Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Í 75. évfolyam, 130. szám 1985. június 5., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ITavf előfizetési díj: 43 forint / Ara: 1.80 forint iáUfc Környezetvédelmi világnap N

övekvő ipai i termelés, sokasodó népesség és nagyvárosi agglomerációk, az élelmiszer-szükséglettel együtt növekvő, több és több kémiai anyagot felhasználó mezőgazdaság. Mindezek következtében soha nem tapasztalt mértékben károsodik a természeti és emberi környezet. A mai környezetvédelmi világnapon ezért nekünk is feladatunk, hogy itt és most is sorba vegyük problémáinkat, eredményeinket, és ráirányítsuk a figyelmet a „környezeti mérleg" mutatójára. A mutató pedig kileng... Itt a nyár — s valamennyien fokozott érdeklődéssel fordulunk a természet felé. Tőle várunk felüdülést, szépséget, egészséget. Várunk, várhatunk-e erre? Mert bizony még szükséges és hasznos tevékenységeink is folyamatosan pusztítják környezetünket, nem szólva az értelmetlen, barbur pusztításokról. A pusztítókat elítéljük, a közönyösökkel szemben semlegesek vagyunk, s a tájékozatlanságot sem tartjuk sokszor véteknek. Persze, sok szó esik a környezetvédelemről különböző fórumokon és értekezleteken ... Talán túl sok is, mert jobb volna kevesebbet beszélni és többet, lényegeset cselekedni! Tudom, a tervezéshez „csak" szellemiség, gondolat kell, de a végrehajtáshoz pénz... sok pénz (is). Bár az is igaz, a mi társadalmunk mind többet tesz természeti környezetünk megóvásáért, gondjaink mégis számottevőek. Ha csak a legfontosabbakat sorolnánk, regennyi terjedelmű lenne. Számolnunk kell felszíni és felszín alatti vízkészleteink folyamatos szennyeződésével. A szennyvíztisztító telepek számának növelése, az egészséges ivóvizű települések vízellátásának megoldása halaszthatatlan feladat. Balaton, szennyvizes iszapok kezelése, mind visszaköszönő gondok! Egy kicsit másfelé nézve, megszokásból köszönünk! Gondjaink melletti — szerencsére — eredményeink is vannak, bár a tiszta és a szennyezett közötti aránytalanságok nem csökkentők. Ugyancsak gondunk a termőföld védelme, a talajminőség i omlása, a termőképesség megőrzése. Átgondolt kivitelezést igényel a környezetkímélő melioráció. (Kunhalmok, ősi rétek kiszárítása.) Ismert, hogy a fokozottabb szénfelhasználás sem kedvez természeti környezetünknek, levegőnk tisztaságának. Hazánkban évente Í1Ü0 ezer tonna „szilárd por" és 1,6 millió tonna kén-dioxid kerül a levegőbe. Erdőink pusztulása, barlangjaink „mállása" a savas esők kísérő jelensége. Még több elektrolilteres berendezés felszerelése, a tüzelőanyag kéntartalmának megszüntetése megoldható, csak ez is pénzbe kerül. Nagy gondunk az évi 40 millió tonna 'pari és mezőgazdasági termelési hulladék keletkezése, anyagtakarékos gazdálkodás elterjesztése. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás nagymértékben csökkenti a környezetszennyezést, de igy is ebből 5 millió tonna a veszélyes anyag, 300 ezer tonna a különleges kezelést igénylő „veszélyes hulladék". Igyekszünk előrelépést lenni, de ezt lassítja, hogy a gazdálkodó szervek a környezetivédelmi kiadásokat minimumra csökkentették. Ez szükséges lehetett, de mindenképpen helytelen, mert a környezetvédelem rovására ma „megtakarított" forintok miatt a későbbi években sokszorosát fizetjük rá. S a „ráfizetés" mellett nem is szólunk az emberi lét veszélyéről és más, jóvátehetetlen károkról. Ma már elvárható lenne egy önálló gazdálkodó vállalattól, szövetkezettől, hogy döntéseiknél mindig mérlegre tegyék :i hosszabb távú társadalmi érdeket is, igy az emberi környezet megóvásának feladatait. Elvárható lenne, de — tisztelet a kivételnek — nem teszik! Ezért van szükség az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal munkájára, intézkedéseire, állandó ellenőrzéseikre. Szükséges, hogy a szűkebb érdekek látszólagos sérelmére ugyan, de fellépjenek a környezelpusztító tevékenység ellen. A termelőknek is önállóan keresni kell a legjobb környezetkímélő megoldást, s ehhez nyújt segítséget a környezetvédelmi alap, és a veszélyes hulladékokat kezelő telepek országos hálózatának kiépítése. (Csongrád megyében kettő is épül.) F

