Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

5 Szerda, 1985. június 19. A transzformátor feltalálásának 100. évfordulóján Jubileumi konferencia Négynapos jubileumi kon­ferencia kezdődött kedden a transzformátor feltalá­lásának századik évforduló­ja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A Ganz Villamossági Művekés a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által rendezett ta­nácskozáson, mintegy 250 ha­zai és száz külföldi szakem­ber előadássorozat, valamint szakmai viták-konzultációk kereteben emlékezik meg a transzformátorgyártás és fejlesztés történetének leg­fontosabb állomásairól és napjaink legújabb kutatási­fejlesztési eredményeiről. A konferenciát Virág Jó­zsef, a Ganz Villamossági Művek vezérigazgatója nyi­totta meg, majd Gábor And­rás ipari miniszterhelyettes tartott előadást. Hangsúlyoz­ta, hogy a Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly által 1885-ben szabadalmaz­tatott transzformátor és a hozzá tartozó energiaelosztó rendszer nemcsak az egyete­mes műszaki előrehaladás szempontjából tekinthető mérföldkőnek, hanem a ma­gyar viilamosipar kialaku­lasának is döntő tényezője volt. A szabadalom bejelen­tése után egy évvel már 100 trafó elkészült Magyarorszá­gon, 1889-ben pedig az ezre­dik darabnál tartottak. Mind­ez a maga korában a világ egyik vezető elektrotechnikai gyárává tette a Ganz gyárat. A hazai transzformátorgyár­tás a későbbi években is di­namikusan fejlődött. Korsze­rűbb konstrukciók készültek — kialakították a lég-, viz-, az olajhűtéses trafókat —, és ugrásszerűen nőtt a teljesít­mény is. (MTI) Hungaroton hetek A szeptember 14. és ok­tóber 1. közötti Hungaroton hanglemez hetekre megje. ler/i hanglemezekből tart előzetes bemutatót a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat ma, szerdán délelőtt 11 órai kezdettel a Kárász u. 11. sz. alatti TIT.klubban. Többek között részletek hangzanak el Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumából, a Bach­év alkalmából jó néhány lemezt adnak ki a nagy német muzsikus műveiből, magyar énekesek (közöttük a szegedi Gregor József) olasz nyelven adják elő Hándel Atalanta és Paisiello A sevillai borbély cimü operáját, kapható lesz Wag­ner Parsifalja, s Ferencsik János emlékére is jelenik meg lemez. i szegedi stúdió mozija Három színes filmjét ;s levetítette a szegedi tévc­stúdió idebent nálunk, á Sajtóház klubjában. Amo­lyan szakmai előzetesként, netalántán vitára ingerelve színészeket. újságírókat, minthogy két szinészportré­ról volt szó. Mentes Józsefé­ről és Csizmadia Lászlóé­ról, illetve a Szegedi Kis­opera egyik produkciójának tévéváltozatáról. A vetítés elhúzódott, szigorú sajtóházi rendelkezések örködnek a klub záróráján, elmaradt a vita — illetőleg hát más heh/színekre, alkalmi esti bungalókba tevődött át. amiből már kimaradtam (bár az utcán még váltot­tunk pár szót). így aztán többnyire magányos rögesz­méiben temetkezve adnám közre az alábbiakat. Han­gos meditációfelének, sem­mint a Képernyő rovatunk­ban konstans kolléga kenye­rét eleszegető^. Szándékosan nem emlege­tem most (megtesszük más­kor) a szerzőket. A három produkció ugyanannak a műhelynek terméke, ahol kijelölik a témát. meg.b*-vA­lik a forgatókönyvet, véle­ményezik a már elkészült fölvételeket, vitára bocsát­ják, mit vegyenek ki belőle, mi maradjon stb. Azaz hát kollektív munka; kollektív a siker, a kudarc, a felelősség is. Hogy miért énpen ennek a háromnak láttán rag-edtam tollat? 1. Alkatom szüli a tolvajt. 