Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

Csütörtök, 1985. június 27. 5 Táborosok Szegedért A címbeli megfogalmazás így helyes. Szolnok megyé­ből 94 fiú és 45 leány uta­zott Szegedre, hogy váro­sunkat építse, szépítse. A tanács hagyományos építőtá­bora évek óta munkára in­vitálja hozzánk a középiskolá­sokat Nélkülözhetetlen, lét­fontosságú munkára. A csa­tolt települések közművesí­tése a városkasszát csap­pantja, ám még, ha degesz­re tömött lenne is a pénz­tárcánk, akkor se futná, ta­lán ... Anyagi helyzetünk isme­retében bátra nevezhetjük azt a diákmunkát létfontos­ságúnak, amit például éve­ken keresztül végeztek Do­rozsmán, azt bevégezvén pe­dig folytatnak Algyőn. Szi­szifuszi munka a nyílt szel­vényű árkok készítése. Egy nagyváros komfortja a meg­felelő közmüveknél /kezdő­dik. Ezt biztosítják a diá­kok. Algyőn a Tutaj, a Kosár­fonó és a Kócsag utca ar­culatát formálják komfor­tosra ezekben a napokban. A vízmüvek és fürdők szak­emberei irányítják az árok­ásás munkálatait. Kain Ist­vánné (táborvezető) „lányai" Szeged szépítésén fáradoz­nak. Csinosítják a parkokat, tereket, elvégre fesztiválra készülünk. Másik csoportjuk a városgazdálkodási válla­lat kertészetében lesi el, il­letve gyakorolja a virágápo­lás fortélyait. Ezen a nyáron összesen 310 diák munkálkodik Sze­geden — Szegedért. Azért a házigazdákra sincs pa­nasz. Újszegeden, az Ady­kollégium kényelmes szál­lást, ízletes kosztot nyújt a „vendégmunkásoknak". Nem hiányoznak szabad idejük­ből a szórakoztató percek, órák. Felviteleinken kis. íze­lítő ebtoőt is, abból is. M. E. Schmidl Andrea felvételei NEB-ülés Szakértelem és lelkiismeret A belső ellenőrök munkájáról Nem mentes az ellent- dekképviseleti szervek re- hetőségeiket azonban még mondásoktól a vállalati, szö- vizori irodáival. nem mindenütt használják vetkezeti belső ellenörök A belső ellenőrzés munká- ki. helyzete. Tulajdonképpen ján van mit javítani. Gva- * rosszul fizetett beosztottak kori, hogy a kiforrott, sok (bérbeállási szintjük néhol tapasztalattal rendelkező el­mindössze 9—22 százalék), lenörök más, jobban fizető akiknek nemcsak az egyes beosztásba kerü!neki helyü. ket ezen a poszton kezdők veszik át. Igaz, hogy a bei­munkaterületek beosztott dolgozóinak, hanem a veze­tőknek a munkáját is fi­gyelemmel kellene kisérni- sÖ ellenőrök anyapi és er­ük felhívni a figyelmet mu- kölcsi meBbecsülésében lát­lasztasokra, hiányosságok­ra. Az a íó, ha a belső el­lenőrök részt vesznek a ve­zetői megbeszéléseken, be­vonják őket a döntések elő­készítésébe. A belső ellen­őrzésnek ki kell egészítenie a külső, ellenőrzésre hiva­tott szervek — népi ellen­őrzés, pénzügyi revízió — munkáját, azzal összhang­ban kell dolgoznia. Rendkívül fontos, hogy pontosak, jól karbantartot­tak legyenek az egyes gaz­dálkodó szervek belső sza­bályzatai, működési utasítá­sai Ezeknek tartalmazniuk kell az egves munkakörök­ben dolgozók jogait. köte­lességeit: ellenőrizni, felada­tok elvégzését számon kér­ni csak úgy lehet, ha pon­tosan elkülönítik, ki miért felelős. Komplex téma- és cél­vizsgálatokat is folytatnak a belső ellenőrök. Eredmé­ro'eikröl részleges jelentések készülnek. Gyakorlattá vált, hogy utóvizsgálatokat is vé­geznek, s ha ismétlődnek a hibák, felelösségrevonást A belső ellenőrzés hely­zetével foglalkozott, tegnapi, szerdai ülésén a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az általános elem­zés mellett két jelentést is meghallgattak, a Szentesi Felszabadulás Tsz és a Szatymaz és Vidéke Áfész belső ellenőreinek munká­ni előrehaladást, valódi le- járói. Tűzfészek