Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

27 Csütörtök, 1985. június 20. Magyar-lengyel együttműködés 0 Budapest (MTI) Szerdán a Mogürt székhá­zában aláírták a magyáp és a lengyel autóipar képvise­lői azokat a magánjogi ke­retszerződéseket, amelyek szabad utat nyitnak a két ország együttműködésének az autóbuszok gyártásában. A most aláírt szerződések alapja az a kormányközi egyezmény, amely 1983 ok­tóberében született a két or­szág autóbusz-gyártási együttműködéséről. Az 1990­ig érvényes egyezmény alap­ján a magyar ipar 1985-ben 20(k 1986-ban 1000, 1987— 1990 között pedig évente 1500 kéttengelyes. városi közlekedésre alkalmas autó­busz-fenékvázat szállít a lengyel fél részére. A ma­Rvar fenékvázakra a len­gyelországi jelezi autógyár épít karosszériát. Ellenté­telként a lengyel fél " 1986­tól évi 500 Star tehergépko­csit, évi 2000 Polski Fiat 126 típusú személygépkocsit, továbbá részegységeket, szerszámokat szállít. Az aláírásnál jelen volt Ambrus János külkereske­delmi és Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, valamint Jerzy Eielinsky, Lengyelor­szág magyarországi nagykö­vete. (MTI) Willy Brandt Budapesten 0 Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Wtííy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) elnöke, a Szocialista Inter­nacionálé elnöke. Kíséreté­ben van Karsten Voigt, az SPD parlament] frakciójá­nak kül- és biztonságpoliti­kai szóvivője és Norbert Wieczorek képviselő, a szö­vetségi parlament költség­vetési bizottságának tagia. Az SPD elnökét és kísé­retét a Ferihegyi repülőté­ren Szűrös Mátyás, a KB titkára fogadta. Jeten 't Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagyköve­te. KGST-tanácskozás Közös erőfeszítések a közös célokért * Varsó (MTI) Plenáris üléssel, a küldöttségvezetőknek az egyes na­pirendi pontokkal kapcsolatos felszólalásaival folytatódott szerdán Varsóban a KGST 40. ülésszaka. A délutáni órák­ban összeültek a szerkesztő bizottságok a csütörtökön be­fejeződő ülésszak dokumentumainak végleges formába ön­tésére. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szerdán fogadta az ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőit, köztük Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét. A KGST 40. ülésszakának résztvevői szerdán este a varsói nagyszínházban balettelőadást tekintettek meg. Varsóban szerdán nyilvá­nosságra hozták a KGST­tagországok küldöttségveze­töinek a negyvenedik ülés­szak első munkannpjan, a keddi plenáris ülésen el­mondott felszólalását. A kül­dottségvcv.etök beszédeikben sürgették az egy évvel ez­előtti moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet végre­hajtását, és az integráció legfontosabb területeként a tudományos-műszaki együtt­működést jelölték meg. Grisa Filipov bolgár mi­niszterelnök rámutatott, hogy a szocialista gazdasági kö­zösség és az azt alkotó or­szágok társadalmi-gazdasá­gi fejlesztése terén jelentős sikerek születtek, s a KGST és szervei nagy munkát vé­gezlek a moszkvai felső szin­tű gazdasági értekezlet ha­tározatainak végrehajtása érdekében. Ugyanakkor hoz­zátette. hogy még távolról sem fejeződött be a KGST munkájúnak a felső szintű értekezlet hnturozatainak szellemében történő átszer­vezése. A lengyel küldöttség kép­viseletében felszólalt Zbig­niete Messner miniszterel­nök-helyettes egyebek kö­zött rámutatott arra. hoev a tőkés országokkal való gaz­dasági és politikai versen­gésben