Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

Szombat, 1985. június 29. 3 Országgyűlési noteszlapok Ha az országgyűlési tu­dósítónak azt .a feladatot adták volna, válassza ki a Parlament kupolacsarnoká­ban az alakuló Országgyű­lés előtt várakozók közül az új és régi képviselőket, nem az arcokat, hanem a szemeket figyelte volna. Azt. hogy ki mit, kit és hogyan néz. Nem kevesen turista módra sorbajártatott tekintettel rótták- az _utat a piros szőnyeges folyosókon, s a boltívek futását, az üvegmozaikos ablakok szépségét csodálták, s egy­ben nyugtázták. Talán ezek voltak azok a pillanatok, amelyekben felébredt a bi­zonyosság: öt évre „hon­foglalók" lettek, közakarat­tal választott képviselőink. De futották a tekintetek az arcokat is. Ki azért né­zett hosszabb-rövidebb időre belefeledkezve kép­viselőtársára, mert orszá­gosan ismert közéleti sze­mélyiséget fedezett fel ben­ne — immár személyesen —, vagy azért méregette a másikat, mert a jelölő gyű­lések, majd a választások időszakában névről-hírből már ismerte. Az ismer­kedés egyébként megyénk képviselőinél is afféle nem hivatalos program volt, miután többen ekkor talál­koztak először, s mert még egyébként sem tartották meg a képviselőcsoport el­ső-ülését. Amennyire a -közvéle­ményt foglalkoztatta az ed­dig példa nélkül álló esélylatolgatástól kísért vá­lasztás, úgy volt még most is a képviselők között be­szédtéma a közelmúlt ese­ménye. Kár lenne nem észrevenni az újraválasz­tottak találkozásánál a fel­szabadult mosolyt, „hát igen, mégis újra itt", £ meg nem történtté tenni a saj­nálkozó mondatokat X-ről és Y-ról, aki ..pedig mi­lyen aktivan dolgozott", s most nincs itt. És nem tu­dom elfelejteni Juratovics Aladár mosolyát, aki úgy lett üj képviselő, hogy már régi is volt. Egv ciklus ..ki­hagyás" után ismét a Par­lamentben. Csongrád megye gyor­san debütált. Az Ország­gyűlés korelnökségébe a Jegidő-ebb, Pesta László mellé Bödöné Rózsa Edit szeged" képviselőt válasz­tották jegyzővé. Edit — életében először a Parla­mentben — gépelt papírral a kezében (gombóccal . a torkában) szólásra emelke­dik. „A Magyar Népköztár­sarág Országgyűlésének. Budapest! A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa együttesen javasol­ják. hogy az Országgyűlés Sarlós Istvánt az Ország­gyűlés elnökévé válassza) meg." Mondat befejezve, karok a levegőben, Edit arcán halványabbra vál-, tak a -kigyúlt piros fények. Az első megszólalás utáni szünetben eltűnt a gombóc. Ö már szerepel! Tanácskozik az Ország­gyűlés: munkabizottságok alakulnak. Szünet. A folyosói be­szélgetésben a régmúlt ese­ményekre. az elődökre, a negyven évvel ezelőtti kép­viselőkre terelődik a szó. Apró Antal fogja meg a karomat elgondolkozva: — Nekem az ötven év jut eszembe Szegedről. A Gömbös-kormány idején néhányan akartunk indul­ni külön listán a választá­sokon Fasisztaellenes Mun­kás Egységfront név alatt. Azért mentem Szegedre, hogy ezt az akciót meg­szervezzem. Le is tartóz­tattak. Ekkor 1935-öt írtak. Igriczi Zsigmond Egészségügyi dolgozók kitüntetése Emlékezés Semmelweisre Vízügyi együttműködés Pénteken befejeződött Bu­dapesten az Országos Víz­ügyi Hivatal és a Szovjet­unió Vízgazdálkodási és Talajjavitási Minisztériuma szakértőinek ötnapos tár­gyalása, amelyen- egyeztették, majd a küldöttségek vezetői aláírták az 1986. és 1990. kö­zötti kétoldalú vízügyi együttműködési programot. A magyar és szovjet víz­ügyi szakemberek egyebek között együttműködnek a légi és űrfelvételek vízgaz­dálkodási értékelésében és hasznosításában, a vízépíté­si műtárgyak javítási