2. Tanulságai mé­lyebben gyökereznek. más hasonló vállalkozásaik ta­pasztalatai sem mellőzhetőek belőle. Amióta ..féltotálból" szem­mel kísérhetem a helyi tévé­stúdió munkáját — mond­juk alakulása óta —, a tech­nikai fejlesztésen belül (vagy kívül) észre kell ven­ni a szakmai pallérozódis mind látványosabb jeleik Ahonnan indultak (mar bo­csánat az idekínálkozó ha­sonlatért) és ahová érkeztek, pontosabban ahol jelenleg tartanak — ..mécs oda kü­lönbség". Dehát így teátrális vagyok, a lényeg, hogy az utóbbi időkben született ön­álló tévéfilm.ieik kétségtele­nül teljesítmények. Ha nem rajzolnák elé vagy mögé a munkahelyi billogot. nyugodt c-»-"wp! magáénak fogadhat­ná a pesti, központi televí­zió is. sót: egvikükre-mísi­kukra büszke lehetne. S ép­nél a pontnál mered az el­ső kérdőjel. Mitől szegedi filmek a szegedi stúdió filmjei' Mondjuk: témáik­nál fogva. Csakhogy: a he­lyi téma olyan tálalást kí­ván. amiből a hely szelleme (genius loci) nem fullad el holmi provinciális mo­csárban. de nagyobb érvé­nyességre sem pöffeszkedik annál, amit ér. Az egyik portré például nélkülönözte azokat a tartalmi elemeket, melyekből a színész embe­ri arca is földerülhetne, ma­gánélete, pályaképe, életvi­telének gyökérzete — ehe­lyett leforgattak egy kosz­tümös előadóestet, vendég­művészekkel. Színházi jele­netcsokrot, bravúros opera­töri munkával, bár ismerős díszletek, háttérfalak ár­nyékában, miért pedig a deja vú élménye véletlenül éppen egy ugyancsak szege­di színművészről korábban készült hasonjó portréfilm hangulatával incselkedett. A kisoperái előadás is önma­gában véve ..jól megcsinált mozi"árú a lényegét téveszti el azáltal, hogy a kiszemelt vállalkozást többnek tünteti föl immanens értékeinél, valós képességeinél. Egy produkcióban a feltétlen profizmus látszatát kelteni csalóka délibáb, ha a fogad­tatás számára nem közölnek eligazító (tévés) információ­kat. Tálcán kínálja a kriti­kát, összevetést, márpedig ilyen operafilmeket, speciel az olaszok, szériában gyár­tanak márkás hangokkal »x egész világ számára. (Es akkor még nem beszéltünk­másokról.) Profi operafel­vételre a szegedi színház gárdájának élvonalával sem kockázatmentes kilépni a telekkommunikáció beljl­hatatlanul széles nyilvános­sága elé. Inkább tetszeti volna a Kisopera olyan miliőben, ahol kivirágzott, funkciót kapott: falujárás közben, közönségtoborzó va­gabund tátostermészetükkel, acommedia dell'arte. a farce játékos, csínytevő hókusz­pókuszainak habfürdejében. Olyan környezetben, ahol a társulat pontosan az. ami: se nem több, se nem keve­sebb. Tulajdonképpen a nép­szerű bonvivánról készült film sikerült a legjobban — mert konzekvensen ötletre épült, a sztorija ki volt ta­' líhf».'» / ... :': Magyarán. A szegedi tévé­stúdió önálló filmes vállal­kozásai komoly szakmai eré­nyeket villantanak föl: a rendezői és az opera töri munkák adott esetben a leg­kényesebb igényeknek is megfelelnek. Ami hibádzik: forgatókönyvirás, dramatur­gia. Az a „tartalmi szemlé­let". amely a dolgokat (té.