vagy fészekmeleg ? Féltjük a családot. Soha nul kúsznak előre a szám­ennyire nem aggódtunk mi- egyenesen. Rájöttünk, nogy atta az elmúlt 40 évben, mint manapság. Életünk bármelyik útvesztőjén is ke­resgéljük az okokat, min­duntalan belebotiunk a föl­ismerésbe: az otthon, a szü­lők, a hozzátartozók megha­tározó szerepet játszanak a kisiklott emberi sorsokban. Csavargó, narkós gyerekek, alkoholista fiatalok, ifjú korban elkövetett bűncse­lekmények, elmagányosodás, lelki bajok, öngyilkosság. A fölbomlott belső rend mö­gött legtöbbször fölbomlott család húzódik meg. Most kezdjük fölismerni igazán. S talán jobb későn, mint soha. 1. is alkalmazhatnak. A szö­vetkezeti szektorban gyaket rí az együttműködés az ér­Élet- és munkakörülmények Az egészségügyi dolgozók szakszervezete elnökségének ülése Az egészségügyi dolgozók helyütt nem áll rendelkezé­szakszervezetének elnöksége sükre elegendő szociális he­ti kongresszus óta végzett lyiség. A központi ügyelete­munkájáról tanácskozott ken kívánatos lenne az ott szerdán Budapesten. Az ülé- dolgozó orvosok és szakal­sen értékelték az egészség- kalmazottak étkeztetésének, ügyi dolgozók élet- és kulturáltabb megszervezése, munkakörülményeiről, egész- Sok helyütt hiányoznak az Javasolta azonban, hogy a továbbiakban ezek karban­tartása, felújítása mellett garzonházakat is építsenek. Az egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöksége végül határozatot fogadott el, amelyben leszögezte: na­a félkész étel, a konzerv mégsem az igazi, s emellett megfizethetetlen. Jó, de ak­kor legalább a mosogatás, a takarítás gondját osszák repében felelős az egész csa­lád közérzetéért, majd fele­ségként, férjként, anya- és apaként megbuknak „családi életből". Érthetetlen, hogy éppen most, amikor úgy féltjük a meg a családtagok egymás családot, 1985 szeptemberé­között — szólalt meg a pro­paganda —, enyhítendő az asszonyok sorsán. Igen ám, de elvárható ez attól a férj­től, aki géemkázik, külön­munkát vállal, hogy harma­dik keresetet is hazavigyen tői még azokban az iskolák­ban is meg szándékoznak szüntetni a háztartási isme­retek oktatását, ahol eddig tanították, ezután a leendő pedagógusok a főiskolán nem hallgathatnak háztartá­övéinek? S a gyerekek? Való si technikát, legfeljebb spe­A háború után született nemzedék női tagjai mást se hallottak az iskolában, a rá­dióban, az úttörőfoglalkozá­sokon, a K ISíZ-ben, mást se olvastak az újságokban az életben nekik szánt szerep­ről, mint hogy egyedüli dol­guk egyenlővé válni a fér­fiakkal — a termelésben, a közéletben. Feleség- és anya­mivoltuk apró, jelentéktelen epizódszereppé zsugorodott, olyannyira, hogy eltitkolni való életprogram volt, ha va­laki szíve mélyén „csak" meleg otthont teremtő és megtartó, tisztességes gyere­keket fölnevelő asszony akart lenni. Aki mellesleg szintén kenyérkeresetre is adta a fejét, és — uram bo­csá' — kényszerűségből, nem az életét kiteljesítendő állt nyolc órára a szövőgép mellé. Ma is őrzöm egyik ne­gyedik osztályos fogalmazás­füzetemet, s abban egy 1955­ben keltezett „alkotáso­mat". Azt írtam: „Engem eddig az állam nevelt. Kicsi korom óta óvodába, iskolá­ba, napközibe jártam." Ak­kor nem értettem, miért szo­morodott el anyám. Legtöbbünket valóban föl­nevelt az állam, s — erején felüli erőfeszítéssel — az anyánk. Nő létünkre legtöb­ben szakmát szereztünk, jó néhányan hivatást is egy­ben. Egy ideig töretlen volt a szolgáltatások fejlődésébe vetett hitünk, az, hogy míg mi teljes odaadással élünk házon kívüli munkánknak, gyermekeink tisztességben, egészségben „fölnevelőd­nek", a szennyes ruha „ki­mosódik", a tiszta „kivasa­lódik", félkész ételekkel, konzervekkel, a mirelitekkel leveszi vállunkról a főzés gondját az élelmiszeripar és a kereskedelem. S mit tapasztalunk ma? Gyerekeink kezét bizony nem engedhetjük el, hisz olv sokféle, rossz irányba húzó kéz nyúl értük készsé­gesen. A Patyolat és minden szolgáltatás fejlődése meg­torpant, ám árai lankadatla­igaz, nem esik le az arany­gyűrű egyikőjük ujjáról sem, ha fölporszívózzák a lakást, de az egész heti tanulás, az iskola okozta stressz után játékra, szabad levegőre, ol­vasásra is kellene fordíta­niuk némi időt. S mit tesz a jó feleség, a jó anya? Elvégez minden munkát egyedül. Vagy bírja, vagy nem. Vagy megszokja, vagy megszökik ... Együtt a gyerekkel, de — úgymond — legalább egy nyűggel ke­vesebb lesz a vállán, lemond a „jó feleség" szerepről: „az ségvédelméről, szociális és ápolási munkát könnyítő gyobb figyelmet szükséges társadalombiztosítási ellá­tásáról készült jelentést. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az eltelt időszakban az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményei bizonyos munkaterületeken berendezések. Némelyik mű- szentelni a munkakörülmé­tőben, laboratóriumban és nyek további tervszerű javí­a gázsterilizálók környezeté- tásának, a beruházásoknál ben a felhasznált vegyi és a rekonstrukcióknál az anyagok koncentrációja infrastruktúra fejlesztésé^ meghaladja a megengedett nek. Javítani kell az alapel­értéket és a szennyező anya- látásban dolgozók munka­javultak, ugyanakkor egyes 8ok eltávolítása a szellőzés feltételeit. A foglalkozási hiányosságai miatt nem ártalmak megelőzése érde­megfelelő. kében mindenütt szükséges A szociális juttatásokkal megszervezni a munka- és kapcsolatban az elnökség üzemegészségügyi ellátást, megállapította: jelentős oly módon, hogy az intézmé­eredmény, hogy a munkál- jjyek nagyobb részében fő­tatók egyre több orvos- foglalkozású üzemi orvos rétegek, foglalkozási csopor­tok nehezebb körülmények között élnek. Nőtt a tagság aktivitása az élet- és mun­kakörülményeket érintő kérdésekben. A gondokról szólva el­mondották, hogy az alap­ellátásban dolgozóknak sok- nővér szállást létesítenek, működjék. (MTI) ciál kollégiumon, a közgaz­dasági egyetemen megszűn­nek a háztartási gazdálko­dásra irányuló kutatások. Számos külföldi országban külön tanszékek, kutatóinté­zetek, társadalmi szerveze­tek, oktatási és művelődési intézmények, nemzetközi szervezetek szentelnek egyre nagyobb figyelmet ennek a témának. Míg nálunk párt­határozat szól a család sze­repének fokozottabb elisme­réséről. a 3 millió magyar háztartásban — amelyen át­áramlik a nemzeti jövede­is valami, ha egy férjet nenj lem kétharmada — csupán kell kerülgetnem magam kö-> az eddigi tapasztalatokra tá­fül". Más kérdés, hogy ez a logika sántít, hogy ez a lé­pés újabb konfliktusok felé nyit utat, de tény, hogy a már-már elviselhetetlen ter­hek egyikét-másikát — vélt vagy jogos önvédelemből — sok nő igyekszik lerázni ma­gáról. S melyik a leglazább, a legkönnyebben megoldha­tó kötelék? A házasságé. I 2.1 maszkodhatunk. A kutatók szerint egy négytagú közös­ségben napi 8 órát igényéi a családellátó tevékenység. Sok idő ez ahhoz, hogy szerve­zetlen, ésszerűséget, szakis­meretet nélkülöző munkával töltsön el ennyit bárki. Nem beszélve arról, hogy a siker­telenség itt fokozottan mér­gezett légkört szül, ez előbb­utóbb robbanáshoz vezet. .. Féltjük a családot. Ügy tűnik, minden okunk meg­van rá. Csongrád megye élen jár a válások számát illetően, itt fojtják legtöb­ben bánatukat