Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

Szombat, 1985. június 15. 0 Károlyi Mihályné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának halálára (1892—1985) A magyar nép fájdalommal gyászolja Karolyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első Magyar Köztársaság elnökének elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott közülünk, aki a nagy időknek nemcsak tanúja, hanem tevékeny résztvevője is volt. Andrássy Katinka feleségként es harcostársként egyaránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot, a száműzetés évtizedeiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — oszlatva, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezette el a haladó eszmék elfogadásához. Mindig áz a cél vc/ette. hogy a független, szabad Magyarországot, a nép ügyét szolgálja. Nemcsak hirdette, hanem meg is élte a teljes életet, és boldoggá tette, hogy küzdéseinek célját még látta megvalósulni. „Hittünk a kollektív lelkiismeretben — írta emlékirataiban —. hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket .. ." Károlyi Mihállyal közös életüket summázta így, s igazuk mellett immár maga a történelom tanúskodik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkat újkori történelmünk. kimagasló személyisegeként tiszteljük. Emlékét örökké megörz\ a magyar nép. Az elhunyt földi maradványait, végakaratának megfelelően, hazai földbe, férie mellé helyezik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Olof Palme elutazott Budapestről • Olof Palme es felesége penteken délelőtt a magyar főváros nevezetességeivel ismerkedett. A hivatalos látogatáson hazánkban • tartózkodó svéd miniszterelnököt városnéző programjára elkísérte Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete. A svéd kormányfő először a budai várban sétálva a Halászbástyáról nézte meg fővárosunk panorámáját, majd a Mátyás-templomot kereste fel. Olof Palme elutazása előtt a Budapest Hilton Szállodában találkozott a hazai és- a nemzetközi sajtó képviselőivel. Olof Palme és felesége, valamint kíséretének tagjai pénteken délután elutaztak Budapestről. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőterén megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége. Várkonyi Péter külügyminiszter. továbbá politikai életünk több mas vezető személyisége. Az MSZBT jubileumán Ünnepi megemlékezés Szegeden Armand Hammer látogatása A Budapest (MTI) Pénteken elutazott Budapestről dr. Armand Hammer. az egyesült államokbeli Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnöke, aki az International Herald Tribüné álfővárosunkban rendezett nemzetközi konferencia alkalmából tett látogatást hazánkban. A közismert amerikai üzletember elutazása előtt megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnökhelyettessel cége és a magyar vállalatok közötti együttműködésről. Magyarországi tartózkodása során Armand Hammer találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel is. A Bejrut (Reuter) Fegyveres géprablók penteken délelőtt eltérítették az amerika> TWA (Trans World Airlines) légitársaság Boeing 727-es típusú. Athén és Róma között közlekedő menetrendszerű járatát. A légikalózok a gépet Athénból történt felszállása után kerítették hatalmukba, s Bejrútba i rá nyitották.-Kétszer kértek leszállási engedélyt eredménytelenül a repülésirányítóktól. S végül csak a pilóta könyörgésére, miszerint elfogy az üzemanyag, adta meg maga Valid Dzsumblatt miniszter az engedélyt a leszállásra. A leszállás után a járatot eltérítő Réprablók — közölve, hogy nagy mennyiségű TNT-robbantóanyaggal vannak felszerelve, s nem haboznak felhasználni — az amerikai utasok és a személyzet kivégzésével fenyegetőztek, ha nem töltik fel üzemanyaggal a gépet. Innen a TWA gépe helyi idö szerint 2 órakor Algéria irányába elhagyta a bejrúti repülőteret. A felszállás előtt a kommandócsoport vezetője rádión rövid nyilatkozatot tett Ebben követelte a jelenleg izraeli bőrtönökben fogva tartott libanoniák szabadon bocsátását, s élesen elitélte az Egyesült Államokkal szorosan együttműködő arab rendszereket. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád Megyei és a Szeged Városi Munkabizottsága tegnap délután u megyeszékhelyen, a MAV Igazgatóság épületében, az MSZBT megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott. Először Csillag Erika, a Szegedi Tömörkény István Gimnázium tanulója szavalta el Jevtusenko: Ébredő város című versét, majd Balogh József, a vasútigazgatóság MSZBT tagcsoportjának ügyvezető elnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, az elnökség tagjait, köztük Koncz Jánost, az MSZMP megyei és Schmidt Józsefet, a szegedi városi pártbizottság titkárát, Bozó Sándort, az MSZBT megyei munkabizottságának elnökét, Lovász Lázárt, a megyei pártbizottság tagját, a vasútigazgatóság vezetőjét cs Németh Györgyöt, a vasúti pártbizottság végrehajtó bizottságának tagját. Dr. Szendrei János, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója beszédében szólt az MSZBT elődje, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság megalakulásáról és fejlődéséről. Idézte a szervezet létrehozásakor, 1945. június 9-én közétett dokumentum egyik örökérvényű mondatát, miszerint — e barátság nélkül hazánk sorsának jobbrafordulása nem érhető el. Szólt arról, hogy már az első világháborút követő időkben a magyar és az orosz munkásság között az érdekazonosság, az elnyomók elleni harc vetette nieg a kölcsönös barátság alapjait, amely felszabadulásunk után szélesedve napjainkra tömegmozgalommá vált. Szegeden az orSomogyi Károlyné felvétele Dr. Szcndrri János ünnepi beszédét mondja szágban elsőként alakult meg Szovjet Barátok Társasága elnevezéssel olyan közösség, amely céljául tűzte ki a testvéri kapcsolatok ápolását. Hazánkban a települések felszabadulásával fokozatosan szervezték meg mindenütt az emberek a magyar—szovjet barátságot, ápoló csoportokat. Makón 1945. augusztus fl-án, Szentesen szeptember lll-ún, Hódmezővásárhelyen pedig december 16-án tömörültek szervezetbe az aktivistiák. Csongrád megyében 1950ben már 38 ezer tagot számlált a mozgalom. Az országban 1956 óta mint politikai szervezet működik a közösség Magyar—Szovjet Baráti Társaság néven és sok ezer aktivistája sodorja keretén belül eltéphetetlen kötelékké a barátság szálait. Koncz János a pártszervezetek és pártmunkások nevében köszöntötte a megjelenteket és megyénk MSZBT aktivistáit. Áttekintette Csongrád megye szerepét népünk magyarszovjet barátságot erősítő munkájában. Egyebek mellett kiemelte, hogy az MSZBT a különböző területeken a jövőben is segítheti gazdasági célkitűzéseink megvalósítását. Andrássy Lajos költö. az MSZBT alapító tanainak képviseletében személyes élményeiről beszélt. Azokról, amelyek segítették írásművészetének fejlődését, kibontakozását és amelyek a jövőben is erőt adnak munkájához. Befejezésül dr. Szendrei János Gyulay Zoltánnak és Kun stár Jánosnak (Szeged) az MSZBT Aranykosürús jelvényét nyújtotta át. Király Endre (Mindszent) ugyanezt az elismerést az országos elnökség ünnepségén vette át a Parlamentben. Jubileumi emlékplakettet kapott: Andrássy Lajos (Szeged), Pusztay Jáiiysné (Szentes), Rózsa Dezsönc (Hódmezővásárhely) é.s*Bóka István (Mórahalom); 32 aktivista munkáját pedig emléklappal ismerték el. a JJ* ' s f . ÍÍJJJífiSBl te! RÁDIÓTELEX Péter László II mi Hermán Ottónk • Születésének 130. évfordulójára KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a 80. születésnapja és a kitüntetése alkalmából hozzá intézett jókívánságokért. KGST-TANACSKOZAS Június 25-én, Varsóban kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 40. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke KOSZORtJZAS Születésének 90. évfordulója alkalmából pénteken, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Szamuely Tibomé — Szilágyi Jolán — sírját. HARCÁSZATI GYAKORLAT A Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői éves kiképzési tervének megfelelően a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével a közeljövőben közös hadműveleti, harcászati gyakorlatot tartanak hazánk területén „Duna '85'' elnevezéssel. . SZOVJET—KÍNAI KONZULTÁCIÓ A konzuli kapcsolatok javításáról és fejlesztéséről tartottak konzultációkat a szovjet és a kínai külügyminisztérium delegációi Pekingben. A megbeszéléseket tárgyszerű légkör és jó szándék jellemezte. SÜLYOS HARCOK BEJRÚTBAN Csütörtök délutántól heves harcok dúltak a libanoni fővárost kettéválasztó demarkációs vonal mentén. A nehézfegyverekkeh rakétákkal vívott tűzpárbaj az éjféli órákban érte el csúcspontját, de meg péntek reggel is élénk lövöldözés hallatszott. A falangista milícia és a muzulmán erök harca a zold vonal teljes hosszában, azaz a bejrúti kikötőtől Haddatig,' 16 km-es sávban hullámzott. Nem kímélték a sűrűn lakott polgári negyedeket sem. ÉLET, MÚNKARITMUS A Szaljut—7—Szojuz T—13 űrkomplexumon egy hete dolgozó két szovjet űrhajós szervezete teljesen hozzászokott már a súlytalanság körülményeihez. Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih azt jelentették a földi irányitóközpontnak, hogy helyreállt élet- és munkaritmusuk, jól érzik magukat. 3. Apatini találkozás Hermán Ottó 1872. július 25-én — összekülönbözve elvi kérdésben a lap főszerkesztőjével — kilépett a kolozsvári Magyar Polgár szerkesztőségből. Egy ideig barátjának, a sz&szvesszősi Bedöházy Jánosnak vendégszeretetét élvezte, járta a környékét, gyűjtötte állatvilágát, főként pókfajtáit, de egzisztenciáját bizonytalannak látva, egyengette útját Bécsbe, hogy onnan egy expedícióval Kamerunba utaz/.ek. 1873. február 2-án a kolozsvári Redoute nagytermében tisztelői matinét is rendeztek költségeinek előteremtésére. „A jövedelem elég volt, .útnak is indult, de csak Pestig jutott — írta Lambrecht Kálmán. — Itt azután Frivaldszky János és Szily Kálmán elfogták, el sem is eresztették."' Frivaldszky János, a Nemzeti Múzeum állattárának igazgatója, és Szily Kálmán, az időben a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, hogy Herma-it itthon marasztalhassák, szerződést jártak ki neki. 1873. április 22-én a Természettudományi Társulat megbízta Hermant Magyarország pókfajtáinak monografikus földolgozásával. Hermán gyűjtéseinek kiegészítésére még ez évben bejárta a Duna—Tisza közét. Hegyalját, Felvidéket, Tátrát, Mátrát. A telet Pesten töltötte, majd 1874 elején Bécsben könyvtárakban, természetrajzi gyűjteményekben dolgozott anyagán. 1874 márciusában gyűjtött anyagával visszavonult a Bács megyei Doroszlóra (ma Doroslovo a jugoszláviai Vajdaságban), és sógorának, Scultéty Náthán királyi erdömesternek a házában nekilátott könyvének megírásához. „Itt írta meg — jegyzi föl Lambrecht Kálmán az életrajz e fontos mozzanatát — első nagy művének. Magyarország pókfaunájá-nuk első kötetét." Majd hozzáteszi: „Kevés állat van a világon, amelytől a közönség úgy irtózik, mint a póktól — és kevés mű van a magyar irodalomban, amelyet a magyar közönség — legalább hírből — oly jól ismerne, mint Hermán Ottó pókmüvét. Ez a háromkötetes, a laikus számára is vonzóan megirt mű tette nevét országosan ismertté, de a szakkörök figyelmét és elismerését is evvel érdemelte ki elsőül " Mintegy 314 pókfajtát irt le müvében Magyarország területéről; köztük 