­mákat) a helyén kezeli, a helyére teszi, megítéli, ki­jelöli — egyáltalán apperci­piálja, súlyozza, szelektálja. Ha stílszerű színházi ha­sonlattal élnék: a revelatív olvasópróba. Az alkotói fo­Iya/.at kezdeti stádiumán ugyanis sokkal több múlik, semmint lebecsülhető lenne. Kedves tevés-kollégák: érde­mes figyelni rá! Nikolényi István Ifjúsági udulokozpont Express-sajtótájékoztató Üjabb színvonalas kirán­duló és szórakoztató cent­rummal gazdagodott az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kínálata: ked­den sajtótájékoztatón mu­tatták be a Velencei Ifjúsá­gi Üdülő Központot. Völgyi István, az Express igazgató­ja kalauzolta az újságírókat a telepen, amelynek korsze­rűen felszerelt sátortáborá­ban, moteljében egyidejűleg több mint hétszáz fiatal töltheti el szabad idejét kel­lemes környezetben, megfe­lelő körülmények között. Egy idényben mintegy 30 ezer — elsősorban középis­kolás és szakmunkástanuló — fiú és leány szállásáról, szórakoztatásáról gondos­kodnak a tó partján, s a kül- és belföldi csoportok üdültetése mellett egyéni vendégeket is fogadnak. Az üdülőtelephez kapcsolódó strandot öt és fél ezren lá­togathatják egyidejűleg; ide 3200 személyes kabinos-foga­sos 'öltözőt építettek. A cent­rum a tervek szerint rend­szeresen otthont ad majd különböző kulturális és sportrendezvényeknek is. Völgyi István a sajtótájé­koztató további részében körvonalazta az ifjúsági tu­rizmus szolgálatában immár 29. éve álló utazási iroda nyári programjának főbb állomásait. Az év kiemel­kedő eseménye lesz a XII. Világifjúsági Találkozó, amelyre az Express szerve­zésében 1600 fiatal utazik Moszkvába. A moszkvai fesztiválhoz kapcsolódóan — július 27­től augusztus 3-ig — mint­VIT találkozót szervez az iroda Balatonföldváron. Egy újdonság a hazai programok között: a napok­ban nyílik meg Balaton­szemesen az I. autóstopos találkozó. A június 21. és 23. között sorra kerülő ese­ményre mintegy 2300 autó­stopos igazolványtulajdo­nost várnak a Balaton part­jára. A magyar fiatalok idén is a világ számos országát felkereshetik az Express se­gítségével. Hiány és zsúfoltság ellen Megoldások Makkosházán és Rókuson Most, a bölcsődei, óvodai, iskolai beíratások elbírálá­sakor, annak néztünk utá­na: visszaköszönnek-e régi problémák, esetleg újak je­lentkeznek-e, hogyan dönte­nek a kicsik sorsáról, ké­szültek-e a szülők, s az il­letékes intézmények. Magá­tól értetődő, nem az „alvó" városrészek felől kérdezget­tünk, hanem főként az újon­nan született Rókusról, Makkosházáról. Bölcsődések Június 17-én, 18-án, 19-én tárgyalták a bölcsődések „sorsát". Tavaly pontosan 1174 kisbaba kapott helyet a gyermekintézményekben, idén 1100-an várnak bölcsö­dére. Jóllehet, e számok ér­zékeltetik, hány apróság gazdagítja a városlakók szá­mát, mégis fontosabb a sza­vakban kifejezhető tény: amint tavaly, idén is elhe­lyeznek minden kicsi szege­dit. A szülőknek, a lakó­hely szerint kijelölt bölcső­devezetőnek benyújtott kér­vényét társadalmi bizottság bírálja el. A következő szempontok szerint: elsőbb­séget élveznek a többgyere­kes családok; aztán azok, ahol a nagyobb — óvodás — testvér közelében van bölcsőde; valamint a csonka családok. Figyelembe ve­szik a szülök lakóhelyi, munkahelyi utazási körül­ményeit, vagyis, hogy „útba essen" a bölcsőde. A Bel­városban, az öregebb város­részekben még alkalmasint betöltetlen helyekkel szá­molnak, Dorozsmán zsúfolt a bölcsőde, míg Mihályte­leken a rendelkezésre álló helyek felét kérték a szü­>9 «<m - • j Rókusgn 3 bölcsőde fo­gadja az apróságokat. Az Ilona utcai 40-et, a Siha közi 80-at, az Északi l-es 90-et. Tavalyról 117 csecse­mő maradt összesen a há­rom intézményben, akik az újonnan jelentkezettekkel együtt helyet kaptak idén is. Makkosházán min^°n azon múlik, átadja-e a Dé­lép augusztusra a 80 íero­helyes bölcsődét. Ha igen, az oda már •„fölvett" 40 gyerek, a vadonatúj intéz­ményben szokhatja az új családot, a kortárs gyer­mekközösséget. Induláskor, egyébként, 