Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

2 Szerda, 1985. június 19. Kínai kormányátalakítás D Peking (MTI) Kedden átalakították a kínai kormányt; túlnyomoi észt gazdasági-műszaki-hadi­ipari tárcák élére nyolc új minisztert neveztek ki a kí­nai Országos Népi Gyűlés (a parlament) állandó bizottsá­gának ülésén. A hivatalos bejelentés hangsúlyozta, hogy a jelenleg folyó átfogó sze­mélycserék rendező elveinek megfelelően az új miniszte­rek középkorúak és szakmai­lag képzettek. Közülük a leg­fiatalabb a 48 éves Li Tie­jing, az új elektronikai Ipari miniszter, a legidősebb az 58 éves Cou Csia-hua, az új ha­diipari miniszter. A két mi­niszter elődjét más posztra helyezték át; a többi hat mi­niszter elődjét nyugdíjazták, mivel idősebbek voltak 65 évnél, a miniszterek számá­ra megszabott korhatárnál. Az új miniszterek átlagélet­kora 55 év. A 6. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának ülé­sén egyben megszüntették az oktatási minisztériumot, s felállították az Állami Okta­tási Bizottságot. Husszein—Arafat találkozó 0 Kairó (MTI) Értesülések szerint az Egyesült Államok közeledett j0rdÍn^LsSyt a jordániai állásponthoz. El­Ammanban megbeszélést lo_lltAhh t^xu.. „„_ Maszri legutóbb közölte: re­közeljövőben Ammanban amerikai meg­bízottak veszik fel a kapcso­jordániai hírszolgálati iroda, ^L^zaUal, 3 ESzI folytatott Jasszer Arafattal, ... . a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökével — közli a a PETRA. A tanácskozás részleteit nem ismertették, de úgy tud­ják, hogy egyrészt egy kü­lönutas tárgyalási rendezés az előjátéka annak, kilátásairól, másrészt a síita Amerika magával a milíciák szorongatta libano­ni palesztin menekülttáborok helyzetéről volt szó. Husszein király a közel­múltban Amerikában, ké­sőbb pedig Angliában járt. Igyekezett rávenni a Reagan­kormányzatot arra, hogy fo­gadja el tárgyaló partnernek az Arafat vezette PFSZ-t, a rek szerint már össze is álli­nyugat-európaiakat pedig tották a palesztin tárgyaló Margaret Thatcher minisz- csoportot, de a névsort még terelnök közvetítésével a nem közölték. Mind Jordá­Regan-kormány megpuhí- nia, mind pedig a PFSZ va­tására buzdította. Ezután je- lamilyen nemzetközi keretet lengette be Taher el-Maszri szeretne találni, amelyben külügyminiszter, hogy Arafat egy különutas megoldást állítólag lemondott volna a szentesítenének. Az Egyesült palesztin államiságról, amit Államok elzárkózik attól, különben Jordánia sem fo- hogy ebbe a keretbe bevon­gad el. ják a Szovjetuniót. olyan palesztinokkal, akiket nem köt intézményes kap­csolat a PFSZ-hez. Ez lenne hogy PFSZ­szel is összeköttetést teremt­sen, feltéve, ha a szervezel megváltoztatja szabályza­tát, elismeri Izraelt és azo­kat az ENSZ-határozatokat, amelyek szavatolják Izrael állami létét. A nem PFSZ-tagokból hí­Korszerű elektronika — számítógépes irányítás A textiles szakszervezet elnökségének ülése A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksé­ge keddi ülésén megtárgyal­ta a textilüzemek első öt­hónapi munkájának ered­ményét. Megállapította, hogy a múlt év hasonló időszakához képest vala­melyest javult a konfekcio­náló vállalatok és a vásár­lók ellátása textilipari ter­mékekből, bár a szállítmá­nyok egy része nem érke­zett meg határidőre a meg­rendelőkhöz. Néhány áru­féleség, mint például egyes csecsemő- és gyermekruhá­zati holmik továbbra is hi­ánycikknek számítanak. A textilipari termékek szocia­lista országokba irányuló ézt"°azonban kivitele a tervezettnél na- ' gyobb mértékben nőtt, ami­ben az is közrejátszik, hogy a vállalatok pótolták múlt évi szállítási elmaradásai­kat. Tőkés exportjuk azon­ban most alacsonyabb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebben az is közrejátszott, hogy a tava­lyi fellendülés után az idén lanyhult a kereslet a textil­ipari termékek piacán, így megfelelő árakat sem tud­tak elérni. A textilipari termelés fo­kozásának változatlanul ha­tárt szab a munkaerő nagy­mértékű elvándorlása. Hi­ányzik a fonodái dolgozók­nak mintegy 30, s a szövő­déi munkásoknak 20—25 százaléka. A létszám nagy­mértékű megfogyatkozását ma már a vidéki ipar­telepítéssel sem tudják pó­tolni a vállalatok, s a szak­munkásképző iskolákban sem végeznek annyian, mint ahányan elhagyják a pályát. Emiatt sok. többlet­munka hárul a maradókra; nem ritka, hogy egy-egy szövőnő 20—24 gépet ke­zel, sokan jelentós túlmun­kát, szombat-vasárnapi mű­szakot is vállalnak. A szakszervezet álláspont­ja szerint a termelési fel­adatok ellátása megkövete­li, hogy a textiliparban a jövőben is fenntartsák a több műszakos rnunkaren­jobban összhangba kell hozni a dolgozók igényeivel. A több műszak fenntartásával is az eddigieknél jobban élhetné­nek a rugalmas munkarend bevezetésének lehetőségei­vel, így a családos anyák is jobban egyeztethetnék ott­honi és munkahelyi teen­dőiket. Ez a termelésirányí­tóktól új szervezési meg­oldásokat igényel. A textilipari vállalatok az elmúlt években a rekonst­rukcióval párhuzamosan be­vezetett új módszerekkel mintegy 20 százalékkal nö­velték a munka hatékonysá­gát. A fejlődés további tartalékait a szakszervezet egyebek között a korszerű elektronika alkalmazásában látja, a számítógépes ter­melésirányítás bevezetésére azonban még csak egy-két textilipari vállalatnál tették meg a kezdő lépéseket. A Szakszervezet elnöksége azt is megvitatta, hogy a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat Goldberger Textil­müvekben miképpen gon­doskodnak a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról. (MTI) Hosszú alkudozás D Washington (MTI) Nem történt érdemi fejle­mény Washingtonban az el­térített TWA repülőgép uta­sainak ügyében: az ameri­kai kormány változatlanul azt hangoztatja, hogy nem tárgyal a terroristákkal, nem teljesíti követeléseiket és más államokat sem biztat er­re. Ugyanakkor viszont az amerikai hírközlő szervek azt jelentették, hogy Izrael csak akkor lenne hajlandó a fog­va tartott libanoni síiták azonnali szabadon bocsátásá­ra, ha erre Washington a nyilvánosság előtt kérné fel. A gép utasainak sorsáról az amerikai fél nem tud egye­lőre megbízható képet adni. Egyes jelentések arról szá­molnak be, hogy a bejrúti repülőtéren veszteglő gépet feltöltötték üzemanyaggal — mások viszont változatlanul úgy tudják, hogy a túszok nincsenek a gépen. Nabih Berri, az Amal síita mozga­lom vezetője amerikai tudó­silóknak azt mondotta, hogy a túszokat az ő rendeletére eltávolították a gépről. Washington most már nem csupán „közvetítőnek", ha­nem tárgyaló partnernek tartja Berrit — bár nincs közlés arról, hogy milyen kapcsolatot tartanak fenn vele. Egyes amerikai kom­mentárok úgy vélik, hogy hosszú alkudozásra lehet szá­mítani, mert Berri ragasz­kodik az Izraelben levő síita foglyok szabadon bocsátásá­hoz, s nem hajlandó előbb biztosítáni az amerikai tú­szok távozását a síiták ké­sőbbi elengedésére vonatko­zó ígéret fejében. MEGBESZÉLÉS Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 15—18. között látogatást tett hazánkban Dávid Khe­mi Hazafias Front tisztség­viselői is — ismerkedtek ha­zánk politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaival, a szocializmus építésének ta­nin, az Izraeli Kommunista paszbalataival. A vendégeket Párt Politikai Bizottságának fogadta R,banszki Róbert, a tagja, a Központi Bizottság Hazafias Népfront titkára; titkára. Az izraeli vendéget találkoztak dr. Deák Livia­fogadta Szűrös Mátyás, az val, a Magyar Szolidaritási MSZMP Központi Bizottsá- Bizottság elnökhelyettesével­gának titkára. Megbeszélése­ket folytatott vele Györké József, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. NÖK TANÁCSKOZÁSA ÜJ TAGOZAT A KAMARÁBAN A Magyar Kereskedelmi Kamara kínai tagozata ked­a iv/r „ „., • „„„ den megtartotta alakuló ülé­ISr -t melyen részt vett és fel­szolalt Marjai József minisz­terelnök-helyettes is. Az ala­kuló ülésen a kínai tagozat­ba jelentkezett 325 magyar kamarai tagvállalat vezetői a tagozat elnökévé megválasz­tották Tóth Lászlót, a Kon­sumex vezérigazgatóját, aki Tanácsának székházában kedden ülést tartott a Nők III. Világkonferenciájának Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. Duschek Lajos­né, a bizottság elnöke tájé­koztatta a résztvevőket a Nők III. Világkonferenciájá­nak politikai és szervezeti aT\*'CrT'.Z előkészületeiről. Elmondta ^TS kapStokkal Kenya fővárosé ban N al r ob i - -delkezik. A magyar válla­ban — az ENSZ által 1975­ben meghirdetett Nők Évti­zedét záró tanácskozáson — latok közül pedig a Konsu­mex bonyolítja a legnagyobb forgalmat Kínával. A részt­kormányküldöttség képvi- £VŐk ugyanok ^gválasz­seLi hazánkat. A küldöttség totlak a taS°zat elnökségét, : nők gaz dasági, társadalmi helyzeté beszámol a magyar nők gaz- • ™^^ dasagi, társadalmi helyzete- * ° kilátásokkal "-2L25*"Í^TÁÍ™* rendelkező vállalatok képvi­kiteljesedését, az anyák, a gyermekek, a családok vé­delmét elősegítő intézkede­sekről. TÁBORNOKI KINEVEZES selői vannak jelen. TÓTH KAROLY PÜSPÖK TANZÁNIÁBAN .Tóth Károly református A Magyar Népköztársaság püspök, a keresztyén béke­Elnöki Tanácsa Elkán Ká­roly ezredest vezérőrnagy­gyá nevezte ki. VIETNAMI ÉRTELMISÉGI CSOPORT LATOGATASA konferencia elnöke a tanzá­niai keresztyén egyháztanács meghívására június 13—16. között látogatást tett Dar Es Salaamban. Tanzániai tar­tózkodása során fogadta Ju­1 ius Nyerere, a Tanzániai A Hazafias Népfront Or- Egyesült Köztársaság elnöke, szagos Tanácsának meghivá- az Afrikai Egységszervezet sára június 5-től 8-ig vietna- közgyűlésének elnöke. Tóth mi értelmiségi csoport tar- Károly tájékoztatta Nyergre tózkodott hazánkban. A Ho elnököt - a hamarosan sorra Si Minh városból, a Mekong- kerülő VI. keresztyén béke delta vidékéről érkezett me- világgyűlés fő feladatairól és zögazdasági szakemberek —i az afrikai keresztyén béke­akik közül többen a Vietna- mozgalomról. Péter László A mi Hetman Ottónk SzületéséneklSO. évfordulóiéra Kutatási együttműködés Kedden Budapesten meg­kezdődött a Magyar Külke­reskedelmi Bank (MKB). es az olasz Montedison kon­szern koordinációs vegyes bizottságának 16. plenáris ülése. Az MKB tiz évvel ezelőtt kötött megállapodást Olaszország legnagyobb — világviszonylatban is nyol­cadik helyen álló — vegy­ipari konszernjével-. Ennek keretében magyar részről a Külkereskedelmi Bank ko­ordinálja a Montedison tag­vállalatokkal kapcsolatban álló magyar cégek külkeres­kedelmi tevékenységét. A tanácskozás résztvevőit Emilió Paolo Bassi, Olasz­ország budapesti nagykövete üdvözölte, majd Rédei Jenő, a Koordinációs Vegyes Bi­zottság magyar elnöke ér­tékelte a kapcsolatok ala­kulását. Utalt rá, hogy a megállapodás keretében le­bonyolított kétoldalú forga­lom értéke eléri az évi 30 millió dollárt. A Montedison legfontosabb magyar part­nerei a Chemólimpex, a Medimpex, a Hungarotex, és a tudományos együttműkö­dés terén a Taurus. A kon­szernhez tartozó Farmitali Carlo Erba gyógyszervegyé­szeti cég és a Chinoin kö­zött eredményes kutatási együttműködés alakult ki. Ugyanakkor tavaly összes­ségében valamelyest csök­kent a forgalom — különö­sen a magyar export — ér­téke, amely többek között az olasz partner belső szer­vezeti struktúrájának az át­alakításával függött össze. Minden jel arra mutat, hogy idén a magyar szállítások as szintet — mondotta Ré­dei Jenő. (MTI) 6. A „Ház sárkánya" A magyar Országgyűlés legszorgo­sabb tagja volt, míg lehetett, Her­mán Ottó. A közélet nagy és kicsiny jelenségei egyaránt fölkeltették fi­gyelmét, és mindenben határozott, kemény, egyéni álláspontot képviselt. 1887 januárjában a költségvetési tár­gyalásokról szólva Mikszáth Kálmán írta róla a Pesti Hírlapban: „a vitát Hermán Ottó, a Ház sárkánya indítá meg, aki tüzet okád, és mindig meg szokott enni früstökre egy embert; ha jó élvágya van, többet is, de egyet mindenesetre. Ma Keglevich István gróf lett föltálalva ..." Rendíthetetlen ellenfele volt a dua­lizmusnak, a kiegyezésnek. Minden véleménye mögött ott állott legfőbb követelménye: a független államiság, amelynek alapföltétele az önálló pénzügy, külügy, hadügy. 1882-ben az ország elé kitűzött célokat így ha­tározta meg: „Az első a nemzet in­dividualitásának kivívása, biztosítása az önállóság és a függetlenség for­májában; a második átgondolt köz­gazdasági politika; a harmadik egy egészséges alapokra fektetett népne­velés, közművelődés." Küzdött a fönálló politikai beren­dezkedés ellen. „A főrendiház kolonc a nemzet nyakán" — szögezte le. Többször foglalkozott a hadsereg kérdéseivel, s ennek kapcsán általá­ban a militarizmus és az előre látott világháború ellen emelte föl szavát. Már 1801-ben látta, hogy az elkerül­hetetlen háborúban a Habsburgok ismét „népeiket", a magyarokat, cse­heket, szlovákokat küldik a lövészár­kokba, s minthogy ezeknek nem ér­dekük a dinasztia érdeke, a háború a monarchia bukásával ér véget. Ez hozza el — látta előre az 1918. évi összeomlást — Magyarország függet­lenségét. A nemzetiségekkel kapcsolatban ki­jelentette: „aki meg akarja tartani a maga szabadságát, aki annak elrab­lását nem akarja tűrni, ám ne csat­lakozzék más népességek szabadságá­nak megfosztásához". Szinte parafrá­zisa, változata ez az állítás Marx hí­res tételének: nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. Igaz, Hermant magyarság féltése olykor érzéketlenné tette a nemzeti­ségek jogaival szemben. A Dunántú­lon a német, Erdélyben a román elő­retörés megijesztette, 6 ezért félt a választójognak a nemzetiségek szá­mára való kiterjesztésétől. Bonyolult volna itt belemenni annak latolgatá­sába, hogy e sajátos sakk-matt hely­zetből mi lett volna a kivezető út, hiszen a későbbi események, Trianon