Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

Szombat, 1985. június 8. II Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken. Szakali József elnökletével iilcst tartott. A tanácskozáson részt vett cs felszólalt Ballá i László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A testület megvitatta és jóvahagyla a költségvetési előirányzatok módosításának vizsgálatáról szóló jelentést. A népi ellenőrzés tíz központi szervnél és tizenhárom megyei tanácsnál tartott ellenőrzést: a változtatások indokoltságát tekintették át. A vizsgálati tapasztalatok szerint a módosítások összhangban vannak időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai céljainkkal. Jelentős hányaduk a kormányzati döntések megvalósításával, illetve az állóeszköz-felújítással kapcsolatos. A vizsgálat ugyanakkor megállapította azt is, hogy ezek egy részével már a költségvetési előirányzatok tervezésekor is lehetett volna számolni. A testület a továbbiakban jóváhagyta a KNEB 1985. második félévi ellenőrzési tervét, s előzetes javaslatot fogadott el a jövő évi országos vizsgálatokra. Az ülés résztvevői tájékozódtak a népi ellenőrzési bizottságok választásának előkészítéséről is. A népi ellenőrzési bizottságok mandátuma ez év közepén lejár, így azokat mindenütt újjá kell választani. Alapvető követelményként fogalmazták meg: a megválasztandó NEB-ek legyenek alkalmasak a népi ellenőrzés előtt álló megnövekedett feladatok ellátására, személyi összetételükben tükrözzék az adott terület sajátosságait, és növekedjék a nők, a fiatalok, valamint a fizikai dolgozók aránya a testületekben. (MTI) Egységes számítógéppark A számítástechnika a következő években az eddiginél is nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés tervezésében, szervezésében és irányításában — állapították meg a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat igazgatótanácsának pénteki ülésén a MÉM-ben. Jelenleg már 1700 állami gazdaság, tsz, termelési rendszer, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat használja fel a MÜSZ1 komputeres programjait, számitógépeit. Az ülésen felvázolták a hetedik ötéves tervidoszik lenfontosabb vállalati feladatait. Ebben kiemelt szerep iut az' egységes séppark kialakításúnak. Jelenleg ugyanis száznál többféle géptípust használnak a mezőgazdasági üzemek, igy a speciális programok kidolgozása nemcsak többletmunkát igényel, hanem nehézkes a javítás megszervezése és az alkatrész-utánpótlás. A vállalat e hátrányok megszüntetésére kiválasztja a 4—5 legkorszerűbb géptípust, s ezeket ajánlja majd partnereinek. A tervek szerint a MÜSZI vidéki hálózata tovább bővül. Az intenzív gabonatermesztési program megvalósításához — a Magyar Nemzeti Bank és a MÉM megbízásából — információs rendszert dolgozott ki a vállalat. Régi épületekből — új könyvtárak Nemzetközi konferencia Szegeden Négy földrész húsz országából könyvtárosok és építészek vetlek részt azon a tanácskozáson, melyet a Könyvtarosegyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) rendezett. Ez a szervezet rendszeresen összehívja a világ könyvtárügyi szakembereit: a mostani, hetedik konferenciát Budapesten nyitották meg. június 2-án; a hét folyamán ellátogattak a résztvevők Békés megyébe, ,s tegnap, pénteken Szegeden tartották meg az utolsó előadásokat, megtekintették új könyvtárunkat, a Somogyit, a város más nevezetességeit — és bezárták a tanácskozást. A nemzetközi szervezet az idén először rendezte konferenciáját szocialista országban. Ennek a ténynek a jelentőségéről, valamint a konferenciának a magyar könyvtárügy szempontjából mérhető hasznáról kérdeztük a szervezőbizottság titkárát, Papp Istvánt: — A hazai könyvtárügy, a meglevő épületeink mostanra érték el azt a színvonalat. amelyet már megmutathatunk a világnak, s akár a könyvtárügy tekintetében legfejlettebb országok képviselői elölt sem kell szégyenkeznünk. Ráadásul az idei téma — régi. más célra használt épületek adaptálása — a mi télmánk. Korábban, amikor kevesebb gazdasági problémával kellett szembenéznünk. kevéssé volt érdekes az átalakítások ügye, manapság azonban erre irányul a figyelem. Érdemes megismernünk más országok tapasztalatait. — Nyilván bemutatták a vendégeknek a Várban kialakított nemzeti könyvtárt, mint példát... — Tetszett is, kivéve a bejárati részt, melyet kissé „hidegnek" találtak a szakemberek. — Melyek a legfontosabb feltételek, amiket figyelembe kell venni a régi épületek könyvtárrá alakításakor? —• Erről előadást tartott a világhírű könyvtárépítész. Henry Faulkner-Brown. Rengeteg tényezőt kell számba venni, a szerkezetet, a traktusmélységet, az állagot, az elhelyezkedést, hiszen nem mindegy, központban vagy a település perifériáján van a könyvtár... Ki kell deríteni, érdemes vagy nem érdemes a felújításba belefogni. Általában a fejlett országokban nem használnak drága építőanyagokat. S talán furcsa, de ez is jellemző: idegenkednek a lépcsőktől... — Miért éppen Békésbe és Szegedre hozták a vendégeket? — Békés megyében szép eredményeket mutathattunk a városi és községi könyvtárak átalakításában, s persze a még út sem adott, új megyei könyvtárépületet is láttuk. Szegeden pedig a tavaly elkészült Somogyikönyvtár bemutatása volt a cél. — Tetszett? — Tessék megkérdezni a konferencia résztvevőit... Mint mondtam, sem a túl drága anyagokat, sem a lépcsőket nem kedvelik, és a vélt esztétikai ériékekért nem szívesen mondanak le a részleteiben is jól funkcionáló épületről. S. E. Állampolgár és állam 1985-ben Most, amikor a választópolgár bizalmából, az 198.7as választási törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új