Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

2 Kedd, 1985. május 14. Megemlékezés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósulását garantálják a megfelelő politikai és ka­tonai intézmények. Ezek az elmúlt három évtizedben Ifokozatosan, az együttmű­ködés elmélyülésének szük­ségleteivel összhangban jöt­tek létre. — A Vansói Szerződés fennállásának, tevékenysé­gének egy emberöltőnyi időt átfogó szakasza már elegendő arra. hogy hiteles mérleget készíthessünk róla — mondotta a továbbiakban Czinege Lajos. — Ha a szer­ződés megkötésekor megfo­galmazott célokat összevet­jük harminc év eseményei­vel és a napjainkra kiala­kult helyzettel, jó érzéssel állapithatjuk meg, hogy kö­zös politikai-védelmi szer­vezetünk mindenkor az alapelvekben megfogalma­zott követelményeknek meg­felelően töltötte és tölti be hivatását. Garantálja, biztosítja szo­cialista építőmunkánk za­vartalanságát. Megfelelő külső feltételeket teremt a szocializmus építéséhez, el­évülhetetlen érdemei van­nak a béke megőrzésében. Nemcsak katonai. hanem politikai vonatkozásban is, mert a Varsói Szerződés nemzetközi tevékenységé­ben kezdettől fogva a kez­deményezésben és jószán­dékban példát mutató poli­tikai tevékenység volt az elsődleges és meghatározó. A szocialista országok ösz­szefogott, egyeztetett külpo­litikai tevékenységének ha­tékonysága, országaink gaz­dasági súlyának és politikai tekintélyének gyarapodása, a Varsói Szerződés védelmi erejének mennyiségi fejlő­dése és minőségi változása meghatározóan közrejátszott a nemzetközi helyzet alaku­lásában. E folyamatban tör­ténelmi vívmányunk, hogy a 60-as évek végére kialakult a viszonylagos katonai egyensúly u Varsói Szerző­dés és a NATO, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között. Ezen a talajon bontako-. zott ki az a történelmi pe­riódus. amelyről mint a két világrendszer közötti párbe­széd kialakulásának és el­mélyülésének korszakáról, illetve a békés egymás mel­lett élés gyakorlatának meg­honosodásáról beszélhetünk. Ez időben tanúi lehettünk a feszültség enyhülésének; a nyugati államok politiká­jában u józanabb hangok es felfogások előtérbe kerülé­sének. Mindez kedvező kö­rülményeket teremtett a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés országai kezdeménye­zéseinek valóra váltása, a helsinki csúcstalálkozó meg­szervezésére. Kétségtelen, hogy Helsin­ki szelleme ma is hat; szá­mos területen lehetőséget ad a kapcsolatok fenntartá­sára, építésére. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy Hel­sinkit nem követte enyhülés katonai téren, söt az elmúlt években felerősödtek a nemzetközi életben a kedve­zőtlen tendenciák, annak következtében, hogy a szél­sőséges imperialista körök a Varsói Szerződés és a NA­TO között kialakult katonai egyensúly megbontását, az erőfölény megszerzését tűz­ték ki célul. Ennek egyik veszedelmes gyakorlati meg­nyilvánulása, hogy 1978 ta­vaszán a NATO Tanács pél­dátlan méretű fegyverkezé­si programot fogadott el. A felfokozott fegyverkezést gyakran a nagyobb bizton­ság igényével indokolják. Pedig nem kell különösebb politikai vagy katonai fel­készültség annak megértésé­hez, hogy minél nagyobb mennyiségű, különböző faj­tájú és veszélyességű harc­eszközöket halmoznak fel minél több helyen, annál nagyobb a veszélye is an­nak. hogy akár műszaki, vagy akár emberi hibából is bekövetkezhet egy — az emberi/ég számára kiszá­míthatatlan következmé­nyekkel járó — katasztró­fa. A kormány elnökhelyette­se