következményei jóréozt igazolták Hermán aggodalmait. Más kérdés, hogy e következményeket miképpen lehetett volna megelőzni. Hasonlóan sajátos álláspontot fej­tett ki a század végén már kiélesedő zsidókérdésben is. Természettudós­ként és liberálisként a leghatározot­tabban elítélte az antiszemitizmust, sőt 1883. november 22-én azt (köve­telte, hogy a parlament hozzon tör­vényt az antiszemitizmus ellen. Nem véletlen, hogy az antiszemita párt másik hírhedt alakja, Istóczy Győző, a szegedi tanyavilágban éppen anti­szemita jelszavukkal próbált agitálni Hermán Ottó ellen — sikertelenül. De Hermán Ottó e kérdésben is magára maradt, és kitette magát mind a két oldal támadásának. A ne­ves német természettudósnak, Rudolf Virchovnak nevezetes hasonlata sze­rint Hermán is kovásznak tekintette a zsidóságot, amely megfelelő meny­nyiségben nélkülözhetetlen, de túl­súlyra téve szert, veszélyt hoz a ma­gyarságra. Hermán itt. egészen pon­tosan az altkor fol:o -!«'i •aüeiai be­vándorlókra gondolt, akiknek hirte­len megszaporodása és a nemzethez való alkalmazkodásra, asszimilációra való képtelensége a régi, nyelvében és műveltségében már magyarrá lett zsidóságot is kitette az antiszemitiz­mus gátlástalan általánosításának. Ezért szorgalmazta a zsidóság asszi­milációját. Kossuthnak 1883-ban tö­mören így adta elő álláspontját: „El­ső pont: tisztázza és kodifikálja a zsidóság hittételeit úgy, mint a pro­testánsok tették. Második: tegye köz­zé élő nyelveken, hogy mindenki megismerhesse. Harmadik: hitoktató csak az lehessen, aki paphoz illő mo­dern műveltséggel bír. Negyedik: kö­telező polgári házasság. Ötödik: az orosz és lengyel zsidók betelepítése 30 évig beszüntetendő." Meg is okol­ta e pontokat: „Az első és második ponttal azt akarom elérni, hogy a zsidó vallásba Eszlárokat (vérvádat! — P. L.) —, ha nincsenek — ne le­hessen belékölteni. A harmadikkal az ortodox fanatizmusnak akarom útját vágni. A negyedikhez nem kell kom­mentár. Az ötödikkel respiriumot (lé­legzetvételt) keresek a nemzet szá­mára, hogy a kovászt feldolgoz­hassa." Az országgyűlésben maga pana­szolta föl: „A zsidó sajtó azt mond­ja rólam, hogy én rosszabb vagyok, mint Istóczy Győző képviselő úr; Is­tóczy Győző képviselő úr pedig azt állítja, hogy én rosszabb vagyok a zsidónál." Tisza Kálmán miniszterel­nök „izgatónak", Onody Géza „zsidó reformátornak", Pulszky Ágost „álarc alatti antiszemitának" minősítette Hermant ezért az elfogulatlan, a vi­szonyok alapos ismeretéből táplálko­zó, bár a liberális eszméket némikép­pen valóban csorbító véleményéért. Ez utóbbi miatt Kossuth sem helye­selte a bevándorlást korlátozni akaró tervét. A szőlötetű, a filoxéra 1873 augusz­tusában tűnt föl először Magyaror­szágon, Pancsován. A veszedelem lázba hozta az egész országot. Az. el­lene folyó küzdelem vezetője Her­mán Ottó lett, mind a Parlamentben, mind kívüle. Szorgalmazta a homoki szőlőtermelést, mert ez ellenállónak bizonyult a íiloxérával szemben. (Tö­mörkény Borszedés című elbeszélésé­ben örökítette meg a tanyai ember magyarázatát, miért nem • '<"t a homoki tőkének ez az amerikai ro­var: „kisüti a szömit a homok, mög­vakul, és nem lát visszamönni a tő­kére — mondták akkor nevetve a Vad Jánosok, és örvendeztek azon, hogy a homok így megtréfálja a ku­tyafülű amerikait.") Hasonlóan szót emelt Hermán Ottó a halászatért. (Következik: A „magyar géniusz.") '4

Next

/
Thumbnails
Contents