u szocialista orszá­goknak ú| gaz.daságj megol­dások, minőségileg üj gaz­dálkodási formák és mód­szerek felkutatására van szükségük, ha intenzívebbé akarják tenni gazdasági fej­lődésüké*. Wiíli Stoph, az NDK mi­niszterelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az NDK további konkrét intézkedé­sek kidolgozását szorgal­mazza annak érdekében, hogy a tagállamok megszi­lárdítsák a tőkés országok­tól műszaki és gazdasági té­ren való sebezhetetlenségü­ket. Ugyanakkor a felsőszin­tű értekezlet megállapításai­val összhangban megerősít­jük készségünket arra, hogy fejlesszük egyenjogú és köl­(• önösen etönVÓs korcskc­m> ai • lal.iinkjit min­den olyan országgal, amely P..,.e kész — mondotta ki az NDK államfője. A tudományos-műszaki fejlesztését érintve, a gép­gyártás, s mindenekelőtt a mikroelektronika korszerű­sítésének kulcsszerepére, az együttműködés intenzivebbé tételének szükségességére mutatott rá WiUi Stoph. Constantin Dascalescu ro­mán miniszterelnök beszé­dében méltatta a tagorszá­goknak az előző ülésszak óta elért eredményeit, s rámu­tatott, hogy a Romániában megvalósított gazdasági ha­ladás jelentős mértékben a KGST-tagországok közötti két- és sokoldalú együttmű­ködésnek köszönhető. Szor­galmazta a moszkvai felső szintű gazdasági találkozón elfogadott megállapodások végrehajtását, meggyorsítá­sát. Az energia-. nyers­anyag- és üzemanyag-ellá­tás problémáival foglalkoz­va kiemelte, hogy nagy súlyt kell fektetm a meglevő készletek takarékos felhasz­nálására. Lub omir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök fel­szólalásában a moszkvai gaz­dasági értekezlet megállapo­dásairól szólva hangsúlyoz­ta, hogy azok megvalósítá­sához megfelelő intézmé­nyes előfeltételeket kell te­remteni. Tökéletesíteni kell a szocialista integráció mechanizmusait és olyan intézményes feltételeket kell teremteni az egyes orszá­gokban, amelyek biztosítják a gazdasági mechanizmusok közeledését — mondotta. Alapvető kérdésnek ne­vezte a műszaki bázis, a műszaki-tudományos fej­lesztés és a beruházások összehangolását. Ezen a te­rületen a nemzetközi együtt­működésnek kivételesen nagy jelentősége van, és ez egyben minőségileg új kö­vetelményeket támaszt a belső irányítás és a nem­zetközi koordináció színvo­nalával szemben — hangoz­tatta. To Huu, a vietnami kül­döttség vezetője, miniszter­elnök-helyettes beszédében rámutatott, hogy az első számú feladat a komplex műszaki-tudományos fejlesz­tési program kidolgozásával kapcsolatos munka meggyor­sítása. Emellett mindenek­előtt a gépgyártásban és az elektronikai iparban szorgal­mazta az együttműködés elmélyítését. To Huu kitért azokra a javaslatokra, ame­lyek a Végrehajtó Bizottság beszámolójában szerepeltek a Vietnammal, Kubával, Mongóliával való együttmű­ködés fejlesztéséről. Kije­lentette, hogy az együttmű­ködésnek összhangban kell lennie a reális lehetőségek­kel, és mindenekelőtt közös vállalatok létrehozását szor­galmazta. Egyúttal hangsú­lyozta, hogy a szocialista or­szágoktól kapott segítség jelentős szerepet játszik a vietnami gazdaság átalakí­tásában. Dumágin Szodnom mon­gol miniszterelnök felszóla­lásában méltatta a KGST­tagországok Mongóliának nyújtott segítségét. Elmond­ta, hogy a következő ötéves tervidőszakban Mongóliában nagy súlyt helyeznek a me­zőgazdasági termelés stabi­labb fejlesztésére, az ener­getikai és a feldolgozó ipar, valamint a bányászat fejlő­désének meggyorsítására, -5, hogy ezeknek a feladatok­nak a sikeres végrehajtása a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés további szé­lesítésétől és az integráció elmélyítésétől függ. Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyet­tes beszédében taglalta mi­lyen jelentősége van Kuba fejlődése szempontiából a szocialista országokkal való együttműködésnek. Beszá­molt országának az utóbbi években elért eredményei­ről, de rámutatott arra is, hogy egyelőre még csak a kezdeteknél tart a gazdál­kodás hatékonyságának nö­velése. Legfontosabb a fegyverkezési hajsza megfékezése Mihail Gorbacsov beszéde 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunió nemcsak a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséről, hanem a fegy­verz.et igen nagy aóínyú csökkentéséről is hajlandó megállapodni Genfben, de veszélyesnek tartja az Egye­sült Államok halogató tak­tikáját. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára szerdai dnyepropetrovszki beszédé­ben figyelmeztette az Egye­sült Államokat: a Szovjet­unió az amerikai fegyverke­zési programok folytatódása esetén kénytelen lesz felül­vizsgálni a genfi tárgyalá­sokon kialakult egész hely­zetet. Az SZKP főtitkára szer­dán Kijevből érkezett Dnyepropetrovszkba. az Ukrán SZSZK fontos ipari központjába, s ott egyebek között megtekintette a vá­ros kohászati üzemét. A gyárlátogatás után a kom­binát dolgozóinak nagy­gyűlésén beszédet mondott. Külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy a Szovjetunió ma erős nagy­hatalom, amely képes visz­sznverni bármilyen agresz­sziót. A jelenlegi körülmé­nyek között — mondotta Gorbacsov — az egyetemes béke megszilárdítása érde­kében elsősorban arról kell gondoskodni, hogy erősítsük a szocialista országok po­zícióit a nemzetközi küzdő­téren, elősegítsük sbkóldalú együttműködésünk fejlődé­sét. A KGST előtt álló felada­tokról szólva a szovjet ve­zető kiemelte a hatékony termelési kooperáció és a szako+tás, a. tudományos­műszaki együttműködés je­lentőségéi, mivel ezek a módszerek — mint mondot­ta — egyidejűleg erősítik gazdaságilag az egyes tagál­lamokat és a közösség egé­szét, fokozzák a szocialista országok védelmi erejét, egyszersmind meghiúsítják a nyugati politikának azt a törekvését, hogy a gazda­sági nyomás eszközét alkal­mazza velük szemben. A nemzetközi béke és biztonság általános problé­máira áttérve Gorbacsov ki­jelentette: a legfontosabb kérdés most a fegyverkezési hajsza megfékezése és a felhalmozott fegyverkészle­tek csökkentésének megkez­dése. "A Szovjetunió abból az elvből indul ki, hogy nincs szüksége sem nukleá­ris, sem más fegyverekre a tőkés világhoz fűződő nor­mális kapcsolatok kiépítésé­hez, ha a másik fél lemond a Szovjetuniót és más szo­cialista országokat érintő agresszív elgondolásairól. Készek vagyunk kizárólag a békés alkotó tevékenység mezején versengeni a kapi­talizmussal — jelentette ki az SZKP főtitkára, 6zót emelve a politikai párbeszéd folytatása, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gaz­dasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatok bővítése mellett. Hangsúlyozta: a Szovjetunió kész stabil szer­ződéses alapokon fejleszteni ezeket a kapcsolatokat, ha azok valóban a kölcsönös előnyökre épülnek, s men­tesek mindennemű hátrá­nyos megkülönböztetéstől. A Szovjetunió kész meg­állapodni nemcsak- a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésében, hanem a fegyver­zet igen