szólt az imperializmus agresszív köreinek az erő­fölény megszerzését szolgáló törekvéseiről. kiemelve, hogy a tervezett ürfegyver­kezési program is ennek je­gyében született, része a nemzetközi légkört mérgező politikának. Ezután leszögezte: — A Varsói Szerződés tagállamai — népeink és az emberiség előtt viselt felelősségtől in­díttatva — a békés tárgya­lásos rendezés szándékával közelítenek a nemzetközi helyzet ellentmondásainak, feszültségeinek megoldásá­hoz. Józan és építő állás­pontot foglalunk el; hatá­rozottan és következetesen szállunk szembe a fegyver­kezési versennyel. — Változatlan meggyőző­déssel valljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket nem fegyverekkel, hanem a tár­gyalóasztal mellett lehet és kell megoldani. A pusztítás mérhetetlenül felhalmozott erőinek csak egyetlen al­ternatívája van: a külön­böző társadalmi berendezke­désű államoknak a kölcsö­nös belátáson, egymás érde­keinek tiszteletben tartásán alapuló békés egymás mel­lett élése. A Varsói Szerződés tag­államai őszinte szándékának meggyőző bizonyítékai a Szovjetunió sorozatos béke­kezdeményezései. egyoldalú bizalomerősítő intézkedései éppúgy, mint azok a javas­latok. amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete tett le a NA­TO asztalára az elmúlt években. Czinege Lajos részletesen szólt a Szovjetunió, a szo­cialista közösség konkrét lé­péseiről, a feszültség csök­kentését. a bizalom erősíté­sét szolgáló indítványairól, amelyekre azonban nem ér­kezett érdemi, pozitív vá­lasz. Külön kitért a Mihail Gorbacsov által idén ápri­lis elején bejelentett mora­tóriumra, amelv a közepes hatótávolságú rakéták tele­pítésére és az egyéb európai válaszintézkedések megva­lósításának leállítására vo­natkozik. s hatálya ez év novemberéig tart, ha csak Nyikolaj Tyihonov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítésében, a béke és a szócializmus ügyének elő­mozdításában szerzett kima­gasló érdemeiért Nyikola] Tyihonovot. a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét. 80. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársasáa rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki­Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. levélben fejezte ki jókívánságait Nyi­kolaj Tyihonovnak 80. szü­letésnapja alkalmából. (MTI) nem követi a szovjet lépést megfelelő válaszintézkedés az Egyesült Államok és szö­vetségesei részéről. ' — Nagy jelentősége van annak — mondotta —, hogy a kezdeményezések érvé­nyességét újból megerősítet­te a fasizmus feletti győze­lem 40. évfordulója alkal­mából kiadott felhívásában az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa, s hitet tettek' mel­lettük testvéri országaink­ban mindenütt, ahol ünne­pélyes körülmények között emlékeztek meg a világtör­ténelmi jelentőségű évfor­dulóról. Ezek a kitartó kezdemé­nyezések igazolják a Szov­jetuniónak, a Varsói Szerző­dés tagállamainak szilárd meggyőződését, hogy a vi­lágpolitika minden nehézsé­ge, feszültsége ellenére sem tartják megállíthatatlannak és visszafordíthatatlannak az utóbbi években kibonta­kozott kedvezőtlen folyama­tokat. Ugyanakkor nem hagyhat­tuk figyelmen kivül azt a tényt, hogy azok a körül­mények, amelyek miatt 30 évvel ezelőtt történelmi kényszerből létre kellett hozni közös védelmi szer­vezetünket, sainos ma is fennállnak. E tényből kiin­dulva a Varsói Szerződés tagállamainak meghatalma­zott képviselői április végén aláírták a barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés ha­tályának 20, és az azt köve­tő 10 évre történő meghosz­szabbításáról szóló jegyző­könyvet. . , tt | Változatlan a Varsói Szer­ződés védelmi jellege; to­vábbra is megmaradt nyi­tottsága; s változatlanul érvényes a tagállamok ja­vaslata a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felosz­latására. Európa megosztott­sága, katonai tömbökre ta­goltsága tehát nem rajtunk múlik. Csakis azokon, akik kizárólag blokkokban tud­nak gondolkodni, és akar­nak cselekedni. Szándékaik meghiúsítá­sáért küzdünk közös politi­kai-védelmi szervezetünkben — összefogva a béke és a. társadalmi haladás egyre növekvő erőivel — azért, hogy a nemzetközi politika színterén újból az enyhülés legyen a meghatározó, ér­vényesüljön katonai téren is, hogy fennmaradjon az egyensúly mégpedig a fegy­verzetek lehetséges legala­csonyabb szintjén. — A Magyar Népköztár­saság az elmúlt harminc évben mindvégig hű volt és az is marad szövetségünk alapeszméjéhez. amelynek valóra váltásával közös vé­delmi szervezetünk úgy szolgálja a szocialista közös­ség együttes védelmét, hogy egyidejűleg biztosítja az egyes tagállamok, követke­zésképpen a mi nemzeti ér­dekeink érvényesülését is. Természetesenek tartjuk, hogy a Varsói Szerződéshez tartozásunk nemcsak bizton­ságunk garanciájának elő­nyével jár. hanem kötele­zettségekkel is. Éppen ezért országunk — népgazdasá­gunk adottságainak, reális lehetőségeinek függvényében — mindig becsülettel eleget tett és tesz a jövőben is azoknak a kötelezettségek­nek, amelyeket az arányos teherviselés elve alapján vállaltunk. Meggyőződésünk, hogy a mi erőfeszítéseink is hozzá­járulnak ahhoz a törekvés­hez. hogy visszatérjünk a párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés hőn óhajtott irány­zatához — mondotta befe­jezésül Czinege Lajos. Mindenféle géemkákról 1. A szövetkezet égisze alatt Nem tudom, rnegfigyel­ték-e, hogy hirtelen után­futóország lettünk. Egyre­másra szaporodnak az autó után futó járgányok. Prak­tikusak, okosak, ugyanaz az autó legalább még egyszer annyit el tud vinni a „Bos­nyákra", vagy az ország túlsó felébe, ha utánfutót fog maga mögé. Pár évvel ezelőtt még panaszkodtak az emberek, hogy a Dunántúl­ra kell menniük érte, az­óta kitanulták a gyártását mások is. A lányaim kicsi korukban szobás autónak hívták a külföldről erre já­ró lakókocsikat, most azt is lehet kapni úton-útfélen. Igaz, fáziskésésben vagyunk, külföld előttünk jár. Nagy István balástyai lakatos szerint a kocsival egybe­épített valami a menő, mert azt nem kell vontatni, en­nélfogva könnyebb vezetni is. Egyszemélyes „kutricájá­ban" nekem kínálja föl az egyetlen széket, és az egyet­len asztalt, ő beül a sa­rokba, mégpedig mire? Egy műanyagból készült, hor­dozható vécére. — Hát ez? — Vettem, hogy legyen mit beleszerelni a lakóko­csiba. — Sehol ném láttam ed­dig ilven szerkezelet. — A kapitalisták találták ki. Víztartály is van benne, gombnyomásra indul. — Egy jó szemű fröccs­öntő pillanatok alatt lemá­solhatná. — Azt hiszem, nekünk nincsenek jó szemű fröccs­öntőink. — Van viszont egy nagy rejtélyünk: mit keres Ba­lástyán a kisteleki ember, aki ráadásul Kisteleken is lakik? — Amikor kiváltottam az ipart, legalább tizenkél la­katos volt otthon, itt vi­szont csak egy. Már alapoz­zuk a házat is, mert építési kötelezettséggel kaptuk cr.ak a telket, és át is költö­zünk. — A másik rejtély: mi köze a téeszhez? Kint a táb­la, hogy a Magyar—Szovjet Barátság Tsz részlegeként