és-fel­újítási technológiának, és a vízgazdálkodási rendszerek irányítási módszereinek fej­lesztésében. Mint 30 éve minden esztendőben, az idén is megem­lékeznek az egészségügyi dolgozók Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének születésnapjáról. Ebből az alka­lomból — az egészségügyi dolgozók napján — rendezett ünnepséget a megyei tanács egészségügyi osztálya tegnap, pénteken a Köjál-székházban. A megemlékezésen jelen volt Székely Sándor, az MSZMP városi bizottságának első' titkára, Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese és László István, az EDSZ megyei bizottságának titkára is. Rózsa József osztályveze­tő megyei főorvos megnyitó beszédében vázolta az egészségügy 40 éves fejlődé­sét, hangsúlyozva a megyei sajátosságokat. Megemléke­zésében Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese Semmelweis egyénisé­gét, életét történelmi kö­zegben láttatta. Kiemelte a nagy magyar orvos életút­jának a mához is szóló ta­nulságait: azt, hogy a hala­dás szelleme mellett állást foglaló fiatal Semmelweis példája ma is követendő, hogy az egészségügy jelenle­gi dilemmái is a hozzá ha­sonló alapossággal végzett elemző munkával oldhatók meg, méghozzá soha meg nem alkuvó hivatástudattal. Az ünnepségen Szabó G. László és Rózsa József ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át a kimagasló mun­kát végzett egészségügyi dolgozóknak. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitünte­tését kapta: dr. Antal Al­bert főorvos (szegedi városi tanács kórház-rendelőinté­zet), Balogh Dezsöné védő­nő (pusztamérgesi községi tanács), Bárány Györgyné osztályvezető nővér (szege­di városi tanács szociális otthon), dr. Bárkányi Sán­dor körzeti gyermekorvos (csongrádi városi tanács egyesített egészségügyi in­tézete), ifj. Berkecz István­né ápolónő (nagymágocsi szociális otthon), Bugyi Ist­ván gépkocsivezető (óföl­deáki szociális otthon), Chi­kán Ágnes újságíró (Dél­magyarország szerkesztősé­ge), Czöndör Élődné gondo­zónő (szegedi városi tanács egészségügyi gyermekott­hon). dr. Csernovszki Erzsé­bet körzeti orvos (szegedi városi tanács kórház-rende­lőintézet), Csiki Ferencné foglalkoztató nővér (óföl­deáki szociális otthon). Da­rabos Lászlóné védőnő (Sándorfalva—Dóc közös községi tanács anya-gyer­mekvédelmi szolgálata), Dó­sa Lászlóné védőnő (csong­rádi városi tanács egyesí­tett egészségügyi intézete) dr. Dux Ernő csoportveze­tő főorvos (szegedi városi tanács gyermekkórház-ren­delőintézet), Erdélyi Lajos gépkocsivezető (Csongrád megyei Köjál). Gránicz Jó­zsef csoportvezető (szentesi kórház-rendelőintézet), dr. Holecska János körzeti or­vos (szentesi kórház-rende­lőintézet), Holovár Ferenc­né osztályvezető nővér (sze­gedi városi tanács szociális otthona), Jeney Istvánné védőnő (deszki tüdőkórház­gondozóintézet). Kapota Jó­zsefné élelmezés-vezető (deszki tüdőkórház-gondozó­intézet), dr. Kapros Károly osztályvezető főorvos (hód­mezővásárhelyi városi ta­nács kórház-rendelőintézet). Kádár Sándorné személyze­ti vezető (makói városi ta­nács kórház-rendelőintézet). Keszthelyi Gábor biológus (Csongrád megyei Köjál), Kiss Jánosné asszisztens (deszki tüdőkórház-gondozó­intézet). Klucsai Andrásné gazdasági előadó (csongrádi városi tanács egyesített egészségügyi intézete), Aíé+ száros János műszaki osz­tályvezető-helyettes (hód­mezővásárhelyi városi ta­nács kórház-rendelőintézet), dr. Mihalovits Andor cso­portvezető főorvos (makói .városi tanács kórház-rende­lőintézet), Molnár Istvánné gazdasági vezető (óföldeáki szociális otthon). Monostori Károlyné betanított munkás (mosónő) (Csongrád megyei Köjál). Nacsa Arpádné ápo­lónő (nagymágocsi szociális otthon), dr. Négy esi Mária •körzeti fogszakorvos (sán­dorfalvi községi tanács). Palásti Erzsébet asszisztens­nő (szentesi kórház-rende­lőintézet), Pálus Jánosné szülésznő (szentesi kórház­rendelőintézet). Puskás Já­nosné csoportvezető gondo­zónő (szegedi városi tanács bölcsőde és csecsemőotthon igazgatósága), dr. Román Ferenc osztályvezető főor­vos, megbízott igazgató fő­orvos helyettes (szegedi vá­rosi tanács gyermekkórház­rendelőintézet), Sipka Jó­zsefné gondozónő (szegedi városi tanács egészségügyi gyermekotthona), Staberecz Jánosné asszisztensnő (szen­tesi városi tanács kórház­rendelőintézet); Szabados Istvánné ápolónő (ópuszta­szeri szociális otthon), Sze­beni Antalné osztályvezető ápolónő (makói városi ta­nács kórház-rendelőintézet). Szeles Józsefné gazdasági vezető (nagymágocsi szociá­lis otthon). Takács Istvánné vezető házi szociális gondo­zónő (makói váro6i tanács egyesített szociális intézete), Takács Józsefné bölcsődeve­zető (szegedi városi tanács bölcsődei és csecsemőottho­ni igazgatóság), Varga Fe­rencné szakácsnő (ópuszta­szeri szociális otthon), dr. Varga Lajos körzeti gyer­mekorvos (szentesi városi tanács kórház-rendelőinté­zet), Vass Imréné ápolónő (csongrádi városi tanács kórház-rendelőintézet II. sz. belgyógyászati osztálya), Vida György csoportvezető (szentesi városi tanács kór­ház-rendelőintézet), dr. Zi­mányi Mária osztályvezető főorvos (Csongrád megyei Köjál), Zsótér Ferenc gép­kocsivezető (ópusztaszeri szociális otthon). Zsótér Ist­vánné takarítónő (ópuszta­szeri szociális otthon). Miniszteri Dicséretben ré­szesült: Andrejcsik Ilona segédápoló (szegedi városi tanács egyesített szociális intézete), Balogh Istvánné osztályvezető ápolónő (sze­gedi városi tanács gyermek­kórház-rendelőintézet), Bá­lint Istvánné adminisztrátor (Csongrád Megyei Köjál), Csikós Mihály mosómester deszki tüdőkórház-gondozó­intézet), Farkas Józsefné szákács (szegedi városi ta­nács egyesített szociális in­tézete), Fehér Ferencné asz­szisztens (szegedi városi ta­nács gyermekkórház-rende­lőintézet), Gercsó Arpádné gyermekgondozónő (móra­halmi városi jogú nagyköz­ségi tanács), dr. Géczi Ist­vánné csoportvezető gondo­zónő (hódmezővásárhelyi városi tanács kórház-rende­lőintézet), Gyémánt Péter villanyszerelő (Csongrád megyei tanács szegedi sza­kosított szociális otthona), Hegyi Mihályné gyermek­gondozónő (szentesi csecse­mőotthon), Huszta Istvánné öregek napközi otthona ve­zető (rúzsai egyesitett szo­ciális intézet), Kókai Ká­rolyné gondnok (Csongrád megyei tanács szegedi sza­kosított szociális otthona), Kónya Józsefné főszakács (makói kórház-rendelőinté­zet), Kovács Istvánné ápo­lónő (nagymágocsi szociális otthon), Lázár Eva gyógy­szertári asszisztens (Csong­rád megyei tanács Gyógy­szertári Központja), dr. Mar­tonyi Erzsébet kórházi ad­junktus (szegedi városi ta­nács gyermekkórház-ren­delőintézet), Minyó Etelka szülésznő (szegedi városi tanács kórház-rendelőinté­zet), dr. Molnár Erzsébet csoportvez. főorvos (szeeedi városi tanács gyermekkórház­rendelőintézet), dr. Nagy Irma üzemorvos (szegedi városi tanács kórház-rende­lőintézet), dr. Nagy László­né rendelőintézeti asszisz­tens (hódmezővásárhelyi kórház-rendelőintézet), Pan­ger Piroska gyógyszerkiadó szakasszisztens (Csongrád megyei tanács Gyógyszertári Központja), dr. Páger La­jos adjunktus (hódmezővá­sárhelyi kórház-rendelőin­tézet), Pál István raktáros (nagymágocsi szociális ott­hon), Rác? Istvánné vezető gondozónő (Kistelek), Rácz Istvánné anyatejgyűjtő