nagyarányú csök­kentésében is. egészen az általános és teljes leszerelé­sig. A Genfben folyó szovjet —amerikai tárgyalások fel­adata a szovjet értelmezés szerint a földön folyó fegy­verkezési hajsza megszünte­tése, és a világűrbéli fegy­verkezési hajsza megelőzé­se. A Szovjetunió ezeket a célokat tartotta szem előtt, amikor tárgyalóasztalhoz ült. Az amerikaiak nemcsak­hogy nem terjesztettek elő komoly javaslatokat Genf­ben a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hanem el­lenkezőleg, olyan lépéseket tesznek, amelyek lehetetlen­né teszik a megoldást — mondotta Gorbacsov Wa­shington „csillagháborús" programjára utalva, amelyet egyértelműen támadó jelle­gű programként jellemzett. Ha a Szovjetunió úgy íté­li meg a helyzetet, hogy reális veszély fenyegeti a világűrből, meg fogja ta­lálni a hatékony ellenintéz­kedéseket. Efelől senkinek nem lehet kétsége. Egyelő­re csak egy dolog világos: a világűr militarizálásának amerikai programja Genf­ben a szükséges megállapo­dások elérésének legfőbb akadálya. Az SZKP főtitkára sze­rint az amerikai kormány militarista politikájával sú­lyos felelősséget vállal ma­gara az emberiség színe előtt, de ha ésszerűbb ál­láspontra helyezkedne, szó lehetne messzemenő, való­ban radikális fegyverzet­csökkentésről, megnyílna az út az atomfegyverek teljes felszámolása felé. Beszédének belpolitikai részében a szovjet vezető a szovjet ipar, mindenekelőtt, a kohászati ipar műszaki rekonstrukciójának fontos­ságát hangoztatta, de kitért a tömegek között folytatott pártmunka kérdéseire is, hangoztatva, hogy a párt­munkások gyakori érintke­zése a termelésben résztve­vőkkel a gazdasági-politikai és a tudatformálási felada­tok sikeres megoldásának záloga. Orvosok a békéért ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tunács elnöke táviratban üdvözölte Francesco Cossi­gát, az Olasz Köztársaság új elnökét. — Losonczi Pál táviratban üdvözölte Didi­er Ratsiraka köztársasági elnököt a Madagaszkári De­mokratikus Köztársaság füg­getlensége kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából. AZ ENSZ FŐTITKÁR­HELYETTESÉNEK LÁTOGATÁSA Kunugi Tacure BNSZ-fő­titkárhelyettes. a világszer­vezet kambodzsai humani­tárius segélyprogramjának koordinátora június 25-én megbeszéléseket folytatott Budapesten. A főtitkárhe­lyettest fogadta Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes. NAGY GÁBOR MEGBESZÉLÉSEI A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma meghívására jú­nius 24—26. között Moszk­vában tartózkodott Nagy Gábor külügyminiszter-lhe­lyettes. Megbeszéléseket folytatott Mihail Kaoica és Borisz Arisztov külügyimi­niszter-helyettesekkel az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, különös tekintettel a fejlődő világ helyzetére. A magyar külügyminiszter-he­lyettes találkozott Jevgenyij Primakovval, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Kelet­kutató Intézetének igazga­tójával. MACHEL FOGADTA GRÓSZ KÁROLYT Samora Machel, a Mo­zambiki Népi . Köztársaság államfője, a FRELlMO-párt elnöke szerdán Maputóban fogadta Grósz Károlyt, az 'MSZMP PB tagját, a buda­pesti pártbizottság első tit­kárát, aki a délkelet-afrikai ország függetlenné válásá­nak 10. évfordulója alkal­mából érkezett magyar párt- és kormányküldöttsé­get vezeti. A megbeszélésen Samora Machel köszönetet mondott azért a támogatá­sért. amelyet Magyarország nyújt Mozambiknak. SZOVJET-AMERIKAI TÁRGYALÁSOK A