Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-07 / 132. szám
Péntek, 1985. június 7. Kádár János beszéde a csepeli választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializmus, a béke és az építőprogramok melletti kiállást, állásfoglalást jelent. Kiélezett nemzetközi légkörben Kedves elvtársak! Az utóbbi hetekben hazánk, társadalmunk, a dolgozók életének szinte minden kérdéséről szóltunk. Ezért, most nem szükséges programot hirdetni, hiszen azt már megadta a pártkongresszus és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Néhány fontos kérdésről mégis szólni kívánok. Ma a világon harc folyik a társadalmi rendszerek között, és éles az ideológiai küzdelem is. Az emberiség fejlődésének jelenlegi szakaszában egyidejűleg létezik a kapitalista és a szocialista világrendszer. E társadalmi rendszerek harca természetesen létezésük óta napirenden van, de az utóbbi időben élesebbé vált. Az imperializmus neves és kevésbé neves szószólói újra és újra arról beszélnek, hogy Marx tanítása, a marxizmus —leninizmus elavult, a szocialista rendszer nem működik megfelelően. Lassan már csaknem másfél évszázada annak, hogy a fiatal Marx elkezdte kutató- és elemző munkáját. Sok idő telt el azóta, hogy ő és a vele együtt dolgozó Engels, majd Lenin kidolgozták és lerakták a marxista—leninista elmélet alapjait. Mindenki tudja, aki ilyen kérdésekkel foglalkozik; amióta Marx, mint a kapitalizmus szigorú kritikusa fellépett, úgy beszéltek nézeteiről, hogy azok megalapozatlanok, életképtelenek. De é? az elmélet azóta már valósággá vált, ' száz és százmilliók élnek a világrendszerré vált szocialista társadalom országaiban. S ezek az országok fejlődnek, ez a rendszer életképes. Ami a kapitalizmust illeti, kétségtelen, hogy amikor a tőkés társadalom kifejlődött, és ahol a feudális társadalmat, vagy annak maradványait félretolta útjából, jelentősen hozzájárult a termelőerők fejlesztéséhez. a korábbiakhoz viszonyítva a javak nagyobb tömegét hozta létre. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a gazdaságilag fejlettebb tőkés országok a maguk színvonalát más országok és népek imperialista kizsákmányolása útján érték el. A kapitalizmus ma válságban van. Küzd feloldhatatlan belső ellentmondásaival, így a kizsákmányolók és kizsákmányoltak közötti kibékíthetetlen ellentmondásokkal. Gazdasági, politikai, pénzügyi válságok, a termelés konjunkturális ingadozásai is gyötrik. De a mi számunkra az a leglényegesébb, hogy .most mit. tud a kapitalizmus az emberiségnek ígérni. Ez a válsággal küzdő rendszer az egyes dolgozó szómára a létbizonytalanságot. az intézményesített és növekvő munkanélküliséget, az élet legkülönbözőbb területein az erőszak uralmát, az emberi környezet, a természet pusztítását, és a háború szüntelen veszélyét tudja távlatként nyújtani. Ezzel szemben a szocializmus megszünteti az ember ember általi kizsákmányolását. garantálja a létbiztonságot. a teljes foglalkoztatottságot. Lehetővé teszi, hogy a különböző nemzetek, népek viszonylag rövid idő alatt leküzdjék a százados elmaradottságot. Egyenlő biztonságot A szocialista világrendszer ma a társadalmi fejlődés, a népek szabadságának zászlóvivője. Éz a rendszer az; emberiségnek a tartós és szilárd béke és a fegyvermentes világ távlatát nyújtja. Erre az erőre, a szocializmusra is szavazunk a szombati választásunkon. Biztos vagyok abban, hogy népünk a rendszerek világméretű harcában ezúttal is a szocializmusra adja szavazatát. Kedves elvtársak! A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője ma az imperialisták által szított fegyverkezési verseny. áz imperialisták egyes köreinek