működik. — Független vagyok tőle, a munkát én szerzem, az anyagot is, így viszont lé­nyegesen kevesebb adót kell fizetnem. Betervezték tiszta nyereségként azt a pénzt, amit tőlem kapnak, és sem­mi gondjuk nfnesen velem. Év elején jutalékot is kap­tunk a szövetkezettől, mert a mindenféle ágazat közül mi vagyunk számára a leg­nyereségesebbek . — Mégis, mit ad a szó­vetkezet? — Bélyegzőt. — Közönséges kisiparos­ként is lehetne bélyegző­je. — Csak éppen nem kap­nék rá semmit. Ha megyek valahová, nincsen. Maszek­nak nincsen. Előveszem a bélyegzőt, ja, maga téesz? Akkor van. Így szocialista szektor vagyok. — Gondolkodjunk tiszta fejjel. Ha maga háromszáz­ezret ad évente a téesznek, hogy ne kelljen kibírhatat­lan adót fizetnie, és kap ér­te egy bélyegzőt, mennyivel szocialistább? Az állam ma­rad hoppon, maga pedig ki­húzhatja magát, hogy nem maszek — Maradjunk á tiszta fejnél. Mi mindent súlyo­sabban tudunk csak meg­csinálni, mert hozzá való, könnyű anyagunk nincsen. Ráakadok egyszer az egyik nagy vállalatunknál ezekre az alumíniumlécek­re, éppen selejtezni akar­ják. Mondom nekik, meg­veszem. Sajnáljuk, de nem lehet. Maszeknak nem. Csakhogy, én nem vagyok maszek! Akkor viheti! És megkaptam selejtáron, arhit se égen, se földön nem ka­pok meg bélyegző nélkül. — Eddig értem. De mi lesz akkor, ha rájön vala­ki. mondjuk a könnyű ter­méket előállító nagyvállalat, hogy neki az az üzlet, ha mindenki viszi a portékát, és nem támaszt különféle körmönfont megkötéseket? Aki értéket termel belőle, viheti, aki viszont nem ter­mel, az meg se veszi, mert minek ' venné. Jól járna a nagyvállalat, megháromszo­rozhatná azonnal a terme­lését, és jól járna minden maszek, mert ötszáz kilósra csinálhatná azt az utánfu­tót, amit eddig hatszázöt­venre csinálhatott. És jól jár az is, aki a lényegesen könnyebb utánfutót vontat­ja, mert kevesebbet fo­gyaszt a kocsija. Akkor mit csinál a bélyegzővel? — Lehet, hogy így lesz egyszer, de sokára, nekem pedig mostani hasznomról van szó. Egyébként is jó ez a szervezet. — Balástyán erősebb tée­szek is vannak. — Mondtam már, nekem semmi közöm hozzájuk. Ha tönkremennek, engem az se érint. Sok jó barátom van viszont ott, könnyebb volt megegyeznünk. — Kisteleken azt mond­ták, laprugót is tud gyárta­ni, és ha eltörik valamelyik gépben a laprugó, soron ki­vül megcsinálja. — Eddig egyetlen példa volt rá, de az elv igaz. Első a szövetkezet, másnap már készen is volt. Nagyon jól fölszerelt mű­hely ez egyébként. Védő­gázos hegesztőberendezése csak neki van például, Pes­ten vette 25 ezerért. Bélyeg­zőre megkapta. Itt van a hegesztődinamó is, azt is bélyegzővel' vehette csak meg. Hosszútávfutónak mondja a nyújtható-összehúzható utánfutót. Csónakot is le­het szállítani vele, és hat­méteres vasakat. A kőmű­vesek nagyon szeretik, nem lóg le róluk a hosszú vas sem. Kapható fékkel, és fék nélküli változat is lé­tezik. Az utóbbi lényegesen olcsóbb. — És életveszélyesebb. — Miért lenne az? — Domaszéken történt jó pár évvel ezelőtt. Leállt va­lakinek 'a motorja, lehú­zódott vele az út szélére, és elkezdte javítani. Jött egy pótkocsis autó, előzni akart, de volt előtte egy lovas ko­csi, hirtelen fékezett, a pót­kocsi kibillent, és a moto­rost, anyja-apja egyetlen gyermekét három nap múl­va eltemették. Állítólag rossz volt a pótkocsi fékje. Maga viszont bele se teszi, ha a vevő úgy kéri? — Előírások vannak, hogy milyen sebességgel szabad vontató kocsinak haladnia. Ha azt betartja az illető, a kocsi