nukleáris és űrfegyve­rekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben szerdán Genfben ülést tartott a hadászati fegyver­zettel foglalkozó munkacso­port. Hazánk fővárosában tart­ja V. kongresszusát a nuk­leáris háború megelőzéséért küzdő orvasmozgalom (IPPNW). Ebből az alkalom­ból a központi sajtószolgálat lapunk számára interjút kért dr. Farsang Csaba egye­temi docenstől, a magyar or­vosmozgalom titkárától. — Szembetűnő, hogy ez a mozgalom igen dinamikusan fejlődött a megalakulása óta eltelt néhány esztendőben... — Ez így igaz. Az utóbbi évek egyre fokozódó nemzet­közi feszültsége, a nukleáris háború lehetőségének mind nyomasztóbb fenyegetése hívta életre a mozgalmat. Elindítója dr. Bemard Lovvn világhírű amerikai kardio­lógus volt, akihez rövidesen csatlakozott Jevgenyij Csazov szovjet kardiológus professzor. Az a célkitűzés vezérelte őket. hogy az ötvö­sök egyesítsék erejüket u fegyverkezési hajsza megál­lítására, a maguk eszközeivel munkálkodjanak a béke megóvásáért. A mozgalom első kongresszusát 1981-ben az Egyesült Államokban tar­tották, azon 11 ország kép­viseltette magát. Egy évvel később a cambridge-i kong­resszuson már 31 állam kül­dötte volt jelen. 1983-ban 43, 1984-ben pedig 54 or­szág orvosai részvételével zajlottak a kongresszusok. A mozgalomban munkálkodó orvosok az alapvető célkitű­zésen túl fontosnak tartják, hogy megóvják az emberisé­get bizonyos káros illúziók­tól. Ilyen illúzió például az. hogy az atomháborúnak le­hetnek túlélői, s hogy a nukleáris háború megnyer­hető. Egyértelműen bebizo­nyították, hogy az atomhá­borút követő „nukleáris tél" nemcsak az emberi civilizá.­ció. hanem az állat- és nö­vényvilágnak jelentős részé­nek kipusztulását eredmé­nyezné földünkön. Kimutat­ták hogy a háborús készü­lődés, az eddig sohanem lá­tott fegyverkezési hajsza már most gyilkol, mert el­vonja az amúgy is szűk anyagi erőforrásokat olyan létfontosságú területekről, mint az elmaradottság. az éhínség, a járványok elleni küzdelem. — A magyar orvosok mi­kor kapcsolódtak be a moz­galom munkáidba? — Mi 1982-ben a camb­ridge-i kongresszuson képvi­seltettük először magunkat. Ugyanebben az évben a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án orvosgyűlést tartottunk a mozgalom népszerűsítésére, s 1983 májusában megala­kult a Magyar Orvosmozga­lon Intézőbizottsága. Orvo­saink tevékenyen vesznek részt a mozgalom munkájá­ban. Ennek elismerése is, hogy az IPPNW hazánkban tartja kongresszusát. — Milyen kérdések szere­pelnek a mostani kongresz­szus napirendjén? — A kongresszus fő jel­szava: „Együttműködést, nem konfrontációt". Foglal­kozni fogunk a fegyverkezés és az elmaradottság össze­függéseivel, egy esetleges nukleáris katasztrófa követ­kezményeivel, s minden olyan, kérdéssel, amelyek megvilágítása révén hozzá­járulhatunk e katasztrófa elhárításához, a kölcsönös bizalom növeléséhez. Az IPPNW történetében elősző* szervezünk kórházlátogatá­sokat a külföldi kollégák számára. Az eddiginél na­gyobb számban jönnek a kongresszusra orvostanhall­gatók és lesznek politikus vendégeink is, hazaiak és külföldiek, így például Willy Brandt, Bruno Kreisky. Én nagyon bízom abban, hogy ez a kongresszus hozzájárul a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításához, szakmai súlya mellett politikai je­lentősége is lesz, a népek, az emberek békéjét, együttmű­ködését fogja szolgálni. Kocsi Marcit

Next

/
Thumbnails
Contents