Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

Szombat, 1985. június 15. 0 Károlyi Mihályné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának halálára (1892—1985) A magyar nép fájdalommal gyászolja Karolyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első Magyar Köz­társaság elnökének elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott közülünk, aki a nagy időknek nemcsak tanúja, hanem tevékeny résztvevője is volt. Andrássy Katinka feleségként es harcostársként egyaránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot, a száműzetés évtizedeiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — oszlatva, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezette el a haladó eszmék elfogadásához. Mindig áz a cél vc/ette. hogy a független, szabad Magyarországot, a nép ügyét szolgálja. Nemcsak hir­dette, hanem meg is élte a teljes életet, és boldoggá tette, hogy küzdéseinek célját még látta megvaló­sulni. „Hittünk a kollektív lelkiismeretben — írta em­lékirataiban —. hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szen­vedéseket .. ." Károlyi Mihállyal közös életüket sum­mázta így, s igazuk mellett immár maga a történe­lom tanúskodik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkat újkori tör­ténelmünk. kimagasló személyisegeként tiszteljük. Emlékét örökké megörz\ a magyar nép. Az elhunyt földi maradványait, végakaratának megfelelően, hazai földbe, férie mellé helyezik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Olof Palme elutazott Budapestről • Olof Palme es felesége penteken délelőtt a magyar főváros nevezetességeivel is­merkedett. A hivatalos láto­gatáson hazánkban • tartóz­kodó svéd miniszterelnököt városnéző programjára el­kísérte Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete. A svéd kormányfő először a budai várban sétálva a Halászbástyáról nézte meg fővárosunk panorámáját, majd a Mátyás-templomot kereste fel. Olof Palme elutazása előtt a Budapest Hilton Szállodá­ban találkozott a hazai és- a nemzetközi sajtó képviselői­vel. Olof Palme és felesége, valamint kíséretének tagjai pénteken délután elutaztak Budapestről. A búcsúztatásra a Feri­hegyi repülőterén megjelent Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és felesége. Várkonyi Péter külügymi­niszter. továbbá politikai életünk több mas vezető személyisége. Az MSZBT jubileumán Ünnepi megemlékezés Szegeden Armand Hammer látogatása A Budapest (MTI) Pénteken elutazott Buda­pestről dr. Armand Ham­mer. az egyesült államok­beli Occidental Petroleum Corporation igazgató taná­csának elnöke, aki az Inter­national Herald Tribüné ál­fővárosunkban rendezett nemzetközi konferencia al­kalmából tett látogatást ha­zánkban. A közismert amerikai üz­letember elutazása előtt megbeszélést folytatott Mar­jai József miniszterelnök­helyettessel cége és a ma­gyar vállalatok közötti együttműködésről. Magyarországi tartózkodá­sa során Armand Hammer találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel is. A Bejrut (Reuter) Fegyveres géprablók pen­teken délelőtt eltérítették az amerika> TWA (Trans World Airlines) légitársaság Boe­ing 727-es típusú. Athén és Róma között közlekedő me­netrendszerű járatát. A légikalózok a gépet Athénból történt felszállása után kerítették hatalmukba, s Bejrútba i rá nyitották.-Két­szer kértek leszállási enge­délyt eredménytelenül a re­pülésirányítóktól. S végül csak a pilóta könyörgésére, miszerint elfogy az üzem­anyag, adta meg maga Va­lid Dzsumblatt miniszter az engedélyt a leszállásra. A leszállás után a járatot eltérítő Réprablók — közöl­ve, hogy nagy mennyiségű TNT-robbantóanyaggal van­nak felszerelve, s nem ha­boznak felhasználni — az amerikai utasok és a sze­mélyzet kivégzésével fenye­getőztek, ha nem töltik fel üzemanyaggal a gépet. Innen a TWA gépe helyi idö szerint 2 órakor Algéria irányába elhagyta a bejrúti repülőteret. A felszállás előtt a kom­mandócsoport vezetője rá­dión rövid nyilatkozatot tett Ebben követelte a jelenleg izraeli bőrtönökben fogva tartott libanoniák szabadon bocsátását, s élesen elitélte az Egyesült Államokkal szo­rosan együttműködő arab rendszereket. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Csongrád Me­gyei és a Szeged Városi Munkabizottsága tegnap dél­után u megyeszékhelyen, a MAV Igazgatóság épületé­ben, az MSZBT megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából ünnepi ülést tar­tott. Először Csillag Erika, a Szegedi Tömörkény István Gimnázium tanulója szaval­ta el Jevtusenko: Ébredő város című versét, majd Balogh József, a vasútigaz­gatóság MSZBT tagcsoport­jának ügyvezető elnöke kö­szöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, az elnökség tag­jait, köztük Koncz Jánost, az MSZMP megyei és Schmidt Józsefet, a szegedi városi pártbizottság titká­rát, Bozó Sándort, az MSZBT megyei munkabizottságának elnökét, Lovász Lázárt, a megyei pártbizottság tagját, a vasútigazgatóság vezető­jét cs Németh Györgyöt, a vasúti pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagját. Dr. Szendrei János, az MSZBT Országos Elnöksé­gének tagja, a Szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola főigazgatója beszédé­ben szólt az MSZBT elődje, a Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság megalakulásá­ról és fejlődéséről. Idézte a szervezet létrehozásakor, 1945. június 9-én közétett dokumentum egyik örökér­vényű mondatát, miszerint — e barátság nélkül hazánk sorsának jobbrafordulása nem érhető el. Szólt arról, hogy már az első világhábo­rút követő időkben a ma­gyar és az orosz munkásság között az érdekazonosság, az elnyomók elleni harc ve­tette nieg a kölcsönös barát­ság alapjait, amely felsza­badulásunk után szélesedve napjainkra tömegmozgalom­má vált. Szegeden az or­Somogyi Károlyné felvétele Dr. Szcndrri János ünnepi beszédét mondja szágban elsőként alakult meg Szovjet Barátok Társa­sága elnevezéssel olyan kö­zösség, amely céljául tűzte ki a testvéri kapcsolatok ápolását. Hazánkban a te­lepülések felszabadulásával fokozatosan szervezték meg mindenütt az emberek a magyar—szovjet barátságot, ápoló csoportokat. Makón 1945. augusztus fl-án, Szen­tesen szeptember lll-ún, Hódmezővásárhelyen pedig december 16-án tömörültek szervezetbe az aktivistiák. Csongrád megyében 1950­ben már 38 ezer tagot szám­lált a mozgalom. Az ország­ban 1956 óta mint politikai szervezet működik a közös­ség Magyar—Szovjet Baráti Társaság néven és sok ezer aktivistája sodorja keretén belül eltéphetetlen kötelék­ké a barátság szálait. Koncz János a pártszer­vezetek és pártmunkások nevében köszöntötte a meg­jelenteket és megyénk MSZBT aktivistáit. Áttekin­tette Csongrád megye sze­repét népünk magyar­szovjet barátságot erősítő munkájában. Egyebek mel­lett kiemelte, hogy az MSZBT a különböző terüle­teken a jövőben is segítheti gazdasági célkitűzéseink megvalósítását. Andrássy Lajos költö. az MSZBT ala­pító tanainak képviseleté­ben személyes élményeiről beszélt. Azokról, amelyek segítették írásművészetének fejlődését, kibontakozását és amelyek a jövőben is erőt adnak munkájához. Befejezésül dr. Szendrei János Gyulay Zoltánnak és Kun stár Jánosnak (Szeged) az MSZBT Aranykosürús jelvényét nyújtotta át. Ki­rály Endre (Mindszent) ugyanezt az elismerést az országos elnökség ünnepsé­gén vette át a Parlament­ben. Jubileumi emlékplaket­tet kapott: Andrássy Lajos (Szeged), Pusztay Jáiiysné (Szentes), Rózsa Dezsönc (Hódmezővásárhely) é.s*Bóka István (Mórahalom); 32 ak­tivista munkáját pedig em­léklappal ismerték el. a JJ* ' s f . ÍÍJJJífiSBl te! RÁDIÓTELEX Péter László II mi Hermán Ottónk • Születésének 130. évfordulójára KÖSZÖNET­NYILVÁNÍTÁS Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP fő­titkárának és Lázár György­nek, a Minisztertanács el­nökének a 80. születésnapja és a kitüntetése alkalmából hozzá