Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

2 Héttő, 1985. június 17. II kulturális fórum előkészületei Horn Gyula nyilatkozata > A helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Egyesűit Államok és Kanada képviselői 1983 őszén Madridi), n elhatározták, hogy 1985. októ­ber 15—november 25. kőzött kulturális fórumot tar­tanak. Felkérésük alapián a Magyar Népköztársaság vállalta a fórum Budapesten történő megrendezését. A 35 részt vevő állam időközben megállapodott abban, hogy a találkozón a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatják meg. Az előkészüle­tekről nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának és a Magyar Televíziónak dr. Horn Gyula külügy miniszté­riumi államtitkár, a Nemzeti Előkészítő Bizottság al* elnöke. várni a tiv eredményeket fórumtól? — Bizonyára a tanácsko­zás sem lesz mentes az éles vitáktól, az esetleges össze­ütközésektől. Már azért sem, mert a kultúra, a szellemi élet terén is jelentősek az eszmei-világnézeti különb­ségek. Továbbá, nem csupán nemzeti keretek között, ha­nem nemzetközi szinten is számottevőek a felfogásbeli különbségek arról, hogy mit kétségkívül befo­fogja a budapesti sor. Politikai jellegű fórum, mert a kultúra, a művésze- vevö államok között, tek legjelesebb képviselői lehet tekinteni valódi kultu­— Miben látja a kultura- zonnyal közrejátszott orsza- ,abs értéknek, s tevékeny­lis fórum értelmét és jelen- gunk kiegyensúlyozott, S(5gnek. Figyelembe kell ven­töségét a helsinki folyamat konstruktív kül- és belpoliti- „ünk azt is, hogy a jelenle­szempontjáhól? kája, kivívott nemzetközi te- gi feszült nemzetközi hely­— A kulturális fórum ter- kintélye. Továbbá az az ér- zet kísérőjelensége az ideoló­mészetcs. ugyanakkor mond- {6kes hozzájárulás, amellyel gjai küzdelem kiéleződése a hatni sajátos része annak, a magyar művészet és tudo- különböző társadalmi rend­amit helsinki folyamatnak '"ány az egyetemes emberi szerű országok között, nevezünk. Jóllehet kulturális civilizációt gazdagította. Ha­kérdésekről tárgyal, lénye- za"k nyitott Európa és a vi- Mj"™ gében politikai tanácskozás. minden valódi kulturális . . . Az adott s eléccé feszült értéke előtt. A kis országok tanácskozás légkörét esered­nemzetközl helyzeufen alkat- közé tartozunk, nyelvünket menycsseget. Bizonyara mait kínál a köfesönös biza- kevesen ismerik, ezért küló- akadnak majd Nyugaton Ifim és mpeérlés s/cllfméno'x ÖÖSen fontos érdekeink lü- oiyanok is, akik fellépéseik­erős í tésére olya n tart a lm ú ^dnek ahhoz, hogy kulturá- kel zavart igyekeznek kelte­összeurópai ^párbeszédre" "s értékeinket mások meg- ni a fórum tevékenysége kő­amelyre eddig nem került Hmerjék, kiegyenlítettebbe rul­váljék a kulturális értékek A magunk részéről — a cseréje és terjesztése a részt- szocialista közösség többi or­szágával együtt — azért lé­pünk fel, hogy a rendez­mindig túlléptek az Önrpa- ~ ,art0nafc 02 dÖké' l'óny fz alkotó szellemű vi­gáért való alkotásokon, s az szulcte,c• ta, a kulturális egyuttmuko­emberi és a társadalmi fej- — A fórumon résztvevő leshez fuzodo ko csonos er­lődés sorskérdéseire keresték országokban az elmúlt idő- dekeket kifejező akarat foru­a választ. Ezt minden bizony- szakban érezhetően felgyor- ma . 'egyen. A tanacskozas nyal tükrözi majd a tanács- sult a felkészülés. Ezt jelzik napirendje, munka- es ugy­kozás munkája is. Hozzája- a nagvszámú kétoldalú ál- r®"dJ° a'aPvetoen biztosítja rulhat a népek és nemzetek lamközi konzultációk. Ki- bogy. 1 megvan a további közeledéséhez és köl- alakulóban van a küldöttsé- P?'lbkal Jóindulat a resztve­csönös megértéséhez. Minden gck összetétele: a kormányok v°kben a kulturális fo­bizonnyal olyan ajánlásokat képviselőin kívül jelen lesz- rum fontos politikai es kul­fogad el, amelyek tovább nek kiemelkedő kulturális 'urális missziót töltsön be. szélesítik a 35 ország kultu- személyiségek a művészeti Hazánk, mint részese és ráüs együttműködését, s ez- alkotás szinte minden terű- egyben házigazdája, szerve­zel ösztönözheti az előrelé- letérői. «>je a tanácskozásnak, nem pest a kapcsolatok más terű- . „ csupán az esemény sikeré­lelein. A ma«yar ^készülést a Den érdekelt> hanem felelős­nemzeti előkészítő bizottság séget vállalt a fórum vala­— Miben látja a fórum irányítja, s ennek munkájá- mennyi résztvevője zavarta­jclcvtöségét a Magyar Nép- faa bekapcgolódott kuUuráIis la" munkájának biztosításá­Uöttársasnff, mint hazigazda c)ctünk lszámos> neves sze. ert is. Ennek erdekeben min­szamara? mélylsége. A többi résztve- den tolunk telhetőt megte­— Számunkra nagy meg- vövel közösen készülünk ar- yzanK. ,h°fiy torvenyemkke., tiszteltetés, s egyben felelős- ra is hogy a tanácskozással alkotmányos rendűkkel, s a ség a fórum megrendezése. egy időben koncentrált ren- nemzetközi gyakorlattal, el­A helsinki folyamat megin- dczvénysorozattal mutas- varasokkal összhangban a dúlása óta ez lesz az elsóal- suk be a közönségnek az eu- Kulturális fórum zavartalan, kalom, amikor ilyen jellegű rppai kultúra néhány fontos nyugodt, jol rendezett ese­nemzetközi tanácskozásra a é-tékét Így a fórum idején menykent maradjon majd Varsói Szerződés egyik tag- _ feltehetően mind a 35 ál- mindenki emlékezele­áilamában kerül sor. Ma- |am közreműködésével — gvarország történetében elő- kortársi képzőművészeti tár­szór fordul elő, hogy egy iat nyínk> nemzetközi film­olyan állami szintű nemzet- aapokra, bélyegkiállításra közi értekezlet házigazdája kerai sor A Magyar Televi­lehet, amelyben eltérő társa- zió nemzetközi gálaestet ren­dalmi rendszerekhez tartozó, JtíZi s júliusban megkezdi a sok tekintetben ellentétes résztvevő országok televízi­politikai irányzatokat lskép- ÓS filmjeinek vetítését, viselő országok vesznek részt. — Ebben a feszültségek­A tanácskozás helyszíné- ke! terhes világhelyzetben nek eldöntésében minden bi- nem túlzott derűlátás pozi­ben. Kiszabadullak a ENSZ-katonák 0 Mardzsajun (Reuter) Szombat reggel vissza­nyerte szabadságát az a 21 finn nemzetiségű ENSZ-ka­tona, akit a Tel-Aviv ál­tal fenntartott úgynevezett dél-libanoni hadsereg em­berei ejtettek foglyul nyolc nappal ezelőtt. Az UNIFIL katonáit az Izraellel hatá­ros Mardzsajun dél-libanoni városban adták át Jean Pons tábornoknak, a Liba­, -ónban ideiglenesen állo­másozó ENSZ-erők (UNI­FIL) parancsnokának. A finn katonákat a déli határ­sávból az UNIFIL nakurai főhadiszállására szállították. Az ENSZ New York szék­helyén Perez de Cuellar fő­titkár szóvivője nyilatko­zatban mondott köszönetet mindazoknak, akik diplomá­ciai erőfeszítéseik révén hoz­zájárultak az ügy rendezé­séhez. A párizsi külügymi­nisztériumban szombat dél­után közölték, hogy „Fran­ciaország pénteken a legma­gasabb szinten járt közben az izraeli hatóságoknál" a finn katonák elengedése ér­dekében. Antoine Lahad, a dél­libanoni határsávban tevé­kenykedő szakadár milícia vezetője megtorlásnak szán­ta a június 7-én végrehaj­tott emberrablást, miután szabadcsapatainak 11 tagja előzőleg — Lahad állítása szerint az ENSZ-katonák közreműködésével — az Amal síita fegyveresek fog­ságába került. Gyerekek veszélyben! Az elmúlt héten pénteken lányának, hogy csak a zeb­befejeződött a tanítás az rán menjen át, vagy a for­általános iskolákban. A galomirányitó jelzőlámpa gyerekek a tantermekből zöld fénye megjelenésekor, kirajzottak, elözönlötték a ha amikor együtt vannak, játszótereket; most már elkerülik még a közeli gya­időbeni korlátozottsíig nél- logátkelőt is. s ha nem jön kül lehet használni életkor- jármű, átmennek az úttes­nak megfelelően a görkor- ten egvütt a piros fényjel­csolyát, a biciklit, vagy a zésre is. Hosszú évek ta­nagyobbaknak a segédmo- pasztalata, hogy az általá­tor-kerékpárt. Ez azt is je- nos iskolás vagy annál is lenti, hogy a fiatalok gyak- fiatalabb gyerekek körében rabban kerülnek balesetve- a következők a leggyako­szélybe, mint a tanítási idő ribb baleseti okok: labda alatt. után vagy a játék hevében az úttestre szaladás körülte­kintés nélkül: úttestre lépés kilátást gátló tárgyak — megfelelően gyermekeiket a ^'"''j'. jüetteTüos13jelzésed legelemibb közlekedési tud- rgy tilíott helyen tS mvalókra sem. áthaladás. A kerékpáros Május eleje óta az idei gyerekek szabályismerete tanítási év befejezéséig ki- nagyon felületes, például , ,, , a'ift van közöttük, aki a lene gyermekbaleset történt jobbkézszabályt a közleke­megyénkben (Szegeden, désben alkalmazni tudná. Szentesen és Csanyteleken). A középLskolás korú fia_ s mindegyik alkalommal a talok seg<klmotor-kerékpáro­gyerekek, illetve az őket ^ sok bosszúságot okoz a felügyelet nélkül hagyó szü- városlakóknak. Csoportosan lók a hibáztathatók. A há- összegyülekezve igyekeznek rom és fél évestől kezdve 13 fUogtatni vezetésben! tudá­Ezt végül is minden szü­lő tudja, de sajnos nagyon sokan nem készítik fel éves korig balesetet szen­vedett gyerekek közül ha­tan súlyosan sérültek meg, sukat, vagy éppen imponál­ni a lányoknak a „lóerők fölötti" uralommal. A lakó­Harcok Bejrútban r. Bejrút (MTI) ötven halottat követeltek a hét végén a libanohi fő­városban, s különösképp a teljesen anachikussá vált Nyugat-Bejrútban a felerő- számító Amal—palesztin há­södött harcok. A kormány ború felfüggesztesére tett továbbra is működésképte- tárgyalásos erőfeszítések. s hárman csak könnyebben. kat természetesen bosszant­A vakáció végül is csak ja, hogy már-már éjszakai most kezdődik, de a májú- órákban ^ 8_10 meg még si tapazlalatok — az emli- . tett balesetek - alapján is annal * tobb kismotort tu­mondjuk, minden családban ráztatnak a téren. az utcá­foglalkozni kell ezzel a kon a fiatalok, a gépkocsi­problémával. És nem-csak vezetőknek pedig gyakran a megfelekl^Memélyes lékgzetük á11 el attó1- hogy mutatással. Mert hiába milyen bravúros mutatvá­mondja a szülő kicsinyének, nyokat végeznek a kismo­vagy nagyobbacska fiának, torosok a járművek között. A kerékpárra, kismotorra természetesen szükség van, és igenis jó, ha a fiatalok minél többet használják őket, valóban az életben is gyakorolják a közlekedést. Ám nem mindegy, hogyan. Sok szülő döbbent máar rá arra, hogy jó lett volna e témakörről időben beszél­getni gyermekével, példát is mutatni neki. de bizony gyakorta már túlságosan későn. A mulasztást még lehet pótolni. Zrínyi Péter len. A féltucatnyi konfliktus befagyasztására irányuló ku­lisszák közötti alkudozások egyelőre eredménytelenek, akárcsak a gyújtópontnak Közéleti napló LOSONCZI PAL ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki az Izlandi Köztársaság elnö­Tanács elnöke táviratban fe- ,,,„„. „„,„... jezte ki jókívánságait Vigdis kenek> Izland "einzetl l,nne" Finnbogadottir asszonynak, pe alkalmából. ELUTAZOTT AZ SZMBT KÜLDÖTTSÉGE Szombaton elutazott ha- Migyar—Szovjet Baráti Tár­zainkból a Szovjet—Magyar saság megalakulásának 40. Baráti Társaság delegációja, évfordulója alkalmából ren­Nimely Filipp Jenmas, az dezett ünnepségekre érkezett SZMBT elnöke vezetésével a Magyarországra. OLAII ISTVÁN HAZAÉRKEZETT Oláh István vezérezredes, katonai küldöttség búcsúzta­honvédelmi miniszter — aki táSára a moszkvai repülőté­katonai küldöttség élén jú ren megjelent Szergej Szo íátogatásem ÍSSd**! **»> a ^etumo mar­Szovjetunióban — szómba- sallja, az SZKP KB PB pótl­ton hazaérkezett. A magyar tagja, honvédelmi miniszter. MAGYAR PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG MEGBESZÉLÉSEI A Spanyol Kommunista Bizottságának meghívására a Párt Központi Bizottságának magyar pártmunkásküldött­meghivására június 11—13- ség június 14—15-én Párizs­án magyar pártmunkáskül- ban tartózkodott, ahol döttség - látogatott Madridba, Jacques Denis-vel, a KB Kovács Lászlónak, az tagjával, a külügyi osztály MSZMP KB osztályvezető- helyettes vezetőjével a nem­helyettesének vezetésével. A zetküzi kommunista mop.ga­delegáció megbeszéléseket lom, valamint az MSZMP és folytatott az SKP tárgyaló- az FKP együttműködésének csoportjával. A Francia időszerű kérdéseiről folyta­Kommunista Párt Központi tott megbeszélést. Péter László A mi Hermán Ottónk Szülelésének 150. évfordulójára 4. Szeged képviselője Kossu'h Lajos nem helyeselte Her­mán Ottó és Bakay Nándor tervét or­szágos iparosDárt megalakítására. Az volt a véleménye: az új párt megoszt- . ja az ellenzéket, s így a kormánynak meg a Habsburgoknak a malmára hajtaná a vizet. De aggályai voltak mind Bakaynak, mind Hermannak a „szocialisztikus színezetű" nézeteivel szemben is. A Hermán fogalmazta körlevél — úgymond Kossuth — „bi­torló osztályokról", .,szabadalombitor­lásról" beszél, s azt mondja, hogy „a küzdelem, mely a nemzet zömében foly, nem politikai pártok, hanem tár­sadalmi osztályok s rétegek küzdel­me". Kossuth úgy látta: „ha e katlan­nak a szenvedély kénlángiával aláfü­tenek, úgy segéljen, baj lehet belőle". Helfy Ignácnak meg azt írta Kossuth: „Ne zúdítsák maguk ellen a többi honpolgárokat." „Megmondtam nekik, hogy annak semmi nyomát nem lá­tom, hogy osztályok és társadalmi ré­tegek állanának már nálunk is harc­ban egymással. Isten is őrizzen tőle. Nem bímók meg. Annyi ellenséggel van dolgunk, oly fekély nemzettestün­kön a nemzetiségi szakadárság, hogy még osztály is harcra kél osztály el­len, bármelyik győzne, a nemzet hal­na meg. Hát ne provokálják, sőt, imádkozzanak, hogy »múljék el tő­lünk e pohár« " Kossuth nyilván tévedett, amikor Turinhol (ahogyan akkor az észak­olaszországi Torinót németesen hív­ták) nem látta jól a hazai gazdasági­társadalmi viszonyok fejlődését, nem ismerte föl az osztályellentétek fo­kozódását. Mégis igaza volt, amikor az ellenzék megosztásának kockázatát fölismerte. Bakay is. Hermán is el­fogadta Kossuth álláspontját, és igye­kezett magát a szocializmus vádjától tisztázni. Hermán, mint láttuk; a szo­cializmus távlataira vonatkozó néze­teit Kossuthtal szemben is fönntartot ­ta, az osztályharc tényét változatlanul állította, de a közvetlen tennivalókra nézve, magáévá tette a rajongott kor­mányzó elnök tanácsait. Hermant 1875. február 24-én Trefort Ágoston kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Múzeum állattárába /rsegéd• nek. Doroszlóról a tudós Pestre költö­zött, a.Nemzeti Múzeumban (a Mú­zeum utcára és a Kálvin térre néző sarkán) kapott szolgálati lakásba. Folytatta pókmonográfiáiát, s közben bekapcsolódott a közéletbe. Első nyilvános szereplésére a bal­káni háborúban az oroszok kezére került Plevna eleste után került sor: 1877. december 16-án a törökbarát magyarok nagy tüntetést rendeztek. „A népgyűlés meghívott szónoka — olvassuk Lembrecht Kálmán életrajzi munkájában — Pulszky Ferenc volt, de Pulszky késett, és a Nyugati pá­lyaudvar előtti teret, a mai Berlini [ma Marxi teret betöltő tömeg hal­lani akart mar szónoklatot. Fölugrott hát Hermán Ottó egy konfliskocsi lé­teiére. és eldörögte budapesti szűzbe­szédét. Forradalmár megjelenése, ak­koron még vézna, alacsony alakja, lo­bogó sörénye, lengő szakálla, metsző hangja és szellemének csillogó szipor­kái, már első szereplésén meghozták számára azt az általános sikert, amely egész közéleti szereplésén végigkísér­te." Néhány barátiának unszolására Hermán már 1875-ben föllépett Ko­lozsvárott képviselőjelöltnek, de siker­telenül. Így járt 1878. július 14-én Szarvason is: alulmaradt, noha a szarvasiaknak maga Kossuth Lajos ajánlotta. Mint harmadszor a szegedi­eknek, az alsóvárosiaknak is, amikor Kállav Ödön (1815—1879), a szegedi második választókerületnek — szintén Kossuth javaslatára — 1869-ben meg­választott függetlenségi képviselője elhunyt, így mandátuma megürese­dett. Az 1879. október 27-i pótválasz­táson gróf Károlyi Sándorral szem­ben, 65 szavazattöbbséggel, Hermán Ottó lett a képviselő. Szeged ekkoriban két képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. Az 1. választókerület a Belvárosból, Újsze­gedből a két körút közötti városrész­ből, Felsővárosból és Rókusból állott. Ennek képviselője ekkor, 1878 óta, ép­pen Bakay Nándor volt. A 2. válasz­tókerületet a nagykörúton kívüli vá­ros, Alsóváros, Alsótanya és Felsőta­nya tette ki. Az első kerületnek, mint Tóth Ede kimutatta (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 8. köt. 1984 ), 1712, a másodiknak 1994 sza­vazója volt. Életrajzírója meséli, hogy amikor a szegediek küldöttsége megjelent Pes­ten, Hetman Ottónál, hogy menne ve­lük cr .grambeszédét megtartani, Her­mán — a nála nem szokatlan pénz­szűkében lévén — elment barátjához, Szily Kálmánhoz. Elpanaszolta neki, hogy nincs egy fityingje sem, hogy menjen le így kortesútra. Szily adott neki kölcsön 35 forintot. „Amikor Hermán — írta Lambrecht Kálmán — Szegedről, a mandátummal a zse­bében visszakerült — még tizenhét forintot visszahozott belőle. Azóta se került a parlamcnlba ilyen tiszta mandátum!" Oiszággyülési szűzbeszé'aet Hermán Ottó 1879. november 12-én mondotta el a boszniai okkupáció ellen. Tóth Ede, aki említett dolgozatában alapo­san löltárta Hermannak parlamenti tevékenységét, idézi Szeged új képvi­selőjének álláspontját: „magyar nem­zeti politikát" követelt a kormánytól, amely nem azonos a dinasztia érde­keivel. A Habsburgok részesedni kí­vánnak a Balkán földarabolásából, Magyarország érdeke viszont, hogy Boszniát és Hercegovinát adják visz­sza török fönnhatóság alá. Ezzel kezdődött' Hermán Ottónak Szeged képviseletében parlamenti sze­replése, és tartott nyolc éven át, 1887. június 17-ig. (Következik: Alsóváros bizalmából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents