Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
5 Szerda, 1985. június 19. A transzformátor feltalálásának 100. évfordulóján Jubileumi konferencia Négynapos jubileumi konferencia kezdődött kedden a transzformátor feltalálásának századik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A Ganz Villamossági Művekés a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által rendezett tanácskozáson, mintegy 250 hazai és száz külföldi szakember előadássorozat, valamint szakmai viták-konzultációk kereteben emlékezik meg a transzformátorgyártás és fejlesztés történetének legfontosabb állomásairól és napjaink legújabb kutatásifejlesztési eredményeiről. A konferenciát Virág József, a Ganz Villamossági Művek vezérigazgatója nyitotta meg, majd Gábor András ipari miniszterhelyettes tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly által 1885-ben szabadalmaztatott transzformátor és a hozzá tartozó energiaelosztó rendszer nemcsak az egyetemes műszaki előrehaladás szempontjából tekinthető mérföldkőnek, hanem a magyar viilamosipar kialakulasának is döntő tényezője volt. A szabadalom bejelentése után egy évvel már 100 trafó elkészült Magyarországon, 1889-ben pedig az ezredik darabnál tartottak. Mindez a maga korában a világ egyik vezető elektrotechnikai gyárává tette a Ganz gyárat. A hazai transzformátorgyártás a későbbi években is dinamikusan fejlődött. Korszerűbb konstrukciók készültek — kialakították a lég-, viz-, az olajhűtéses trafókat —, és ugrásszerűen nőtt a teljesítmény is. (MTI) Hungaroton hetek A szeptember 14. és október 1. közötti Hungaroton hanglemez hetekre megje. ler/i hanglemezekből tart előzetes bemutatót a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ma, szerdán délelőtt 11 órai kezdettel a Kárász u. 11. sz. alatti TIT.klubban. Többek között részletek hangzanak el Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumából, a Bachév alkalmából jó néhány lemezt adnak ki a nagy német muzsikus műveiből, magyar énekesek (közöttük a szegedi Gregor József) olasz nyelven adják elő Hándel Atalanta és Paisiello A sevillai borbély cimü operáját, kapható lesz Wagner Parsifalja, s Ferencsik János emlékére is jelenik meg lemez. i szegedi stúdió mozija Három színes filmjét ;s levetítette a szegedi tévcstúdió idebent nálunk, á Sajtóház klubjában. Amolyan szakmai előzetesként, netalántán vitára ingerelve színészeket. újságírókat, minthogy két szinészportréról volt szó. Mentes Józseféről és Csizmadia Lászlóéról, illetve a Szegedi Kisopera egyik produkciójának tévéváltozatáról. A vetítés elhúzódott, szigorú sajtóházi rendelkezések örködnek a klub záróráján, elmaradt a vita — illetőleg hát más heh/színekre, alkalmi esti bungalókba tevődött át. amiből már kimaradtam (bár az utcán még váltottunk pár szót). így aztán többnyire magányos rögeszméiben temetkezve adnám közre az alábbiakat. Hangos meditációfelének, semmint a Képernyő rovatunkban konstans kolléga kenyerét eleszegető^. Szándékosan nem emlegetem most (megtesszük máskor) a szerzőket. A három produkció ugyanannak a műhelynek terméke, ahol kijelölik a témát. meg.b*-vAlik a forgatókönyvet, véleményezik a már elkészült fölvételeket, vitára bocsátják, mit vegyenek ki belőle, mi maradjon stb. Azaz hát kollektív munka; kollektív a siker, a kudarc, a felelősség is. Hogy miért énpen ennek a háromnak láttán rag-edtam tollat? 1. Alkatom szüli a tolvajt. 