50—56 kicsire számítanak a tanács egész­ségügyi osztályán. Különben az épület befejezés előtt áll, az építők szorgalmán múlik, kell-e néhány hó­napig másik városrészbe utazgatni a kicsikkel. (Az illetékesek fölkészültek a szükségmegoldásra is.) Kü­lön gondoskodott a társadal­mi bizottság az életkor sze­rint igen, de fizikailag, pszichikailag még nem óvo­daérett gyerekek lehetőség szerinti elhelyezéséről: né­hány hónapig, szükség sze­rint járhatnak tovább böl­csődébe. Hasznos tudnivaló: föl­lebbezéssel, a szülők, az il­letékes bölcsődevezetőhöz, majd a bölcsődeigazgatóság­hoz fordulhatnak. Óvodások Az imént emiitett társa­dalmi bizottságok döntöttek az óvodai felvételekről. Sze­ged város területén összes- £fsÖSÖk ségében elegendő hely van, tehát minden gyereknek van helye. Am nem mindegyik­nek a lakóhelyéhez legköze­lebbi óvodában. zőbb, ha úgy tetszik, ígé­retesebb a helyzet. A 150 férőhelyű két tagóvodába 110 gyereket vettek föl. (Az Ilona utcában ugyanis 40 hellyel a konzervgyár ren­delkezik.) Ha minden igaz, az 1/C ütemben augusztus végére fölépül a szintén 150 gyereket befogadó intéz­mény. Az az igazság, hogy már tavaly szeptemberben át kellett volna adni ren­deltetésének ... Így tulaj­donképpen az igényekkel tisztában van a tanács, olyannyira, hogy el is ígér­kezett a várakozó 150 óvo­dás szüleinek. Természete­sen ők élveznek elsőbbséget augusztusban. Felsövároson. Tarjánban, a Tabánban nincs különö­sebb gond, hacsak a szülő nem nagyon válogatós. Nem titok ugyanis, akadnak óvo­dák, amelyek divatba jöt­tek ... Sok szülő munkahelye rendelkezik üzemi óvodával. A munkáltatói főhatósággal, az illetékes tanácsi óvoda vezetőjével és egymással egyezkedhetnek a szülők. Vagyis: lehetőség van a gye­rekek helycseréjére. Kis odafigyeléssel, türelemmel megoldást lehet találni. Makkosházán például nincs óvoda. A fejlesztési lehetőségektől függ, mikor lesz. A jelentkezett 201 gye­reket a közeli tarjáni la­kásóvodába, illetve az új­szegcdi és az alsóvárosi óvodákba irányították. E szükség bizony törvényt bont. Azért tessék figye­lembe venni, közvetlen tro­lijárat köti össze például az új városrészt Tarjánnal és Újszegeddel is. (Még jelent­kezéskor kérték is a szülő­ket, több útvonalat jelülje­nek meg.) Rókuson kedve­Szülői értekezleten tájéko­zódhattak az első osztályo­sok hozzátartozói. Üj Róku­son 305 jelentkező volt. 136 kisdiákot vettek föl, 4 osz­tályra valót. A többiek a Gutenberg, Dugonics, a Bé­ke utcai, a Mező Imre, a Hámán, a Zalka iskolában, valamint Gedóban és az odesszai iskolában kezdik szeptemberben a tanulást. A tanács a szülőkkel együtt kereste a megoldást: egy-; két kivételtől eltekintve minden kisiskolás megtalál­ta már a maga helyét. Az a két osztályra való elsős is, akiket Tarjánba, a Révaiba szállít majd naponta az is­kolabusz. Mag Edit Kiállítási napló Színek és érvek RAJZCERUZA BOHÓC­SIPKÁBAN a varsói karika­túramúzeum emblémája. Egy kiváló lengyel szatirikus raj­zolómüvész, Eryk Lipinski ötlete és gyűjteménye jelen­tette a múzeum alap.jat. A Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály Utcai Képtárá­ba-" e gyűjteményből 54 al­kotó karikatúráját láthatjuk. A színkép igen változatos. Mégis a rajzok leggyakrab­ban előforduló fi«urája Var­só címerének a sellőlánya. A hétköznapok megannyi ese­ménye éppúgy visszájára for­dul a bohócsipkás raiztollak nyomán, mint ahogy az élet na<*v kérdéseire — mint pél­dául háború és béke — úgy adnak feleletet a lengyel ka­rikatúraművészek, hogy egy­szerre érzékeltetik döbbenet és felszabadultsae. szorongás és föloldódás ellenpontjait. Hasonló társadalmi kérdé­sek foglalkoztatják a művé­szeket mint hazánkban: a munka visszásságai, az ur­banizáció ellentmondásai, a történelmi újraértékelés rá­döbbenései, a politika kér­dőielei. S mindezt sokféle stílusban és kifejezésmóddal. Láthatunk hagyományos raj­zot és stilizált grafikát: ló­mondatos, szikár ábrázolást és barokkosan gazda" köpet, színes kavalkádot és fekete­fehér drámákat, A humor v-riációi is megcsillannak a finom iróniától a maró sza­tírán át az asszociatív gro­teszkig. Nem véletlenül hí­res messzeföldön a lengvel karikatúra — ez az ízelítő is bizonysáé erre. A REALIZMUSON INNEN és TŰL tájékozódik Nagy Kovács Mária szobrászmű­vész és lánya, Nagy Maya gobelin- és festömüvesz, akiknek alkotásai szintén a Horváth Mihály Utcai Kép­tárban láthatók. Nagy Ko­vács Maria Kisfaludy Stróbl Zsigmond növendékeként vé­gezte a képzőművészeti fő­iskolát, s már 1942-ben hat szobrát állították ki a velen­cei biennálén. Több köztéri munkája áll az ország váro­saiban. E tájhoz is kötődik, hiszen férjével. dr. Nagy Zoltán művészettörténésszel több évig élt Szegeden a 40­es évek második felében, ak­tívan részt vett az itteni mű­vészeti életben. Mostani tár­latára portrékat, kisplaszti­kákat, dombormüveket hozott — szinte valamennyi a rea­lizmus jegyében fogant, egy részük a Medgyessy-féle tá­jékozódáshoz kapcsolódik, másik részük a Kisfaludy Stróbl által fémjelzett rea­lista törekvésekhez. Lánya, Na®v Maya szándé­ka szerint az élet nagy szen­vedélyeit igyekszik megra­gadni színekben gazdag olajképein és gobelinjein. S bár a textil anyaga sokat se­gít elképzeléseinek tisztulá­sában. expresszív szándéka, jelképisége kéntelen a mű­vészet szférájába emelkedni. Több szeretne lenni. mint színfolt, de csak szín marad, több igyekszik lenni, mint di­daktikus közhely, de nem éri el az asszociatív szimbólum magaslatait. A MEGHARCOLT STÁTU­SZOK értéke fontosabb min­den öncélú, pusztán az egyén örömére készült alkotásnál. Erre döbbent rá két, immár harmincas éveit felező alko­tó Bakacsi Lajos és Pa­tai Miklós, a ntegvei műve­lődési központ folyosógalérin­jábari rendezett tárlatán. Több mint egy évtizedé in­dultak el az önépítés útján, s jártak meg sokfele .slilust, kifejezésmódot, gyarapixltak ismereteik, tisztult stílusuk, mélyült valóságismeretük. Tudatosan építették — tég­lát téglára — alkotói világu­kat; hivatástudattal, körül­tekintő tájékozottsággal okos és türelmes munkával. Baka-sj Lajos költői rea­lizmusa most Kondur Béla hagyatékán teljesedik. Jel­képes figurái, biblikus és mitológiai alakjai, oldottan színes formákká szerveződj, foltjai komplex képi világot ígérnek. Igényesen és tartal­masan fejezik ki az alkotó belső indíttatásait. Patai Miklós a metafizi­kus csend, a sejtelmes tér és a jelképpé emelkedő tár­g--ak hármas ev'ségét kere­si. A sötét, érdes faktúrák csak sejtetik a teret, a mo­tívumok csak jelzik a tár­gyakat, a kép asszociatív mondaniva'óia korunk bi­zonytalanságának kifejezője. Fogódzókat keres a múltban, értékeket környezetében, szellemi eligazító táblákat a világban. Keresi önmagát a műterem csendjében, az em­lékek nyomataiban, régi tár­gvak üzenetében. Mindkettő­lük valamennyi alkotása ki­küzdött érték, mely mara­dandóbb az ötletszerű gesz­tusoknál. a rutin-lombositot­ta termékeknél, az öncélú hobbinál. Tandi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents