Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

MOndd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 DELMAGYARORSZA 75. évfolyam, 145. szám 1985. junius 22., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Bordányi óvodagondok Ha a kályhák beszélni tudnának Magyarboliviai Fóliás" pulyka Lelemény — haszon Molnár József felvétele A gondozó elégedett, jó súlyban vannak a pulykák, hamarosan átadhatják a felvásárlónak Ennyi egyforma, fehér szí. hetes korukban másfél kilónű pulykát eddig még.nem san értékesitik őket. Az udláttam egy rakáson. A ta- var végén levő másik hányaudvarokon ötöt-hatotszo- rom épületet alakítják át a kásból néhol tartanak ugyan, pulykaneveléshez, ebből ketde leginkább csak a lakodal- tő már készen van. Itt i.s mi leveseket főzték pulyka- csak annyi a különbség, húsból. A Sándorfalvi Ma- hogy a gyámoltalanabb kisgyar—Lengyel Barátság Tsz pulykák igényei szerint infbaromfitelepén nem levesbe, ra hösugarzóval 34—36 Celhanem exportra szánják e sius fokos meleget biztosítanagyra nőtt baromfikat. A nak éjjel-nappal. Nem mondszentesi baromfi-feldolgozó- hatnánk, hogy a pulyka küval sikerült szerződést köt- lönösebben szép állat, de az niük. és a tenyésztéshez esze sem sokkal több. Hiába szükséges kispub'kákat is szórják eléjük az ételt, nem beszerezhetik a Szentesi Ár_ jönnek rá maguktól, hogy az pád Tsz-ből. az övék. Világító korongSomodi János, a téesz fő- lámpákkal kell őket odacsakönyvelője nem is annyira lógatni. a húsáért kedveli a pulykát. Héthetes korukban kinőhanem az igeretes bevétele- vik" az épületet ekkor az kért. Igaz. még nem sok a udvaron levő utónevelö fótapasztalatuk, de mielőtt ]iaházakba költöznek át. A februarban belevágták esza- hat vasvázas, kívül fekete, mukra is új feladatba, elöt- belül átlátszó és ponyvával te tájékozódtak, megkérdez- bélelt fóliaalagútban a tojóték a régebbi tenyésztőket, g^t tizenhárom hetes, a baAz alapallashoz eleg annyi, kokat 20—23 hetes korukig hogy míg a téeazben a pe- tartják. Ekkorra az előbbiek csenyecsirke az ólak egy négy és fél kilósak. mig a negyzetmeterén 20—25 forint „gigant" pulykák 12—14 kieredményt adott, addig a lósra fejlődnek. Ezek a pulykából legalab^ a dupla- „könnyűszerkezetes" épít mélára szamitanak. Természe- nyek négymillió forintba ketesen korabban a csirkene- nütek, de nemcsák ennyit veles is csak fegvelmezett érnek Az itatócsöveket sees szakszerű munkaval le- ]ejt kilyukadt öntözőcsövekhetett eredményes. Erről is bői barkácsolták. A pulykaérdemes szóini. Egy kilo önetető lehetne szabadalom. húshoz 2,29 kilogramm ta- Egy olajoshordó és egy ketkarmanyt hasznaluk fel. s téfűrészelt gumiabroncs célez a 2.6-es nagyüzemi átlag- szerű kombinációja. Az emhoz kepest jo eredmeny. az beri ie]eménv értékét nehéz elhullás is fele itt az atlag- lenne for;ntokban mérni, nak. Az Agrokomplex szakirányítását igénybe veszik s A hat- egyenként hatszáz eredménnyel. Tavai-' máso- négyzetméteres létesitménydikok lettek a gazdaságossá- műszakonként egy emgi versenyben. felügyel az állatokra. A pulykák hosszabb tenyésztéA felismert elonyok utan si ideie miatt a korábbinál mi kellett a váltáshoz? Elo- kevesebb dolgozó elég. Ritször is sok lelemény, mert kábban kell egy-egy turnus drága épületeket építeni, be- utan teljes nagytakarítást, rendezéseket vásárolni feles- fertőtlenítést végezni