öld, viz és levegő! Ezek a környezeti őselemek épp úgy kellenek fűnek, fának és a dalos pacsirtának, mint a pitricsomi tanyán vagy a városban élőknek. Természet és ember kapcsolata folyton vállpzik, de megítélésében állandó a kétarcúság. Egyfelől természeti és emberi környezetünk szépségeinek értékelése, nagyra becsülése öröm, másfelöl értékeink kíméletlen „kiaknázása" folyik. A környezetvédelmi világnapon szerte a világon, szűkebb hazánkban, Szegeden is, a megoldás lehetőségeiről, üteméről van szó, erről beszélünk! S majd cselekszünk... S ez ma még nem megy könnyen; az állami szervek intézkedései mellett társadalmi összefogásra is szükség volna. Minden védett ía vagy madárfészek mellé nem állítható természetvédelmi őr, a kunhalmokat elhordók lefülelésére, ritka, védett virágokat rejtő rétek fölszántói ellen nincs annyi „társadalmi aktíva". A környezetvédelem és környezetpusztítás „harca" ma még váltakozó szerencsével folyó versenyfutás! De a nézők is mi vagyunk, s a szereplök is, s a célba érkezés közös ügyünk ... fű, fa, virág, a Tisza kecsegéje és a rigó dalában gyönyörködő valamennyiünknek ... Csizmazia György Geofizikusok világkongresszusa Budapesten Kedden a budapesti Vigadóban megkezdte munkáját a Kutató Geofizikusok Európai Szövetségének (EAEG) idei világkongresszusa. A szövetség első ízben rendezi kongresszusát szocialista országban: a néfvnapos rendezvény házigazdája a Magyar Geofizikusok Egyesülete. A tanácskozásra a világ több mint 40 országából, csaknem kétezer szakember érkezett, hogy áttekintse a geofizikai kutatás legújabb nemzetközi eredményeit. Az ünnepi nyitóülésen Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. majcl Szabó Imre ipari államtitkár tartott előadást. Beszédében rámutatott, hogy az energiaforrások, az új ásványlelöhelvek felkutatásában, a környezetvédelemben, valamint az egyre fonlosabbá váló vízellátásban na"" szerepet játszanak a geofizikai kutatások. Különösen érvényes ez hazánkra, hiszen fontos feladat különböző természeti erőforrásaink összehangolt felhasználása. E források optimális aránya i nak meghatá rozásához a vizsgálatok széles körére van szükség, és pontos eredményhez csak korrekt ínformációk alapián juthatnak a szakemberek. Geofizikai szervezeteink a felszíni és a mélyfúrási geofizikai kutatásoknál rendelkeznek az összes korszerű felszereléssel, amelyek fo1 yamatos t ovább fej lesz tése az egyre nehezebben kutatható terepek miatt kiemelt feladut. Köszöntötte a ikongreszszust Alexander Olander, az amerikai székhelyű Kutató Geofizikusok Társaságának elnöke, maid Peter Kcnnett, az EAEG elnöke méltatta a tanácskozás szerepét, és utalt a négv szekció témájának jelentőségére. A négy nap során a szénhidrogén-kutatással; a v. ásványi nyersanyagkutatással; a különböző geoelektromos, gravitációs és mágneses kutatásokkal. valamint a mélyfúrásokkal foglalkozó szekciókban több mint 200 előadás hangzik el. i kongresszus kiegészítő programjaként csaknem háromezer négyzetméternyi kiállítási területen OK cég mutatja be a geofizikában használatos legkorszerűbb terepi mérőműszereit. Emlékezés Lidicére l'onlos Sándor ünnepi beszédet mondja a lidicci emlékműnél rendezett nagygyűlésen A béke- cs barátsági hónap befejező eseményeként tegnap, kedden magyar— csehszlovák