Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

Szombat, 1985. június 22. 5 Sajtóközlemény a KGST 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek : a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei, Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese; Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Vilii Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke; Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke; To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGSTszervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrebricsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, Nicaraguai Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásában döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárultak a Hitlerellenes koalíció más népei is, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevője. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) es a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-tagországok további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. Tavaly és az idén a KGST-tagországok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az életszínvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva öszszességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-tagországok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben, 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszakitudományos haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépek és berendezések, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendezésrendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, aggregát-modul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a normatív-műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a részt vevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakositás és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világszínvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagbázisa. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGSTtagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesitik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST-tagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áruszállításokat, és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. Előirányozták számos gép- és berendezéstípus gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését, amelynek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország mesterségesen korlátozza. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak és más KGST-szer veknek a gazdasági értekezleten és a tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálására hozott intézkedések megvalósítását, feltárják a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították, hogy eredményesen fejlödnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal, Irakkal, és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST , mint szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya, minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve, gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak követeli a szuverén Nicaragua belügyeibe való beavatkozás megszüntetését. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST-tagországok változatlanul arra torekednek, hogy következetesen elmélyítsék es kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést, mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-tagországok sikraszállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkraszáll a világűr militarizálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleáris fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését, és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt, a jövőben csökkentik katonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST-tagországok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. Kass Jánosgyűjtemény Szegeden Sclimidt Andrea felvétele Az aláírás ünnepélyes Pillanata Számokkal aligha kifejezhető értéket — saját müveit, festmény- és grafikagyűjteményeket, kisplasztikákat, fényképeket, irodalmi levelezéseket, eredeti kéziratokat, dedikált könyvgyűjteményét, animációs filmeket, videokazettákat — adományoz szülővárosának, Szegednek, a nemzetközi hírű művész, Kass János. Ezzel az állandó gyüjteménynyel Szeged is fölsorakozik azon városaink mellé, amelyekben — mint Pécsett, Gyulán, Szentendrén, vagy Zalaegerszegen — már önálló múzeumokban őrzik kiemelkedő jelentőségű képzőművészek életművét. A kétszeres Munkácsydíjas, érdemes művész grafikus elhatározása tulajdonképpen több évvel ezelőtt született, adományát eredetileg a rekonstruált Hungáriában. a hajdani Kass Szállóban kívánta elhelyezni. A régi épület felújításának ismert nehézsé-' géi miatt, addig is, a város tanácsa fölajánlotta a gyűjtemény helyéül a volt Vár utcai gyermekkönyvtár termeit. Ezek felújítása, egyedi belsőépítészeti tervek alapján történő átalakítása után, körülbelül egy hónap múlva nyílik meg a szegedi Kass-gyűjtemény, melynek anyaga már a Móra Ferenc Múzeumban van. A nagy értékű adományról, a Kass-gyűjtemény alapításáról szóló szerződést tegnap, pénteken, a tanácsházán írta alá az adományozó művész, az alapító Szeged városi tanács elnöke, Papp Gyula, és a gyűjteményt majd gondozó múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó. Ezt az ünnepélyes alkalmat használta föl Kass János arra is, hogy átadja a város tanácselnökének másik tervének leírását, miszerint a szegedi Tiszaparton, a párhuzamos utcákban, nagyjából az emlékműtől az új hídig, amolyan kulturális-művészeti központot, s'-abad idő-centrumot lát kialakíthatónak. Á rnár ezekén a hásábokon is ismertetett tervbe illeszkedik a Kass-gyűjtemény, a várost, országot uazdagító művészeti-közművelődési érték alapítása-elhelyezése. Orvosok a békéé A nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának V. kongresszusa pénteken megkezdte munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A találkozót — amelynek jelszava „Együttműködés és nem szembenállás!" — első alkalommal rendezik meg szocialista országban. A konferenciára több mint 800 szakember érkezett a világ különböző országaiból. Budapestre érkezett dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság volt elnöke is. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, ott voltak állami és társadalmi életünk kiemelkedő képviselői, a mozgalom vezető tisztségviselői. A konferenciát Szentágothai János akadémikus, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (1PPNW) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Hollán Zsuzsa akadémikus, az IPPNW alelnöke, a kongresszus elnöke mondott bevezető beszédet. Ezt követően Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja mondott üdvözlő beszédet: — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, országunk társadalmi tényezőinek nevében és a magam részéről tisztelettel köszöntöm a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozgalom V. kongresszusának minden résztvevőjét, s külön Jevgenyij Csazov szovjet profeszszort és Bernard Lown amerikai professzort, a mozgalom társelnökeit. — Kádár János többek között ezt mondta: — önök tudják, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista ország és a Szovjetunió, a többi szocialista ország közös békekezdeményezéscinek részese. A nukleáris fegyverek betiltásának, a leszerelésnek a hívei vagyunk. Arra törekszünk, hogy az érintett felek biztonsága a fegyverzet legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Bízunk abban, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján meg lehet oldani. Reméljük, hogy a Genfben folyó különösen fontos szovjet—amerikai tárgyalások is eredményt hoznak. Nagyra értekeljük, hogy a Szovjetunió érdemi megállapodások elérésére törekszik, de tudjuk azt is: a népek számára megnyugtató megegyezés csak mindkét tárgyaló fél konstruktív közreműködésével érhető el. — Meggyőződésem, hogy kongresszusuk hozzájárul az enyhülés eredményeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, a népek közötti kölcsönös megértés erősítéséhez, az egész emberiség jövőjét jelentő béke megvédéséhez és megszilárdításához. Kongresszusuknak, nemes célú mozgalmuknak teljes sikert kívánok — mondotta Kádár János. A kongresszus plenáris üléssel folytatta munkáját. * Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken délután baráti beszélgetést folytatott Bruno Kreiskyvel, Ausztria volt kancellárjával a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről.