Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

Szombat, 1985. június 22. 5 • m Ötven sor Gyerekkorában mindenki gyűjt valamit: csokoládépapírt, gyufacímkét, cigarettásdobozt, szalvétád képeslapot, kisautót, színészképet, üveggolyót... Ez a szenvedély felnőtt korra nagyon keveseknél marad meg, s igencsak átváltozik. Persze tudunk bélyeggyűjtőkről, vasútmodellezökről, könyvgyűjtőkről, áe>ványés éremgyűjtőkről, de mégis a képzőművészet és az ipar remekeit őrzik, cserélik, vásárolják, gyűjtik legszívesebben. A műgyűjtés régi szenvedély, különös es elkötelezett embereket feltételez. Sokféle motiváció irányíthatja ezt az értékmentő, tudatos hobbit. A legszimpatikusabbak mégis azok, akik számára a képek közöH fölmelegedni a legfontosabb cél és szfempont. E mondat akár ars poeticája is lehetne Joá József szegedi műgyűjtőnek, aki az elmúlt hetekben szülővárosa, Makó múzeumában mutatta be gyűjteményének mintegy negyven válogatott darabját. Egy-egy magángyűjtemény mindig sajátos szempontú válogatást, egyéni ízlést, különös szemléletet tükröz. .Toó József szavak nélkül is elmondja képeivel, hogy mindenekelőtt a realisztikus szemléletű művek közül válogat biztos ízléssel, precíz tájékozódással. Így kerülhetett gyűjteményébe a szolnoki művésztelep jeles mesterének. Deák Ebner Lajosnak sokalakos, vásári életképe, Vajda Zsigmond remek kvalitású, üde dibapásztorlánya, Csáki Maronyák József több, a Balaton hangulatváltozásait rögzítő tájélménye, Kurucz D. István szikáran precíz alföldi látlelete, Kohán György érzelmektől fűtött izzó festményei, Molnár C. Pál nagyszerű alkotásai és egy alig ismert mester, Rezes Molnár Lajos idilli portréi, népszerű életképei, színekben gazdag tájképei. Hogy miként kezdődhet egy ilyen életre szóló szerelem? Joó József elmondta, hogy makói kisgyerekként, ha boltba küldték, ellenkező irányba indult, hogy egy kirakatban megcsodáljon két csodálatos rajzolatú kék-fehér porcelánbögrét. Huszonkét éves lehetett, amikor megvásárolta első festményét. Olyan alkotások voltak birtokában, amelyek ma a makói Espersit-ház falát díszítik. Valamennyinek története, egyedi sorsa van. A tragikus sorsú Heller Ödön női portréja és Vásárhelyi Endre Tisza-parti füzese régi emlékeket idézhet és levelezések, pontosítások, hitelesítések igazolják, micsoda izgalmas kaland egy-egy festmény azonosítása. A műgyűjtés állandó és folyamatos tanulást, ismeretbővítést és kutatómunkát is feltételez, s ez sokkal többet nyom a latba, mint a pénz. Egy alkalommal — meséli a gyűjtő — éppen Kiss Lajos vásárhelyi monográfiáját olvasta, melyben egy Beethovenportré alatt az áll: Ismeretlen helyen. Két nap múlva a bizományiban stílusos keretek után kutatva egyszer csak megpillantotta a könyvben reprodukált szobrot. „Csak a cédulája érdekelt mondta —, az ára nem. Nagyszerű márványtalpazatot sikerült hozzá szereznem,^ ma azok között a művek között-szerepel (25 olajkép és 5 bronzszobor), -amelyek szeretném, ha együtt maradnának, s melyeket halálom után a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagytam." Napjainkban egyre többen igyekeznek befektetni pénzüket műalkotásokba. Nem véletlenül, hiszen tények bizonyítják, hogy a sok devalválódó érték között az igazi műalkotások ázsiója