2. Tanulságai mélyebben gyökereznek. más hasonló vállalkozásaik tapasztalatai sem mellőzhetőek belőle. Amióta ..féltotálból" szemmel kísérhetem a helyi tévéstúdió munkáját — mondjuk alakulása óta —, a technikai fejlesztésen belül (vagy kívül) észre kell venni a szakmai pallérozódis mind látványosabb jeleik Ahonnan indultak (mar bocsánat az idekínálkozó hasonlatért) és ahová érkeztek, pontosabban ahol jelenleg tartanak — ..mécs oda különbség". Dehát így teátrális vagyok, a lényeg, hogy az utóbbi időkben született önálló tévéfilm.ieik kétségtelenül teljesítmények. Ha nem rajzolnák elé vagy mögé a munkahelyi billogot. nyugodt c-»-"wp! magáénak fogadhatná a pesti, központi televízió is. sót: egvikükre-mísikukra büszke lehetne. S épnél a pontnál mered az első kérdőjel. Mitől szegedi filmek a szegedi stúdió filmjei' Mondjuk: témáiknál fogva. Csakhogy: a helyi téma olyan tálalást kíván. amiből a hely szelleme (genius loci) nem fullad el holmi provinciális mocsárban. de nagyobb érvényességre sem pöffeszkedik annál, amit ér. Az egyik portré például nélkülönözte azokat a tartalmi elemeket, melyekből a színész emberi arca is földerülhetne, magánélete, pályaképe, életvitelének gyökérzete — ehelyett leforgattak egy kosztümös előadóestet, vendégművészekkel. Színházi jelenetcsokrot, bravúros operatöri munkával, bár ismerős díszletek, háttérfalak árnyékában, miért pedig a deja vú élménye véletlenül éppen egy ugyancsak szegedi színművészről korábban készült hasonjó portréfilm hangulatával incselkedett. A kisoperái előadás is önmagában véve ..jól megcsinált mozi"árú a lényegét téveszti el azáltal, hogy a kiszemelt vállalkozást többnek tünteti föl immanens értékeinél, valós képességeinél. Egy produkcióban a feltétlen profizmus látszatát kelteni csalóka délibáb, ha a fogadtatás számára nem közölnek eligazító (tévés) információkat. Tálcán kínálja a kritikát, összevetést, márpedig ilyen operafilmeket, speciel az olaszok, szériában gyártanak márkás hangokkal »x egész világ számára. (Es akkor még nem beszéltünkmásokról.) Profi operafelvételre a szegedi színház gárdájának élvonalával sem kockázatmentes kilépni a telekkommunikáció beljlhatatlanul széles nyilvánossága elé. Inkább tetszeti volna a Kisopera olyan miliőben, ahol kivirágzott, funkciót kapott: falujárás közben, közönségtoborzó vagabund tátostermészetükkel, acommedia dell'arte. a farce játékos, csínytevő hókuszpókuszainak habfürdejében. Olyan környezetben, ahol a társulat pontosan az. ami: se nem több, se nem kevesebb. Tulajdonképpen a népszerű bonvivánról készült film sikerült a legjobban — mert konzekvensen ötletre épült, a sztorija ki volt ta' líhf».'» / ... :': Magyarán. A szegedi tévéstúdió önálló filmes vállalkozásai komoly szakmai erényeket villantanak föl: a rendezői és az opera töri munkák adott esetben a legkényesebb igényeknek is megfelelnek. Ami hibádzik: forgatókönyvirás, dramaturgia. Az a „tartalmi szemlélet". amely a dolgokat (té.mákat) a helyén kezeli, a helyére teszi, megítéli, kijelöli — egyáltalán appercipiálja, súlyozza, szelektálja. Ha stílszerű színházi hasonlattal élnék: a revelatív olvasópróba. Az alkotói foIya/.at kezdeti stádiumán ugyanis sokkal több múlik, semmint lebecsülhető lenne. Kedves tevés-kollégák: érdemes figyelni rá! Nikolényi István Ifjúsági udulokozpont Express-sajtótájékoztató Üjabb színvonalas kiránduló és szórakoztató centrummal gazdagodott