforgalmi igazgatóhelyet- a sajtó szava hallatszik con. tesétől. Elmondtam azt is, messzire. Megtiltották pélvalaha érteni véltem a ha- dául a lánckereskedelmet. A zai zöldségforgalmazást, min- lánckereskedelem hasznos is Működik a gazdasági rendészet, de kevés eredménnyel . — Milyen szerepet szánden furcsaságával együtt. Az lehet. Én az adó oldaláról na(j a Zöldértnek? utóbbi években egyre kevés- közelíteném meg a dolgot: bé értem. egységes és általános adó- Azok azonban nem konkré— Javul vagy romlik? At- rendszert vezetnék be ater- tak. A legfőbb az, hogy biztól függ, kinek? — kérdezett melésre is, a nagykereske- tosítsuk a megye lakosságávisska. — A zöldségkereske- delemre is, a kiskereskede- nak ellátását. Csökken a delemben részt vevő masze- lemre is. Aktuális és reális külső piac igénye, a klasszikoknak javul. összegű adókra lenne szük- kus nagykereskedelmi tevé— A fogyasztóknak? ség. Nem a bruttó jövede— Nekik nem. A fogyasz- lem után, mint most a tertócentrikus elvek nem ér- melőknél. Azt mondanák, vényesülnek. Nem kívánom egy négyzetméter fólia után mondani a fogyasztónak? A visszasírni a 68 előtti idö- iksz forint adót kell fizetni, bérből és fizetésből élőknek ket, de akkor a belföldi Ha ki tudja gazdálkodni, akzöldségforgalmazásnak volt kor termel, ha nem tudja egységes, áttekinthető rend- kigazdálkodni, abbahagyja, szere. Irányítani lehetett. Ugyanez a nagykereskedőre: zásban, ha lenne fegyelem, Befolyásolható volt az ár- egy évre ipszilon forint adót a gyakorlatban is érvényeszínvonal. Igaz, elosztási el- be kell fizetnie, ami azon sülő szabályozás, akkor javek érvényesültek, de ezzel fölül marad, az az övé. Ha vulna a helyzet. Azt nem egyszersmind lehetővé vált, megéri neki, csinálja, ha mondom, hogy akkor minhogy a kistelepüléseken is nem, kiszáll. Kiskereskedőre den olcsó jenne: a termelőmegfelelő választék tegyen, hasonlóan, árubőség abból, amiből nagy _ A termelésre ma is van termés volt. érvényes adórendelet. Hát elvárások vannak. kenység a mi vállalatunknál is háttérbe szorul, — Nem tud vigasztalót ma is magasak az árak. — Ha tenne egységes rendszer a zöldséeforgalmaÉs ma? — Ezért nem viszik a térnék, kiskereskedőnek, nagykereskedőnek meg kell hagyni bizonyos méltányos hasznot. Jelenleg talán az lenne kereskedelmet gyakorlatilag felszámolták. Az irá zöldségtermelést is. össze, szaa járható út, ha a termelők maguk fogn bályozva a látva a r funkciók eg; pe van a maszek, illetve az ható csatornákat"- Inkább országokban raevoeóan nevanrsak erőte ies macán- ™ in orszagOKDan ragyogoan ^^'^koSÉ mel6k az á™jUkat az maguk fognának gyakorlatilag un)onii ™ert ot az arut bl_ bályozva termelést> és e,_ nynou zonylatolni keii, nyilván- ]átva a nagykereskedelmi tartjak, kitol veszik Ezért funkciók egy részét. Ez nem nem szeretik a nyilvantart- iehetetlen, a nyugat-eurónai A ke reskedelemben döntő szere ugyancsak erőteljes magán- odaadják 20-30 százalékkal fúnkTiOTái" hasonló" rendlíer' °lcSÓbban- papir nélkÜl EZ Amirmá^a tkkf^z zodesés, illetve jövedelem- is ellentmondás: van adó- hozzá eevetértőlee- amedérdekeltségű formának. Ez rendelet> de nem alkalmaz. Ste nem Cz ^tekinSő a/.t jelenti, nogy a keresne- ^ vagy nem mindenkinél rend ^ fegyelem a zöldségdelembe a maganerdek nem aikalmazzák. Ha valamit föl- forgalmazásban, addig minenged akkora tomegu arut, állit egy kormányzat, ak- die a fogyasztók húzzák a amely letörhetne az arakat. kor azt végre kell ihajtani, rövidebbet. Az olcso holmit kiszorítják ha meg rossznak tartják, T. I. a piacról, egyszerűen nem Ötletek c isak egyetlen jó ötletem tenne, tudnám, mit kezdjek vele! Sajnos, nincs, így maga az üres ötlettelenség áll a siker útjába. Pedig úgy- érzem: most vagy soha! Ennyire kelendők rég voltak az ötletek széles e hazában, valósággal versengenek értük, talán még a szürkébbek is megvalósításra lelnek ebben a tolongásban. Cinikusan azt kérdezném: mi ez a hirtelen feltámadt ötletéhség? Hiszen évek óta mást se hallunk, mint hogy az ész és az ötlet bajjal jár. A kezdeményezőkedv trónfosztásáról filmeket forgattak, publicisztikai vita zajlott, bírósági perek dúltak ... és most egyszerre mindenütt azt hirdetik, hogy jutalom, fizetség jár a leleményért. Rubik Ernő kockájával léptük volna át a Rubikont? A meseszerű termékkarrier döbbentett volna rá bennünket, hogy a szellemi javak piacán is tehet kincset telni? Vagy a mostohább gazdasági helyzet kényszerít a „gondolati beruházások" kiaknázására? A kocka világsikere csak példaadó. (Hogy a példát sokan a recepttel cserélik össze, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy logikai játékokkal lassan Dunát tehet rekeszteni.. .) A szűkös esztendők eljövetele áttételesen ugyan kapcsolatba hozható az ötletéhséggel, ám megkerülnénk a lényeget, ha a hirtelen nőtt étvágy okát csakis erre fognánk. Ügy látom, hogy a különböző szervezetek és intézmények megelégelték a hasznavehető gondolatok újratermelődésének módszeres megakadályozását, és egyszerre vállalták magukra az agitátor és a mecénás szerepét. A világon megszokott tranzakció, hogy egy-egy bank fneghatározott tőkével „betársul" a jónak tetsző ötletek gyakorlatba ültetésének mechanizmusába, az viszont már nem olyan természetes, hogy a procedúra terheiből is részt kér — tudván tudva, hogy nálunk gyakran a pénz is édeskevés egy találmány révbe kalauzolásához. Szokatlannak tekinthető, hogy két vállalat is foglalkozik szellemi javaink exportjával — sok esetben olyanokkal, amelyek hazai megvalósítása kudarcra ítéltetett. Az pedig végképpen rendhagyó, hogy egy jpolitikaí szervezet a tömegkommunikációs eszközökkel karöltve, konkrét és folyamatos tevékenységet fejtsen ki az ötletek felvirágoztatása érdekében. Magyarán: a szervezetek és intézmények nemcsak anyagiakkal, nemritkán tekintélyükkel, sőt politikai súlyukkal állnak ki egy-egy okos újítás, találmány mellett. És ez a furcsa, jó és rossz értelemben egyaránt. Hiszen mi -dolga lenne például a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az innováció körül, ha a szellemi javak kiaknázásában minden rendben menne? Miért keltene műsort, pályázatot, vetélkedőt szerkeszteni a fejekből kipattanó leleményes gondolatoknak, ha azok, akikre e gondolatok elbírálása és „tárgyiasítása" tartozik, nem tennének közömbösek, félénkek, gyakran valósággal ellenségesek az újjal szemben? Az Alkotó Ifjúság Egyesülés tevékenysége kritika, csakúgy, mint a televízió „Felkínálom" műsora, vagy az ötlet című hetilap ötletmeccse... Mégis örülök ennek a kibontakozó mozgalomnak. Mert elképedhetünk, mennyi ambíció szorult az emberekbe, mekkora a kihasználatlan szellemi kapacitás. Büszkék tehetünk rá, hogy mennyire „ötletes" nemzet a miénk. S egyúttal elgondolkodhatunk azon, hogy miért fojtja el a munkahelyi önmegvalósítást megannyi vélt, valós akadály, kisszerű féltékenység vagy éppen érdektelenség. Jó értelemben vett furcsaság, hogy — társadalmi berendezkedésünkből fakadóan — politikai üggyé vált ötleteink sorsa, össznépi tenniakarás lendíti ki holtpontjáról az innovációt. M