népképviseleti szervek, a tanácsok, az Országgyűlés — érdemes ismét szólni állam és állampolgár viszonyának elvi kérdéseiről. Fontos mindenekelőtt arról szólni, hogy állam és állampolgár együttműködésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömegmozgalomnak ; amely ebben a kapcsolatban az állarr / ügúrok közösségét valósítja meg, s alkotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létrehozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükségszerűség birodalma, ahol bonyolult ' társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosztás van, ahol nagy a szakadék a szükségletek és a kielégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konfliktusok megoldása. kompromisszumok eredményeként kialakuló közmegegyezés útján történik. Ez a- bonyolult, történelmileg meghatározott korlátok közé szorított szerkezet az oka. hogy a szocializmusban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, állami intézményekre, melyek képesek biztosítani a rendszer stabilitását, s megfelelő orientációját, haladását. Ugyanakkora szocializmus — minden korlátja ellenére — az ember felszabadításának első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai demokrácia segítségével, az ember felszabadulásának eszköze is. Egység és kiegyensúlyozottság A szocialista viszonyok uralomra jutásával és általánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály politikai elnyomásának szükségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági folyamatok politikai irányításának szükségessége. A pártirányítás eszköze: a központ tilag szervezett államhalalojA és igazgatás. A társadulom állami igazgatása szükséges, mert az érdekkülönbségekből és érdekellentétekből keletkező ellentmondásokat fel kell ismerni, és megoldásukat államigazgatási, politikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett helyet foglal el a gazdasági folyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gazdaságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszközökkel is — u társadalmi újratermelési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érdekeinek szem elölt tartásával. Feladata a szocialista tulajdonviszonyok alapján szervezni az elosztást, a kooperációs viszonyokat, a termelési ágazatok koordinációját. Még hosszú ideig csak az állam Jesz képes rendelkezni és megfelelően élni azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével ki lehet számítani és jelezni a tudományos-technikai forradalom várható gazdasági és társadalmi hatását. Továbbra is az állami eszközök ígérkeznek legmegfelelőbbnek a természet és társadalom viszonyának szabályozására, az emberi környezet tudatos védelmére. Az állam felmérheti és befolyásolhatja a demográfiai viszonyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a természeti csapásokat. Az ideológiai-kulturális feladatok tekintetében belátható ideig csak állami módszerekkel lehet megszervezni az egész társadalom megfelelő képzését, nevelését, a műveltség színvonalának emelését. A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkapcsolatokat, fenntartja a szükséges katonai erőkét, szervezi a nemzetközi gazdasági kooperációt és a nemzetközi munkamegosztást. Csak a többség jóváhagyásával Ezeket a feladatokat azon ban csak akkor láthatja el eredményesen, ha bírja az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivitelezésben a többség részvételét. A társadalmi fejlődés jelenlegi fokán ugyanis nincs rá lehetőség, hogy az állampolgárok, közvetlenül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irányítást funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és megköveteli az irányítóktól, hogy különleges szakképzettséggel, lelkészültséggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvonalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat lekötő társadalomigazgatásra van szükség. E közben a társadalom igényt tart minden ember munkájára a munkamegosztás más-más területén. Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy a legkülönbözőbb képzettségű emberek, időnként. otthagyva a munkamegosztásban rájuk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igazgatásában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban még a társadalom igazgatását elkülönült, szakjellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államapparátusba tömörült szakemberek hivatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépezet megszűnése csak a nagyon távoli jövőben következhet be. Messzi még azaz idő, amikor az emberek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak meszszemenő érdeke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan működő, jól ellenőrzött államigazgatáshoz. Kétségtelenül jogos az aggodalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igazgatottaktól kitermelheti az igazgatási szervek lélektelen formalizmusát, bürokratizmusát és konzervatizmusát. Ennek következménye az emberek passzivitása lehet, hiszen, ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének tekintik, és az állampolgárokat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túlzottan leköti az agyonrészletezett szabályok gondos alkalmazása, megtörténhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesztik. 1 Az állam apparátusa a szocializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fejlesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokratizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciákat nem lehet egyetlen huszárvágással megszűntetni. Folyamatos, kitartó küzdelemre van szükség, mert meg-megújuló lehetőségről van szó. A harc két síkon folyhat: egyrészt az államélet demokratikus intézményeinek fejlesztése terén, amelyekben aktivizálódhat az állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó, figyelemmel kísérheti az államapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az Országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt magában az államapparátusban, úgy, hogy erősitik benne a demokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államapparátus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürokratikus jelenségek ellen. Tehát a szakigazgatási szervezetek demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében magának a szakigazgatásnak demokratizálására is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alapvetően az állampolgár csaz állam egymáshoz való viszonyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósul meg. De ez a viszony lényegében különbözik attól, ami az állampolgár és állam'viszonyát a szocializmus előtti társadalmakban jellemezte, mert ma a különböző intézmények segítségével a dolgozó ember saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvényesülését segíti a szocialista demokrácia fejlesztése az államéletben, vagyis az államintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnalc mindenben alárendelt szervvé váljék". Természetesen e tekintetben nem a követelményeket nehéz megfogalmazni, hanem azt az alkalmas módot megtalálni, ahogyan ezeknek a követelményeknek eleget lehet tenni. Az előbbiekben ugyanis éppen arról beszéltünk, hogy a termelőerők mai színvonala és a munkamegosztás követelményei miatt az állampolgárok nem vehetne részt nap mint nap közvetlenül a társadalom igazgatásában, erre a célra hivatásos szakapparátusokat kell fenntartani. Ez az ellentmondás azonban feloldható, mert az állampolgároknak messzemenő lehetőségeik vannak szervezetekés képviseleti intézmények létrehozására. Lehetőségük van arra, hogy különböző szervezetekben mint meghatározott érdekcsoportok lépjenek fel. Emellett a közvetlen demokrácia különböző intézményei állnak rendelkezésükre. (Ezek elsősorban a választójogban, tehát a képviselet létrehozásában megfogalmazott intézmények: jelölő gyűlések; képviselői, tanácstagi beszámolók; visszahívási jog.) A másik eszköz az állampolgárok birtokában, az állami szervezetben kiépített képviseleti intézmények rendszere: a tanácsok, mint népképviseleti-önkormányzati szervek, és az Országgyűlés, a törvényhozás. A cél az, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének következtében ezek a képviseleti intézmények egyre eredményesebben töltsék be határozathozói, törvényhozói funkciójukat, és az állampolgároktól kapott megbízás szellemében ellenőrzői funkciójukat az állam igazgatási tevékenysége fölött. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozói szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az Országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység. növekedjék az Országgyűlés szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. Ugyanennek a követelménynek a tanácsok akkor felelhetnek meg egyre eredményesebben, ha tovább erősödnek önkormányzati szerepükben a helyi nolitika alakításától a bevételeikkel való önálló rendelkezésig. gazdálkodásig. A jogérzék Az ipari szövetkezetekről Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladatokat. Állásfoglalásában egyebek között rámutat, hogy az ipari fejlődés gyorsítása a szövetkezetektől is megköveteli az erőteljesebb műszaki haladást, a technológia további korszerűsítését, valamint a versenyképesség fokozását. A következő években a szövetkezeteknek fokozódó mértékben kell törekedniük a lakosság igényeinek kielégítésére. és ennek érdekében erősíteni szükséges kapcsolataikat a belkereskedelmi szervezetekkel. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése is. A termelési szerkezet korszerűsítése továbbra is központi feladatuk az ipari szövetkezeleknek, s ezen belül is bővíteniük szükséges a kis- és középszériás. jó minőségű termékek választékát. A műszaki színvonal növelésével, és a technológiai fegyelem erősítésével kell elérni, hogy az ipari szövetkezetekben készülő termékek minősége megállja a helyét a versenytársakkal való küzdelemben. Az állásfoglalás kiemeli azt is, liogv a szövetkezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a korszerű üzemés munkaszervezési módszerek alkalmazására, a termelés szervezettségének növelésére, a műszaki-szakmai felkészültség színvonalának emelésére, valamint a szellemi kapacitások intenzivebb hasznosítására. Fontos, hogy a szövetkezetek gyorsítsák a találmányok, "licencek, műszaki újdonságok hasznosításának ütemét, A szövetkezetpolitikai munkáról szólva az állásfoglalás leszögezi, hogy az önkormányzati szervek munkáját tartalmasabbá kell tenni. Fontos feladat a tagok anyagi biztonságának, szociális jólétének, műveltségének növelése. (MTI) A szocialista állam eredményes működése, demokratizmusának fejlődése feltételezi azt az államapparátust, amelynek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s amely természetesnek tartja, hogy a jogrend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő külső erőnek tekintik, hanem saját eszközüknek saját rendjük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. Ez a követelmény a szocialista állam demokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. Az országgyűlési és tanácsi választások, az úi választási törvény első alkalmazása, a választások népfrontos jellegének kidomborodúsa nagy lépést jelent előre a szocialista demokrácia fejlesztésében, az állampolgár és a szocialista állam együttműködésének erősítésében. I'OZSGAY IMRE f