még tudja fogni az utánfutót is. — Nem nyugtatott meg. Az előírásokat általában nem szokták betartani az emberek, amíg baj nin­csen. Benyúl a fiókba, típusiga­zolványok sorozatát veszi elő. A KPM megvizsgálta mindet, és engedélyezte. Azt is, amelyiken nincsen rá­futó fék se. — Attól féltek a tanács­nál is, ha visszaadom az ipart, akkor nem dolgozom a lakossági igények szerint. Dehogynem! Ha a kultúr­házban leszakad a füg­gönytartó, azonnal me­gyünk, és megcsináljuk. Ha bejön Pista bácsi, hogy el­romlott a szivattyúja, vagy eleresztett a hegesztés, azon­nal azt csináljuk. — Akkor még lennie kell valaminek, ami miatt • ér­demes a téesz részlegeként dolgozniuk. — Van is. Azelőtt, ha el­értünk valamilyen határt, le kellett állnunk, mert sok­szorosára ugrott az SZTK és az adó. Most? Annyit dolgozhatom, amennyit bi­rok. — Álljon meg, ember! Két segítője is van. Azo­kat is dolgoztatja? Régen ezt úgy mondták, hogy a kisipar is szüli napról nap­ra a kapitalizmust. Ha előt­te katonatiszt volt, ezt jól megtanulhatta. — Az egyiknek 25 forin­tos órabért fizetek, a má­siknak 30-al, de ők reggel héttől csak fél négyig dol­goznak. Ráadásul az egyik nyugdíjas már, csak annyit dolgozhat, amit a nyugdíj megenged. — A téeszben nincsenek ilyen korlátozások. — Neki is elég az a pénz, és az a munka. Azt ígér­te, egy év alatt betanít ben­nünket. — Mire? — Például a laprugó gyár­tására. Tudnom kell, milyen színű legyen a vas, amikor fölmelegítem, különben nem jó. Azt is tudnom kell, mennyire kell hűtés után újra melegíteni, „vissza­ereszteni", hogy erős ma­radjon, de jól rugózzon. — Mennyi a saját hasz­na? — Ha mindent összeszá­molok, harmincötre jön ki az órabérem. — Jó szorosra számolta össze, nem hiszem. — És évente megcsinálok egy lakókocsit, eladom, an­nak az ára a prémium. — Hogyan szerzi a vevő­ket? — Egyre nehezebb. Az utánfutóból például oda akarok adni néhányat jól dolgozó kisiparosoknak, va­lahol a Dunántúlon. Hadd használják egy hónapig, pénz nélkül. Ha megszere­tik, megveszik, ha nem, visszaadják. Horváth Dezső (Folytatjuk.) Szovjet vendégek Szegeden Az Országos Béketanács vendégeként Magyarorszá­gon tartózkodik a Szovjet Béketanács 35 fős delegá­ciója. A vendégek tegnap Szegedre látogattak. A vá­rosi népfrontbizottságnál Molnár Sándor, a HNF me­gyei bizottságának titkára fogadta a szovjet küldöttsé­get. s tájékoztatót tartott megyénk társadalmi, politi­kai helyzetéről, a győzelem napja 40. évfordulója al­kalmából tartott megyei megemlékezésekről. A delegáció vezetőit — Konsztantyin Feoktyisztov űrhajóst, a Szovjetunió Hő­sét, Valentyina Kefelit, a Szovjet Béketanács munka­társát és Alekszandr Koszo­valovot, a moszkvai USA— Kanada Kutató Intézet munkatársát — fogadta dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára is. A delegáció tagjai elláto­gattak az MTA Biológiai Kutató Intézetébe ahol dr. Alföldi Lajos igazgató tar­tott tájékoztatót az itt fo­lyó munkáról, majd elkalau­zolta a vendégeket néhány laboratóriumba is. Kedves vendéget fogadtak tegnap Szegeden, a 600-as Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. ahová az intéz­mény MSZBT tagcsoportjá­nak és kollektívájának meg­hívására ellátogatott R. J. Liszenko odesszai tanár, a nagy honvédő háború vete­ránja. aki részt vett Szeged felszabadításában. Hofgesang Péter igazgató köszöntötte a vendéget, akit tájékoztatott az iskolában folyó oktatómunkáról. a diákok életéről és feladatai­ról. 1

Next

/
Thumbnails
Contents