mint leges pénzpocsekolas. Gosi elötte a csirkenevelésékor. János loagazat-vezető kész- Hátrányos azonban, hogy az segesen vezet veeig a rende- érzékeny jószágokból több zelt, tiszta udvaron, s be-be- elhullik; és a mérges pulykukkantunk egv-egy nevelő- kák egymást js kikezdik hazba. Az eloter vakító fe- éles csőrükkel. Ha elkészül hérre meszelve, s belépéskor a „csőrözőgép" az éles cSőrcipónk talpat fertőtlenítő- végeket lekerekítik majd, szeres labtorlon kell megto- hogy kevesebb kárt tegyenek rölnünk. A három kétszin- . , tes épületben 96 cfeer csir- egymasban. fcét nevelnek egyszerre s 2 T. Sz. I. — Amikor először fúrtam a falat, nagyon féltem — meséli a bordányi óvó néni. Kovács Sándorné. — Attól tartottam, belefúrok a villanyvezetékbe. és agyoncsap az áram. Mondták a többiek, ki kell kapcsolni az automatát. Igenám, de akkor meg nem működött a fúrógép. Olykor kényszerűségből ács meg kovács lesz az óvónőből. Máskor az olajkályhát kormolja. mert vagy nem ég, vagy füstöl. Ha a kályhák beszélni tudnának ... Amikor először jártunk a bordányi óvodában, a megbízott vezető óvónő, Kóniár Ferencné éppen Domaszéken volt tapasztalatcserén. Óvodát még nem építettek —> de remélhetőleg hamarosan fognak. A mostani helyen ugyanis rendkívül zsúfoltan tudják csak elhelyezni a gyerekeket, öt éve életveszélyesnek nyilvánították az épületet, akkor vasgerendákkal „húzatták föl" a leszakadni készülő plafont, azóta is statikai vizsgálatokat kell végezni, nem romlik-e a helyzet. Régóta kér új óvodát Bordán^ — pontosabban csak a lehetőséget, hogy építhessenek, s megyei támogatást a költségekre. Igényük jogosságát elismerik, csak éppen mindig volt sürgősebb náluk: olyan község, ahol még súlyosabbnak ítélték az óvodahelyzetet. Pár éve tisztán társadalmi munkában épült egy új szárny az óvodához — az is csak enyhítette, de nem szüntette meg a zsúfoltságot. Ha a helyi körülményeket nézzük, sokkal hasznosabb lett volna azt az összefogást, közösségi energiát is már az új óvodai építésébe fektetni — de hátakkor még távolabbinak tűnt a lehetőség, mint most. A hetedik ötéves tervben ugyanis lesz új óvodája Bordánynak — a községi tanácsnál reménykednek, hogy nem is a tervidőszak végére. (Egyébiránt pár éve, amikor először fölmerült az új óvoda igénye, még két és fél óvodát lehetett volna annyi pénzből építeni, amennyibe az elkövetkező időben kerül majd.) Legalább a kisajátítással iparkodtak, hiszen a telekárak is egyre emelkednek. A perspektíva most is az, ami egyre több községben: összpontosítani a helyi erőforrásokat, ezeket megtoldani megyei támogatással — no meg rengeteg társadalmi munkával, hogy megvalósulhasson az óvodagondokat megoldó építkezés. — Az lenne a legjobb, ha minden kisgyerek hároméves korban kerülhetne óvodába — magyarázza Kómár Ferencné. — Bordányban nagy a tanyavilág, a külterületen lakó gyerekek zöme csak az utolsó évben kerül a közösségbe. Néhol a szülők sem igénylik, hogy óvodába járjon a gyerek, mások a behordást nem tudják megoldani. Minél nagyobb a gyerek. annál nehezebben szokik meg az óvodában. A' tanyán rengeteget dolgoznak a szülők, nem érnek rá foglalkozni a gyerekekkel. Jó részüket magukkal viszik a szántóföldre, a gyerekek körülöttük tiblábolnak, míg ők dolgoznak. Kivétel mindig akad, de jellemző, hogy az ismereteik véletlenszerűek, nem célirányosak. — Honnan tudja ezt az óvónő? — Sok közülük a beszédhibás. Szorongóak, félnek. Alig beszélnek. Félve engedjük el iskolába őket. Nehéz párhuzamosan beszoktatni a gyerekeket. Mire kialakulna egy csoportközösség, jönnek újak. felbomlik, átrendeződik az egész. Év vége felé feltöltődnek a csoportok, két és féléves gyerekeket már fölveszünk, ha a családnak szüksége van az anya munkájára. Azt tapasztaljuk, hogy így is sok a gond: ezek a picik sűrűn betegek, többet vannak otthon mint az oviban. — Nincs Bordányban bölcsőde? — Nincs. Felmerült az ifjúsági parlamenten is. hogy lenne rá igény. Ha enyszer elkészül az új óvoda, lehetne szervezni egy bölcsődei csoportot, hiszen , a mostani kiscsoportban még van, aki nem szobatiszta. Ügy érezzük, a társadalom érdeke — hogy az anyák mennének dolgozni —. ellentétbe kerül a gyerekével, akiknek differenciált bánásmódra lenne szükségük, de ezt a sűrű beszoktatás, és a magas létszám miatt alig tudjuk nyújtani. — Mekkorák a csoportok? — A kiscsoportban 21-en vannak. A kis középsőben 26-an, a középsőben 30-an. a nagycsoportban 36-an. A nagycsoportos korúak közül 9-et kénytelenek vagyunk a középsőben elhelyezni. Innen mennek iskolába. — Tavaly hány gyereket utasítottak el? — Tízet. Olyanokat, akiknek kisiparos vagy háztartásbeli az édesanyja. Akiről a társadalmi bizottság úgy gondolta, megoldhatja otthon a kisgyerek nevelését. Behát az ő igényeik is jogosak az óvodai elhelyezésre. — Mi várható? — Bordányban nem csökken a születések száma, inkább enyhén emelkedik. Három évre előre látjuk a helyzetet — az 1983—84-ben születetteket sem tudjuk rendesen elhelyezni a mostani helyen. Végleges megoldást csak az új óvoda nyújthat a gondjainkra. * Beszélgetésünk óta ezek a gondok súlyosbodtak. A Bordányi Előre Szakszövetkezet ugyanis nemrég létesített új cipőüzemet. Dolgozói zömmel fiatalasszonyok, óvodás korú gyerekekkel... Tanács István tárgyalások Budapesten tartotta második ülését június 20—21-én a magyar—bolíviai gazdasági együttműködési vegyes bizottság. A két delegációt Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve Jorge Crespo Velasco külügyminiszter-helyettes vezette. A felek jegyzőkönyvet írtak alá, amely rögzíti a kél ország közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit. Magyar részről lehetőség nyílik kórházi és oktatási berendezések, daruk, gyógvszerminöség-ellenőrző laboratóriumok, élelmiszer-feldolgozó üzemek, gyógyszeripari és egyéb vegyipari anyagok szállítására; bolíviai részröl pedig színesfémek, ásványi termékek, kávé, trópusi gyümölcsök, kakaó, pamuttermékek, és más áruk exportjára. A bolíviai küldöttség vezetőjét fogadta Madaras i Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, valamint Nagy Gábor és Kővári Péter külügyminiszter-helyettesek. Kővári Péter és Jorge Crespo Velasco pénteken aláírta a Magyar Népköztársaság és a Bolíviai Köztársaság közötti konzuli egyezmém't. (MTI) Autójavítók vállalkozásai Nagy László felvételei A XI. számú Autójavító Vállalat új termékeket és új szolgáltatásokat honosít meg. Az idei BNV-n is bemutatták a csónak- és kishajószállító utánfutót, amelyen egyszerre 9 kajak íér el. Ilyet ugyan nem mindenki vásárol, de megrendelésre készítenek és szállítanak belőle. Ugyancsak az újdonságok közé tartozik, hogy a javításra beadott teherautók helyett, a javítás időtartamára helyettesítő jármüveket adnak.