emelkedőben. Persze téved, aki azt gondolja, hogy a műgyűjtés egyenlő pénzért képet, szobrot, grafikát vásárolni. A műgyűjtés olthatatlan szenvedély, tudatos gyarapítás, állandó ismeretszerzés és önépítés. Erre adott példát Joó József nemes gesztusával. Tandi Lajos Műsorajánlat Virág Pál felvétele Vajda Juli és Csizmadia László a szegedi színész holnap látható tévémü sorában MEGBANTA-BAL lesz ma, szombaton este 7 órától Zsombori. a József Attila Művelődési Házban. Közreműködik: a Gyuris-zenekar. SZERELEM — CSELSZÖVÉS — ez a címe annak a vigoperának, amelyet a szegedi tévésuidió műsorában a Szegedi Kisopera mutat be. ma, szombaton este 10 ónai kezdettel az l-es programban.. Bárdi Sándor, a társulat vezetője korszerűsítette és dolgozta át a csaknem 200 éve bemutatott múvot, s a Szegedi, Kisopera szokásos, általában rövidebb. sokszor elfelejtett vagy még sohasem játszott operákat előadó repertoárjába Illesztette — hiszen a tévében most debütáló együttest ilyen előadásokkal ismerhették meg az elmúlt évek során Szegeden, illetve a város környéki falvakban. ..KOMÉDIÁS. FOGADD EL, MIT A SORS KtNAL. . ." címmel CSIZMADIA LÁSZLÓNAK, a Szegedi Nemzeti Színházban immáron 10. évadját kezdő énekes-bonvivánjánok önálló műsorát mutatja be a szegedi tvstúdió holnap, vasárnap délután fél t-kor az l-es műsorban. A művész kedvelt szerepeiből, dalaiból válogat, vendégei színházbéli kollégái lesznek: Bajtay Horváth Ágota, Vámossy Eva, Vajda JuU, Kovács Zsolt és Hollai Kálmán. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház tánckara és a Szegedi Szimfonikus Zenekar, Molnár László vezényletével. A TBKNYÖKAPARO — ezúttal a rádióban hallhatunk (június 25-én. kedden 20 óra 20 perces kezdettől a Petőfi adón), a délalföldi népi hitélet Polner Zoilán által fölfedezett és földolgozott alakjáról, az Egy legenda nyomában alcímet viselő műsorban. A keddi program a Kritikusok dijaval kitüntetett, korábbon már sugárzott adás ismétlése lesz. Befejeződött a tanárok továbbképzése öt megyéből majdnem száz pedagógus, ének-zene és testnevelés szakosok vettek részt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hagyományos nyári akadémiáján. A tegnap, pénteken zárult előadás- és tanítási bemutatósorozat a 15. volt a sorban. Az évente Szegeden megrendezett továbbképzések célja — mint azt dr. Szendrei János főigazgató a nyitónapon, hétfőn is elmondta — a gyakorló pedagógusok szakmai-módszertani ismereteinek felújítása, frissítése, az újdonságokkal való megismerkedés. A nyári akadémiákon a főiskola oktatói és a gyakorló iskolák szakvezetői előadások révén és bemutató órák felvételeinek elemzésével segítik e célok megvalósulását. Nem egyedül üdvözítő módszereket „diktálnak", hanem számtalan oktatásipedagógiai eljárást vonultatnak föl, hogy választani lehessen, kinek-kinek adott körülményei és feltételei között. Az elmúlt héten az énekés testnevelő tanárok az előadások és konzultációk mellett a főiskolai művésztanárok koncertjén is részt vettek (szerdán tartották, nagy sikerrel), sportdélutánt is szerveztek számukra. A tegnapi záróünnepségen dr.Veszprémi László kandidátus, az l-es gyakorló igazgatója összefoglaló jellegű előadást tartott az értékelés és osztályozás kérdéseiről, a korszerűsítés lehetséges útjairól és módszereiről. Dr. Szendrei János, a főiskola főigázgatója zárta be az idei nyári akadémiát és emléklapokat adott át a résztvevőknek. Egészségügyi táborok Ezen a nyáron is sok gyermek üdül az egészségügyi táborokban. A Magyar Vöröskereszt szervezésében június elejétől szeptember elejéig az ország harminchárom helységében táboroznak a kicsinyek. A napokban zárult Gyulán a beszédhibás és a neurotikus gyermekek, a Vas megyei Röjtökmuzsajon pedig a mozgássérült, a szív- és cukorbeteg nebulók üdültetése. Mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos gyermekek pihentek a Fejér megyei Vajtán is. A nyári egészségügyi táborokban tíznapos, kéthetes turnusokban egyszerre húszszáz gvermek vesz részt, többségük általános iskolás. Az üdültetés személyi, anyagi feltételeit az idén is társadalmi összefogással teremtették meg. A mégvék üzemeinek dolgozói társadalmi munkával járultak hozzá a táboroztatáshoz, s az Állami Ifjúsági Bizottság 400 ezer forinttal segítette a táborok létrehozását. A műszaki felsőoktatás kezdete Eleink elég korán rájöttek, hogy megfelelő szintű ipari termelés és fejlesztés nem történhet felsőfokú oktatás nélkül. Ennek nyomán a bécsi udvari kamara 1735. június 22-én — éppen 250 éve — elrendelte, hogy Selmecbányán (ma: Banska Stiavnica) a már korábban megkezdett bányász-kohász képzést tantervi rendszerbe kell továbbfolytatni. Magyarországon ezzel a rendelettel indult meg a felsőfokú műszaki oktatás, a mérnökképzés. A monarchiában mérnöki ismereteket először a katonatiszti iskolákban oktattak, majd 1716-ban hoztak létre bánya- és kohótisztképző iskolát Joachimsthalban (ma: Jáchymov). Ez az intézmény volt a világ legelső mérnökképző iskolája. A később létrehívott Selmecbányái tisztképző életképesnek bizonyult, s két és fél évszázados múltjával ma is él Sopronban, illetve Miskolcon. Az 1735-től működő Bányász-kohász iskolában (Bergschule) a tanulmányi idő kezdetben két esztendőt vett igénybe. Az első évben a hallgatók matematikai és mérnöki ismeretekkel, • valamint általános bányászaúkohászati kérdésekkel ismerkedtek, a másodikban pedig szakterületükkel. Érdekesse:; kedvéért megemlítem, ilye.) tantárgyak szerepeltek: bányaművelés, bányajog, ércelőkészítés, kémlészet, pénzverés, aranyváltás stb. Az iskola első számú szellemi vezetője Mikoviny Sámuel (1700—1750) kora nagy tudású polihisztora volt. A műszaki-tudományos haladás és az ipari fejlődés igényére Mária Terézia rendelkezése nyomán 1770-ben három tanszékes és három évfolyamos intézményt hoztak létre, amit Bányászatikohászati Akadémiának neveztek. Az innen kikerült diplomás szakembereket bánya-, kohó- és pénzverő mérnököknek nevezték. Itt oktattak először műszaki szakembereket természettudományokra: ásványtanra, geológiára, kémiára, fizikára. Az Akadémia oktatási és műszaki-tudományos színvonalával hamarosan nemzetközi tekintélyre tett szert, és külföldről is számosan itt szereztek diplomát. Legelőbb a franciák fedezték fel, és 1794-ben műszaki felsőoktatásuk példaképéül választották a Selmecbányái iskolát. Ezután párizsi közvetítéssel az európai -és más felsőoktatási intézmények alakulásukkor sorra átvették a Selmecbányái példát (Freiberg, Berlin, Szent-Pétervár, Clausthal, Madrid, Mexikó