intézett jókívánságo­kért. KGST-TANACSKOZAS Június 25-én, Varsóban kezdődik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa 40. ülésszaka. Az előzetes meg­állapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A ma­gyar küldöttség vezetője Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke KOSZORtJZAS Születésének 90. évfordu­lója alkalmából pénteken, a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Szamuely Tibomé — Szilágyi Jolán — sírját. HARCÁSZATI GYAKORLAT A Varsói Szerződés tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erői éves kiképzési tervé­nek megfelelően a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzsei­nek és csapatainak részvé­telével a közeljövőben kö­zös hadműveleti, harcászati gyakorlatot tartanak hazánk területén „Duna '85'' elne­vezéssel. . SZOVJET—KÍNAI KONZULTÁCIÓ A konzuli kapcsolatok ja­vításáról és fejlesztéséről tartottak konzultációkat a szovjet és a kínai külügy­minisztérium delegációi Pe­kingben. A megbeszéléseket tárgyszerű légkör és jó szán­dék jellemezte. SÜLYOS HARCOK BEJRÚTBAN Csütörtök délutántól he­ves harcok dúltak a libano­ni fővárost kettéválasztó de­markációs vonal mentén. A nehézfegyverekkeh rakéták­kal vívott tűzpárbaj az éj­féli órákban érte el csúcs­pontját, de meg péntek reg­gel is élénk lövöldözés hal­latszott. A falangista milí­cia és a muzulmán erök harca a zold vonal teljes hosszában, azaz a bejrúti ki­kötőtől Haddatig,' 16 km-es sávban hullámzott. Nem kí­mélték a sűrűn lakott pol­gári negyedeket sem. ÉLET, MÚNKARITMUS A Szaljut—7—Szojuz T—13 űrkomplexumon egy hete dolgozó két szovjet űrhajós szervezete teljesen hozzászo­kott már a súlytalanság kö­rülményeihez. Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Sza­vinih azt jelentették a földi irányitóközpontnak, hogy helyreállt élet- és munkarit­musuk, jól érzik magukat. 3. Apatini találkozás Hermán Ottó 1872. július 25-én — összekülönbözve elvi kérdésben a lap főszerkesztőjével — kilépett a kolozs­vári Magyar Polgár szerkesztőségből. Egy ideig barátjának, a sz&szvesszősi Bedöházy Jánosnak vendégszeretetét élvezte, járta a környékét, gyűjtötte állatvilágát, főként pókfajtáit, de eg­zisztenciáját bizonytalannak látva, egyengette útját Bécsbe, hogy onnan egy expedícióval Kamerunba utaz/.ek. 1873. február 2-án a kolozsvári Re­doute nagytermében tisztelői matinét is rendeztek költségeinek előteremté­sére. „A jövedelem elég volt, .útnak is indult, de csak Pestig jutott — írta Lambrecht Kálmán. — Itt azután Frivaldszky János és Szily Kálmán elfogták, el sem is eresztették."' Fri­valdszky János, a Nemzeti Múzeum állattárának igazgatója, és Szily Kál­mán, az időben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főkönyvtárosa, hogy Herma-it itthon marasztalhassák, szer­ződést jártak ki neki. 1873. április 22-én a Természettudományi Társu­lat megbízta Hermant Magyarország pókfajtáinak monografikus földolgo­zásával. Hermán gyűjtéseinek kiegészítésére még ez évben bejárta a Duna—Tisza közét. Hegyalját, Felvidéket, Tátrát, Mátrát. A telet Pesten töltötte, majd 1874 elején Bécsben könyvtárakban, természetrajzi gyűjteményekben dol­gozott anyagán. 1874 márciusában gyűjtött anyagá­val visszavonult a Bács megyei Do­roszlóra (ma Doroslovo a jugoszláviai Vajdaságban), és sógorának, Scultéty Náthán királyi erdömesternek a há­zában nekilátott könyvének megírá­sához. „Itt írta meg — jegyzi föl Lambrecht Kálmán az életrajz e fon­tos mozzanatát — első nagy művének. Magyarország pókfaunájá-nuk első kötetét." Majd hozzáteszi: „Kevés ál­lat van a világon, amelytől a közön­ség úgy irtózik, mint a póktól — és kevés mű van a magyar irodalomban, amelyet a magyar közönség — leg­alább hírből — oly jól ismerne, mint Hermán Ottó pókmüvét. Ez a három­kötetes, a laikus számára is vonzóan megirt mű tette nevét országosan is­mertté, de a szakkörök figyelmét és elismerését is evvel érdemelte ki el­sőül " Mintegy 314 pókfajtát irt le müvé­ben Magyarország területéről; köztük 3: új v üt még a tudományban is. Mi ve különben módszertani és tudo­mányelméleti szempontból is jelentős: a hazai térmészettudományos gondol­kodás fontos állomása. Erdödy Gábor tavaly megjelent érdekes munkájában (Hermán Ottó és a társadalmi nem­zeti felemelkedés ügye, 11)84) tobb íz­ben is visszatér a pókmonográl'iu heurisztikai tételeire. A tudós azonban nem tagadta meg természetét, közéleti hajlandóságát. A doroszlói Szentkút búcsúsainak látvá­nya késztette hires-hírhedt cikkének, A mérges csóíc-nak (Természettudo­mányi Közlöny, 1876) megírására. Benne a közegészség érdekében a fe­szüle'ek csókolgatása, kegyhelyek és búcsújáróhelyek vizeinek használata ellen emelt szót. Cikke, antiklerikális iránya miatt, nagy föltűnést keltett; sok külföldi lap is átvette. Megszer­vezte Doroszlón az olvasóegyletet, és 1874-ben megrendezte Apatinban az első hazai ipari kiállítások egyikéi. Augusztus 9-től 20-ig tartott ez a kiállítás. A helyi termelésnek megfe­lelően különös figyelmet szentelt benne a kendertermelésnek és -földolgozás­nak. Természetes, hogy a kiállításon részt vevő szegedi köteles, Bakay Nándor megismerkedett a kiállítás titkárával. Hermán Ottóval. E találkozás mindkettejük számára nagy jelentőségűnek bizonyult. Sze­geden már csaknem évtizedes múltra tekintett vissza a helyi iparosmoz­galom. 1865-ben Osztróvszky József iparos bizottmányt hozott létre. „Ez a mozgalom — írta Acs Tivadar (Párt­történeti Közlemények, 1962) — mindvégig iparfejlesztésről és egy iparospárt megalakításáról beszélt, hogy az iparos osztálynak — amely­be nemcsak a mestereket, hanem a segédeket, munkásokat is belesorolták — legyen parlamenti képviselete". Bakay fölvethette ezt Hermán Ottó előtt Apatinban. s a nyughatatlan tu­dós azonnal kapható volt a régi terv felelevenítésére és valóra váltására. Találkozásuk eredménye lett egy­részt az 1876. évi első nagy szegedi ipari kiállítás, amelyről Hermán raj­zos cikkben számolt be a Vasárnapi Újságban, másrészt pedig Bakayval közös kísérletük az iparospárt meg­alakítására. Doroszlóról és éppen az-iparospárt megalakítása ügyében vette föl Her­mán Ottó a kapcsolatot a turini reT metével, Kossuth Lajossal is. 1875. február 20-án kelt első levelében Hermán először is bemutatkozott az egykori kormányzó elnöknek: „Szepességi származású vagyok. Egyik nagybátyám kilenced magával az Atlanti-óceán fenekén alussza örök álmát: nem akarta, hogy gyermekei abszolút monarchiában neveltessenek, s a hajó — »Ausztria« —, amelyen Amerika felé indult, a nyilt tengeren megégett. Ez történi 1858-ban. Ennyi a családi szellemre nézve. •ló barátom. Teleki Sándor, a kol­tói, azt mondotta volt nekem, hogy a Kolozsvárt megjelenő Magyar Pol­gár című lap Kegyelmességed helyes­lését bírja. Megjegyzem, hogy ez ak­kor volt, amikor e lap Lónyai ellen izgatott. Legélesebb cikkeit én írtam, és megtiszteltettem három sajtóper­rel, amelyet Lónyai bukása után tár­gyalni nem mertek; tudták, hogy vé­delmezni fognám magamat, s nin­csen esküdi, aki bünost mondjon. A lap szerkesztője Péchy Manó grófnak hízelegvén, én legott kilép­tem, s azóta természeti tudományok­kal foglalkozom; jelenleg a magyar araneológiát (póktant) írom. Sohasem szűntem meg nemzetem szabadságáért tenni és izgatni. Az országot, népét tanulmányozom és is­merem. Hitvallásom: szívem, eszein és meggyőződésem után a köztársa­ság. Evvel, azt hiszem, bemutattam ma­gam. A köztársaság eszményem, s min­den lépésemet feléje irányozom, de számolok a viszonyokkal is, mert nem magamra egyedül akarom eszménye­met megközelíteni: a nemzettel tar­tok. A nemzet közszellemét tekintve tudom, hogy csak apró, • lassú lépés­ben lehet haladni..." A továbbiakban Kossuth elé ter­jesztette az iparospárt megalakitása­nak tervét. (Következik: Szeged képviselője.) V

Next

/
Thumbnails
Contents