az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kínálata: kedden sajtótájékoztatón mutatták be a Velencei Ifjúsági Üdülő Központot. Völgyi István, az Express igazgatója kalauzolta az újságírókat a telepen, amelynek korszerűen felszerelt sátortáborában, moteljében egyidejűleg több mint hétszáz fiatal töltheti el szabad idejét kellemes környezetben, megfelelő körülmények között. Egy idényben mintegy 30 ezer — elsősorban középiskolás és szakmunkástanuló — fiú és leány szállásáról, szórakoztatásáról gondoskodnak a tó partján, s a kül- és belföldi csoportok üdültetése mellett egyéni vendégeket is fogadnak. Az üdülőtelephez kapcsolódó strandot öt és fél ezren látogathatják egyidejűleg; ide 3200 személyes kabinos-fogasos 'öltözőt építettek. A centrum a tervek szerint rendszeresen otthont ad majd különböző kulturális és sportrendezvényeknek is. Völgyi István a sajtótájékoztató további részében körvonalazta az ifjúsági turizmus szolgálatában immár 29. éve álló utazási iroda nyári programjának főbb állomásait. Az év kiemelkedő eseménye lesz a XII. Világifjúsági Találkozó, amelyre az Express szervezésében 1600 fiatal utazik Moszkvába. A moszkvai fesztiválhoz kapcsolódóan — július 27től augusztus 3-ig — mintVIT találkozót szervez az iroda Balatonföldváron. Egy újdonság a hazai programok között: a napokban nyílik meg Balatonszemesen az I. autóstopos találkozó. A június 21. és 23. között sorra kerülő eseményre mintegy 2300 autóstopos igazolványtulajdonost várnak a Balaton partjára. A magyar fiatalok idén is a világ számos országát felkereshetik az Express segítségével. Hiány és zsúfoltság ellen Megoldások Makkosházán és Rókuson Most, a bölcsődei, óvodai, iskolai beíratások elbírálásakor, annak néztünk utána: visszaköszönnek-e régi problémák, esetleg újak jelentkeznek-e, hogyan döntenek a kicsik sorsáról, készültek-e a szülők, s az illetékes intézmények. Magától értetődő, nem az „alvó" városrészek felől kérdezgettünk, hanem főként az újonnan született Rókusról, Makkosházáról. Bölcsődések Június 17-én, 18-án, 19-én tárgyalták a bölcsődések „sorsát". Tavaly pontosan 1174 kisbaba kapott helyet a gyermekintézményekben, idén 1100-an várnak bölcsödére. Jóllehet, e számok érzékeltetik, hány apróság gazdagítja a városlakók számát, mégis fontosabb a szavakban kifejezhető tény: amint tavaly, idén is elhelyeznek minden kicsi szegedit. A szülőknek, a lakóhely szerint kijelölt bölcsődevezetőnek benyújtott kérvényét társadalmi bizottság bírálja el. A következő szempontok szerint: elsőbbséget élveznek a többgyerekes családok; aztán azok, ahol a nagyobb — óvodás — testvér közelében van bölcsőde; valamint a csonka családok. Figyelembe veszik a szülök lakóhelyi, munkahelyi utazási körülményeit, vagyis, hogy „útba essen" a bölcsőde. A Belvárosban, az öregebb városrészekben még alkalmasint betöltetlen helyekkel számolnak, Dorozsmán zsúfolt a bölcsőde, míg Mihályteleken a rendelkezésre álló helyek felét kérték a szü>9 «<m - • j Rókusgn 3 bölcsőde fogadja az apróságokat. Az Ilona utcai 40-et, a Siha közi 80-at, az Északi l-es 90-et. Tavalyról 117 csecsemő maradt összesen a három intézményben, akik az újonnan jelentkezettekkel együtt helyet kaptak idén is. Makkosházán min^°n azon múlik, átadja-e a Délép augusztusra a 80 íerohelyes bölcsődét. Ha igen, az oda már •„fölvett" 40 gyerek, a vadonatúj intézményben szokhatja az új családot, a kortárs gyermekközösséget. Induláskor, egyébként, 50—56 kicsire számítanak a tanács egészségügyi osztályán. Különben az épület befejezés előtt áll, az építők szorgalmán múlik, kell-e néhány hónapig másik városrészbe utazgatni a kicsikkel. (Az illetékesek fölkészültek a szükségmegoldásra is.) Külön gondoskodott a társadalmi bizottság az életkor szerint igen, de fizikailag, pszichikailag még nem óvodaérett gyerekek lehetőség szerinti elhelyezéséről: néhány hónapig, szükség szerint járhatnak tovább bölcsődébe. Hasznos tudnivaló: föllebbezéssel, a szülők, az illetékes bölcsődevezetőhöz, majd a bölcsődeigazgatósághoz fordulhatnak. Óvodások Az imént emiitett társadalmi bizottságok döntöttek az óvodai felvételekről. Szeged város területén összes- £fsÖSÖk ségében elegendő hely van, tehát minden gyereknek van helye. Am nem mindegyiknek a lakóhelyéhez legközelebbi óvodában. zőbb, ha úgy tetszik, ígéretesebb a helyzet. A 150 férőhelyű két tagóvodába 110 gyereket vettek föl. (Az Ilona utcában ugyanis 40 hellyel a konzervgyár rendelkezik.) Ha minden igaz, az 1/C ütemben augusztus végére fölépül a szintén 150 gyereket befogadó intézmény. Az az igazság, hogy már tavaly szeptemberben át kellett volna adni rendeltetésének ... Így tulajdonképpen az igényekkel tisztában van a tanács, olyannyira, hogy el is ígérkezett a várakozó 150 óvodás szüleinek. Természetesen ők élveznek elsőbbséget augusztusban. Felsövároson. Tarjánban, a Tabánban nincs különösebb gond, hacsak a szülő nem nagyon válogatós. Nem titok ugyanis, akadnak óvodák, amelyek divatba jöttek ... Sok szülő munkahelye rendelkezik üzemi óvodával. A munkáltatói főhatósággal, az illetékes tanácsi óvoda vezetőjével és egymással egyezkedhetnek a szülők. Vagyis: lehetőség van a gyerekek helycseréjére. Kis odafigyeléssel, türelemmel megoldást lehet találni. Makkosházán például nincs óvoda. A fejlesztési lehetőségektől függ, mikor lesz. A jelentkezett 201 gyereket a közeli tarjáni lakásóvodába, illetve az újszegcdi és az alsóvárosi óvodákba irányították. E szükség bizony törvényt bont. Azért tessék figyelembe venni, közvetlen trolijárat köti össze például az új városrészt Tarjánnal és Újszegeddel is. (Még jelentkezéskor kérték is a szülőket, több útvonalat jelüljenek meg.) Rókuson kedveSzülői értekezleten tájékozódhattak az első osztályosok hozzátartozói. Üj Rókuson 305 jelentkező volt. 136 kisdiákot vettek föl, 4 osztályra valót. A többiek a Gutenberg, Dugonics, a Béke utcai, a Mező Imre, a Hámán, a Zalka iskolában, valamint Gedóban és az odesszai iskolában kezdik szeptemberben a tanulást. A tanács a szülőkkel együtt kereste a megoldást: egy-; két kivételtől eltekintve minden kisiskolás megtalálta már a maga helyét. Az a két osztályra való elsős is, akiket Tarjánba, a Révaiba szállít majd naponta az iskolabusz. Mag Edit Kiállítási napló Színek és érvek RAJZCERUZA BOHÓCSIPKÁBAN a varsói karikatúramúzeum emblémája. Egy kiváló lengyel szatirikus rajzolómüvész, Eryk Lipinski ötlete és gyűjteménye jelentette a múzeum alap.jat. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály Utcai Képtárába-" e gyűjteményből 54 alkotó karikatúráját láthatjuk. A színkép igen változatos. Mégis a rajzok leggyakrabban előforduló fi«urája Varsó címerének a sellőlánya. A hétköznapok megannyi eseménye éppúgy visszájára fordul a bohócsipkás raiztollak nyomán, mint ahogy az élet na<*v kérdéseire — mint például háború és béke — úgy adnak feleletet a lengyel karikatúraművészek, hogy egyszerre érzékeltetik döbbenet és felszabadultsae. szorongás és föloldódás ellenpontjait. Hasonló társadalmi kérdések foglalkoztatják a művészeket mint hazánkban: a munka visszásságai, az urbanizáció ellentmondásai, a történelmi újraértékelés rádöbbenései, a politika kérdőielei. S mindezt sokféle stílusban és kifejezésmóddal. Láthatunk hagyományos rajzot és stilizált grafikát: lómondatos, szikár ábrázolást és barokkosan gazda" köpet, színes kavalkádot és feketefehér drámákat, A humor v-riációi is megcsillannak a finom iróniától a maró szatírán át az asszociatív groteszkig. Nem véletlenül híres messzeföldön a lengvel karikatúra — ez az ízelítő is bizonysáé erre. A REALIZMUSON INNEN és TŰL tájékozódik Nagy Kovács Mária szobrászművész és lánya, Nagy Maya gobelin- és festömüvesz, akiknek alkotásai szintén a Horváth Mihály Utcai Képtárban láthatók. Nagy Kovács Maria Kisfaludy Stróbl Zsigmond növendékeként végezte a képzőművészeti főiskolát, s már 1942-ben hat szobrát állították ki a velencei biennálén. Több köztéri munkája áll az ország városaiban. E tájhoz is kötődik, hiszen férjével. dr. Nagy Zoltán művészettörténésszel több évig élt Szegeden a 40es évek második felében, aktívan részt vett az itteni művészeti életben. Mostani tárlatára portrékat, kisplasztikákat, dombormüveket hozott — szinte valamennyi a realizmus jegyében fogant, egy részük a Medgyessy-féle tájékozódáshoz kapcsolódik, másik részük a Kisfaludy Stróbl által fémjelzett realista törekvésekhez. Lánya, Na®v Maya szándéka szerint az élet nagy szenvedélyeit igyekszik megragadni színekben gazdag olajképein és gobelinjein. S bár a textil anyaga sokat segít elképzeléseinek tisztulásában. expresszív szándéka, jelképisége kéntelen a művészet szférájába emelkedni. Több szeretne lenni. mint színfolt, de csak szín marad, több igyekszik lenni, mint didaktikus közhely, de nem éri el az asszociatív szimbólum magaslatait. A MEGHARCOLT STÁTUSZOK értéke fontosabb minden öncélú, pusztán az egyén örömére készült alkotásnál. Erre döbbent rá két, immár harmincas éveit felező alkotó Bakacsi Lajos és Patai Miklós, a ntegvei művelődési központ folyosógalérinjábari rendezett tárlatán. Több mint egy évtizedé indultak el az önépítés útján, s jártak meg sokfele .slilust, kifejezésmódot, gyarapixltak ismereteik, tisztult stílusuk, mélyült valóságismeretük. Tudatosan építették — téglát téglára — alkotói világukat; hivatástudattal, körültekintő tájékozottsággal okos és türelmes munkával. Baka-sj Lajos költői realizmusa most Kondur Béla hagyatékán teljesedik. Jelképes figurái, biblikus és mitológiai alakjai, oldottan színes formákká szerveződj, foltjai komplex képi világot ígérnek. Igényesen és tartalmasan fejezik ki az alkotó belső indíttatásait. Patai Miklós a metafizikus csend, a sejtelmes tér és a jelképpé emelkedő tárg--ak hármas ev'ségét keresi. A sötét, érdes faktúrák csak sejtetik a teret, a motívumok csak jelzik a tárgyakat, a kép asszociatív mondaniva'óia korunk bizonytalanságának kifejezője. Fogódzókat keres a múltban, értékeket környezetében, szellemi eligazító táblákat a világban. Keresi önmagát a műterem csendjében, az emlékek nyomataiban, régi tárgvak üzenetében. Mindkettőlük valamennyi alkotása kiküzdött érték, mely maradandóbb az ötletszerű gesztusoknál. a rutin-lombositotta termékeknél, az öncélú hobbinál. Tandi Lajos