az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. Azt tapasztaljuk, hogy az Egyesült Államok a világűr militarizálásának gondolatát is fontolgatja. Mit hirdetnek ezzel szemben a Varsói Szerződés országai, a Szovjetunió, a szocialista országok? Mi a békét, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését hirdetjük és gyakoroljuk. Minden vitás .nemzetközi kérdésben a tárgyalást és a megegyezést javasoljuk. A Varsói Szerződés Szervezete megnemtámadási megállapodást javasolt, és javasol ma is a NATO országainak. Javasoljuk a fegyverkezési verseny megfékezését, Európa atomfegyvermentesítését. a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését, s végül az általános leszerelést. Tudjuk, hogy ezek nem gyorsan megoldható kérdések, de céljainkért — amelyeket a szocialista országok népei egységesen támogatnak — szüntelenül harcolni fogunk. Ügy véljük, hogy e bonyolult folyamatban biztosítható az összes érdekelt fél, , egyenjő biztonságai. Nem akarunk erőfölényt kiharcolni, mi valóban békélte, békés egymás mellett élésre törekszünk. Azt akarjuk, hogy az emberiség által megtermelt értékeket ne fegyverekre, hanem az emberiség javára fordítsák. Mi a tőlünk eltérő társadalmi berendezkedésű országok népeinek is azt kívánjuk, amit magunknak, hogy békében élvezhessék munkájuk gyümölcsét. Ennél jó7*mabb, tisztességesebb külpolitikát hirdetni ma nem lehetséges. Nagyon bízunk benne, hogy az emberek nemcsak a mi országainkban, hanem a kapitalista világ államaiban is megértik: az emberiségnek, ha fenn akar maradni, nincs más útja, mint a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása. Ezt a politikát képviseli a mi hazánk, a Szovjetunió, ezt képviselik a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista országok. Mély meggyőződésünk, hogy ebben a kérdésben egész népünk támogatását élvezzük. Ügy gondolom, hogy szombaton, a választás napján békeakaratunkat is kifejezésre juttatjuk: a békére szavazunk. Programunk szerint Most, a választás időszakában pártunknak, kormányunknak, a Hazafias Népfrontnak, a képviselő- és tanácstagjelölteknek is számadást kell készíteniük. Szólniuk kell arról — s ez részben a jelölő gyűléseken és a választási gyűléseken megtörtént —, hogy a legutóbbi választás óta eltelt öt évben az akkor hirdetett programok szerint éltünk és cselekedtünk-e? A válaszunk egyértelmű igen: az öt évvel ezelőtti választási ígéreteknek megfelelően dolgoztunk és cselekedtünk, s nem kevés eredményt értünk el. Pártunk és kormányunk ebben az öt évben is álhatatosan dolgozott a békéért, népünk biztonságáért. Ezt szolgálja az az alapvető állásfoglalásunk is, hogy mi az erőegyensúly fenntartásának hívei vagyunk, erőfölényre nem törekszünk, de azt sem engedjük meg, hogy bárki erőfölénybe kerüljön velünk szemben. Meggyőződésünk, hogy ez az álláspontunk nemcsak a magyar nép. a szocialista országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem megfelel minden ország lakossága érdekeinek is. Az erőegyensúly az egész emberiség érdeke, ezért dolgozunk oly kitartóan megőrzéséért. Leginkább cáak néhány mondatos sajtóközlemények jelzik, de ezek sokaságából nyomon követhető: pártunk és kormányunk napról napra fellép a nemzetközi küzdőtéren azért, hogy biztosítsuk népünk számára a békét és a biztonságot, a nyugodt építőmunka feltételeit. Növekedett a termelékenység Itthoni körülményeinket tekintve tudjuk, érzékeljük, hogy az elmúlt öt év nem volt könnyű. A párt 1980ban tartott XII. kongreszszusa idejében számot' vetve a helyzettel elég szigorú programot hirdetett. Nyíltan és becsületesen tette ezt. mert a fő kérdések megoldására kívánta mozgósítani a dolgozókat. E program megvalósítása meghozta az eredményét: kritikus és nehéz helyzetben megőriztük az ország fizetőképességét, csökkentettük az ország adósságát. Ez nagyon fontos volt. Ugyanakkor — bár a termelés fejlesztésének ütemét az egyensúly elsődlegessége miatt alacsonyabban kellett meghatározni — ezekben az években sem toporogtunk egy helyben, a nemzeti jövedelem 8 százalékkal növekedett. A pénzszűke öt éve alatt is nem kevés új létesítmény-, nyel gyarapodtunk. Közöttük van a Paksi Atomerőmű, egy olajfinomító üzem; modernizáltunk kohászati és acélgyárakat. felújítottunk bányákat; tovább épült a metró, hidak, utak építésével és rendbehozásával is fejlesztettük a tömegközlekedést. Szekszárdon húskombinátot, sok más helyen nagyon fontos élelmiszer-feldolgozó üzemeket létesítettünk és bővítettünk. Más iparágakban is a hatékonyabb termelés fejlesztéséért dolgoztunk, így öt év alatt elértük, hogy a munka termelékenységének növekedése meghaladta a termelés növekedését, és most egy egységnyi termék előállítására 9 százalékkal kevesebb energiát használunk fel. És végül — bár sajnos nem sikerült teljes mértékben megvalósítani azt a célt, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük — ezen a területen is értünk el eredményeket. A lakosság fogyasztása növekedett, fél évtized alatt felépült 300 ezer lakás és több. igen fontos, az életkörülményeket javító intézkedés történt: általánossá vált az ötnapos munkahét, az ipar jelentős területein bevezették a 40 órás munkahetet. Mindehhez a többi között arra volt szükség, hogy határozottabban megköveteljük a hatékony termelést. Hogy miként, arra époen a Csepel Művek nyújt jó példát. Ez elsősorban nem az üzemek nagyságrendjétől függ. Lehet nekünk bármily gigászi üzemünk is, ha á hatékonyabb termelés azt igényli, akkor át kell szerveznünk. így történt Csepelen is. A Csepel Művek pártszervezetei. a társadalmi szervezetek, a csepeli dolgozók a döntés végrehajtásakor felelős magatartást tanúsítottak segítették az átszervezést. S máris jó és biztató eredmények mutatkoznak, amelyek közül csak egy, tényt szeretnék említeni: 1984-ben a Csepel Művek üzemeinek összes nyeresége egymilliárd 200 millió forint volt. Ez a kétszerese az előző évinek! Ügy gondoljuk, hogy a továbbfejlődés még csak kibontakozóban van, de a kezdeti eredmények örömmel tölthetnek el mindnyájunkat. Megragadva az alkalmat, hogy ezen a gyűlésen a csepeliek a házigazdáink, szeretnénk a csepeli párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek, s valamennyi dolgozónak gratulál-, ni a határozott, jó helytálláshoz, és szívből kívánok további sikereket. Kedves elvtársak! A továbbiakban szólni szeretnék munkánk néhány erős és gyenge pontjáról. Ha előre akarunk jutni, akkor meg kell tanulnunk a szocialista rendszer erőforrásaira támaszkodni, és az áttól idegen, gyenge pontjainkat megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni. Vannak olyan vívmányaink, amelyeket a köznapokon, a mindennapi munka menetében nem nagyon szoktunk emlegetni. így például nem sokat beszélünk a Magyar Néphadsereg, a Belügyminisztérium, a határőrség, a munkásőrség és az igazságszolgáltatási szervek tevékenységéről, de azért mindenki tudja, hogy mit köszönhetünk az ő tisztességes munkájuknak. Néphadseregünk eleget tesz a reá háruló feladatoknak, és gondoskodik népünk "biztonságáról! - l A határőrségtől is nagy munkát követel a megnövekedett idegenforgalom, hiszen évenként már több külföldi tartózkodik hazánkban, mint amennyien idehaza élünk. Biztosan minden gondolkodó magyar állampolgár nagyra értékeli, még ha nem is beszél róla, hogy Magyarországon törvényes rend van. Érvényesül a szocialista törvényesség mindkét oldala, tehát a vétlen embert az állam, törvényeink ereje, a társadalom védi, de a bűnösnek lakolnia kell. Elismerés jár azoknak, akik ezt biztosítják, és a jövőben is biztosítani fogják. * A termelőmunkában, a társadalom mindennapi életében az eddiginél többet kellene tennünk a szocialista normák teljesebb érvényesítéséért, mert azok még nem valósulnak meg a szükséges mértékben. A társadalmi igazságosságnak a jelenleginél jobban kellene érvényt szereznünk. Éhhez, persze törvényes rendelkezések, kormányzati, gazdasági intézkedések kellenek. De ezek végrehajtását segítheti a megfeielő közszellem, a társadalom fellépése és támogatása is. A gazdasági életben bizonyos követelményeknek lassan már kezdünk eleget tenni. Helyes az az elv, hogy nálunk csak a becsületes dolgozó boldoguljon, s a fizetés a teljesítmény, a szociális támogatás a rászorultság, a közteherviselés és az adózás pedig a jövedelmek szerint történjék. Ez felel meg a társadalmi igazságosságnak, és érvényesüléséért még sokat kell tennie a pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormányzatnak, és nem keveset magának a társadalomnak. Erre azért is szükség van, hogy a becsületes munkának meglegyen a vonzereje. De tennünk kell annak érdekében is, hogy a dolog másik oldala is rendben legyen: az, aki a köz terhére és mások rovására — hogy úgy mondjam — ingyen él, ne boldoguljon a mi társadalmunkban. Aki a törvényt kijátssza, a jogszabályokat vesztegetésekkel megkerüli, a fogyasztók becsapásával és más módon harácsol, azt felelősségre kell vonni, meg kell büntetni, és a harácsolt javakat vissza kell venni tőle a társadalom és a nép számára. Ily módon — a törvénykezéssel, megfelelő intézkedésekkel és a közszellemmel — tegyük lehetetlenné az ingyenélést, a harácsolást, a köz megkárosítását, a befolyással való visszaélést, a vesztegetést, mindazt. amit népünk igazságérzete nem visel el. A becsületes, tisztességes munka védelmében és ösztönzésére be kellett vinnünk a köztudatba — s ez nem volt könnyű —, hogy a fizetés, a kereset, a jövedelem a teljesítmény szerint alakuljon. Ennek kapcsán megemlítem: a szocializmus eredeti célja a társadalmi egyenlőség. De mi nem a szegénység egyenlőségét akarjuk, hanem azt az egyenlőséget, amely megfelelő mennyiségű javak birtokában alakul ki. Ehhez a szívvel-lélekkel végzett termelőmunkát értékén kell megfizetnünk, Így teremthetjük meg mindazt, amire a társadalomnak szüksége van. Politikánk töretlen Kedves elvtársak! A választási ciklus öt esztendő, de mi olyan politika támogatását kérjük, amely nem öt évvel ezelőtt született, Hazánkban hoszszabb ideje töretlen a politikai irányvonal, és biztos vagyok abban, hogy még sokáig töretlenül érvényesül az a gyakorlat, amely eddig is jelentős eredményeket hozott. Politikánk nagy eredménye, hogy a nép kivívta és megvédte hatalmát. Ez volt az első és döntő lépés abba az irányba, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útjára léphessen, és azon is haladhasson tovább. Ennek során leraktuk, majd jelentősen tovább fejlesztettük a szocialista társadalom alapjait. Gondoljanak vissza e munka egyik rendkívül fontos részére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bizony, akkor nem volt mindenki az első szóra százszázalékig híve a szocialista átszervezésnek. Az persze több éves folyamat volt, s a megalakult szövetkezeteknek állami támogatást is1 kellett adni. Akkoriban a munkásemberek közül sokan mentek falura, segítették a szövetkezetek megalakítását, gépesítését, de közben szóvá tették, hogy mégis drága a zöldség. A zöldség ma is drága, de azért ma már egyértelműen bebizonyosodott: érdemes volt a munkásosztálynak megfogni paraszttestvérei kezét, és a parasztok helyesen döntöttek, amikor ezt elfogadták, és így végbe ment a mezőgazdaság szocialista átszervezése, létrejött egy mo-. dern, korszerű, szocialista gazdasági ág. Ez bizonyítja, hogy. van értelme az ilyen munkának, küszködésnek. Átalakítottuk a gazdaságirányítási rendszert is. Ez sem volt olyan egyszerű; sokan nálunk sem értették, és mások is tűnődtek rajta. Lépéseink lényege mindig az volt és ma is az, hogy Magyarországon szocialista tervgazdálkodás folyik. Az üzemek nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Ez találkozik azzal a törekvésünkkel is, hogy a dolgozók kollektívái felelősen dönthessenek saját terveikről. Olyan hatékony szocialista tervgazdálkodásra van szükség, amely figyelembe veszi a piac követelményeit. Volt idő, amikor növeltük a termelést, de a termék egy része raktárakba került, mert kiderült, hogy sem itthon, sem külföldön senkinek nem kell. Hát ilyen termelésre ,a szocializmusnak nincs szüksége. Gazdaságunknak megfelelő minőségű, alacsony Önköltségű, korszerű termékeket kell gyártania a hazai fogyasztás, a szocialista országok és minden kereskedelmi partnerünk számára. Érjük el, hogy keressék a magyar árut, legyen értéke, becsülete. Gazdaságirányítási rendszerünk most már több mint 16 éve működik sikeresen. A továbblépés egyik eleme a vállalati önállóság kiszélesítése. Ez arra is módot ad, hogy a kollektívák, a társadalmi szervek jobban beleszólhassanak abba, mi történjék a munkahelyeken. Fejlődésünk tényei Hosszabb időszakra visszatekintve a társadalmi krízis, az ellenforradalom ellenére is jelentős a fejlődés. Ha összehasonlító számokat nézünk, 1950-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem ötszörösére, az ipari termelés kilencszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére növekedett. Gyarapodott a dolgozók műveltsége, kultúrája, a reáljövedelem is 3,5-szeresére növekedett 1950 óta. S még valamit: jelenleg Magyarországon a lakások hatvan százaléka 1950 után épült. Ez nem rossz arány. Ennek a politikának, és ha egészen pontos akarok lenni, akkor úgy mondom, hogy a pár-t politikájának, a népfrontpolitikának és népünk megértésének, helytállásának ilyen óriási eredményei vannak. Amikor gondjainkat, tennivalóinkat veszszük számba, gondoljunk arra, milyen nehéz feladatokat oldottunk meg, amikor meg volt hozzá az akarat, a felelősség és a hozzáértés. A küzdelem, a harc soha nem hiábavaló. S ha elég álhatatosak, következetesek va- ' gyünk, és nem tágítunk céljainktól, nem hunyjuk be a szemünket a nehézségek láttán, akkor ezentúl is megvalósíthatjuk terveinket. Ilyen szellemben, ilyen hozzáállással bizakodva nézhetünk a jövőbe. Politikánk marxista—leninista, szocialista, kommunista, népfrontpolitika. Ez mind együtt igaz. A marxista—leninista elmélet, a szocialista társadalmi rendszer célja az, hogy a népnek boldo gabb és jobb élete legyen, az ország virágozzék, a nemzet boldogul jon. Ez a mi politikánk. Ehhez szükség van arra a nagy erőre, amit mi úgy hívunk, hogy szocialista nemzeti egység. Nagy erő ez, mert a nemzet fiai és leányai, mindazok, akik felismerik a nép érdekeit, s azt szolgálni készek, összefognak és dolgoznak. A szocializmus a munkásosztály eszméje, amelyet egész népünk magáévá tett. A szocialista cél, és maga a mű, a szocializmus, ami épül, már a mi népünk célja és műve. Elmondhatjuk: pártunk vezetésével, népünk becsületes, tisztességes munkájával biztatóan fejlődik szocialista társadalmi rendszerünk. Ennek eredménye, hogy bel- és külpolitikánk révén népünk békében és biztonságban él, nyugodt körülmé,.JÍ