3: új v üt még a tudományban is. Mi ve különben módszertani és tudományelméleti szempontból is jelentős: a hazai térmészettudományos gondolkodás fontos állomása. Erdödy Gábor tavaly megjelent érdekes munkájában (Hermán Ottó és a társadalmi nemzeti felemelkedés ügye, 11)84) tobb ízben is visszatér a pókmonográl'iu heurisztikai tételeire. A tudós azonban nem tagadta meg természetét, közéleti hajlandóságát. A doroszlói Szentkút búcsúsainak látványa késztette hires-hírhedt cikkének, A mérges csóíc-nak (Természettudományi Közlöny, 1876) megírására. Benne a közegészség érdekében a feszüle'ek csókolgatása, kegyhelyek és búcsújáróhelyek vizeinek használata ellen emelt szót. Cikke, antiklerikális iránya miatt, nagy föltűnést keltett; sok külföldi lap is átvette. Megszervezte Doroszlón az olvasóegyletet, és 1874-ben megrendezte Apatinban az első hazai ipari kiállítások egyikéi. Augusztus 9-től 20-ig tartott ez a kiállítás. A helyi termelésnek megfelelően különös figyelmet szentelt benne a kendertermelésnek és -földolgozásnak. Természetes, hogy a kiállításon részt vevő szegedi köteles, Bakay Nándor megismerkedett a kiállítás titkárával. Hermán Ottóval. E találkozás mindkettejük számára nagy jelentőségűnek bizonyult. Szegeden már csaknem évtizedes múltra tekintett vissza a helyi iparosmozgalom. 1865-ben Osztróvszky József iparos bizottmányt hozott létre. „Ez a mozgalom — írta Acs Tivadar (Párttörténeti Közlemények, 1962) — mindvégig iparfejlesztésről és egy iparospárt megalakításáról beszélt, hogy az iparos osztálynak — amelybe nemcsak a mestereket, hanem a segédeket, munkásokat is belesorolták — legyen parlamenti képviselete". Bakay fölvethette ezt Hermán Ottó előtt Apatinban. s a nyughatatlan tudós azonnal kapható volt a régi terv felelevenítésére és valóra váltására. Találkozásuk eredménye lett egyrészt az 1876. évi első nagy szegedi ipari kiállítás, amelyről Hermán rajzos cikkben számolt be a Vasárnapi Újságban, másrészt pedig Bakayval közös kísérletük az iparospárt megalakítására. Doroszlóról és éppen az-iparospárt megalakítása ügyében vette föl Hermán Ottó a kapcsolatot a turini reT metével, Kossuth Lajossal is. 1875. február 20-án kelt első levelében Hermán először is bemutatkozott az egykori kormányzó elnöknek: „Szepességi származású vagyok. Egyik nagybátyám kilenced magával az Atlanti-óceán fenekén alussza örök álmát: nem akarta, hogy gyermekei abszolút monarchiában neveltessenek, s a hajó — »Ausztria« —, amelyen Amerika felé indult, a nyilt tengeren megégett. Ez történi 1858-ban. Ennyi a családi szellemre nézve. •ló barátom. Teleki Sándor, a koltói, azt mondotta volt nekem, hogy a Kolozsvárt megjelenő Magyar Polgár című lap Kegyelmességed helyeslését bírja. Megjegyzem, hogy ez akkor volt, amikor e lap Lónyai ellen izgatott. Legélesebb cikkeit én írtam, és megtiszteltettem három sajtóperrel, amelyet Lónyai bukása után tárgyalni nem mertek; tudták, hogy védelmezni fognám magamat, s nincsen esküdi, aki bünost mondjon. A lap szerkesztője Péchy Manó grófnak hízelegvén, én legott kiléptem, s azóta természeti tudományokkal foglalkozom; jelenleg a magyar araneológiát (póktant) írom. Sohasem szűntem meg nemzetem szabadságáért tenni és izgatni. Az országot, népét tanulmányozom és ismerem. Hitvallásom: szívem, eszein és meggyőződésem után a köztársaság. Evvel, azt hiszem, bemutattam magam. A köztársaság eszményem, s minden lépésemet feléje irányozom, de számolok a viszonyokkal is, mert nem magamra egyedül akarom eszményemet megközelíteni: a nemzettel tartok. A nemzet közszellemét tekintve tudom, hogy csak apró, • lassú lépésben lehet haladni..." A továbbiakban Kossuth elé terjesztette az iparospárt megalakitásanak tervét. (Következik: Szeged képviselője.) V