állo­más vezető (szegedi városi tanács gyermekkórház-ren­delőintézet), dr. Sikter And­rásné gyógyszertárvezető­helyettes (Csongrád megyei tanács Gyógyszertári Köz­pont), dr. Szabó Endre ad­junktus (szegedi városi ta­nács kórház-rendelőintézet), dr. Szüts István adjunktus (makói kórház-rendelőinté­zet), Szűcs Magdolna cso­portvezető szakasszisztens (szegedi városi tanács kór­ház-rendelőintézet), Tóth Imréné betanított munkás (Csongrád megyei Köjál), Turcsányi Istvánné orvosír­nok (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet), Vaj­da Jánosné ápolónő (szege­di városi tanács gyermek­kórház-rendelőintézet), dr. Varsányi Zoltánná dr. Tóth Irén vegyész (Csongrád me­gyei Köjál), Ördög Józsefné mb. főnövér (Csongrád me­gyei tanács szegedi szakosí­tott szociális otthona). Az ünnepség végén Sebe János osztályvezető a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte a kitüntetette­ket. meg. Átlag feletti volt a növekedés a ne­héziparban (2—3-százalék), szinten maradt a könnyűipari termelés, s főként a hús­ipari rekonstrukció miatt, mérséklődött az élelmiszeripar teljesítménye. Az ipari ex­port csak megközelíteni tudta a tavalyi szintet, melyben jelentős tényező az ala­csony volumenű élelmiszeripari kiszállítás, a piaci gondok, a versenyképesség hiánya. A7 Pl/PC 'PAR' tervcélok elérése igény­Ht GiGO íj, hogy a vállalatok tovább szélesítsék piaci kapcsolataikat, mind bel-, mind külföldön egyaránt, és az 1985. évi tervcérkitüzések elérését helyez­zék tevékenységük középpontjába. Jelen­tős tartalékot képez a vállalatok együtt­működésének továbbfejlesztése, a szerző­déses kapcsolatok, a szerződéses fegyelem javítása. Az export növelésének feladatai, főként nem rubel területen, elsősorban a gép- és könnyűipari egységekre hárul­nak. Az építőipar a várhatóan tovább csök­kenő beruházási és felújítási igények kö­vetkeztében, valamint az év eleji időjárás okozta tetemes kiesések miatt az eredeti­leg megfogalmazott vállalati célok átdol­gozására kényszerült. Ezért teljesítményük 1—2 százalékos csökkenése várható, mely mérséklődés az előző évinél kevesebb. E feszített feladat igényli, hogy a ki­használatlan mélyépítési kapacitásokat más megyében meghirdetett pályázatok el­nyerésével használják ki. Az év eleji ki­esésnek mintegy negyedét sikerült pótolni, valamelyest gyorsult a lakásépítkezés. To­vábbi erőfeszítéseket kell tenni annak ér­dekében, hogy a veszteségek megközelítő­leg pótolhatók legyenek. Ehhez szükséges a tervező, beruházó és kivitelező szerveze­tek jobb együttműködése, továbbá a kivi­telezések ütemének fokozása az által, hogy kisebb építőipari kapacitások (például építőipari szövetkezetek, mezőgazdasági es ipari részlegek) is bevonásra kerüljenek. Az eddigieknél jobb szervezettségre, s a munkaidőalap növelésére is szükség van. A mezőgazdaságban a kiemelt ágazatok­nál — gabona- és hústermelés — a ter­melési volumen tovább emelkedik, az éves célkitűzések elérhetőek. A gabona területe 5,3 százalékkal nőtt, de a kukori­ca területe 7 ezer hektárral csökkent. A zöldségfélék és a burgonya nagyüzemi te­rületének csökkenése az idén is jelentős (16 százalék). Kedvező, hogy fűszerpapri­kából sikerült a feldolgozóipar szükségle­tét biztosítani. Jó a konzervipari alap­anyag-ellátás is. A kedvezőtlen időjárás miatt legnagyobb kár a szőlőültetvényekben jelentkezik, de jók a terméskilátások kalászos gabonából, cukorrépából, vöröshagymából, kukoricá­ból. Különös gondosságot igényel az ara­tás előkészítése, a megdőlt gabona, s a várhatóan nagyobb mennyiségű szalma miatt. Ugyanakkor