ihamarabb jó tenne hát száműzni az úgynevezett „bérmunkaszemlélelet", amely csupán nyolc órát követel meg a dolgozótól — galiba nélkül. Minden ötlet probléma, a probléma galiba — állítja néhol a kényelem fejtetőre a logikát. És ahogy a sok „nehéz ember" világmegváltásában, úgy a sok „jóindulatú" főnök népgazdasági hasznában sem hiszek. Akinek éveken át nincs új ötlete, az elvárja a gondolati restséget mástól is. A szellemi lustaság azonban nehezen kimutatható, a látszateredményekkel ez eddig lehetett takarózni. Az országot behálózó ötletbörze, úgy vétem, jelzés is: nem sokáig tart az ilyesfajta védettség. Bár semmilyen ötlet sem pótolhatja a keményebb munkát, a jobb minőséget, a piacképesebb terméket, ám agyunk „érdekeltebbé tétele" nélkül aligha várhatjuk mindezeket. Most űgv tetszik: kiengedtük a palackból a szellemet. És ez a legfontosabb. Tamás Ervin Dél-magyarországi Építő Vállalat Új vállalatirányítási rend A megye, sőt, az ország tottak a vállalati tanács Sipos Mihály megerősítését egyik legnagyobb építőipari tagjává. A vállalat terüle- javasolta. Egyben megfogal vállalata a Délép, július tén 11 szavazókörzetet alamazta az államtitkár 1-től új irányítási rendre kitottak ki, ezekben átla- ÉVM követelményeit a tért át. A minisztériumi josan 256 szavazat, a sza- vállalat jelenlegi helyzetéirányítás helyett közvetle- vázátok 71 százaléka esett bői adódóan. Ezek: „A válnül vállalati tanács általá- egy megválasztott jelöltre, lalat eredményes működénos irányítása alá került. A vt 17 tagját a vezérigaz- sének biztosítása, a jöveAz áttérés folyamatának 6at° delegálta a tanácsba, delmezőség javítása. az illetőleg bizonyos vezetői eredményhányad növelése. kezdeti aktusaként a Délépnél vállalati tanács alakult. pozíciók eleve tanácstagság- Intézkedések szükségesek gal járnak együtt. A válla- az exporttevékenység növeA 37 fős tanács 19 tagját a ]ati tanács 37 tagja közül lésére, új piacok felkuta vállalat kollektívája vá- 5 fizikai doigozó. lasztotta meg június 24-én és 25-én. A választás lebo- Hétfőn ült össze első ülényolítását a szakszervezeti sere a Délép vállalati ta bizottság mintegy tására, és a nyereség biztosítására. A termelési-gazdálkodási követelményekkel összhangban a vállalat biztosította. A "ácsa. Az ülésen vendég- sz€rvezetét ^ érdekeltségi 30 jelöltből 19-et kent megjelent Kadar Jó- rendszerét korszerűsíteni vásárolják meg. Nézze meg, a szántóföldi zöldségtermesztés is háttérbe szorult. A nagyüzemek többsége kivonult a zöldségtermelésből, átkerült a nagyja a háztájiba, kistermelésbe. A termelés is nagyon érzékeny szektorrá vált — és tervezhetetlenné. Bizonyíték erre, ami idén történt az újburgonyával. Tavaly jó ára volt, idén háromszor annyit elvetettek, mint amennyire szükség tenne. Hosszú időn át öt forintért vásároltuk föl kilóját, holott, mi 6em tudjuk hová tenni. Kínáltuk takarmányozásra, azt mondta a téeszben a szakember, nem kell, ezért nem bontja föl a takarmányozási technológiát. Ameddig a termelés nem képes önmagát szabályozni, addig nem szűnik meg ez a hullámzás. — Mi a szerepe a nagykereskedelemnek? — Egyre kevésbé találja a helyét a magánérdekeltségű termelés és a magánérdekeltségű kiskereskedelem között. Az tenne a logikus, ha a nagykereskedelem is legálisan magánkézbe kerülhetne. — Részben már ma is magánkézben van. Csak szét titkos szavazással válasz- zsef államtitkár, az Építés- ke„ Ki kel, aiakítani a TU_ ügyi és Városfejlesztési Mi- lm a iacj helyzethez mszterium kepviseleteben, alkaImazkodó vánalat. maRektori megbízások, kinevezések Rektori megbízásokat, egye- át hat, milliókra kisugárzik, mányi Egyetemen, dr. Leötemi tanári kinevezéseket Aki úgy él, alkot, oktat és vey Andrást, a Debreceni adtak át hétfőn a Parlament vezet, hogy minden embe- Orvostudományi Egyetemen, kupolatermében. A megbí- rire, jóra és hasznosra nyi- dr. Somogyi Endrét, a Semzásokat, kinevezéseket Cse_ tott — tehát a társadalom melweis Orvostudományi hák Judit, a Miniszterta- és a gazdaság igényeire is Egyetemen. nács elnökhelyettese nyűj , az nemcsak közvetlenül A Minisztertanács eevetetotta át. az eseményen jelen formálja népünk sorsát. m, tanává nevezte ki dr volt Lázár György, a Mi- nemcsak kutatásaival segíti Srosz LászIóí és dr Pele nisztertanács elnöke és Pál társadalmunk fejlődését ha- ,stvánt JÓZS€f Attj, Tu_ Lenard, az MSZMP Koz- nem hosszú időre meghata- dománve2vetem docenseit ponti Bizottságának titkára, rozhatja a jövő társadalma- aOTTla y^y docensen. Csehák Judit egyebek kő- nak minőségét — mondotta Ugyancsak hétfőn föiskozött hangsúlyozta: hazánk Csehák Judit. • Iái főigazgatói megbízásokat és népünk jövője elkéDzel- Minisztertanács a rek- adott át Földiák Cibor műhetetlen a magyar oktatás- A Minisztertanács a rex- velődési miniszterhelyettes üpv korszerűsödése, színvo- tori teendők ellátása alól — a Néprajzi Múzeumban, nalának emelkedése, a kor munkássága elismerése mel- Egyes főiskolákon — új vokövetelményeihez igazodó iett _ felmentette dr. Kristó násként — pályázat útján ismeretanyag elsajátítására r,,„Ui _ ,.„of Atti,o T,, került sor a főigazgatói kins « fii hpfopaHására min- ' Jozsel Auua iu- nevezésekre. Így — 1985. július domanyegyetem rektorát. A x hatállyal - főigazgakormany a tzegedx tudo- tói bízást kapott dr. tanárnak ^.án^etem rektori teen- KáU Pénzügyi és doinek ellatasaval dr. Csa- Szamvltel/ F6i5kül5ra dr. kany Belát buta meg. Pozsgai Lajos az yw Mik_ A kormány a rektori te- lós Műszaki Főiskolára, dr. tudós, az iskolateremtő ok- endök ellátásával megbízta: Kulcsár Béla a GéDipari és tató személyisége, életútja, dr. Bauer Miklóst, a Pécsi Automatizálási Műszaki Fömunkáia és magatartása Orvostudományi Egyetemen, iskolára, és dr. Nagy Zoltán nemcsak a jelenben, hanem dr. Csáki Csabát, a Marx a Pollack Mihály Műszaki évtizedeken és nemzedékeken Károly Közgazdaságtudo- Főiskolára. (MTI) és az új befogadására mindig nyitott, kreatív értelmiség nélkül. — Egyetemi tenni — vagy egy egyetem vezetését elvállalni — többszörös felelősséget jelent. A tr' SÜtÖ -mklÓf- gatartást és vállalkozási az ÉVM torvenyessegi fel- gyakorlatot. Biztosítani kell ügyeleti főosztályának zetője; Perjési József, megyei, Paulik J< sef, vea a a vállalat eszközállományának — kiemelten a házgyárnak — hatékony művárosi pártbizottság képvi- ködtetését. A vállalati felseletében és Sebők István, adatokkal összehangoltan a az ÉFÉDOSZ megyei titká- szakember-ellátottságot a ra. káderutánpótlást is biztosítani kell. Hatékony intézkeA vállalati tanács meg- dés szükséges a vállalat regionális pozícióinak megőrzésére. fejlesztésére. Végül a vállalatvezetés szemléleti vitatta és elfogadta a vá! lalat új szervezeti és működési szabályzatát, amely szerint a vállalat neve Dél- és cselekvési egységét kell magyarországi Építő Válla- erősíteni, a vezetési módlatra változott, és az új szerekben a demokratizszmsz jelentősen kibővítet- must_ vaiamint egyértelműié a vállalat tevékenységi körét. Megválasztották a vállalati tanács elnökét. Lakatos Antal osztályveze- 6égét." tő. és elnökhelyettesét, Mácsai Lajos főosztályvezető személyében. vé kell tenni a helyettesek jog- és hatáskörét, felelősAz ülésen sor került A vezérigazgatót titkos szavazással választotta meg a vállalati tanács. A szavazás során a 36 leadott vállalat vezérigazgatójának szavazat közül 35 volt érmegerősítésére, illetve újra- vényes, ezekből 32-en szaválasztására. Az előkészítő vaztak a megerősítésre, bizottság nevében Laczkó 3-an ellene. A szavazás véGyörgy szb-titkár Sipos geztével Sipos Mihály megMihályt ajánlotta a vezér- köszönte a vállalati tanács igazgató funkcióba, aki hu- bizalmát, és ígéretet tett az szonegy éve. 1964 óta igaz- ÉVM követelményeinek gatója a vállalatnak. Kádár megvalósítására. József államtitkár szintén F. D.