barátsági napot tartottak Szegeden. A Hazafias Népfront városi bizottságán délelőtt Kulcsárná dr. Kiss Piroska városi népfronttitkár fogadta Frantisek Puskást, Csehszlovákia ma g.v a ro rszá g i nagykövetségének első titkárát és dr. Jaroslav Musileket. a követség tanácsosát. A népfrontszékházban az időszerű .politikai és gazdasági kérdésekről folytatolt beszélgetésen jelen volt többek között Molnár Sándor, a népfront megyei titkára is. Ezután a székház tanácstermében emlékkiállítást nyitottak Lidice. a cseh bányászfalu vandái elpusztításáról. Döbbenetes fotók idézik az 1942 júniusában volt náci vérengzést. A 199 férfi és 8 nő tetemei mellett páncéLsisakbnn mosolygó (!) fasiszták állnak. Szörnyű látvány! Kegyetlen dokumentum! A kiállítás megnyitása után a 600. számú szakmunkásképző iskolába látogattak a vendégek, ahol Hofgesang Péter igazgató beszélt a békéről, a barátságról. Majd megnyitották azt a tárlatot, amely a testvéri Csehszlovákiát mutatja be felszabadulásától napjainkig. A magyar—csehszlovák barátsági nap alkalmából nagygyűlést cs koszorúzást ünnepséget rendeztek a Móra-parkban, a lidicei emlékműnél. Az eseményen részt vetlek a csehszlovák vendégek, valamint dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára. Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára, dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese is. A munkásőr-zenekar eljátszotta a magyar és a • csehszlovák himnuszt, majd Kulcsúmé dr. Kiss Piroska köszöntője után Fontos Sándor, a városi pártbizottság tagja, festőművész mondott beszédet. Emlékezett a második világháború borzalmaira, a soha el nem feledhető szenvedésekre, a pusztításra, a hitleristák kegyetlenkedéseire. A sötétség és a rémület birodalma milliók haláláért felelős. A legnagyobb áldozatot a Szovjetunió vállalta magára, értünk, gyermekeinkért, békés életünkért. Szólt természetesen a kiirtott, földig pusztított bányászfalucska, Lidice tragédiájáról. Hangsúlyozta: tisztelettel adózunk a védtelentehetetlen mártírok emlékének. Élnünk kell a megteremtett béke lehetőségével, mindannyian kötelesek vagyunk ezt védeni. A nagygyűlésen felszólalt dr. Jaroslav Musilek. Ezután a kegyelet koszorúit helyezték cl az emlékoszlop talapzatánál a megyei és városi pártbizottság, a KISZ és a tanács képviselői, a csehszlovák nagykövetség munkatársai, a népfront megyei és városi titkárai, a 600. számú szakmunkásképző iskola nevelői és a KSZV Lidice brigádjának vezetői. Az ünnepségen a Tarján III. Számú Általános Iskola énekkara adott elő békcdalokat majd az Internacionálé hangjaival ért véget a megemlékezés. A népfront székházában dr. Jaroslav Musilek emlékplakettet adott át Szeged városának, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt készíttetett felszabadulásuk 40. évfordulójára. Az érmet a város nevében dr. Müller Józsefné vette át. Gazdasági tárgyalások Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének. a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének meghívására kedden, delegáció élén Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyetlese. aki részt vesz a bizottság 23. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt KarLHeinz I.ugcnheim, az NDK budapesti nagykövete. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a magyar—NDK gazdasági tárgyalások, amelyen áttekintik a bizottság előző ülésszakán a két ország közötti együttműködés bővítésére és továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának. valamint az 1986—90. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének helyzetét. Lázár Györay, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Karl-Heinz Lugenheim. (MTI) Elhelyezik a megemlékezés koszorúját a csehszlovák vendégek