stb.). Az Akadémia nagy tudású professzorai: Jacquin, Scopoli, íiupprecht, Delius és mások szakkönyveit mérföldkőnek tekinthetjük nemcsak Európában, hanem a világban is. A Selmecbányaa melletti Szklenón (ma: Sklené Teplice) alapította Born Ignác a világ első műszaki egyesületéti (Bányász-kohász Társaság), amelyben 13 európai ország, valamint Mexikó és Kolumbia is képviseltette magát. Rupprecht és Müller professzorok vitája vezetett el egyik értékes fémünk, a tellur felfedezéséhez (1782). Erdészeti kultúránk fellendítésére 1808-ban úi kart hoztak létre, és ettől fogva az intézmény neve: Bányászati-Kohászati és Erdészeti Akadémia, a bányász-kohász képzés négy, az erdészeké hároméves ez időtől kezdve. Az 1867-es kiegyezést követően az Akadémia magyar állami intézménnyé vált, és ekkor kezdték meg a magyar nyelvű oktatást. Professzorai az egykori diákokból kerültek ki, akik a hazai műszaki-tudományos alapok és a szaknyelv legjobb megteremtői. így Farbaki István, Fodor László, Hermann Emil, Kerpely Antal, Péch Antal, Schenek István, Szabó József és Zsigmondy Vilmos. A 250 éves intézményt kétszer költöztették. Először 1918-ban Sopronba, majd 1949-ben Miskolcra, ahol a Nehézipari Műszaki Egyetemen belül a bányamérnöki kar és a kohómérnöki kar működik. A harmadik kar Sopronban maradt, és önálló egyetemmé vált. Mindhárom egyetemi intézmény a Selmecbányái hagyományok hordozóia. A nagy értékű, 40 ezer kötetes műemlék könyvtár, amelyet szintén 250 éve alapítottak, háromnegyedében Miskolcon és egynegyedében Sopronban van. Mindezekre alapulóan hozták létre a szenei Collegium Oeconomicot (1763), a keszthelyi Georgikont (1797). majd 1782-ben megkezdődött a rendszeresebb mérnökképzés a budai tudománvegyetem Mérnöki Intézetében. Bátyai Jcnö Olcsó, vogy draga P Expressz-utak fiataloknak Kül- és belföldi , utakat szervez. Idegenforgalmi tevékenységet végez. Üdültet. Az Ifjúsági Rendező Iroda programjait bonyolítja. A telefonkönyvben — a miénkben — a 28. oldalon találni a számokat, amelyen hívhütó. a címét, ahol működik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Szezonban jól jön a segítsége — s most kezdődött az üdülési szezon. Pontosabban a diákoknak korábban. Lénárt Béla, az iroda vezetője számokkal igazolja, a belföldi úttörő-üdültetés keretében május közepétől több mint 3000 gyereket utaztattak a Mecsekbe, Eger és környékére. a Balatonhoz. Verőcemarosra, a Duna-kanyarba. E háromnapos. általában hétvégi kirándulásokkor 12— 13 autóbusz indult Szegedről. Az ember hajlamos hajdani diákkirándulásainak emlékét idézni. S nem csak a boldog, örömteli perceket, hanem ugye, mikor gyerekeinek fizeti be a kirándulás költségét, a hajdani Diplomaátadás a főiskolán Tegnap, pénteken délelőtt még nem lehetett pontosan tudni, hány újdonsült tanárt bocsát ki az idén a szegedi képző intézmény, a Juhász Gyula főiskola. Délutánra azonban befejeződtek az államvizsgák. s kiderült, 'ma szombaton délelőtt Il-kor, a Sportcsarnokban rendezendő diplomaosztó ünnepségen összesen 650 ifjú vedagógus kapja meg oklevelét. Közülük 262-en nappali. 388-an levelező tagozaton végezték tanulmányaikat. Az alma mater Apáczai Csere János szavaival bocsátja útjukra a volt hallgatókat: „En azok közül, akik a magyar ifjúságnak az ügyét a tanulásban előbbre viszik, a legkisebb vagyok, de szándékomra né'fve, mellyel a cél elérésére törekszem, nincs, aki rajtam kifogjon." A diplomaosztás alkalmával dr. Szendrei János főigazgató mond ünnepi beszédet, s átadja az okleveleket az új általános iskolai tanároknak. árak is „beugranak".. S az óriási különbségek nem hagyják nyugodni. Az imént írt statisztika megint csak kérdéseket sugall: ez a 3000 gyerek vajon pénzesebb szülők csemetéje, azoké, akik tehetősek? A tanárok, akik kötötték a szerződéseket, hogy-hogy nem drágállották? Vagy mégsem olyan drága az Express, s nem igazak az elítélő minősítések? Lénáit Béláé a szó: — Az Express valóban a diákok, kispénzű fiatalok utazási irodája akar lenni. Érdemes lenne végre lisztázni, a KISZ KB irodája vagyunk, búr szakmailag a Belkereskedelmi Minisztérium felügyel bennünket. Vállalatként dolgozunk. Ez jelenti egyfelől a nyereségérdekeltséget, másfelől azt is. amit szintén kevesen tudnak, az utazási dotációk általában csökkentek, s nálunk is. Az elmúlt évek árváltozásai a turizmust is sújtották. — Mondana konkrét példát? — Kezdjük az igényekkel. A szerényebb szálláshelyeket, az olcsóbbakat, nent tartják megfelelőnek. Általános iskolás csoportok vezetői is a 4 ágyas, folyóvízzel ellátott szobákat keresik. S tessék visszagondolni, az ilyen szálláshelyek 10 évvel ezelőtt is drágábbak voltak a turistaszállóknál. Mi történt mára? A fönntartók a keresethez igazították a kínálatot. Vagyis: az intézmények, vállalatok átalakították a szálláshelyeket. Az ünnepi heteken, tehát a szezonon kívül. Szegeden nincs olcsó turistaszálló. A megyében sem jobb a helyzet, mert a mártélyi — építőtáborként üzemel. — A közlekedés költségei milyen hatást gyakorolnak áraikra? — Az érvényben levő utazási kedvezmények ismertek. Azt hiszem, senki sem gondolja, hogy a mi árainkat nem befolyásolják. Szerencsére a 10. Volánnal és az SZKV-val jó a kapcsolatunk, ennek köszönhető például, hogy idén még egyetlen ügyfelünknek sem kellett nemet mondanunk. — Mi a helyzet az Állami Ifjúsági Bizottság által támogatott, olcsónak tartott tábo:\kkal? — Ezek iránt visszaesett az érdeklődés. Bár az r< igaz, nem volt megfelelő az idei propaganda, nem tájékozódhattak. megfelelően a középiskolák. Úgyhogy) gyorsan mondom, 1 hét a Balatonon: 600 forint. A fiatal kisgyerekes házasoknak is újságolhatok jó hírt: Kőszegre. a Zemplénbe 1 hetes olcsó üdülést kínálunk. — Külföldön nem a hazai tarifák érvényesek. Ebben az évben „megéri-e" kiutazni az Expresszel? — A kapitalista országokban idén is ugyanazok a kedvezményformák érvényesek. mint tavaly. A szocialista országokban — a zakopánei szerződés értelmében — a költségeket mindenkor a pénznemek árfolyamai határozzák nieg. Kivétel a közlekedés. A testvéri ifjúsági szervezetek irodái csoportokat cserélnek valutamentesen. Kedveltek Szegeden a csehszlovák, jugoszláv túrák, az erdélyi körutak, az NDKutak. a Szovjetunióba közlekedő különvonatok. Nyáron keresettek a bulgáriai és a jugoszláviai tengerparti üdülések. Ha szabad általánosítani a kérdést, statisztika szerint, a Csongrád megyében élő 35 éven aluli fiatalok 90 százaléka utazik az Expresszel. S vannak utaztató géemkák... Mag Edit