Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYABOBSZAG 75. évfolyam, 148. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT \ í &kavi előfizetési díj: 43 forint 1985. június 26., szerda SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Sw^ Ara: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA lavi előfizetési díj: 43 forint SU*^/ Ara: 1.80 forint Varsóban megkezdődött a KGST 40. ülésszaka A végrehajtó bizottság beszámolója A magyar delegáció Lázár György vezetésével. (Telefotó — CAF—MTI—KS) Kedden délelőtt Varsóban megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának negyvenedik ülésszaka. A Hotel Victoriában megtartandó há­romnapos tanácskozásra hétfőn érkeztek meg a résztvevők, a tíz tagállam, Jugo­szlávia és a megfigyelői minőségben részt vevő hét ország küldöttségei. A magyar delegációt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke vezeti. A küldöttség tagja Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Marjai József miniszter­elnök-helyettes, hazánk állandó KGST­képviselöje, Faluvégi Lajos miniszterel­nökhelyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke, Horn Gyula külügyi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-kép­viselőjének helyettese. A varsói ülésszak napirendjén szerepel a végrehajtó bizottság beszámolója a ta­nács múlt évi. havannai ülésszaka óta végzett munkáról és az 1986—1990 közötti tervkoordináció eredményeit ismertető je­lentés. Megvitatják annak a 2000-ig szóló együttműködési programnak a tervezetét, amely az anyagi erőforrások gazdaságos, ésszerű felhasználásáról intézkedik. Szó lesz a KGST-ülésszakok 1986—1987. évi munkaprogram-tervezetéről, a tanácx negyvenegyedik ülésszakának időpontjáról és napirendtervezetéről is. A negyvenedik ülésszakot Wojciech Ja­ruzelski, a lengyel minisztertanács elnöke nyitotta meg. Ezután a küldöttségvezetők iölszólalásai következtek. A KGST 40. ülésszaka ma folytatja munkáját. Kádár János fogadta az NSZK külügyminiszterét Befejeződtek a magyar—NSZK tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Hans-Diet­rich Gcnschert, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügymipiszterét. A nyílt, szívélyes légkörű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, különös tekintettel a fegy­verkezési verseny megállí­tásának, a7. enyhülési folya­mat továbbvitelének lehető­ségeire. Áttekintették a sokoldalú magyar—NSZK kapcsolatok alakulását, és továbbfejlesztésük perspek­tíváit. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak délelőtt parlamenti dolgozó­szobájában fogadta az NSZK diplomáciájának ve­zetőjét. A megbeszéléseken jelen volt Várkonyi Péter külügy­miniszter, valamint Horváth István hazánk bonni és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagyköve­te. Az NSZK külügyminiszte­re látogatása során találko­zott Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárával. A sajtókonferenciát kö­vetően — hivatalos tárgya­lásait befejezve — Hans­Dietrich Genscher elutazott Budapestről. Az NSZK dip­lomáciájának vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Horváth István és Ernst­Friedrich Jung. Az NSZK külügyminiszte­rének sajtókonferenciájáról a 2. oldalon tudósítunk. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését június 26-ra összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — meg­vitatják az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi országos képviselő- és tanácstagválasztások ta­pasztalatairól szóló előterjesztést. Könyvpremier év városhistória Megjelent a Szeged-monográfia második kötete Lázár György fölszólalása Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden el­hangzott felszólalásában a Magyar Népköztársaság kül­döttsége nevében köszöntöt­te a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gát, a Lengyel Népköztársa­ság kormányát, és köszöne­tet mondott Wojciech Jaru­zelski elvtársnak a baráti fogadtatásért. Miniszterelnökünk el­mondta, hogy a világ béke­szerető erőivel, a haladó emberekkel együtt nemrégi­ben emlékeztünk meg a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójáról. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború fő terhét a Szovjetunió visel­te, valamennyi nép közül a szovjet nép hozta a legna­gyobb áldozatot. A nemzetközi helyzetet értékelve utalt arra, hogy megnövekedtek az emberi­ség létét fenyegető veszé­lyek, de megnövekedtek a béke erői is. A háború ve­szélyének elhárításában meghatározó szerepet tölt be a Szovjetunió állhatatos békepolitikája. a Varsói Szerződés léte és katonai ereje, a világ békeszerető erőinek összefogása. Az elmúlt években a vi­lággazdaságban sem enyhül­tek, sőt inkább tovább hal­mozódlak a problémák sza­porodtak azok a protekcio­nista és diszkriminatív in­tézkedések, amelyek hátrál­tatják a kölcsönös előnyö­kön alapuló kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fej­lesztését. Ez az államok kö­zötti egyenjogú kapcsolatok normáit sértő magatartás, amely — mint korábban mindig, most is célt téveszt — még inkább . arra ösztö­nöz bennünket, hogy meg­gyorsítsuk a szocialista gaz­dasági integráció kibonta­kozását. Lázár György hangoztat­ta, hogy pártunk XIII. kongresszusa határozatának fogadtatása, hazánk felsza­badulása 40. évfordulójának megünneplése, a választások eredménye ismét meggyőző bizonyságát adták annak, hogy népünk egyetért mar­xista—leninista pártunk po­litikájával, nagyra becsüli a felszabadulás óta elért tör­ténelmi vívmányokat, és tá­mogatja a szocialista építés programját. Megemlítette, hogy a nagy erőfeszítések árán elért nemzeti jövede­lemtöbbletet, amely az utóbbi 4 év alatt 8,5 szá­zalékot tett ki, teljes egé­szében a külső egyensúly javítására kellett fordíta­nunk, emiatt nem tudtuk biztosítani a korábban elért életszínvonal megőrzését, és csökkenteni kellett a beru­házásokat is. A XIII. kongresszus cé­lul tűzte ki, hogy jobb mi­nőségű és hatékonyabb munkával, a szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés elmélyítésével te­remtsük meg a gazdasági fejlődés élénkítésének fel­tételeit. Erre megvan a mód. ha a műszaki-tudomá­nyos haladás nyújtotta le­hetőségeket kihasználva meggyorsítjuk a munka ter­melékenységének növelését, csökkentjük a fajlagos ener­gia- és anyagráfordításokat, ha korszerűbb termékek előállításával növelni tud­juk a nemzetközi verseny­képességet. De ez, a feltéte­le annak is. hogy az adós­ság egyidejű csökkentésével többet fordíthassunk a ha­zai felhasználásra, a beru­(Folytatás a 2. oldalon.) Vajdasági delegáció érkezett megyénkbe Testvérmegyei tanácsi küldöttség érkezett megyénkbe a jugoszláviai Vajdaságból tegnap, kedden délután. A kapcsolatok eddigi eredményeinek áttekintésére és az együttműködés további tennivalóinak egyeztetésére Sze­gedre látogató delegációt Zsivan Marelj, a Vajdaság Szö­vetségi Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnö­ke vezeti, s a küldöttséggel tartott Milovan Zidar, Jugo­szlávia budapesti nagykövete is. A késő délutáni órákban Szegeden a vendégeket Sza­bó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának el­eö titkára es Petrik István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese fogadta. Tíz esztendeje, hogy a város vezetése döntött arról: támogatja egv Szeged törté­netéről szóló történeti mo­nográfia megjelentetését. Megértek a feltételek arra, hogy a tudományos alkotó­műhelyek, a helytörténeti kutatások, és a széles tár­sadalmi igények összetartó erőit fölkarolják, magukra vállalják a szervezési ne­hézségeket csakúgy, mint a kötetkiadás anyagi terheit. | Az öt kötetre tervezett so­rozat első darabja 1983-ban, a város fennállásának 800. esztendejében jelent meg. A második a napokban hagy­ta el a Szegedi Nyomda gé­peit. Tegnap, kedden délelőtt a szegedi városi tanács ün­nepélyes könyvpremieren mutatta be a Szeged törté­nete második kötetét. Papp Gyula taná"«">lnök, a szer­kesztőbizottság elnöke beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy egy ilven nagyszabású és hosszú távú munka, mint a városhistória megjelente­tése, nem kanható ajándék­ba — megküzdött szellemi, tudományos, szervezési és anyagi érték koncentrálódá­sa. Olyan munka, amely : alapkutatásokat éppúgy fel­tételez, mint a helytörténet, a történettudomány sok-sok lelkes munkásának közre­működését. Pezsdítő hatása is nyomon követhető, hiszen a kutatás sok föltárt adatát, ré^zdolgozatát, előtanulmá­nyát, melléktermékét már 1 olvashattuk a különböző al­kotóműhelyek tanulmány­köteteiben, periodikáiban, évkönyveiben. Megnőtt az érdeklődés a város múltja iránt, és a kötetek megjele­nésével régi óhaj teliesül. | Farkas József kötetszer­kesztö, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem adjunktu­sa ismertette a kötetet. Ti­zenkét szerző — L. Csajági 'Réka, Eperjessy Géza, Far­kas József, Gergely András, Juhász Antal, Kováts Zol­tán, Nagy Zoltán, Rákos István, Szakály Ferenc, Szántó Imre, Szörényi Láílz­ló és Vass Előd — dolgozta fel a város történetének másfél évszázadát, a török kiűzésétől az 1848—49-es forradalom és szabadság­harc bukásáig terjedő kor­szakot. A koncepció az első kötet módszerét követte, a szigorúan kronologikus tár­gyalásmóddal szemben a tematikus feldolgozásmódot választották, mely nagyobb lehetőséget adott arra, hogy a város e korbeli életét megszabó fő folyamatok be­mutatásával a kötet egésze komplex képet rajzolhasson Szeged 1686—1849 közötti históriájáról. A kötetszer­kesztő elmondta, ho°v a tu­domány jelenlegi állásának megfelelő, a történettudo­mány eredményeit figye­lembe véve, és a fellelhető dokumentumok teljes tár­házának birtokában o lehe­tő legkomplexebb marxista szintézis készült. Ez nem jelenti azt, hogy teljes a kéD, maradtak fehér foltok, hiszen néhány területen — mint Déldául a gyapjúke­reskedelem — egvszerüen nincsenek levéltári források. A szerzőket nem ragadhatta magával a túlzott lokálpat­riotizmus — figyelmük és ele—ző munkájuk kiterjedt azokra a negatívumokra is, amelyek gyakran visszave­tették Szeged fejlődését. Elismerés illeti a kiadás fölött bábáskodó Somogyi­könyvtárat. a lektori mun­kát vérző Vörös Károlyt, és a kivitelező Szegedi Nyom­da kollektíváját. A tegnapi kötetbemutatá­son ott volt a megyei párt­bizottság képviseletében Se­be János osztályvezető. Szé­kely Sándor, a városi párt­bizottság első titkára, Sza­bó G. László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Kris­tó Gyula egyetemi tanár, sorozatszerkesztő, valamint a szerkesztőbizottság tagjai, a kötet szerzői, munkatársai és sok érdeklődő. A Szeged­monográfia második kötete mától megvásárolható a vá­ros könyvesboltjaiban. Akik előjegyezték a könyvet, ab­ban a boltban keressék, ahol fölvették tőlük a meg­rendelést. Lóczy-díjasok A Magyar Földrajzi Tár­saság Zalaegerszegen rende­zett vándorgyűlésének má­sodik napján, kedden a tár­saság közgyűlése kitünteté­sek odaítéléséről döntött. Lóczy Lajos-érmet adomá­nyozott a földrajztudomány kiemelkedő művelőinek. A kitüntetést Borsy Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszék­vezető tanára, Jakucs Lász­ló, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszék­vezető tanára. Mérő József, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanárképző fő­iskolai karának tanszékveze­tő tanára. Sárfalvi Béla, az ELTE docense. Somogyi Sándor, a Földrajztudomá­Inyi Kutatóintézet oszu£y­vezetője és Székely András, az ELTE docense kapta. A vándorgyűlésen kedden folytatódott a Zala megyét bemutató előadás-sorozat, majd a résztvevők felkeres­ték a Göcseji Falumúzeu­mot és á Magyar Olajipari Múzeumot. 4 »

Next

/
Thumbnails
Contents