alkoholba, itt menekülnek nagyon sokan az öngyilkosságba, és itt a legnagyobb a nők foglalkoz­tatásának aránya. Ha félt­jük a családot, természeti törvények teremtette alap­kövét: az anyát, a gyermek­nevelő dolgozó nőt kell fél­tenünk, védenünk. Hogy miként? Korszakal­kotó, mindent egy csapásra megoldó ötlete aligha lehet bárkinek. Ez idő szerint nők foglalkoztatásáról a társada­lom, keresetükről a család nem mondhat le, de eszünk, szívünk azt sugallja; ra­gaszkodnunk kell családot összetartó szerepükhöz is. Miként játszható el ez a sze­rep sikerrel a papa-mama­gyerekek életének színte­rén? A külső és belső segít­ség — az ismertetett okok­ból — nem áll csatasorba, hogy a testi és lelki terhek nehezét leemelje az anyák válláról. Mégis jelenleg egyetlen módja, hogy a fé­szekmeleg ne váljék hábo­rús tűzfészekké, ha a csa­ládtagok összefognak a ház­tartási ismereteket józanul, ésszerűen alkalmazó édes­anya támogatására. Hogy ez a szándék egyál­talán fölmerüljön a férjek­ben, a gyerekekben, hogy a mama okosan gazdálkodjék odahaza az idejével, az ener­giájával, a pénzével, gyerek­kortól készülnie kell erre a „vizsgára". Ha nem tanul­ják meg idejében a gyere­kek, hogy ki-ki a maga sze­Dicsérhető hát a Hazafias Népfront vállalkozása, az, hogy szószólója kíván lenni a háztartási ismeretek fon­tosságának, s vitát kezde­ményezett az ezzel kapcso­latos tantervi tervezetről. A tavaly decemberi, budapesti ankét után most legutóbb Szegeden, a népfront megyei nő- és rétegpolitikai bizott­sága tárgyalt a közgazdasági egyetem kutatója által elké­szített tervezetjavaslatról. A vitában fölszólaló Csong­rád megyeiek mind egyetér­tettek a javaslattal, de hoz­zátették: már első osztály­tól, fokozatosan kellene ok­tatni a gyerekeket ezekre az ismeretekre. Pedagógusok véleménye: sok gyakorlattól és kevesebb elmélettől vár­haló el, hogy a fiúk és a lá­nyok megkedveljék ezt a tárgyat, s elsajátítását ne érezzék tehernek az amúgy is túlterhelt diákok. Meg­szívlelendő javaslat: a föl­nőttek részére is szervezze­nek ilyen tanfolyamokat. Sőt elhangzott az az ötlet i.s: az idősebb korosztály is szí­vesen egészítené ki hiányos háztartási, háztarlásgazdál­kodási ismereteit egy tévé­sorozat segítségével. Ez a ké­zenfekvő javaslat is bizo­nyítja: a ma már gyakorló háziasszonyoknak, férjeknek is lenne mit behozniuk ab­ból, amit iskolás korukban elmulasztottak. Talán egy jól sikerült „utóvizsga" több házasságot megmentene a bukástól. S akkor elmond­hatjuk: nemcsak féltjük a családot, de teszüntt is érte valamit. Chikán Ágnes Alakuló tanácsülések Tegnap, szerdán további tanácsok tartották meg ala­kuló ülésüket a megyében: megválasztották az Ullés Nagyközségi Közös Tanács, valamint Sándorfalva Nagy­községi Közös Tanács tiszt­ségviselőit is. SÁNBORFALVA — DÓC , Sándorfalva Nagyközségi Közös Tanácsának elnöke Kónya József, elnökhelyet­tese dr. Szántó Vince. A végrehajtó bizottság titkára Bálint Sándorné. A vb to­vábbi tagjai: Belovai Pál, Buka János, Darázs Jó­zsef, Hegedűs Vincéné, Ke­resztúri István és Király József. Megalakult a társ­községi, dóci elöljáróság is, az elöljáró Gubis László lett. ULLÉS — FORRÁSKÚT Ullés Nagyközségi Közös Tanács elnökéül ismét Nyá­riné Tajti Annát, helyettes­nek Kovács Erzsébet Tündét és Nagy Györgyöt választot­ták. A végrehajtó bizottság titkára Tóth István. A to­vábbi vb-tagok: Gyuris Já­nosné, Juhari László, Nagy­pál Jánosné, Ocsfcó Lajos, Patik Imre, Szabó Imre és dr. Vereczkey Csaba. A társ­községi, forráskúti elöljáró­ság vezetője Nagy György. 4

Next

/
Thumbnails
Contents