biztosítani kell a vesz­teségmentes betakarítást. A kukorica ve­tésterületének csökkenése miatt gondos­kodni kell a mintegy 10 ezer hektár fő­vetésű silókukorica szemes kukoricakénti hasznosításáról, s a takarmányszükségletet másodvetésű silókukoricával biztosítani. Az állattenyésztésben — a célkitűzések­nek megfelelően — a tehén- és kocalét­szám szinten marad. Emelkedik a hús­hasznú tehénállomány, a vágósertés-ter­melés viszont csökkem A visszaesés elke­rülését jól szolgálja a kisgazdaságok lehe­tőségeinek fokozottabb felhasználása, ter­melésük segítése. A mezőgazdasági terme­lés anyagi-műszaki ellátásának megalapo­zottsága jobb a tavalyinál. Betakarító- és egyéb gépekből kínálati piac van, s alkat­részekből sem várható jelentősebb feszült­ség. Megfelelő a műtrágya-, növényvédő­szer-ellátás is. A lfnmpnii tpl hátráltatta a közle­flGIIIGIiy IGI kedés, hírközlés szer­veinek hatékony működését. Jelentős fennakadások nem voltak, de az év első hónapjaiban a teljesítmények elmaradtak az előirányzattól. Nehéz volt a közlekedés feltételeit biztosítani, jelentősen megnö­vekedett a hó és jegesedés elleni védeke­zés költsége. Lassú ütemben halad a meg­rongálódott utak rendbe hozása. Az ala­csonyabb teljesítmények miatt várható, hogy az év második felében a szállítási feladatok megnövekednek, melyre mind a közlekedési vállalatoknak, mind a fu­varozásban erintett egyéb szerveknek fel kell készülniük. A kereskedelmi egységek összességében a megyei gazdaságpolitikai állásfoglalás­nak megfelelően szervezték tevékenységü­ket. Az értékesítés az év eleji csökkenést követően fellendült, ezzel megközelíti a 7 százalékot, s az országos növekedést is. Az emelkedést differenciáltság jellemzi, leg­jobban a ruházati forgalom emelkedett. Az ellátás általában megfelelő. Élénkülő a tőkehús és húskészítmények forgalma, a keretek felhasználásra kerültek. Az ipar segítségével biztosított a kistelepülésekre történő rendszeres kiszállítás is. Zavarta­lan a burgonya-, zöldség-, almaellátás. Nőtt a primőr áruk kínálata, az árak vi­szont magasak. Ruházati cikkek terén hiányos a kínálat, mind mennyiségben, mint választékban, főleg szezonárukból. Még mindig jelentős a hiánycikkek száma vas-műszaki árukból. A lakosság áruellátását javítja a nagyke­reskedelmi vállalatok értékesítési elő­irányzatának emelkedése is. A szénellátás kritikus volt az év elején, de az idei kon­tingens sincs teljesen kitöltve. Továbbra is gond nemcsak a minőség, választék sze­rinti, hanem a mennyiségi ellátás is, ezért nem tudja szerepét betölteni a kedvezmé­nyes tüzelőakció sem. A hiányosságok felszámolása érdekében jobb együttműködés kialakítására kell tö­rekedni a kereskedelmi és termelő válla­latoknak. A helyi árualapok bővítése igényli a határ menti árucsere fellendí­tését, a forgalmazás és elosztás tervsze­rűbbé tételét, újabb helyi termeltetési le­hetőségek feltárását. A mnnup gazdasága összess igében — INGyyG ha lassúbb ütemben is — a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. Az éves terv teljesítése a jelenleginél na­gyobb erőfeszítéseket kíván, mind a dol­gozóktól, mind a vezetőktől. A fejlődés ütemének gyorsítása, a lemaradások fel­számolása megyei feladat, melynek telje­sítése elsősorban a megye felnőtt lakossá­gának aktív, odaadó munkájától, a végre­hajtást segítő hozzáállásától függ. Ehhez vi­szont az szükséges, hogy ki-ki a maga munkaterületén azt a maximumot nyújt­sa, amellyel a feladatok teljesülnek. SZABD SÁNDOR, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára

Next

/
Thumbnails
Contents